Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-12 / 35. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 12., kedd dWfc ■■■■ s. fl hazai meteorológia története \ Fáznak-e a fák? A fák a természetes elterjedésük területén megszokott téli hideget jól bírják, s az átlagosnál hidegebb időszakban is rendszerint csak hajtásaik vége, s bőrszövetük és a háncsuk — foltokban — fagy el. Az egészséges növények és növényi részek nagyjában környezetüknek a hőmérsékletére hűlnek le (legfeljebb a fatest belső része védettebb), mégsem károsodnak számottevően, mert már a nyár derekától, június vé_ gétől, július elejétől készülnek a télre. Szervezetükben különféle szövettani, élettani és biokémiai változások mennek végbe. Hossznövekedésük megszűnik, hajtásaik elfásodnak, s a vastag, sági növekedésükben is minőségi változás áll be. Télen még az örökzöldek életfolyamatai is roppant lelassulnak, jobbára az elraktározott keményítőt, fehérjét és olajat bontják el, s használják fel életük fenntartására. Fagytűrésükben . főleg a keményítőnek van szerepe, mert azt egyszerű cukrokká lebontva a sejtnedv töményebb lesz, s ezért jóval alacsonyabb hőAz elmúlt öt évtized alatt az ország vadállományában jelentős átrendeződés ment végbe : többszörösére növekedett a nagyvadállomány, és általában csökkent az apróvadak mennyisége. Mindamellett hazánk ma is népes fácánállománnyal rendelkezik: évről évre egyre többet számlálnak össze a tarka tollú, díszes mezei szárnyasból (ugyanakkor viszont a fácánnal sokszor együtt emlegetett fogoly szinte teljesen eltűnt.) Nemhiába van atyafiság- ban a hazánkba Ázsiából betelepített fácán a házi baromfival: sok közös vonásuk akad. Például formára és tollazatra nagy a különbség a fácánkakas és a fácántyúk között is: a fácántyúknak földszinű. feketén mintázott barnás tollruhája van, amely jól rejti őt a környezetben, de „szegényesen” hat a zöld fejű, tarkabarka, sötétvörös alapszine- zetű, bronzosan csillogó, hosszú farkú kakasé mellett. A közös vonások egész sora tette lehetővé, hogy könnyen megoldhassák a fámérsékleten fagy meg, mint ha hígabb volna. Am a sejtnedv a cukor miatt nemcsak töményebb lesz, hanem a kémhatása is megváltozik : a cukoroldat ugyanis semleges kémhatású, s az ilyen oldatnak alacsonyabb a fagyáspontja, mint az azonos töménységű, de savas kémhatásúnak. A sejtnedvnek azt a változását a karbonsavaknak és az aminosavak- nak a mennyiségi és minőségi változása is segíti. A karbonsavak ősszel elbomla. nak, az aminosavak közül pedig a semleges, illetőleg a bázisos kémhatásúak jutnak fölénybe. Ez s még más, a fagyállóságot növelő élettani változások gyorsan és híven követik a hőmérséklet változását. Ebből arra következtethetünk, hogy a fák a természetes elterjedésük területén jellemző hidegben valóban nem „fáznak”. Tavasszal, a nedvkeringés megindulása után persze már készületlenül éri őket az esetleges elkésett fagy. Képünkön a télre előre felkészült, s azt remélhetőleg károsodás nélkül átvészelő szép fákat láthatunk. (KS) cánok tetszés szerinti meny- nyiségű szaporítását, a kilőtt, elpusztult állatok pótlását. Mert érdemes minél több fácánnal benépesíteni az erdőket, a földeket, hiszen egy-egy állat mintegy 4,5 kilónyi súlyú — zömmel kártékony — rovart fogyaszt el évente. (Egyetlen madárfaj, amely pusztítja a kolo- rádóbogarat is.) A fácán- tyúk egyébként két hétig tojik: általában hat-tizenkét tojást rak, amelyekből huszonnégy napi kotlás után kelnek ki a csibék. A költés és a fiókák fölnevelése egyedül a tojóra hárul. Kéthetes korukra a kis fácánok már kitollasodnak, s ilyenkor az éjszakát már ágon ülve, „felgallyazva” töltik. A kis kakasok tízhetes korukban kezdenek vörösödni. s két hét múlva teljesen olyanok, mint az öregek. Csak sarkantyújukról különböztethetjük meg őket: az öregeké hosszú és hegyes, a fiataloké tömpe. Képünk egy vadászat utáni fácánterítéket mutat, majdani ízes ételek alapanyagát. ÜVEGBE ZART levelibékák, reumás végtagok, alacsonyan szálló fecskék, pipáló hegyek, napnyugtakor is kukorékoló kakasok, fájós tyúkszemek, piócák, pókok, erőseni fénylő szentjánosbogarak időváltozást jósoló képességében és csal- hatatlanságában még ma is sokan hisznek, vagy legalábbis ismerik és idézik ezeket az időjárással kapcsolatos babonás jóslatokat, kalendáriumi jövendöléseket, népi megfigyeléseket. Aztán az ismertetés, felidézés legtöbbször azzal végződik, hogy korunk embere kinyitja az újságot, bekapcsolja a rádiót, a televíziót, mert kíváncsi a meteorológiai előrejelzésre. Az időjárás mindig is érdekelte az embert, s már a régmúltban tudományos ismeretek híján babonás tisztelettel szemlélte a természet jelenségeit, az időjárás szeszélyeit és próbált rájuk különböző magyarázatokat találni. Közismert, hogy az ókori népek babonás időjóslatai a mitológiában fogantak. A villámokat Zeusz, Jupiter küldi, Aiolosz tartja elzárva, s ereszti szabadon a szeleket, a rómaiaknál Neptunus, a görögöknél Poszeidon kormányozza a tenger hullámait. A görögök mindennapi életében pedig állami zivatarőrök vigyázták a közelgő égihábo- rúkat, áldozatokat mutattak be a veszély elhárítására, s esetenként őket vonták felelősségre a jégverte szőlőkért, az elpusztult vetésekért. Közeledve napjainkhoz, hazai példa is akad: a XVII. században Szegeden hat boszorkányt vetettek máglyára, mert sok egyéb vétségük között a város szőlőit jégesővel sújtották. A XX. században már szélhámosságot is feljegyeztek. 1916-ban IV. Károly király- lyá koronázásának helyszínén, Budán borult, esős idő volt. Egy Vozári nevű időjóst fogadtak fel, aki elektromos sugarakkal „oszlatta szét” a felhőket. Sikerült is az ünnepséget befejezni eső nélkül. A koronázás után viszont megeredt az égi áldás. Jutalmul Vozári 15 ezer koronát kapott. Anagv fizikus, Eötvös Loránd elKöztudott hogy Mária Terézia királynőnknek számtalan gyermeke született. Közülük kettőből lett magyar király: Józsefből és Lipót- bóil, e néven mindketten másodikak. II. Lipót szintén sok gyermeket nemzett, akik közül Ferenc követte a magyar trónon. Sándor Lipót főherceg, Ferenc öccse, majd ennek halála után Ferenc második öccse, József főherceg pedig a nádorispá- ni méltóságot viselte. Ez utóbbi az a József nádor — vagy ahogyan akkoriban latinosán is mondták, palatínus —, akinek szobra ma is ott áll Budapesten a nevét viselő téren, ö az, aki bátyját, Ferenc királyt képviselte a budai várpalotában, aki oly sokat serénykedett fővárosunk csinoso- dásáért. ő a Habsburgok „magyar ágának” megalapítója, akit Bécsben már-már rebellis kuruenak tekintettek. Ferenc király József főherceget 1795. szeptember 3-án nevezte ki királyi helytartóvá Magyarországra. A következő évi országgyűlésen pedig a nemesség köz- felkiáltással nádorrá választotta az alig húszesztendős fiatal főherceget, aki 1847. január 13-án bekövetkezett haláláig, tehát 51 esztendőn át viselte ezt a méltóságot. A Habsburg-ház mindig gondot fordított tagjai házasságkötésére, ezzel is építve a kedvező nemzetközi kapcsolatokat és a dinasztia érdekeit. Az ifjú József nádor részére is kiszemelték leendő feleségét, I. Pál orosz nökletével egy tudós bizottság vizsgálta és megállapította: az egész nem volt más, mint a véletlenek szerencsés egybeesése. HAZÁNKBAN a rendszeres METEOROLÓGIAI MEGFIGYELÉS, kutatás és szolgálat kezdetének dátuma.: 1870. április 8. Ezen a napon Eötvös József kultuszminiszter előterjesztésére Becs az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet megalapítását jóváhagyta. Jóval a központi intézet alapítása előtt, már 1781-ben is végeztek meteorológiai észleléseket a budai egyetem csillagdájában. Buda ekkor a Mannheimben alapított Societas Meteoroló- gica Palatina nevű tudományos társaság 36 állomásból álló európai hálózatának _ egyik észlelőhelye volt. Az ' észleléseket naponta háromszor végezték azonos típusú műszerekkel, ezenkívül feljegyezték a felhőzetet, mérték a csapadékot, megállapították a szél irányát. Persze már a XVIII. század előtti időkből származó .megállapítások, feljegyzések is vannak. Ezekre régi krónikákban, naplókban, emlékiratokban találtak rá a lelkes kutatók. Az első magyar kutatók egyike Deb- retzeni Pap István kenderesi lelkipásztor volt. Gyűjteményét 1822-ben elküldte Kult- sár István szerkesztőnek, aki folytatásokban a Hasznos Mulatságokban megjelentette. 1962-ben látott napvilágot Réthyl Antal professzornak, a nemzetközi tekintélyű magyar tudósnak a gyűj - teménye — több mint fél évszázadnyi munka eredménye —, amely 1700-ig regisztrálja az időjárással kapcsolatos írásos emlékeket. A hazai meteorológiai intézmény neve és címe az elmúlt 110 év során többször változott, 1970-től Országos Meteorológiai Szolgálattá alakult, szervezetében három intézet működik. A Központi Meteorológiai Intézet — székháza 1910 óta a II. kerület Kitaibel Pál utcában található — a hazai földfelszíni és magaslégköri meteorológiai megfigyelőhálózatot irányítja. Az országban obszervatóriumok, meteorológiai állomások, megfigyelőhelyek sokasága cár leányát, azaz II. vagy Nagy Katalin cámő unokáját, Alexandra Pavlovna nagyhercegnőt. E két uralkodóház új rokoni kapcsolata a dinasztikus érdekeket szolgálta, mert a francia forradalom szele ez idő tájt kisebb-nagyobb viharokat okozott az európai trónok körül, s már Bonaparte Napóleon is megjelent a csatatereken. József nádor tehát 1800- ban megvásárolta Üröm községet a hozzá tartozó javadalmakkal, s jegyajándékként tizenhét éves ifjú hitvesének ajándékozta. A házasság azonban rövid életű volt. Alexandra Pavlovna 1801-ben, 18 éves korában váratlanul meghalt. A huszonöt éves korára megözvegyült nádor udvari építészével, Heppe Szaniszló országos építésügyi igazgatóval díszes sírkápolnát terveztetett és építtetett Üröm községben, az akkor divatos klasszicizáló stílusban. Az építmény 1802-ben készült el. A kápolna faragott kövekkel körbefalazott, megemelt, füves terasz közepén áll, ahová vasszárnyas, vörösmárvány kapuoszlopok .között* kőhíd vezet. A kápolna finoman faragott kőburkolatát vörösmárvány részletek ékesítik. Oldalhomlokzatai egyformák : három-három rozettás, empire ízlésű vasráccsal védett ablakait vörösmárvány keretezi. Alul egy-egy ovális kriptaablak látható. Az épület tetejét koporsó idomú díszítés fedi, amelynek közepéből obeköveti nyomon az időjárás legapróbb rezzenéseit is. Óránként rögzítik a legfontosabb időjárási elemeket, nyolc helyen léggömbökkel mérik a magasabb légkörökben uralkodó szelet, két helyen rá- diószondáznak, ugyancsak két helyen végeznek radarmegfigyeléseket. Ennek az óriási észlelőhálózatnak az adatait dolgozza fel és tárolja az intézet, a népgazdasági tervezéshez, területfejlesztéshez éghajlati szaktanácsadással szolgál, különböző adatokkal, előrejelzésekkel egész sor ágazatának — elsősorban a mezőgazdaságnak, építőiparnak, közlekedésnek — segítséget nyújt a termelőmunkához. AZ ELMÜLT SZÁZADOKBAN harangkongatással, mozsárágyúkkal próbálták elűzni őseink a határ fölött tornyosuló, jégesővel fenyegető, sötét felhőket. Sikertelenül. Napjainkban radarral bemérik a több ezer méter magasságban vonuló jeges zónákat, majd ezüstjodidot tartalmazó rakétát lőnek fel. A rakétából az ezüstjodid kristály alakban milliónyi apró részecskére szóródik szét, ezekre a szemcsékre rakódnak rá a túlhűlt vízcseppek, s ily módon nem állhatnak össze nagyobb jégdarabokká. Az ezüstjodddra telepedett parányi jégszem már a földet érés előtt elolvad, esőcseppé szelídül. Az Országos Meteorológiai Szolgálat elsőként a leggyakrabban jégverte Baranyában, Pécs közelében építette ki a jégesőelhárító rendszert. A tervek szerint néhány év múlva a második állomás Bács- Kiskun megyében épül. Pestlőrinceni működik a Központi Előrejelző Intézet. A sajtó, a rádió, a televízió számára itt készülnek a rövid és középtávú előrejelzések, ezenkívül cél prognózisokat adnak különböző nép- gazdasági felhasználóknak. Erőteljesen növekszik például az agrometeorológiai jelentések, előrejelzések szerepe. Ehhez az intézethez tartozik a polgári repülés meteorológiai kiszolgálása, valamint a balatoni és a velencei-tavi viharjelző szolgálat. KURIÓZUMKÉNT HAT, hogy az időjárás-előrejelző szolgálatot hazánkban egy amatőr meteorológus, dr. Szentgyörgyi Weisz József orvos szervezte meg. Időjárási irodáját időjelző állomásnak nevezték, itt jelent meg 1880. július 27-én. az első magyar térképes időjárás- jelentés. A térképes napi jelentés első hazai dátuma: 1891. június 15. Az előrejelzést körözvénysürgöny formájában még abban az évben 130, az ország különböző részén működő távírda vette át A balatoni viharjelző szolgálat 1934-ben kezdődött, és megszületése a repülésbiztonsággal kapcsolatos. A mátyásföldi repülőtér ügyeletes meteorológusa a beérkező jelentések alapján mérlegelte, hogy az időjárási helyzet jelent-e veszélyt a Balatonra vagy sem. Figyelmeztető riasztása Siófokra futott be, onnét Balaton- füredre, Balatonboglánra, majd értesítették a 15 jelzőállomást. A szolgálat június közepétől szeptember 15-ig működött. A felszabadulás után 1950-ben kezdődött el ismét a viharjelzés a Balatonon. A Központi Légkörfizikai Intézet — ugyancsak pest- lőrinci székhellyel —, a szocialista országok űrkutatási együttműködésében, az In- terkozmoszban vállalt világűr-meteorológiai kutatások hazai bázisa^ s egyebek közt környezetvédelmi kutatásokkal is foglalkozik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének is tagja. A szervezet egész Földre kiterjedő megfigyelési hálózatában, különböző programjaiban, munkacsoportjaiban 150 ország meteorológusai vesznek részt, s a magyar szakemberek eredményes munkájára álljon itt csupán egyetlen példa: több meteorológus szakértőként vett részt a fejlődő afrikai országok meteorológiai szolgálatának megszervezésében. NAPONTA SOK SZÁZ, SOK EZER ADATOT juttatnak el a világszervezet regionális központjain keresztül a tagországokba, s számos nemzetközi adat birtokába jutnak a munkakapcsolatok révén a Magyar Meteorológiai Szolgálat szakemberei is. Kiss György Mihály Az ürömi sírkápolna A sír- kápplna bejárata. A kapu két oldalán vörös- márvány szarkofágok, fölötte vörösmárvány, szemöldök- párkányos, csüngődíszes és csigás „supraporta” liszk alakú, vörösréz lemezekkel burkolt, füzérdíszes sisak emelkedik a magasba, s ebből nyúlik az ég felé egy aranyozott kereszt. Belső tere ovális alaprajzú, csakúgy, mint az alatta lévő kripta. A kápolna iko- nosztázionja gazdagon faragott tölgyfából készült. Ez azonban nem egyidős a kápolnával. Eredeti, klasszici- záló ikonfalát 1883-ban II. Sándor cár lebontatta — ekkor renováltatta az egész kápolnát is —, és helyére a ma is látható, bizánci stí(A szerző felvétele) A sírkápalna terasza körül pravoszláv temető hirdeti, hogy a cár leánya nagy kísérettel érkezett Magyar- országra, akik úrnőjük halála után sem tértek vissza hazájukba. A sírkövek tanúsága szerint leszármazottaik még másfél száz év után is ide temetkeztek. Az egész kegyeleti helyet kerítés veszi körül, amely azonban nagyon elhanyagolt, helyenként hiányos is. Ugyanígy az egész műemléki együttes, amely pedig értékes és becses emléke a múltnak. Fácánok puskavégen
