Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 81. szám ARA: 1985. február 8., szombat 8,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÚJ ALAPOKON A munkamozgalmak és a szakszervezetek A közelmúltban a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa megvitatta a munkamozgalmak hatását a vállalati gazdál­kodásra, az eredmények növelésére. Értékelték ezek korsze­rűségének tapasztalatait, különös tekintettel a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny tükrében. Ennek összefüggé­seiről és a jövő feladatairól kérdezte munkatársunk dr. Je­nes Pált, az SZMT titkárát. Február Elérkezett tehát, s a le­járt január után végre már február lapjait pergeti az idő!-Igen, így. valahogy így muszáj fogalmaznunk, mert bizony új esztendőnk első hava igen kemény pró­batételek elé állított ben­nünket. A hőimérő higany- szála többször is mínusz húsz fok alá zsugorodott. Az ország szinte reszketett, és bár igyekeztünk úrrá lenni nehézségeinken, ta­pasztalnunk kellett, hogy ilyen hidegekre bizony nem vagyunk megfelelően fel­készülve: ellátási zavarok mutatkoztak a gáz-, az áramszolgáltatásban, időn­ként már-már aggasztó volt a szénhiány. Az új év első napjaiban ránk tört régóta példátlan időjárás hosszú időn át ke­ményen tartotta magát. Érthető, hogy jó időn át el­ső számú témánk ismét az időjárás volt, mind a tö­megkommunikáció. mind a Lakosság rengeteget foglal­kozott vele, mígnem janu­ár közepében bejelentették a sajnos elkerülhetetlenné, szükségessé vált árintézke­déseket. Egyben felhívták figyelmünket az energia- hordozókkal való fokozott takarékoskodásra, átmene­tileg — különösen az if­jabb korosztály legnagyobb sajnálatára — beszüntet­ték a televízió délelőtti adásait. Ha pedig már itt tar­tunk — bár nem tartozik szorosan mostani mondan­dónkhoz —, hadd jegyez­zük meg: a felnőttek in- fcáhb örültek a tévé-mati­nék elmaradásának, hiszen így a gyerekeknek több idejük maradt a tanulásra, könyvekre, hasznos időtöl­tésre, testmozgásra, a kép­ernyő előtt való üldögélés- nél mindenképpen egész­ségesebb játékokra, sporto­lásra ... Ezzel együtt, bizonyára a nagy többség véleményét fogalmazzuk meg, ha ki­mondjuk: bizony, bármeny­nyire is igyekszünk megér­teni. szívünkbe nem tud­tuk zárni 1985 januárját. Mert nemcsak alaposan megfáztunk, -ráadásul rá i6 fáztunk. Akár így, akár úgy, a keserű pirulát is le kell nyelnünk, és az eddiginél jobb, hatékonyabb, cél- és ésszerűbb munkával arra törekednünk, hogy remél­hessük: egv ilyen január után már csak jobb jöhet. Nos, ami az időjárást il­leti. az utóbbi napokban azért már tapasztalhattunk is bizonyos enyhülést, sőt. nem egy embertársunk szervezetének a hirtelen felmelegedés, az egyik nap­ról a másikra bekövetke­zett 20—30 fokos hőmérsék­let ^különbség okozott ki- sebb-nagyobb gondokat. .. Jómagam szeretném hinni, hogy „tél tábornok” végleg kidühöngte magát, nem tud már úgy ártani, mint ed­dig, kihúzza méregfogát a most elkezdődött, s a Villá­nyi-hegységben már, hal­ványlila kikericset kiviritó rövidke havunk, reményte­li feibruár... B. Kun Tibor — Megyeszerte is örvende­tesen új lendületet kaptak a munkamozgalmak. Mivel magyarázható ezt — A szakszervezetek az elmúlt időszakban különböző testületi ankétokon és okta­tásokon igyekeztek elősegí­teni e tevékenységet. A munkaverseny során megha­tározóvá vált, hogy a kis- kollektívák felajánlásaikkal az üzemek, vállalatok gaz­dasági céljaihoz kapcsolód­tak. A hazánk felszabadulá­sa 40. évfordulójának méltó megünneplésére kibontako­zott, majd az ehhez kapcso­lódott kongresszusi verseny jelentősen emelte a mozga­lom színvonalát. Valameny- nyi brigádot kezdeményezés­re késztette és a minőségi munkát helyezték előtérbe. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztése pedig további kedvező feltételeket teremt a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek kibonta­koztatásához. Növekszik az igény a kiemelkedő teljesít­mények és ezek anyagi, il­letve erkölcsi elismerése iránt. A vállalatirányítás nagyobb demokratizmusa pe­dig lehetővé teszi, hogy a kezdeményezések a jövőben közvetlenebbül épüljenek be a gazdálkodásba. Erősödik az önálló vállalkozás, a tulaj­donosi jog és ezzel csökken a munkamozgalmak formális jellege. A kisvállakozások kihívása pedig követelőén szükségessé teszi a verseny továbbfejlesztését, a jelenle­gi szervezeti keretek érdemi kitöltését. — Mely szakmákban leg­szervezettebb a brigádmoz­galom? — Felméréseink szerint az átlagosnál jobb a szervezett­ség a bányászatban, a va­sasszakmák területén, az épí­tő-, a nyomda- és a vegy­iparban tevékenykedők kö­rében. Az utóbbi időben vi­szont mérséklődött az ifjú­sági brigádok aránya. Jelen­tősebb szerepük csak a va­sasszakmákban, a bányászat­ban. valamint a közlekedés­ben tapasztalható. Ha figye­lembe vesszük, hogy a bri- gádmozgalomnak a műszaki fejlesztésben is egyre na­gyobb szerepet kell vállal­nia, akkor a helyi szakszer­vezeteknek is aktívabban kell közreműködniük a A héten — a terveknek megfelelően — folytatódott az a harcászati gyakorlat, amelyet a Magyar Néphad­sereg kijelölt csapatai és törzsei tartalékosok bevoná­sával hajtanak végre. komplex brigádok szervezé­sében. Fontos, hogy a válla­latoknál a gazdasági terve­zés és a munkaverseny-vál- lalás egységben valósuljon meg. — Milyen lehetőségek kí­nálkoznak a munkamozgal­mak továbbfejlesztésére? — Mindenekelőtt a vállal­kozói jelleg kiteljesedése a cél. Ennek alapja a terme­lőegység és a szocialista bri­gád között létrejött, kétolda­lú megállapodás. Ilyenek már a brigádmozgalom kez­detétől létrejöttek, de az elmúlt időszakban nem mindenben feleltek meg a várakozásnak. A szakszerve­zetek ezért működjenek köz­re abban, hogy a termelő- egységek vezetői jelöljék meg a gazdasági célkitűzések megvalósításának határide­jét, biztosítsák annak felté­teleit és fogalmazzák meg az elvégzendő munka elismeré­sének módját is. A brigádok ezek tudatában vállalkozza­nak a feladatok megvalósítá­sára. Az is fontos, hogy a jövőben meglegyen az el­végzett munka és az elért eredmény konkrét mérésének feltétele. Lényeges a díjazás is, amelyhez az idén életbe lépett új keresetszabályozási rendszerek kedvezőbb lehe­tőséget nyújtanak. A maga­sabb szinten dolgozó szocia­lista brigádok fejlesszék ön­állóságukat. Ez azt jelenti, hogy még nagyobb beleszó­lást kaphassanak a bér, il­letve a mozgóbér felosztásá­ba. Az ilyen igény azonban egyelőre még kevés helyen fogalmazódott meg az új munkaverseny-szabályzatok- ban. Ami az előrelépést jel­zi. megyénkben is egyre in­kább szélesedik azok köre, ahol negyedévenként ellen­őrzik a brigádoknál a ver­senyhelyzetet. Az értékelés módszereként főleg a válla­lások teljesítését követik, szinte mindenütt. Kiemelt szerepet kap az anyag- és energiamegtakarítás, a mi­nőség javítása, a selejt csök­kentése. E mellé sorakozik a fegyelmezett magatartás és munkavégzés, a balesetmen­tes tevékenység, továbbá a szakmai-politikai továbbkép­zésben való részvétel, a teljesített társadalmi munka is. A termelést megyeszerte jól segítik a különböző mi­Pénteken felkereste a csa­patokat Oláh István vezér- ezredes, honvédelmi minisz­ter, s tájékozódott a gyakor­lat eddigi .eseményeiről, eredményeiről, megtekintet­Vál I 11 nőségi mozgalmak. Ilyenek vannak a gépipari, a bútor­ipari vállalatoknál, a keres­kedelemben és az egészség­ügyben. — A szocialista brigádok szerepe az újításokkal is fokozódik. Miként értékeli ezt? — Az újítók csaknem 70 százaléka a kiskollektívák tagjai közül kerülnek ki. Az elmúlt négy esztendőben ezer doLgozóból 55 volt újí-■ tó és az arány csökken. Ugyanez tapasztalható a be­adott elképzeléseknél. ja­vaslatoknál is. Különösen kedvezőtlen a fiatalok és a fizikai dolgozók részvéte­le ebben. Az átlagosnál vi­szont jobban alakult az újítók száma a bányászat­ban, az élelmiszeriparban, a közlekedésben, a gép- és villamosenergia-iparban. — A munkamozgalmak társadalmi hasznosságát bi­zonyítja, hogy 1984-ben a brigádok eredményesen részt vettek a megyei és a válla­lati gazdaságpolitikai célki­tűzések megvalósításában. — Valóban. Ehhez jelen­tősen hozzájárult a múlt évben széles körűen kibon­takozott felszabadulási, il­letve valamennyi gazdálko­dó egységet mozgásba ho­zó kongresszusi munkaver­seny is. Segített, hogy me­gyénkből 150 millió forint értékű többlettermék került exportra. Ugyanakkor csök­kent az importanyagok fel- használása, különösen a nyersanyagtermelő ágaza­tokban, a villamosenergia­iparban, továbbá több fel­dolgozóipari vállalatnál is. Mérséklődtek a termelési költségek, az építőiparban pedig nagyobb erőfeszítése­ket tettek a határidők elő­rehozatalára, a mezőgazdasá­gi üzemekben viszont a vesz­teségmentes betakarításra. A mozgalom emberformáló sze­repét bizonyítja, hogy szer­vező módon lépett fel a ter­melésben jelentkező gondok leküzdésére, a szervezetlen­ség megszüntetésére, a mun­kafegyelem javítására. A brigádok ezek mellett nen kevés társadalmi munkát is végeztek, valamint javítot­ták a munkahelyi művelő­dést a szakmai politikai szint emelésével — mondta befe­jezésül dr. Jenes Pál. te a soron levő harcászati, feladatok végrehajtását. Ta­lálkozott a kemény téli idő­járás viszonyai között pél­dásan helytálló parancsno­kokkal. sor- és tartalékos katonákkal. Mentusz Károly Folytatódik a harcászati gyakorlat Az első büszke szó a napközis tanító nénié. Juhász Ferencnéé (Fotó: Koncz János) Az első megméretés Megyeszerte pénteken kap­ták meg félévi értesítőjüket az általános és középiskolá­sok. Minden gyermek és szülő kíváncsian és izgatot­tan várta, hogy kiderüljön, milyen gyümölcsöket érlelt az öthónapos tanulás? Kü­lönösen az elsősöknek je­lentett nagy élményt a teg­napi nap, hiszen ők most vették át először a „bizo­nyítványt”, — amely már nem is az. Képünk az I/A. osztály örömét örökítették meg a megyeszékhely 1-es számú Általános Iskolájá­ban, ahol Szűk Anikó taní­tónő kezdte elsőként a bi­zonyítványosztást. A 8100 egri általános iskolás közül ebben az intézményben 540- en részesültek a tegnapi örömben, bánatban. Megnyílt a mezőgazdasági köayvhónap Pénteken a mezőhegyesi művelődési központban Vil­lányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár megnyitotta a sorrendben immár 28. alkalommal meg­rendezett országos mezőgaz­dasági könyvhónapot. A szaktudás szerepe, je­lentősége. mint az államtit­kár hangsúlyozta, a mező­gazdasági termelésben és annak irányításában egy­aránt tovább növekedett. A mezőgazdaság termelési kul­túrájának egyik meghatáro­zója. nélkülözhetetlen hor­dozója és átörökítője még ma is, az elektronikus meg­jelenítés korában is, a könyv — a jó szakkönyv. Válto­zatlanul ez a mezőgazdasági civilizáció leghatékonyabb terjesztője, az új, a megho­nosítandó szakismeret egyik legfontosabb kútforrása, a mezőgazdasági oktatás nél­külözhetetlen eszköze. Az ünnepi megnyitót kö­vetően a művelődési köz­pont könyvtárának előcsar­nokában megnyílt a mező- gazdasági könyvkiadás te­vékenységét dokumentáló ki­állítás. Sárkány Pál, a Me­zőgazdasági Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy az idén 49 művet jelentetnek meg, • megközelítőleg 300 ezer példányban. FEBRUÁR 4—16-IG Engedményes szezon végi vásár A ruházati kereskedelmi vállalatok február 4-től 16- ig rendezik meg a hagyomá­nyos téli szezon végi vá­sárt. Bár az idei zord tél­ben kelendőnek bizonyultak a meleg ruhák, kabátok, lábbelik, s a megmaradt készletek több helyütt ki­sebbek. mint az elmúlt években, a vállalatok tájé­koztatása szerint azért bő­ven lesz miből válogatniuk a vásárlóknak. A vásár ide­je alatt a divatos téli hol­mikat, amelyek még jövő télen is jó szolgálatot te­hetnek,' átlagosan 30—40 százalékos engedménnyel árusítják. A ruházati vásárhoz csat­lakozik a cipőkereskedelem is. Jégheh/zet a Tiszán A hosszantartó hideget követő olvadás és áradás hatására évek óta nem tapasztalt méretű jégzajlás halad le a Felső- Tiszán. A természeti jelenség következtében Vásárosnamény- nál 11 hajó, uszály és pontonhíd sodródott el, amelyből több azóta is a jég fogságában és a folyó különböző szakaszai* vesztegel. A Felső-Tiszai Vízügyi Igazgatóság dolgozói meg­kísérlik partra emelni az úszó testeket. A figyelő és mentó munkálatokhoz segítséget nyújtanak a nyíregyházi bázisról a MËM Repülőgépes Szolgálatának helikopterei is. A (elvé­tel a Felső-Tisza dombrádi szakaszánál készült (MTI fotó: Oláh Tibor — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom