Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1985. március 16., szombat Házibuli — francia filmen Limonádénál nemesebb frissítő *■ 1 / ■* MINDENNAPI NYELVÜNK Lokálpatrióta: lokálpatriótizmus Talán meghökkentőnek tetszhetik, hogy egy anyanyelvi cikkben foglalkozunk a címbeli két idegen eredetű szóalakkal, és nem a rostára tevés, az elítélés szándékával szólunk arról, hogy a latin nyelvből átvett szócsalád szinte valamennyi tagja mai nyelvhasználatunkban elég gyakran nyelvi szerephez jut. Az általuk megnevezett fogalmi tartalom és használati érték sem véletlenül került előtérbe. Különösen azt kell kiemelnünk, hogy olyan társadalmi, társadalompolitikai háttér teszi lehetővé nyelvi szerepvállalásukat, amelynek csak örülhetünk, még akkor is, ha az idegen szavak használatának számláján is el kell velük számolnunk, annál is inkább, mert magyar megfelelőiket is ismeri társadalmunk szinte minden rétege és szintje. Értékes történeti hagyományok terhelik és színezik pl. a patria (hon, haza) szót. Rákóczi szabadságharcának híres jelmondata, a Pro patria et libertate (a hazáért és a szabadságért) nemcsak múltbeli nyelvi örökségünk értékes példája, hanem a jelennek is szóló tanulságok letéteményese is. A bizalmas beszédhelyzetekben gyakran szoktuk emlegetni a pátria megnevezést is: szűkebb szülőföldünk, megyénk emlegetésekor hangzik fel a „szűkebb pátriánk” jelzős szerkezet. Mintha újabban a felelevenedés jutna osztályrészül a patrióta (hazafi, honfitárs, földi) szóalaknak. A sajtó hasábjain is egyre gyakrabban találkozunk vele, főleg ilyen szövegkörnyezetben : „Irt egy komoly és megható könyvet szeretettel hűséges helybeli patrióta” (Magyar Nemzet, 1985. jan. 25.). A helybeli jelző latin megfelelőjét találhatjuk meg a lokálpatrióta szóösszetételben. Üjabban a sajtó nyelvében is fel-feltű- nik, s nem véletlenül. Egyre gyarapodik azoknak a száma, akik mint lokálpatrióták, a szülőföldjükhöz, falujukhoz, városukhoz erős érzelmi szálakkal is kötődő tevékeny emberek ápolják, védik a szűkebb haza emlékeit, értékeit. Erre utalnak ezek a szöveg- részletek is: „Néhány agilis lokálpatrióta kenyértörésre vitte az ügyet” (Magyar Nemzet, 1985. jan. 15.). — „A kecskeméti lokálpatrióták két évtized alatt össze- hasonlítatlan hangulatú városközpontot teremtettek” (Élet és Irodalom, 1985. febr. 1.). Annak is csak örülni kell, hogy a szűkebb hazáért, a szülőföldért cselekedni, tevékenykedni kész emberek hazafias érzelme, szü- löföldszeretete, tehát lokálpatriotizmusa is egyre erősödik. Nem véletlenül szaporodnak el újságaink hasábjain az ilyen szövegösszefüggések : „Az őrség megtalálta sajátosságait, feladatait és ünnepeit a lokálpatriótizmus mindig cselekvésre serkentő érzelmeivel” (Népszabadság, 1985. jan. 19.). Jóleső érzéssel vehetjük tudomásul, hogy egy-egy értekezleten elhangzik a „vállalati lokálpatriotizmus" nyelvi forma is. Éppen napjainkban érzékelhetjük, hogy a lokálpatriótizmus szó rosszalló, elítélő. minősítést hordozó fogalmi és használati értéke gyengülőben van. Ez a nyelvi jelenség azt is példázza, hogy az egyoldalú, a túlzó, az országos társadalmi és gazdasági érdekeket is háttérbe szorító helybeli patriotizmus rövidlátása is megszűnőben van. dr. Bakos József Néztem a Házibulit és azon gondolkodtam, mi ez. Film a kamaszokról vagy a szerelemről, netán a házasság rejtelmeiről? Aztán rájöttem, felesleges bármilyen kategóriába sorolni, hiszen egyikbe sem tartozik, vagy inkább mindegyikbe. Volt eleme, amelyben a XX. századi rohanó élet ellen „agitáltak”, felvetődtek a kamaszkor problémái, a házasélet törvényszerű elszür- külésének képei, láttuk a könnyű kalandok súlyos következményeit, de ezek súlytalanul elvegyültek egy kellemes koktélba, amelynek íze egyszerre emlékeztetett a limonádé zamatára, de a nemesebb nedűkére is. Ragyogó felfrissülést jelentett élvezete. A látott életképek sorozatát a szakmájának minden titkát értő profi ügyességével vágta egybe Claude Pi- noteau. A történetet helyzetkomikumokra épülő. finom franciás humorral tűzdelte meg. Ügyesen használta fel a hatáskeltés HollyAz 1985—86-os tanévben ismét megszervezik a szakmunkások egyetemi és főiskolai előkészítő — közismert nevén a SZÉT — tanfolyamait. A műszaki, a közgazdasági, a mezőgazda- sági, élelmiszeripari, valamint a jogi karokra felkészítő kurzusokra azok a szakmunkás fiatalok jelentkezhetnek, akik a 30. életévüket még nem töltötték be, szakmunkásvizsgát tettek, fizikai munkakörben — legalább három éve — kiválóan dolgoznak, a jelentkezés évében is fizikai munkát végeznek, aktív közösségi. politikai magatartást tanúsítanak. Feltétel továbbá, hogy a vállalat mindazon kedvezményeket megadja a jelentkezőknek a tanfolyam és a felsőfokú tanulmányok idejére, amelyeket a vonatwoodban oly sokszor bevált fortélyait: a lágy zenei aláfestéseket, a premier plán fényképezést, a hirtelen vágásokat, az elhomályosításo- kat stb. A rendező humorérzékéből még arra is futotta, hogy önmagába is szúrjon ,egy tüskét. Amikor a szerelmes kamaszok a régen várt találkozáskor távolról futottak egymás felé, s a találkozás pillanatában hevesen átölelték, megcsókolták egymást, a giccsgyártó filmesek elcsépelt fogásával élve, lelassította az egész jelenetet. kísérőszövegként pedig a szerelmes kamasznak az e találkozásról szőtt utólagos beszámolóját fűzte a képsor alá: — Az egész olyan volt, mint egy lassított film. — Utálom a lassított filmeket ... Giccsesek — vágta rá a barátnője. A Házibuli nagyon köny- nyen rossz is lehetett volna. Hogy végül is kitűnően sikerült, leginkább annak köszönhető, hogy nem akart túl jó 'lenni. Az alkotók kekozó rendelkezések megállapítanak. A tanfolyam ideje alatt, amely öt hónap konzultációs és ugyanennyi intenzív szakaszból áll. a vállalat által felvételre javasoltak megkapják átlagfizetésüket, valamint az utazási és a szállásköltségeket. Azok a fiatalok, akik megfelelnek a feltételeknek és a SZET-tan- folyam valamelyikén akarnak részt venni, vállalatuk személyzeti osztályán jelenthetik be szándékukat, ahol részletesebb felvilágosítást és jelentkezési lapot kapnak. A kitöltött jelentkezési lapot, valamint az érettségi, illetve szakmunkás-bizonyítványt április 15-ig kell beadni a munkahely oktatási, illetve személyzeti osztályára. A tanfolyamot eredményesen befejezők — a megpályázott felsőoktatási intézveset markoltak, de azt biztosan a kezükben tartották. Életszerű volt minden mozdulat. Annyira ügyeltek a részletekre, hogy az apró gesztusok valóban hétköznapiak lettek és az ünnepi mozzanatok is hihetőek, fennköltségtől mentesek. Nemcsak a cselekmény menetét tervezték meg. de a szereplők egyéniségét is. Még a csupán egy-egy pillanatra felbukkanó figuráknak is volt arcuk. Kiemelkedett a nagymama alakja. Jóindulatú volt, mint általában a nagymamák, vagány, mint a kamaszok és szellemes, mint egy kísértetkastély. Na és a színészek! A főszerepet egy tizenéves -tündérszép kislány játszotta. de olyan magabiztossággal, mintha legalább tizedik filmjét forgatná. Hasonló korú barátainak, osztálytársainak alakítói sem ügyetlenkedtek a felvevőgép előtt. Érdemes azon elgondolkodni, hogy ha Franciaországban egy egész színházra való, ragyogó gyerekszínész- stábot képesek toborozni, nálunk miért kell beszédhibás. esetlen lurkókra bízni az ilyen feladatokat. Claude Brasseur remekelt az apa szerepében és Brigitte Fosseyt is csak dicséret illeti. Ajánlom mindenkinek — aki kíváncsi a francia mindennapokra, a diákszerelem -titkaira, a házasélet pehelykönnyű gondjaira, s emellett még szeret nevetni is —, hogy ha éppen nem hivatalos egy házibuliba — menjen egy moziba, a Háményekben — felvételi vizsgát' tesznek. A felsőoktatási intézmény nappali tagozatára felvett szakmunkásoknak a vállalat köteles ösztöndíjat adni, és a tanulmányok befejezése után, a képesítésüknek megfelelő munkakörben alkalmazni őket. A tanulmányok ideje alatt az ösztöndíj keresettérítésből, szociális és tanulmányi támogatásból adódik össze. Jövőre a keresettérítés az első évfolyamon 3500 forint lesz, és ez az összeg évfolyamonként 100 forinttal növekszik; a szociális támogatás eltartott családtagonként 500 forint, maximális ösz- szege azonban 1500 forint lehet; a tanulmányi támogatás az első évfolyamon egységesen 500 forint, a továbbiakban a tanulmányi eredményektől függően 200 forinttól 1000 forintig terjedhet. Az Ostende—Dover útvonalon közlekedő hajó tomboló viharba kerül. Egy utas sápadt arccal fordul a kapitányhoz: — Ké... Kérem, nem tud valami hatásos gyógymódot tengeribetegség ellen? — Dehogynem! — feleli a kapitány. — A legbiztosabb, ha fél órára elnyújtózik egy virágos réten egy almafa árnyékában. . . ★ Egy fiú megmutatja fotóalbumát a menyasszonyának: — Nézd csak, itt egy orángutánnal vagyok levéve! Mire a lány ártatlanul: — Ugye, te az vagy ott balra, a svájcisapkában? ★ Egy belga úr makacs álmatlanságról panaszkodik orvosának, aki így vigasztalja: — Ugyan, semmiség az egész! Egy kiadós éjszakai alvás után kutya baj szm lesz! •Ár Egy belga házaspár Svájcban üdül. Szabadságuk első Belga humor hete után így slzóí az asz- szony: — Csak tudnám, miért van itt minden ház fából?. . . — Jaj, te kis csacsi! — feleli a bölcs férj. — Hát a követ itt a hegyek építéséhez használják! ■fr Anderlecht futballcsapata repülőre száll. A gép fontos mérkőzésre vistzi a fiúkat Görögországba, Az indulás után negyedórával így szól a pilóta a légikisasszonyhoz: — A gép úgy jobbra billent, mintha, egy elefánt táncolna ott. . . Nézze meg, kérem, mi lehet! A néhány perc múlva visszatérő hölgyre elégedetten mosolyog a kapitány: — Rendben is van, a gép egyenes. Mi volt a probléma? — Csak a futballisták tartottak edzést... — felelte a légikisasszony. — És hogy tudta lecsendesíteni őket? — Azt mondtam: vagy nyugton maradnak, vagy pedig menjenek ki játszani! ★ — Nem! Azt már nem! — kiált föl egy fiatalasszony. — Christin-t nem fogom az anyám elvei szerint nevelni! Nem akarom, hogy a gyerekem idióta legyen.. . ! Egy belga állatorvos végez egy hosszú ideje makacs köhögéssel küszködő papagáj kivizsgálásával. Táskáját összekattintva, így szól a madár gazdájához: — A cseppeket mindjárt fölírom, addig is felöltöztetheti a beteget! — sa földön heverő toUhalomra mutat. Fordította: Grabócz Gábor zibulira. Szabó Péter SZEI-tanfolyamok az 1985/86-os tanévben is FURCSA SZERZŐPÁROS Megszeppent a közönség Érdekes volt figyeln-i, hogyan fogadja a közönség az előadást. Már a kezdet kezdetén fel lehetett fedezni, hogy a „nagyérdemű”, vagy ha úgy jobban tetszik: az „ezerfejű cézár” egy kicsit megszeppent. Nem tudott mit kezdeni magával. Nem tudta eldönteni, hogy annak, amit lát és hall, örüljön-e vagy illik megbotránkoznia azon dolgok fölött, amik ott játszódtak le a szeme láttára azokon a bizonyos „világot jelentő deszkákon”. Mert mi is történt? Kezdjük azzal, hogy szokatlan párost hirdettek a plakátok. Balassi Bálint mellett Tolcsvay Béla nevét tüntették fel szerzőül a Szép magyar komédiában. Hát...? Volt, aki azt kérdezte tőlem előzőleg: mi lesz ez, valamiféle zenés vígjáték? Mert ugye, a Tolcsvay Béla... ! De hogy jön hozzá Balassi Bálint? Aztán ... Tessék elképzelni, hogy a színen megjelenik egy csomó, lenge ruházatú tündér és nimfa, akik jószerével mezítláb tipegnek-topog- nak, ropják erotikus táncaikat. már ahogy ez a jól nevelt tündérekhez és nimfákhoz illik, ha nem akarnak személyük iránt csalódást kelteni. ök nem akartak. Olyannyira nem, hogy tekintettel voltak *a nézőtéren szép számmal helyet foglaló, férfinemű nézőikre is, hogy ... valóban leplezetlenül megmutassák bájaikat. Megmutatták. Miután nem afféle históriai sablon szerint mintázták meg őket, a bájaik minőségében is elütöttek egymástól. De a nőnemű főszereplők sem akartak lemaradni önmaguk kellő megmutatásában, ezért esetenként félreérthetetlen mozdulatokkal adták tudtára mindenkinek, hogy vérük mint pezseg, leg- belsejükben miféle vihar zajlik. Egy szó, minit száz: itt aztán minden „úgy lett kitalálva”, hogy a szép, szelíd házasságtörésekhez, a jó ízléssel és kellő mértéktartással megrendezett szerelmi háromszögekhez szokott néző csak kapkodta a fejét és nem tudta eldönteni, hogy...! Mit kellett volna eldöntenie? Semmit. Vette volna olyan természetesen az egészet, ahogyan azt a természet megalkotta, és ahogy a természettől az ember megtanulta. Hja. ha időközben ez a fránya emberi állat a jó ízlésre való hivatkozással elrontott mindent, arról ki tehet? Balassi ugyan nem. Ahogyan a középkori és más történeti korszakokban élt eleink sem, akik mindig megadták a császárnak is, a .. . no, szóval: nem kell feszengeni a nézőtéren, nem kell azon gondolkodni, hogy mit szól hozzá a szomszédom, a feleségem, a barátnőm, a munkatársam, ha én jóízűe- ket kacarászom a félreérthetetlen jeleneteken, az őszinte hangú „bemondásokon”. Tessék tudomásul venni, hogy mindez együtt valamikor így volt „előadva” a vásári és más komédiások jóvoltából. Shakespeare is tőlük tanult mesterséget. Ami természetes, az szép, mondja a bölcs. Ez így igaz, még a mi társadalmi viszonyaink között is. Bizony. Szép és emberi. Ami pedig emberi... ! Nem folytatom. Jókat kuncogtam megszeppent nézőtársaim tanácstalanságán. Tolcsvay Béla zenéjét csak dicsérni tudom. Most még az sem ártott az előadásnak, hogy a zened felvétel az OMEGA-stúdióban készült és itt gép közvetítette. Balassi Bálintról bármit is mondani, akkora nagyképűség lenne, hogy azt még én sem merem vállalni. Hogy sorait nem színpadra szánta, hogy műveivel nagyon nehéz volt színpadilag egységes cselekményt elővarázsolni, az sem kelthet senkiben meglepetést. Mégis — így volt jó, ahogy volt. Talán csak a fényekkel nem játszottam volna annyit, ha rajtam múlik. A Magyar Színkör vendégjátékát érdemes volt megnézni a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. A rendező, R omhányi László megérdemli, hogy jó szívvel említsem meg a nevét. G. Molnár Ferenc Elkészüli a köni/vheti lista A Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatóságán elkészült az 1985. évi ünnepi könyvihét kiadványainak listája. A jegyzékben — a tavaszi könyvünoep megújításáról szóló határozatnak megfelelően — az elmúlt évekhez képest jóval kevesebb mű, összesen 78 kötet szerepel. A könyvhét tartalmi változásához igazodva a kiadók elsősorban kortárs magyar írók köteteit jelentetik meg a jelentős kulturális eseményre. Az új, a ma irodalmi valóságát tükröző művek mellett a listán ezúttal is helyet kaptak gyermekkönyvek, kortárs világirodalmi, magyar történeti munkák és induló sorozatok első kötetei. A könyvheti választék újdonságközpontú: főként első kiadások kerülnek a sátrakba. Az irodalmi könyvünnepen 14 könyv, illetve lap- és könyvkiadó jelentkezik. A legszélesebb választékot ezúttal is a Magvető kínálja: a Körkép ’85, a Rivalda 83 —84 és a Szép versek 1984 című antológiákkal — amelyeket ekkor féláron árusítanak — összesen 40 kiadványt jelentet meg. A népszerű Rakéta Regény tár sorozatban öt művet, közöttük Vészi Endre Kéz a levegőben, Csurka István Dago- nyozás és Schwajda György A rátóti legényanya című írását adja közre. A Magyar Hírmondó sorozatban egyebek mellett a Gróf Széchenyi István intelme Béla fiához című munkát, a Tények és Tanúk memoár, sorozatbaní pedig Reviczky Adám Vesztes háborúk — megnyert csaták című írását jelenteti meg. Lesz kötete Moldova Györgynek, Hernádi Gyulának és Nat Róidnak, azaz Tandon Dezsőnek is. A politikai témájú kiadványok sorában a Kossuth Könyvkiadó két kötettel jelentkezik. Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának könyve A békéért, népünk boldogulásáért címmel jelenik meg. Kiadják Lukács György Marx ék Lenin című munkáját, s megjelentetik az Irószemmel 1984 amtalógiét. A Helikon Kiadó Labirintus címmel új sorozatot indít, amelyben mai történészek történelmi bűnügyeket dolgoztak fel. Az első három kötet egyszerre jelenik meg, s az Erzsébet királyné elleni merényletről, a csejtei várúrnő, Báthory Erzsébet „tetteiről” és Teleki László haláláról szól. Az ünnepi könyvhétre először ad kii kötet az Ifjúsági Lap és Könyvkiadó Vállalat: Janikovszky Éva A hét bőr című írását jelenteti meg. A Szépirodalmi Könyvkiadó tíz kötetetad ki. A szerzők között található Köpeczi Béta, Fodor András, Jókai Anna, Palotai Borii, Szentkuthy Miklós és Vas István is.