Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

I 2. NÉPÚJSÁG, 1985. február 5., kedd U J-DELHI: Lehetőség nyílik az előrelépésre A genfi leszerelési értekezleten Hétfőn az indiai főváros­ban megkezdődött az ázsiai és óceániai országok szak- szervezeteinek tanácskozása. Több mint húsz ország szak- szervezeti tömörülésének képviselői, valamint a Szak- szervezeti Világszövetség és más nemzetközi szervezetek küldöttei a gazdasági fejlő­désről és egy új világgazda­sági rend megteremtésének kérdéseiről tárgyalnak. GENF: Svájci teherautósok hétfő reggel megbénították a for­galmat az ország határátke­lőhelyeinek többségénél. így tiltakoztak az ellen, hogy külföldön magas útadókat vetnek ki a svájci kamiono- sokra — a hasonló korábbi svájci lépés viszonzásaként. Svájc ez év elején magas útadót rótt ki a nyugat-euró­pai államokból Svájcba ér­kező teherautókra. Annak idején a svájci rendelkezés bejelentésekor a határ túl­oldalán bénult meg a forga­lom a kamionosok felhábo­rodása miatt. TEHERÁN: Közepes erősségű földren­gés rázta meg vasárnap Irán déli dészét. A Richter-skála szerint 5,6 erősségű földmoz­gásokat a Siráztól délnyu­gatra lévő Fathábád város­ban észlelték. Itt egy sze­mély életét vesztette, százan megsebesültek. A több mint fél napon át tartó, csaknem félórás időközökben egymást követő földlökések jelentős anyagi károkat okoztak. Ezer ház romba dőlt, 500 épület súlyosan megrongálódott. SAUSALITO: Kaliforniában vasárnap 72 éves korában elhunyt Frank Oppenheimer amerikai fizi­kus. A tudós közreműködött az első amerikai atombomba előállításában. Ezt a progra­mot 1967-ben elhunyt test­vére. Robert Oppenheimer irányította. Később az atom­fegyverek ellenzőjévé vált, s békés kutatásokkal, egyebek között csillagászati fizikával es a nagy energiájú részecs­kék tanulmányozásával fog­lalkozott. TEL AVIV. Ellenállók pokolgépes ak­ciókat hajtottak végre hét­főn Dél-Liibanonban a meg­szálló izraeli hadsereg kato­nái elten. Három izraeli ka­tona megsebesült. Kedvezően hathat a gen­fi leszerelési értekezlet ked­den kezdődő újabb üléssza­kának munkájára is az a szovjet—amerikai megálla­podás, hogy a felek új tár­gyalásokat kezdenek az atomfegyverek és az űrfegy­verkezés kérdéseiről — ál­lapítja meg a TASZSZ. Ezzel összefüggésben a hírügynökség idézi Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt, aki a szovjet—amerikai és a sökoldalú alapon folyó tár­gyalások kölcsönhatására utalva kifejezte reményét: a küszöbönálló ülésszdko11 lehetőség nyílhat az előre­lépésre a leszerelés terüle­tén. A genfi leszerelési érte­kezleten negyven állam vesz részt: köztük a Szovjetunió és más szocialista országok, nyugati államok, élükön az Egyesült Államokkal, a Kí­nai Népköztársaság és szá­mos afrikai, ázsiai, európai és latin-amerikai el nem kö­telezett ország. A leszerelé­si értekezlet az egyetlen olyan fórum, ahol több ol­dalú és rendszeres tárgyalá­sok folynak a fegyverkezé­si verseny korlátozásáról és a leszerelésről — hangsú­lyozza a TASZSZ genfi tu­dósításában. Az értekezlet elé kerül a szocialista országok számos javaslata, s több hasznos kezdeményezést terjesztettek elő az úgynevezett Huszon­egyek Csoportjába tömörült fejlődő és el nem kötele­zett országok is. Most az Egyesült Államokon és szö­vetségesein a sor; ezek az. államok eddig vagy nyíltan negatív álláspontra helyez­kedtek, vagy vég nélküli eljárási vitákkal igyekeztek akadályokat gördíteni a konkrét és hatékony meg­állapodások létrejötte elé A genfi értekezlet résztve­vőinek minden lehetősé­gük magvan arra. hogy az ENSZ-közgyűlés utasításá­nak megfelelően megálla­podásokra jussanak. Nem hiányoznak sem a tapaszta­latok, sem a konkrét hatá­rozattervezetek; most arra van szükség, hogy a fent említett államok is akarják e megállapodásokat — mu­tat rá a TASZSZ. NATO-KAPCSOLATOKRÓL Titkos francia—amerikai megállapodás Hétfőn több francia lap — a Newsday című amerikai napilap cikke alapján — hírt ad arról, hogy 1978-ban tit­kos megállapodás jött létre az Egyesült Államok és Franciaország között. E meg­állapodást még Jimmy Car­ter és Giscard d'Estaing el­nökök kötötték az amerikai elnök párizsi látogatásakor. De az csak 1982 augusztusá­ban lépett hatályba. E titkos megállapodás lényege az volt, hogy az Egyesült Államok rendkívül fejlett számítógé­peket bocsát Franciaország rendelkezésére a francia nukleáris erők fejlesztésére. Franciaország pedig szoro­sabban együttműködik a NATO-val. Az amerikai számítógépe­ket azonban csak 1982 au­gusztusában szállították le Franciaországnak, mert Rea­gan elnök hivatalba lépése után elhalasztotta azok szál­lítását mindaddig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy Franciaország szilárdan tá­mogatja-e a Pershing-raké- ták nyugat-európai telepíté­sét. Miután Mitterrand elnök teljesítette ezt az amerikai elvárást, Reagan engedélyez­te a számítógépek leszállítá­sát. A francia televízió kato­nai szakértője szerint az amerikai számítógépek lehe­tővé teszik a francia nukleá­ris tengeralattjárók korsze­rűsítését. így azt. hogy ü.i típusú. 96 robbanófejjel ren­delkező rakétákkal cseréljék ki a nukleáris tengeralatt­járók rakétáit. Az Egyesült Államok továbbá olyan elektronikus rendszert bo­csát Franciaország rendei- kezésére, amely biztosítja • nukleáris tengeralattjárók e> a katonai repülőgépek közötti rádiókapcsclatot. A svájci teherautósak hétfőn megbénítottak a forgalmat a/, ország határátkelőhelyeinek többségénél. A képen úttorlasz- ként szolgáló kamionok, előttük sztrájkoló vezetőik (Népújság telefoló — AP—MTI—KS) A vád: vandalizmus Ezen a hétvégén is — csak­úgy mint három éve minden szombaton és vasárnap — bé­keharcos nők tüntetlek az angliai Greenham Common-i támaszpontnál az amerikai robotrepü tógépek telepítése ellen. Vasárnap a támaszpont területére behatolt ötvenhat tüntető nőt őrizetbe vették, majd egy kivételével rövide­sen szabadon engedték őket A letartóztatott nőt — mint a brit hadügyminisztérium közölte — „vandalizmus., vádjával február 15-én bíró­ság elé állítják. A brit „keleti politika” A brit külügyminiszter pénteken balkáni körútra indul: érinti Bukarestet. majd Szófiát. Két hónappal később pedig egyszerre há­rom közép-kelet-európai fő­várost is célba vesz: Berlint. Prágát és Varsót. Tartalmi értelemben nehéz bármit is megelőlegezni ezek­nek a hivatalos látogatások­nak, valami azonban min­denképp szembetűnik: a brit diplomácia hirtelen aktivi­zálódik „Kelet felé". Sokakat ez arra bátorít, hogy a bekövetkező fejle­ményekben az NSZK nevé­hez kapcsolt „Ostpolitik' brit változatát lássák. Mások szerint az Ostpolitik, mint fogalom, immár egy többé- kevésbé meggyökeresedett politikai-gazdasági kapcso­latrendszert takar; az, amit a britek kezdeményeznek, nem változata, hanem saját csíraformája ugyanennek. Nem történt egyéb, mint, hogy Nagy-Britannia „utána- eredt" a többi nyugat-euró­pai országnak, egyrészt hogy behozza hátrányát, másrészt kidomborítsa önállóságát is. atlanti értelemben. I A szigetország kimaradt az enyhülési diplomácia és a kapcsolatépítés fő áramá­ból szövetségeseihez képest és a külpolitikailag aktív semleges tőkés országokhoz (Ausztriához, Finnország­hoz) képest is. Akkor pe­dig, amikor Margaret Tha­tcher 1979-ben hatalomra ju­tott és zord idők kezdtek járni az enyhülési politikára. London hűvösen távol tar­totta magát a párbeszéd fenntartását célzó igyekezet­től, noha ezt például az NSZK az SPD kormányzati szerepének megszűnése után is vállalta. A fordulat 1983 őszére tehető, amikor Margaret Thatcher — közvetlenül új- jáválasztása után — több egymást követő beszédében is a szocialista országokkal folytatandó párbeszéd szük­ségességét. ennek biztonság­politikai jótéteményeit kezd­te hangoztatni. Ö maga ezek után — igaz, nem hi­vatalos látogatáson — meg­fordult Moszkvában, illetve hivatalos vendégként Buda­pesten is. Külügyminisztere 1984 júliusában, egy korábbi budapesti út után. ugyancsak elutazott a szovjet főváros­ba. A jó egy éve megkez­dett diplomáciai kört most zárja be, mégpedig annak a vélhető készségnek kinyilvá­nításával, hogy a diplo­máciai szint a lehető leg­magasabb politikai szintre emelkedjék, azaz maga a mi­niszterelnök is bekapcsolód­jék az érintkezésnek ebbe a szélesedő folyamatába. Az utóbbi mozzanat min­denképp hangsúlyozandó, mivel a jelek arra vallanak, hogy a brit vezetés korábbi keletű, kissé doktriner ide­genkedése a kapcsolatépi' téstől — megszűnt. Ebben a politikai bölcses­ségnek éppúgy szerepe le­het, mint a gazdasági kény­szernek. Azaz. ha Nagy-Bri­tannia „keleti nyitása” ke­rül szóba ebben olyan ösz- szetett jelenséget kell lát­ni, amelyben a politika az intenzívvé tett gazdasági- kereskedelmi kapcsolatok száLláscsinálójának szerepét is betölti. Kissé nyersen szól­va a britek felismerték: nem, vagy egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy a kelet—nyugati ..tortá­ból” nekik mindenki más­nál kisebb szelet jusson a megrendelésekből kimarad­janak. vagy ne részesüljenek igényeiknek és lehetőségeik­nek színvonaluknak megfe­lelő módon. A politikai jó­indulatnak és a gazdasági előnyöknek ez az összekap­csolódása tapintható módon tűnt elő Mihail Sorbacsov- nak. az SZKP PB tagjának, a KB titkárának karácsonyi, nagy-britanniai látogatásán ahol is a brit fél bátorítást kapott, hogy állítsa meg tartós lefelé csúszását a Szovjetunió tőkés kereske­delmi partnereinek listáján A brit—szovjet kapcsola­tok élénkülése a brit „kele­ti politikának” világpolitikai értelemben nyilván a leg­fontosabb tényezője, de Howe külügyminiszter febru­ár-áprilisi útiprogramja — a tavalyi előzményeket ki­egészítve — széles érdeklő­dést mutat a Varsói Szerző­désben tömörült országok mindegyike felé. Noha vilá­gos: az érintkezés, a kapcso­latok sűrűsége, üteme ed­dig sem volt, ezután sem lesz egyenletes a szimmetria esélyei ma erősebbek, mim voltak. Konkrétan ez annyit jelent, hogy miközben pél­dául az NDK és Bulgária minden idők első, hozzájuk látogató brit külügyminisz­terét fogadja, Romániával a viszony szinten tartása. Lengyelországgal pedig a korábban kiemelkedően jó­nak tűnő viszony fokozatos helyreállítása a tét. |—( Külpolitikai kommentárunk )— Egy terv margójára AZ ÖSSZEG KIMONDVA és leírva egyaránt döb­benetét kelt: ezer milliárd dollár. Ennyit költött fegyverekre a Pentagon Ronald Reagan hatalomra jutása, 1980 óta. Ennek a meghökkentő ténynék a felidézését az teszi időszerűvé, hogy hétfőn terjesz­tette a törvényhozás elé Ronald Reagan az Egye­sült Államok új, az 1986-os pénzügyi évre szóló költségvetésének tervezetét, amelynek világpoliti­kai hatású, fontos része a katonai kiadások prog­ramja. Szakértők szerint két nagyon egyértelmű tenden­cia bontakozik ki a költségvetési tervezet elő­irányzataiból: a tisztében újraválasztott elnök gya­korlatilag minden olyan szociális programot meg­nyirbál, amelynek fenntartására nem kötelezik törvényes rendelkezések a kormányzatot. A szo­ciális kiadások csökkentése szinte minden terület­re kiterjed, a farmereknek nyújtott ártámogatás- lói kezdve az öregkori betegbiztosításig. Ezzel szem­ben a katonai' kiadások terén nemhogy csökkenés­re nem lehet számítani, de még az ütemnövekedés lassulása is ki van zárva. Az október 1-én kezdődő új pénzügyi évben az ideinél tíz százalékkal töb­bet összesen 313,7 milliárd dollárt szánnak a „jó étvágyú” Pentagonnak. Ezek az irányzatok — küszöbönálló genfi tár­gyalások tükrében — meglehetősen elgondolkod­tatóak. Annál inkább, mivel Washington tudato­san terjeszti azokat az állításokat, miszerint szov­jet részről megsértik a fegyverzetellenőrzésben vállalt kötelezettségeket. Voltaképp ezzel próbálják magyarázni a rendkívül magas katonai kiadás­tervezetet. MEGALAPOZATLAN VÁDAK EGYFELŐL, re­kord katonai kiadás-tervezet másfelől — mindez jócskán megzavarja a tárgyalások előtti hetek és napok légkörét. Változatlannak tűnik az amerikai alapállás, amely a Szovjetunióval való tárgyalásokat az erő poziciójára kívánja építeni. Maguk a washingtoni vezetők úgy fogalmaznak, hogy a stra­tégiai erők fejlesztése erősiti az amerikai pozíciót azokon a megbeszéléseken, amelyeken a nükleári.s fegyverek csökkentésének reális útjait kutatják De vajon miért kellenek újabb és újabb elsőcsapás- mérő eszközök ahhoz az útkereséshez, amelytől végső soron az egész világ békéje függ? Győri Sándor Belgium és az eurorakéták Wilfreid Martens belga miniszterelnök a luxemburgi televíziónak nyilatkozva két­ségeit fejezte ki az ameri­kai űrfegyverkezési tervek­kel kapcsolatban, egyszers­mind azonban az előkészüle­tek folytatása mellett foglalt állást. ..Nem biztos, hogy megvaló­sítható az űrbe telepített tel­jes rakétavédelem, főként igen kétséges, hogy fokozná-e Nyugat-Európa biztonságát vagy éppen ellenkezőleg, a szétrvalasztást segítené-e elő". — jelentette ki. Hozzátette azonban, hogy véleménye sze­rint az amerikai kormányzat­nak egyelőre semmiképpen sem szabad leállítania a ku­tatást és kísérleteket ezen a téren. A belgiumi rakétatelepi lés­sel kapcsolatban a minis/. 1er elnök kijelentette, hogy a szövetségesék. akikkel a bel­ga kormány jelenleg tanács­kozik a telepítések megkez­désének időpontjára vonat­kozóan, „egyértelműen a mielőbbi megkezdés mellett foglalnak állást". Martens — miközben azt hangoztatta, hogy nem kívánja megelőle­gezni a márciusra ígért kor­mánydöntést — nem hagyott kétséges az iránt, hogy a bel­ga kormány döntése össz.- hangban áll majd a szövet­ségesek véleményével — így az eurorakéták első üteget igen hamarosan hadrendbe állíthatják a Florennes-i lé­gitámaszponton. — •\z LN 1 \ I Vf felhívja vásárlói figyelmei a kiivetke/.o termékeire : Korszerű energiatakarékos, vegyes lii/elesu ká/ám salait 23 KYV-tól 1X0 KW-ig. Mágnesszelepek NA 50, NA 200 mérettartó many ban. Golyóscsapok NA 65. NA 200 mérettartományban Automatikus füstrsáppantyú átm. 100-tól. átm. 200-ig. Várjuk kedves vásárlóinkat! ( Imiink: I NT.V-TAT t üzeléstec hnikai Berendezés és Alkatrészellátó Társaság. 1159 BUDAPEST, Gyutacs u. 16. Telefon: 194-999. 296-410.

Next

/
Oldalképek
Tartalom