Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-07 / 31. szám

NÉPÚJSÁG, 1985., február 7., csütörtök 4. Régi nyár — új színpadon B szellem emberei a háború ellem Megalakult az Országos Béketanács tudományos és kulturális bizottsága Az operett fénykorában, 1928. június 15-én mutatta be a Budai Színkör első íz­ben a Régi nyárt. Az akkor már ismert szerzőpáros, Bé- keffy István és Lajtai Lajos darabjának pre­mierjét, a krónika szerint, nem kis bonyodalom előz­te meg. Az operettet ugyan­is egyenesen Fedők Sári számára írták, ám à fősze­repet az akkori igazgató. Sebestyén direktor úr a pri­madonna örök riválisával. Honthy Hannával játszatta el. (Valószínű azon egyszerű oknál fogva, hogy míp Fe­dők esti ezer korona gázsit kért, Honthy megelégedett ötszázzal.) Az új operett fényes si­kert aratott, s ez nemcsak a parádés szereposztásnak, hanem a fülbemászó zené­nek és a humorral teliszőtt szövegnek is köszönhető. Honthy mellett olyanok lép­tek színpadra mint Zilahy Irén, Turay Ida. Gázon Gyu­la. Az előadás után a kö­zönség már dúdolta, a kör­nyékbeli .vendéglőkben a ze­nekar pedig játszotta a da­rab két nagy slágerét: Le­gyen a Horváth-kertben Bu­dán. ..”, „Hol van az a nyár.. Maga a cselekmény ugyan se nem túl bonyolult, se nem túl elmés, mégis a szi­porkázó ötletek kellemessé teszik. A főhős egy híres pri­madonna. akiről az égvilá­gon senki sem hinné el, hogy eladósorba cseperedett lá­nya van. A híres színésznő fiatal korában csalódott egy férfiban, aki — o véletlen műveként — újra előbuk­kan életében, méghozzá a fiával együtt. A sztár meg­bűvöli a fiatalembert, ám pusztán azért, hogy lányát férjhez adhassa hozzá. Vol- táképpen ezután cseppet sem kétséges, hogy a da­rab végére mindenki meg­találja a saját párját és boldogulásált. iNós ha annak idején a szerzők Fedák Sárira írták az operettet, sok évvel később Iglódi István nem kisebb színésznőre, mint Törőcsik Marira rendezte meg. A Jó­zsef Attila Színház bemuta­tójára már zenés játék lett a darabból, ám ez az új köntös csak javára vált. Nem véletlenül fogadta oly meleg szeretettel a színház­ra éhes közönség az elmúlt szombaton a vendégjátékot az egri Gárdonyi Géza Szín­házban. .. Iglódi hihetetlen finom ér­zékkel „komponálta meg” a darabot. Friss szemmel, ele- mentális erővel hozta létre az előadást. Ami legfőbb erénye: nem tette, a más daraboknál már oly sokszor tapasztalt, szokványos idé­zőjelbe ezt a régi operettet, egyszerűen, ám bravúrosan mai színpadra ^állította. Az átültetés találó, jól sikerült. A nagyzenekar helyett két­tagú, valódi kisegyüttes szol­gáltatja az új hangszerelé- sű zenét, s e szalonzenekar beépül az előadásba, teljes értékűvé válik a szereplők­kel. Iglódi még csak ki sem kacsintatja a színészeket a közönségre. Halálosan ko­molyan veszi a játékot, olyan komolyan, hogy nem engedi meg, hogy a nézők ne ne- vesesnek. Ez nem akadá­lyozza meg. abban: olykor két síkra bonfódjék a da­rab, mégis egységben ma­radjon. Megengedi, hogy a színészek egyszerre játsza­nak a partneréknek a part­nerekkel, a közönségnek a közönséggel. Mindezek már eleve azt feltételezik hogy a színpadon hús-vér figurák mozogjanak, s ne lengje be az előadást szentimentá­lis fuvallat. Hatásban, lát­ványban viszont minden olyan nüanszot felhasznál, ami ízig-vérig biztosíthatja a szórakoztatást. Egerben igazán hálás, mi több, lelkes közönséggel ta­lálkoztak a szereplők. Lát­hatóan élvezték ezt a fre­netikus fogadtatást, jól érez­ték magukat ebben a lég­körben. Törőcsik Mari a hí­res színésznő szerepében egyszerűen elbűvölő. Egyé­niségére, művészetére, min­dentudására épül az elő­adás. Játékában egyszerre szép, fiatal, esendő, meg­tört, groteszk. S mindezt hi­hetetlen gyors váltásokkal éri el: a nézőnek eláll a lélegzete. Hogy dekoratív jelenség, utánozhatatlan mozdulatainak, arcjátéká­nak köszönhető, egyéni hang­ja ezerszínű. S amikor Tö­rőcsik énekel... ! Az első rész fináléjában a bravúro­san gyors öltözéssel megol­dott revüképben előbb peszt- ra, majd segédszínésznő, vé­gül primadonna, amint elő­adja a darab slágerét. Ha volna imég konflis Egerben, a közönség bizo­nyára kifogta volna a lo­vakat előle... így „csak” tíz percig zúgott a taps. Janko- ívits János szerepében Káló Flórián pontosan tudta, mit kell tennie, mit vár tőle a figura. A fiát játszó Rá- tóti Zoltán főiskolai hallga­tó jó humorérzékű táncos, énekes. Makay Sándor, aki annak idején otthon volt az egri színpadon, mint sze­gény rokon jó érzékkel ta­lálta meg az egyensúlyt, hogy ne váljék harsánnyá. Szerencsi Évának sem volt ismeretlen ez a színház, tő­le elsősorban azt követelte meg a szerep, hogy bájos legyen. Borbás Gabi mint Mimóza öltöztetőnő, ezúttal is sokszínűségét bizonyítot­ta. A díszlet Szlávik Ist­vánt, a jelmez Kemenes Fan­nys dicséri. Mikes Már|a A X. országos békekonfe­rencia útmutatásait követve, a közelmúltban megalakult az Országos Béketanács tu­dományos és kulturális bi­zottsága. Elnöke Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA szegedi biológiai központ en- zimológiai intézetének igaz­gatója. Elnökségében olyan neves közéleti személyiségek vesznek részt, mint Sztanyik B. László egyetemi tanár, Boldizsár Iván író, Bánffy György előadóművész és Makkai, László, a debreceni Református Hittudományi Főiskola professzora. Az új bizottság arra törek­szik, hogy az értelfniség leg­különbözőbb rétegeinek kép­viselőit cselekvő közremű­ködésre ösztönözze az egye­temes emberi érdekek meg­valósításáért. Legfőbb fel­adata, hogy tagjainak sok­oldalú isméreteire és kapcso­lataira építve segítséget nyújtson a magyar béke­mozgalom hazai és külföldi munkájához. Mindenekelőtt a különböző tudományágak eredményeinek felhasználá­sával tudományosan meg­alapozott érveket dolgoz ki az Országos Béketanács te­vékenységének hatékonyabbá A Pannónia Filmstúdió­ban több egész estés, vala­mint rövid, egyedi produk­ció elkészítését tervezik az új év első negyedévében. Már dobozban van Dargay Attlia „Szaffi” című rajz­játékfilmje, amelyet Jókai Mór Cigánybáró című kis­regénye alapján forgatott. A produkció érdekessége, hogy a mű színpadi bemutatásá­nak 100. évfordulóján ke­rül a mozikba. A „Szaffi” ősbemutatóját Kecskemé­ten tartják február végén, majd márciusban a fővá­rosban díszelőadáson vetí­tik először. A filmstúdió I- es műtermében Ternovszky Béla „ Macskafogó” című rajzjátékfilmje készül. A macskák és egerek közötti évezredes viszály színhelye tételéhez. Állást foglal a bé­ke ügyét érintő nemzetközi kérdésekben, ^s nézeteit, ja­vaslatait a sajtó, a tömeg­kommunikáció útján a köz­vélemény elé tárja. Szeret­né a korábbi időszaknál sok­kal jobban előmozdítani azt, hogy az írók, a művészek, a kultúra képviselői alkotá­saikkal, művészetükkel, hi­vatásuk körében egyéni munkájukkal nemcsak az értelemre, de az érzelemre is hatva, segítsék a békéért folyó küzdelmet. Határozott szándékuk, hogy személyes ismeretségeik felhasználásá­val közreműködnek a ma­gyar békemozgalom nemzet­közi kapcsolatainak kiszéle­sítésében. Munkaprogramjuk értel­mében kezdeményezik, hogy a Magyar Tudományos Aka­démia és más tudományos testületek a közvélemény ne­vében felhívással fordulja­nak a bizalom és biztonság­erősítő, leszerelési tárgyalá­sok részvevőihez, annak ér­dekében, hogy csökkenjen a nemzetközi feszültség, és folytatódjék az enyhülési fo­lyamat. Keresik az együtt­működést a hasonló célokért küzdő különböző nemzeti és ezúttal egy távoli bolygó, ahol sok kaland után az egerek megkezdhetik a macskafogó gyártását. Ugyancsak ebben a mű­teremben dolgozik a „Biblia” című rajzanimációs alko­tás forgatókönyvén Janko- vics Marcell rendező. A pro­dukció az Ó- és az Űjtesta- mentumot jeleníti meg az animáció eszközeivel. A III. műterem a gazdája Vadja Béla „Az én csalá­dom" című tízperces televí­ziós filmjének. A napokban befejeződő produkció — amelynek szövegírója Jáni- kovszky Éva — két kisgye­rek dialógusa a család ro­koni kapcsolatairól. Koltai Jenő is a Magyar Televízió megbízásából készít fil­met. A Kormos István nemzetközi tudományos, kulturális szervezetekkel, mozgalmakkal, valamint a külföldi békekutató intéze­tekkel. Az írószövetséggel közösen fórumot szerveznek „Az írók felelőssége a bé­kéért” címmel. Tevékenyen részt vesznek az „Orvosok a nukleáris háború elhárítása érdekében” néven ismert nemzetközi orvosmozgalom ez év nyarán Budapesten sorra kerülő V. világkong­resszusának előkészítésében. Az Akadémiával közösen „Szülőföld, hazaszeretet, in­ternacionalizmus” témakör­ben értelmiségi találkozót terveznek. Mindezeken túl számtalan tudományos, ismeretterjesz­tő előadás, vitaülés, konfe­rencia és egyéb fórum meg­szervezése szerepel a prog­ramban azzal a céllal, hogy minél többen és minél sok­oldalúbban tájékozódhassa­nak olyan kérdésekről, mint a háborús fenyegetés gazda­sági társadalmi, pszichés kö­vetkezményei ; az atomhá­ború természettudományos vonatkozásai, és a fegyver­kezési verseny megfékezésé­nek eszközei, módszerei L. A. „Muzsikás kismalac" című meséjéből forgatott rajz­animációs műben a furulyá­zó kismalac állatbarátaival felvidítja a nevetni nem tudó királyt. Papírkivágásos techniká - val készíti „Bolondocska Ivanuska" című animációs filmjét Cseh András. A pro­dukció Maxim Gorkij elbe­szélése nyomán egy ügye- fogyott kisfiúról szó. Ugyan­csak Cseh András rendezi — Várnai György figurater­vei alapján — a televízió­ból olyan közkedvelt Frakk­sorozat újabb, negyedik blokkját. A tizenhárom epi zódból álló sorozat — amely­nek címe „Frakk, a macs­kák réme” — Bálint Ág nes forgatókönyve alapján papírkivágással készül. Negyedév a Pannónia Filmstúdióban A bőröndből már kicso­magoltam, épp indultam zu­hanyozni, amikor nyílt az ajtó. Szuszogó, levegő után kapkodó férfi lépett a szo­bába, degeszre tömött sport­táskáját ledobta maga elé a parkettára, majd a kezét nyújtva felém indult. — Csömöszlei vagyok — közölte lakonikus rövidség­gel. Aztán nagy lélegzetet vett, és mondta tovább: — Szervusz, tegeződjünk! Fü­tyüljünk a formaságokra, eleget udvariaskodik, haj­long az ember a munkahe­lyén, ide pihenni, kikapcso­lódni jöttünk, nem igaz? Nekem még helyeselni sem volt időm, máris zúdult rám az újabb szövegáradat. — Különben én törzsven­dég vagyok ebben az üdülő­ben, hosszú évek óta itt gyógyíttatom a reumámat. Húsz éve járom a hazai gyógyvizes fürdőket. min­den vizet végigpróbáltam, de az itteni segít a legjobban. Te már voltál itt? — Még nem. Sokan dicsé­rik felénk is, azért kértem ide beutalót — válaszoltam, de szerintem Csömöszlei a mondat felét sem hallotta, mert közben bement a für­dőszobába. — Minden a régi — mond­ta néhány perc múlva, ami­kor visszatért, én pedig nem tudtam, hogy megállapításá­val mire céloz. — A mosdó csapja csö­pög, nem lehet rendesen el­zárni — folytatta. — Majd mindjárt megcsinálom. Hoz­tam magammal néhány ap­róságot, alátétet, csavart, egy pár szerszámot. Számí­tottam ezekre a javításokra. A falitükör is kettétört, majd a gondnoktól kérek másikat, ezt meg kidobjuk a fenébe. Látom, ennek az éj­jeliszekrénynek is lóg az ajtaja, pedig csak három csavart kell visszatenni a helyére, és újra nyílik, csu­kódik. De még erre is lus­ták! Nem baj, apáca, majd mi rendbehozzuk. Az orvo­sok úgyis az, aktív pihenést ajánlják, igaz? Akkor még nem tudtam, mit jelent a Csömöszlei-féle aktív pihenés. Ma már tö­kéletesen tisztában vagyok szabályaival, váratlan lelki hatást keltő fordulataival, ezért állítom, hogy reumás betegek számára nem ez a gyógyulás igazi útja. — Szereztem egy porszí­vót — mondta Csömöszlei még aznap, amikor az első közös ebédtől visszaballag­tunk a szobába. — Otthon is én szoktam porszívózni. Tudod, apáca, ennyi moz­gásra a legbetegebb ember­nek is szüksége van. Szerin­tem az lesz a legjobb, ha a takarítónőktől szerzel egy porrongyot, és letörölgetsz utánam. Látod, vastagon áll a por a két ablakszámy kö­zött, meg a szekrények tete­jén. De oda se neki! Holnap az ajtókat, ablakokat is le­mossuk. Csömöszlei megkezdte te­hát aktív pihenését, amely­nek programjában az orvo­sok előírta gyógykúrák, pro­cedúrák sajátos módon ke­veredtek a házilagos kivite­lezésű és az üdülő állagá­nak megóvását szolgáló moz­gásformákkal, fusizással. Másnap a reggeli súlyfür­dő és a rövidhullámú keze­lés között felraktunk egy szúnyoghálót az ablakra, a függönytartó karnisokat fa­litiplikkel erősítettük meg, de nemcsak nálunk, hanem a főorvosi rendelőben is. — Sosem árt jóban lenni a főorvossal, világos? — magyarázta bizalmasan Csö­möszlei, miközben a fúrógé­pet visszavittük a karban­tartók műhelyébe. — Az idén is jók vagyunk a kis- öregnél, nem vitás! Délután a csendes pihenő, alatt Csömöszlei megjavított egy porszívót és egy fali- lámpát, én pedig a gondno­ki iroda lambériázásához szükséges faanyagot kezd­tem el méretre fűrészelni. Egy hét alatt tizenöt für­dőszobában szüntettünk meg dugulást, nagy hatótávolsá­gú tévéantennát raktunk a tetőre, kitisztítottuk az eső­csatornát, új farácsokat csi­náltunk az úszómedencéhez, és huszonhárom kerti szé­ken cseréltük ki a műanyag fonatot, hogy csak a legna­gyobb vállalkozásainkat em­lítsem. Mivel a végzett munkáért egy fillért sem kaptunk, be­leuntam az egészbe, és ön­állósítottam magam. A reggeli súlyfürdő és a rövidhullámú kezelés között van jó három óra szabad időm. így hát elszegődtem a szomszédos maszek zöld­ségeshez. Kis teherautón té­li burgonyát szállítok a meg­rendelők lakására. Naponta tíz-tizenöt fuvart lezavarok. Ebéd után a gőzfürdőben az egyik megbetegedett masszírozót helyettesítem, délután négytől pedig a he­lyi moziban jegyszedőként dolgozom. Nem mondom, van egy kis hajtás, de nem panaszkodom, mert jól jön az a kis pénz, amit napon­ta a három helyről fölmar­kolok. Különben jövőre is erre a csodálatosan szép fürdőhely­re térek vissza gyógyulást keresni. Igen, mert elvállal­tam egy kis fusizást. A he­lyi úttörőház elektromos há­lózatának felújítását fogom elvégezni, magyarul kicseré­lem a falban futó, régi ve­zetékeket. Tudniillik, ilyen kis volumenű munkát nem­hogy állami cég, vagy szö­vetkezet, de még egy, magá­ra valamit is adó kisiparos sem vállal el. Én meg két hét alatt a reggeli súlyfürdő és a rövidhullámú kezelés közt szép kényelmesen meg­csinálom. Mert ennyi mozgásra az embernek még üdülés köz­ben Is szüksége van, nem igaz? Kiss György Mihály A VOLT ANTIKVÁRIUM HELYÉN Félárú könyvek boltja Február l-én nyílt meg Egerben a volt antikvárium he­lyén a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Tallózó könyves­boltja. Mint köztudomású, az új üzlethálózat féláron forgal­mazza a hosszabb ideje raktáron fekvő könyveket, s igy a vásárlók is jól járnak. Mint az üzlet vezetője, Daragó Gáborné elmondta, az el­ső napokban nagy volt az érdeklődés, különösen a művésze­ti albumok, az útleírások és a mesekönyvek fogytak szép számmal. Az áruutánpótlás a vállalóit ígérete szerint folya­matos lesz, így a „tallózgatók" mindig találhatnak újdonsá gokat a polcokon. Jelenleg az 1982-es kiadású könyvek kap­hatók, de a további „évjáratok” is sorra kerülnek. (Fotó: Koncz János>

Next

/
Oldalképek
Tartalom