Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 63. szám ARA: 1985. március 16., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÜNNEPSÉGEK, KOSZORŰZÁSOK SZERTE A MEGYÉNKBEN „...sajot múltjából o nemzet...” Az ünnepi szónok Eredményesen segítették Heves megye mezőgazdasági üzemeit A szolnoki GITR évzárása Egerben 1984-ben a kedvezőtlen időjárás ellenére is a jó partneri együttműködéssel segítette Heves megye mezőgazdasági üze­meit a Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rend­szere. Erről adtak számot pénteken délelőtt Egerben, a Technika Házában. A tanácskozás munkájában részt vett Jurányi János, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese és Sramkó László, a TESZÖV titká­ra is. Fiatalok és a gazdaság A számvetések idősza­kát éljük. A napokban ér­tek véget a pártunk XIII. kongresszusát előkészítő pártértekezletek. Nemré­giben zárultak azok a fó­rumok is, amelyeken az ifjú kommunistáivá KISZ- tagok értékelték az elmúlt mozgalmi évet. Ez utób­biakon több helyütt is felmerült a fiatalok és a gazdaság kapcsolata. So­kan úgy ítélték meg, hogy a KISZ által életre hívott, a gazdaságot segítő mun­kaformák, akciók elavul­tak, megértek a frissítés­re. Feltűnt azonban, hogy ezeken a helyeken csakis a probléma felvetéséig jutottak el a fiatalok, ter­vekkel, konkrét megoldan­dó feladatokkal, célkitűzé­sekkel nemigen tudtak szolgálni. A jellemző ugyanakkor inkább az volt, hogy szá­mos alapszervezet tagjai szólhattak azokról a siker­élményekről, amik a gaz­daságot segítő munkájuk során érte őket. Ha álta­lánosságban vesszük, ak­kor elmondhatjuk, hogy a Fiatal Műszakiak, Közgaz­dászok Tanácsában, a Fia­tal Agrárszakemberek Tanácsában részt vevők száma 1980-tól az elmúlt év végéig megkétszerező­dött. Míg a nyolcvanas éve­ket megelőzően a KISZ- védnökségek inkább a nagyberuházásokhoz kö­tődtek, addig ma ezek csökkenésével program­védnökségekké alakultak át, kötődve a kormány ál­tal meghirdetett progra­mokhoz. Megyénkben is jeles eredmények szület­tek. Számítástechnikában például a Mátraalji Szén­bányák fiatal szakemberei haladnak az élen, akik nemrégiben a KISZ me­gyei bizottságával közö­sen szakmai napokat szer­veztek. Célja ennek el­sősorban az volt, hogy a különböző vállalatoknál a számítástechnikával fog­lalkozók megismerhessék egymás munkáját, átadják tapasztalataikat. A másik fontos, s nap­jainkban sokat hangozta­tott programvédnökséget az anyag- és energiataka­rékosság témakörében vállalták az ifjú kommu­nisták. Ezen a területen a Gagarin Hőerőműben dol­gozók járnak az élen, akárcsak a húsprogramot segítő visznekiek. Szólhatnánk még az Alkotó Ifjúság pályázatok számának növekedéséről, különösen a szolgáltató iparban elterjedt „Mun­kád mellé add a neved" elnevezésű akcióról, s folytathatnánk a sort to­vább. A lényeg azonban f egy: a fiatal szakemberek kapcsolatokat keresnek I egymás között, és arra tö- i rekednek, hogy az élen- ij járó módszerek elterjedje­nek. Nem kizárólag az ér- i dekérvényesítés a céljuk. ; Munkájuk során elsődle- I ges: a gazdasági felada­j: tokban való mind nagyobb ■ arányú részvétel. Mindez i pedig mindenekelőtt elő- ■' relépést jélent. Kis Szabó Ervin 4 Hó, dara, havas eső, eső .. . Az időjárás idén segített fölidézni a majd 140 évvel ezelőtti jeles nap hangula­tát. Azokat az órákat, ami­kor a márciusi ifjakat kö­vetve, emberek ezrei lepték el Pest utcáit, szabadságot és jogot követelve a nemzet­nek. Dicsőségükre, győzel­mükre emlékezett pénteken az ország. Budapesten, az ünnep reg­gelén sok száz fiatal gyűlt össze a nemzetiszínű és vö­rös lobogókkal feldíszített Március 15-e téren. A tör­ténelmi színhelyen 48-as da­lok, indulók csendültek fel ez alkalommal. Az elnök­ségben ott volt Méhes La­jos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, valamint a párt-, az állami, a társa­dalmi, a tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek számos vezetője. A forradal­mi ifjúsági napok nyitánya­ként is rendezett nagygyű­lésen, a Himnusz hangjait követően Ernőd Péter, a KISZ KB titkára mondott ünnepi beszédet. Megyénk ifjúságának kép­viselői a hagyományokhoz híven, a kápolnai hősi em- légműnél találkoztak, dél­előtt 10 órakor, hogy elhe­lyezzék ők is a kegyelet ko­szorúit és virágait. A Him­nusz és a Nemzeti dal el­hangzása után a megjelen­teket — köztük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság tit­kárát — Sós Tamás, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára köszöntötte, majd hang­súlyozta : amellett, hogy idéz­zük az elődök példáját, tet­teit, számba kell vgnni azt is, milyen cselekedeteket kö­vetel ma a történelem. Ezt követően dr. Végh Miklós, a Hazafias Népfront megyei elnöke kapott szót. „1848. március 15-e fontos szerepet töltött be nemzeti önismeretünk erősítésében, népünk történelmi tudatának és a szocialista hazafiság gaz­dagításában. Egyben meg­nyitója ünnepeink sorának, amelyek március 21-ével, a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának évfordulójával. áp­rilis 4-ével, a felszabadulá­sunk ünnepével, nemzeti függetlenségünk, ‘újjászületé­sünk sorsdöntő állomásai. Miből is okulhatna a nemzet, ha nem a saját múltjából? Sorsfordulónk történelmi léptékű áttekintéséből levont tanulságaink felelősségteljes feladatot rónak mindannyi­unkra.” — kezdte ünnepi beszédét. Majd emlékeztetett Petőfi jövőt jósló verssorai­ra: „A magyar név megint szép lesz. méltó régi, nagy híréhez ...” Aztán így folytatta: — Számunkra természete­sen a 48-as program már nem lehet mérce. A szocia­lista építés 40 esztendeje so­rán — számos nehézséget, ellentmondást leküzdve, tra­gikus tévedésekből okulva — munkánkból, erőfeszítéseink­ből történelmi eredmények születtek Magyarországon. Van jelentős teljesítésre ké­pes iparunk, sikeres mező- gazdaságunk, sok értékkel gyarapodott kultúránk. Leg­főbb eredményünk a kölcsö­nös bizalmon alapuló szo­cialista nemzeti egység, a szocialista demokrácia. A magyar név megint szép lett, s jól cseng a világon min­denütt. És erre büszkék le­hetünk, március idusán vál­laljuk és valljuk a nemzeti dr. Végh Miklós büszkeséget, fejet hajtva, tisztelegve azok előtt, akik értünk és érted haltak, szent világszabadság. A szónoklat után dísz- sortüzek hangjával kísérten léptek az emlékműhöz a koszorúzók. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára és Antal Lajos, a fü­zesabonyi városi jogú nagy­községi pártbizottság első titkára, Sós Tamás, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára és Varga Mihály, a fü­zesabonyi KISZ-bizottság tit­kára, dr. Végh Miklós, a HNF megyei elnöke. Ko­vács Sándorné, a megyei ta­nács elnökhelyettese, vala­mint a szakszervezet és a fegyveres erők képviselői. A DlVSZ-indulóval zárult az ünnep. A sorsdöntő eseményekről megyénk városaiban és más községeiben is megemlékez­tek. Hatvanban csütörtökön este, a Kossuth téren. 500 fáklyás fiatal részvételével tartottak nagygyűlést. Egerben, a Petőfi-szobor- nál pedig szintén pénteken találkoztak a megyeszékhely diákjai, fiatal dolgozói. Né­meth Andrásnak, a városi diáktanács elnökének beszé­de után. koszorút helyezett el többek között Pócs János, a városi pártbizottság titká­ra, Szűcs Józsefné, a városi pártbizottság vb-tagja. Far­kas József, a városi KISZ- bizottság elnő titkára, Ber- náth István városi KISZ- titkár, Farkas Júlia úttörő­elnök. valamint a társadal­mi szervek és a fegyveres erők, az üzemek és iskolák képviselői, A március 15-i rendezvé­nyek a forradalmi ifjúsági napok nyitányát jelentették szőkébb pátriánkban is. A programsorozat két és fél hónapon át folytatódik. Az igazgató tanács be­számolóját Bozsik Zoltán igazgató terjesztette elő. Elmondta, hogy az ország ti­zenegy megyéjében, köztük Hevesben is összesen 424 ezer hektáron nyújtanak szakmai segítséget az üze­meknek. Ezzel az ország egyik legnagyobb termelési rendszerévé léptek elő. A partnergazdaságok száma ta­valy héttel bővült. Az el­múlt esztendőben megfelelő tanácsokat nyújtottak a ka­lászos gabonafélék, a kuko­rica, a napraforgó, a repce és a cukorrépa termeléséhez, valamint a rét- és legelő- gazdálkodáshoz. 1984-ben Kompolton a Növényterme­lési és Minősítő Intézettel közösen kukorica-fajtabe­mutatót, Verpeléten pedig a gyepgazdálkodásról és a szálas takarmány betakarítá­sáról tartöttak helyszíni tá­jékoztatót. A rendszer részt vett a múlt év augusztusá­ban a Gyöngyösön rendezett észak-magyarországi élel­miszergazdasági tájkiállítá­son is. Tavaly fő feladatuknak te­kintették, hogy aktívan köz­reműködjenek a partner- gazdaságokkal együtt az in­tenzív gabonaprogram meg­valósításában. Ennek sikeré­hez korszerű gépekkel, nö­vényfajtákkal és új techno­lógiák közreadásával járul­tak hozzá. Bozsik Zoltán az idei feladatokról szólva ki­emelte, hogy legfőbb cél­kitűzésünk a partnergazda­ságok megfelelő ellátása a termeléshez szükséges anya­gokkal, alkatrészekkel, a termőhelyi adottságokhoz igazított technológiával. Be­jelentette, hogy az elmúlt évben egymilliárd 291 mii­örvendetes tény, hogy Heves megyében az elmúlt években nem voltak alap­vető gondok a műtrágya- ellátásban — állapította meg a Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság, a nem­régiben lefolytatott széles körű vizsgálata alapján. Amíg 1980-ban egy hektár­ra 267 kilogramm hatóanya­got használtak, addig ez az elmúlt esztendőre 310 kilo­grammra növekedett. Nem ilyen biztató a hely­zet a műtrágvaszóró gépek frontján, mert ezek döntő többsége alkalmatlan az egyenletes kijuttatásra. A megfelelő berendezések el­terjedését viszont akadá­lyozza, hogy a nálunk for­galomban lévő műtrágyák java része az eltérő fizikai tu­lajdonságuk miatt egyenle­tes szórásra alkalmatlan. A kijuttatási problémák miatt tavaly a megyében meg­épült az első szuszpenziós műtrágyát előállító üzem. Az új technológia előnyeiről, illetve esetleges hátrányairól azonban messzemenő követ­keztetéseket levonni korai lenne, hiszen az új termelő­hely mindössze néhány hó­napja üzemel. Sajnos, a hatóanyagokat a legtöbb helyen a szabadban tárolják, ezért számottevőek a veszteségek. Az országo­san meghirdetett tárházépí­tési program keretében el­készült a megyei ütemterv is, de az érintett üzemek anyagi lehetőségei, a meg­vont állami támogatások miatt megfelelő tárolóhely csak a hevesi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben épült. liós árbevételt értek el, s több mint 14 millió forint nyereséget tudhatnak ma­gukénak. Ebből a tagoknak több mint 5 milliót juttat­nak vissza. Ezután Juhász Imre, a ter. melési rendszer Heves me­gyei alközpontjának veze­tője beszélt a tapasztalatok­ról. Elmondta, hogy 1984- ben 28 partnergazdaságnak csaknem 50 ezer hektárra adtak szakmai tanácsot, kö­zöttük tizenkét kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzem­nek. Külön hangsúlyt ka­pott a gabonatermelés fo­kozása, a gazdaságoknak a fejlesztési programban való aktív bekapcsolása. Rámu­tatott, hogy a változékony időjárás ellenére is jelentős eredményeket értek el, ame­lyek fokozására törekednek 1985-ben. Az előterjesztéseket vita követte. Felszólalt Koós Viktor, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. El­ismerését fejezte léi a szol­noki rendszernek, amely évek óta rugalmasan alkal­mazkodik és a kölcsönös igények alapján nyújt se­gítséget a Heves megyei partnergazdaságoknak. Hang­súlyozta, hogy jelentősen előre léptek a gabonaprog­ram megvalósításában és erőfeszítéseket tettek a sző­lőtermelés gépesítésére is. A megyében dolgozó többi ter­melési rendszernek is ver­senyt diktálnak. Szólt szű­kebb hazánk élelmiszergaz­daságának tavalyi eredmé­nyeiről és idei feladatairól is. Ez utóbbiak megvalósí­tására biztatta az üzemek­ben dolgozó szakembereket. Heves megye növény­egészségügyi helyzete jónak ítélhető — állapították meg a népi ellenőrök —, hiszen az elmúlt években jelentős termeléskiesést okozó jár­vány vagy kártevőszaporodás nem fordult elő. A növény­védő szerek okszerű felhasz­nálásának érdekében a He­ves megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás segít, séget nyújtott a megfigyelé­si hálózat kialakításában, sőt hét kiemelt fontosságú kultúrára elkészítette az elő­rejelzési naplót, útmutatót adva ezzel a megfigyelések tervezéséhez. Fontos megállapításnak tekinthető az is, hogy a ter­melőszövetkezetek a megszo­kott, ám éppen nem kap­ható szerek helyettesítésére felajánlott hatóanyagokat bizalmatlanul fogadták, ami többségében alaptalannak bi­zonyult. A vizsgálat arra is rá­mutatott, hogy a szerződéses fegyelem betartása sok eset­ben nehézségekbe ütközik, mert az áruhiány és az eb­ből adódó megkésett szál­lítás a tervszerűség ellen hat. Emiatt még a leggon­dosabb üzemi hozzáállás mellett sem biztosítható a növények szakszerű, egyen­letes táplálása. A növényvédőszer-forgal- mazás és -felhasználás té­makörében tartott vizsgálat­ban több mint 400 népi el­lenőr vett irészt. A vizsgálat 25 mezőgazdasági üzemre, 4 áfészre, az egri AGROKER Vállalatra, a TSZKER Te­rületi Központjára és a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályára terjedt ki. Több hatóanyagot használnak — Tárolási problémák — Gyakori áruhiány — Új műtrá­gyagyártó üzem A növények védelmében Koszorúzás a kápolnai emlékműnél (Fotó: Perl Márton és Szabó Sándor) Fáklyavivők _________________________ Hatvanban

Next

/
Oldalképek
Tartalom