Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-04 / 28. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. február 4., hétfő S. P. László, Eger: Vállalata 1984-ben nem fi­zetett nyereséget, a jutalom pedig csak azok között oszt­ható ki, akik az adott idő­ben a vállalat aktív dolgo­zói voltak. Mindenesetre, pa­naszát továbbítottuk a vál­lalathoz. Válaszukig kérjük türelmét. Kovács Lászlóné, Tárná­méra: A postai költség a szocia­lista országokban küldendő levelek esetében azonos a belföldivel, tehát 4 Ft. A nyugati országokba 'külden­dő leveleken a bélyegköltség változatlan. Másik kérdésére a válasz nehezebb. Javasoljuk, keres­se fel a városi tanács illeté­kes osztályát, ott tartják nyilván a munkahelyeket. Egyébként, jó ha figyelem­mel kíséri lapunk hirdeté­seit is, többször található benne Önöket érdeklő állás- hirdetés. P. Andrásáé, Nagyvisnyó: A kiegészítő adatot kö­szönjük, megkeressük az il­letékest, s válaszukról tájé­koztatjuk. Kérjük türelmü­ket. ,.Kollégium” jeligére, Eger: A kérdésből nem tűnik ki, mi indokolná azt, hogy a gyermek kollégista legyen, amikor a szülők maguk is Egerben laknak. A kollé­giumi férőhelyek száma, saj­nos, eléggé korlátozott, így még azok a gyermekek is ne­hezen kerülnek be, akiknek a bejárási lehetősége megle­hetősen jó még. Mindeneset­re, ha indokaikat alaposab­ban ismernénk, válaszunk sem lenne általános. „Nyugdíjas” jeligére: A negyvenéves jubileumi jutalmat akkor lehet kifizet­ni korábban a nyugdíjazás évében, ha legalább 35 éves munkaviszonnyal rendelke­zik. Ez az összeg az alapbér­nek megfelelő, s a nyugdíj­ba nem számítható be. Tu­lajdonképpen, külön kérni a jubileumi jutalmak fizetését nem kelt — ám, ha a válla­lat elfeledkezett róla, jogo­san reklamálhat. Tisztasági akció A MÁV Hatvan—Füzes­abony Pályafenntartási Fő­nöksége meghirdette a ,,Tisztasági és munkahely- csinosítási” akciót, mely­hez a főnökséghez tarto­zó pályamesteri szakaszok dolgozói csatlakoztak. Kál-* Kápolna VII. Mozgó Gépesí­tett főpályamesteri szakasz dolgozói, szocialista brigá­dok tagjai mindent meg is tettek a siker érdekében, és így az eredmény sem maradt el. Fősökségünk írásban is ki­fejezte dicséretét az akció­ban elért sikeres munkájuk­ért. A jó eredményt elért főpályamesteri szakasz kol­lektíváinak vezetője Káló Mihály főpályamester. • Szűcs Ferenc • Hatvan Mikor lehet vásárolni étkezési búzakorpát Egerben — Van fű­tés vagy nincs? — Egyvonalas — több vonalas... Válaszol az olvasószolgálat „Robbant nyugdíjas va­gyok. Orvosi javaslatra — gyógyulásom érdekében — rendszeresen kellene fogyasz­tanom étkezési búzakorpát. Egerben már valamennyi élelmiszerüzletet felkeres­tem, de sajnos, eredményte­lenül. Gyöngyösre, illetve Budapestre irányítottak az eladók, de mozgáskorláto­zottságom miatt nem tudok ezekre a helyekre elutazná,. Vajon, mikor és hol lehet majd a megyeszékhelyen rostban gazdag és diétás fo­gyasztásra is alkalmas étke­zési búzakorpát venni?” — kérdezte Nagy Gábor egri olvasónk. A iHeves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál érdeklődtünk, ahol Beszter­cei György elmondta, hogy az említett terméket a Pest megyei Gabonaforgalmi Vál­lalat gyártja, s e készítmé­nyek szavatossági ideje 30 nap. Ez olyan szűk határ­idő, hogy szállítási gondok miatt nem tudják az orszá­gos ellátást biztosítani. Sző­kébb hazánkban valóban csak a gyöngyösi gabona­mintaboltban kapható. Eb­ben az üzletben általában folyamatos az ellátás ebből az áruból. Megtudtuk azon­ban, — ,s ez valóban jó hír a betegeknek és a diétázók­nak —, hogy a Heves megyei Gabonaforgalmi Vállalatnál kísérleteznek egy 60 napos szavatossági idejű búza- korpa-granulátum előállítá­sával, amit Gyöngyösön fog­nak gyártani. A kétszeresére nőtt szavatossági idő lehető­vé teszi majd. hogy az or­szág valamennyi élelmiszer- üzletébe eljussanak. A ter­vek szerint az idei esztendő második felében már meg- várolhatják az üzletekben. ★ Ügy hallottuk: január 31. és február 14. között nem lesz fűtés a Csebokszári-la- kótelep egyes házaiban. A radiátorokat óiomzárral le­zárták. mi lesz az itt lakók­kal? — kérdezte Juhász L. Egerből. Mivel a fűtés hiánya va­lóban nagy problémát jelent, különösen ott ahol kisgyer­mekek is vannak, továbbítot­tuk a kérdést a hőközpont illetékeseinek. Zsebe Albert­tól megnyugtató válasz ér­kezett, szó sincs arról, hogy a fűtést kikapcsolnák két hétre a legnagyobb tél ide­jén. Arról viszont igen, hogy bizonyos — a tervek készí­tésénél adódó hibákból — egész sor dolgot javítani, il­letve cserélni kéllett. Ez a munka már január 31. előtt is folyt. A rendszer egy ré­szének cseréje miatt újra kell szabályozni a szelepe­ket, s így egy-egy órára bi­zonyos területen kikapcsol­ják a fűtést. A kérdés másik részét illetően arról van szó. hogy az egyedi szabályozá­sok következtében mód adódik arra. bogy egyes la­kók több hőt vegyenek igénybe, s ugyanakikor a töb­bi szinten lévő lakásokban alacsonyabb lesz a hőmér­séklet. Ezt kívánják egysé­gessé tenni, s ezért zárták le az egyedi szabályozás le­hetőségét adó alkatrészt. Mindkét intézkedés célja, bogy egyenletes, megfelelő hőmérsékletet biztosíthas­sanak a távfűtéses lakások­ban. VISSZHANG Mindannyiunk szeme láttára Kendőzés nélkül, már a címben nevén nevezte a Népújság hét végi, január 26- i számának első oldalán írt vezércikk, a mindenki zse­bét érzékenyen érintő sta­tisztikát: Ellógott milliárdok. Mellbevágó a cím, mint ahogy a valóság is döbbene­tes. A cikkíró azt tűzte toll­hegyre, hogy egy friss fel­mérés adatai szerint hazai üzemeinkben, munkahelyein­ken immár sok-sok év óta a munkaidő változatlanul húsz százaléka nem munká­val, hanem a milliárdokban mérhető lógással telik el. Adalékul az ellógott mil- liárdokhoz ha ehhez a húsz­százaléknyi csellengéshez hozzátesszük még azt is — ahol egyáltalán már mérték a veszteségidőket, ott tudják —. hogy a vizsgálat alatt az érintettek érthető módon mindig a legoptimálisabb kö­rülményeket igyekeztek „pro­dukálni”, legalábbis amíg a felmérés tart..., nem nehéz belátni, bizony az a húsz százalék inkább több, mint kevesebb...! Szóval, mind­annyiunk szeme láttára, sok munkahelyen tűrhetetlen munkafegyelmi állapotok uralkodnak. Természetesen ellenpélda van itt, Hevesben is, ezt azért tartom fontosnak meg-_ jegyezni, mert az idézett' jegyzetben egy kalap alá véve a munkahelyeket, az elmarasztalás alkalmával az üzemek állnak az élen. Nem a mundér védése mondatja velem a gyárból, hiszen a legeredményesebben dolgozó üzemeinkben is vannak veszteségek, de a legoptimá­lisabb munkavégzés is az üzemekben folyik. Ott, ahol teljesítménykövetelményben dolgoznak; ott, ahol norma­időt szabnak a keresetek­hez, érdekeltek a lógások száműzésében, hiszen egy kötött ütemű mozgószalag másodpercre meghatározza a szorgos kezek sebességét. Amíg az egyes munkahe­lyeken, már nálunk is, a nyugati munkaszervezők szisztémája szerint a perc ezredrésznyi pontosságáig kimérik a munkaidőt (!), an­nál kirívóbb, hogy más te­rületeken viszont órák foly­nak el minden műszakból. Mint jelenségnek, nem len­ne közömbös vizsgálni az el­vesztett milliárdoknák az in­dító okait, de a legjobb len­ne mégis megszüntetni azo­kat. A lakossági szolgáltatá­sok miatt is jelentős a mun­kaidőkiesés. A megoldás má­sik fő irányába mutat az a felmérés, amit nagy üze­münkben. a fizikai dolgozók körében végeztek. A felmé­rők kérdőíven arra kértek és kaptak választ, hogy ott a dolgozók munkahelyén szervezettebb munkával ma­guk a dolgozók növelni tud­nák teljesítményüket. Vilá­gos, korrekt, pénztárcába vágó beszéd: — A teljesítménytöbblet járjon együtt arányosan na­gyobb keresettel. A Kong­resszusi Irányelvek is utal­nak erre: „A népgazdaság minden területén, a foglal­koztatottak minden csoport­jában következetesebben ér­vényesüljön a munka minő­ségének javítására ösztönző anyagi érdekeltség.” Már most, mindenki előtt naponta bizonyítják a gya­rapodó vállalati gazdasági munkaközösségek, hogy a mozgószalag nélkül is mun­kaidőn kívül már tudunk nagy termelékenységgel dol­gozni. — Akkor miért nem lehet úgy, ugyanolyan szer­vezettséggel dolgoznunk és dolgoztatnunk főmunkaidő- ben is? Jelenleg ugyanis na­gyon szemetszúró még az a különbség, ami a többször idézett milliárdos vesztesé­gekkel mérhető. Simon Imre „Házi” hangverseny szakelőadással A nagytályai Művelődési Házban nagy érdeklődés mellett került meg tartásra szőlészet, borászat témakör­ben az az ismeretterjesztő előadás, amely átfogó szak­mai útmutatást adott a kis­termelőknek a szőlőtermesz­tés és borkezelés aktuális munkáiról. Az előadás kere­tében a kistermelők saját termelésű boraikat. háziver­senyen minősítették. A borversenyre 17 kis­termelő hozta el bormin­táit. melyet 3 tagú zsűri minősített, a bizottság veze­tője Erdős Ferenc, a gyön­gyösi főiskola adjunktusa volt. A zsűri a behozott bor­minták alapján az I. helye­zést Fekete Márton rizling­szilváni. II. helyezést id. Ró­nai Péter szürkebarát, a III. helyezést Petövári Ferenc olaszrizling borának ítélte oda. A hallgatóság megkóstol­hatta a nyertes borokat és azzal a kéréssel állott elő, hogy tavasszal az előadó tartson a kistermelőknek metszési bemutatót. Ezzel egyidőben a háztáji állattar­tásról, sertéstenyésztésről, aktuális feladatokról Marse­lek Sándor adjunktus tartott filmvetítéssel egybekötött előadást. A helyi szervező- munka eredményesnek bizo­nyult, ezt igazolta a részt­vevők aktivitása. Kiss József Nagytálya Pl. 23. Bélyeggyűjtő kör Nagytályán SZŰK-SÉG? Parkolási trehányságok miatt fél órát „dekkolt” ez a busz a minap az egri vár alatt: mé­retei miatt ugyanis nem fért el — a többi személy­autó példáját követve — a járdán, amely köztudottan nem is erre való. Valóban szükség van-e szűk-ségre? (Fotó: Lackó István) Nagytályai bélyeggyűjtők találkoztak nemrégen ünne­pélyes keretek között a he­lyi klubkönyvtárban. Her- czçg József titkár értékelte az elmúlt év eredményeit, hiányosságait és ismertette az új esztendő feladatait. A felnőtt körben 29-en, az if­júságiaknál 18-an tevékeny­kednek, akik Nagytályáról és Maklárról járnak ide. A legeredményesebben dolgozóknak Tóth Jánosné, a bélyeggyűjtő kör elnöke, a területi iroda elismerő em­léklapjával és bélyegajándé­kokkal mondott köszönetét. Az idei év tervei között szerepel egy felszabadulási bélyegkiállítás megrendezé­se. Ezután a foglalkozás ha­gyományosan közkedvelt ré­sze következett, a cserefüze­tek böngészése, hogy az itt- ott hiányos gyűjtemény mind teljesebbé váljon. A közös gyűjtőmunka közben szó esik a családról, a munka­helyről, a község dolgairól is. A filatélia iránt érdeklődő minden új jelentkezőt sze­retettel vár a nagytályai klubkönyvtár bélyeggyűjtő köre. Aradi Sándor, Makiár IGAZ LEHET EZ? Mekkora Gibraltár? Többször rájöttem, hogy nem ártana még egyszer beirat­koznom az iskolába. Felejt az ember, meg változnak is a. dolgok. Én mindig abban a tudatban voltam, hogy Hong­kong nagyobb, mint Gibraltár. Hasonlóság, hogy mindket­tő Nagy-Britanniának gyarmata — jelenleg. De Hongkong 1997-ben visszatér valamikori anyaországához, Kínához. Er­ről a két nagyhatalom nemrég egyezett meg: (Igaz, Hong­kong területén még 50 évig kapitalista rend marad...) Nem így sikerült a megegyezés Spanyolország és Nagy-Britan- nia között Gibraltár ügyében. A spanyolok megnyitják ugyan február 5-től a spanyol—gibraltári határt, (amit ők zártak le), de Gibraltárnak Spanyolországhoz való vissza­csatolásáról szó sincs. Még elvileg sem, a távoli jövőben sem... Itt miért nem engednek az angolok a negyvennyolc­ból? Én két okát láttam ennek eddig: 1. Kína nagy ütő­kártya a maga egymilliárd és nem tudom mennyi millió lakosával. (Ne tessék engem megszólni, a kínaiak sem tudják egészen pontosan, hogy hányán vannak otthon. Nem szólva Tajvanról, meg Hongkongról, meg a világról.) 2. Hongkong nagyon messze van Londontól, Gibraltár meg csak egy hajításnyira. A Földközi-tenger bejáratát őrzi. azaz ellenőrzi. És nem utolsósorban: a gibraltári lakosok nem akarnak már Spanyolországhoz tartozni. Kétszer is úgy szavaztak, hogy jobb nékik a meglévő brit állampol­gárság, mint a spanyol, amit kapnának helyette. . . Mikor a Népújság cikkét olvastam (1985. 1. 26.): „Kapu­nyitás — kérdőjelekkel” bennem is alakultak kérdőjelek. Bár a cikk minden szavában igaz, a közölt TERRA-térkép szerint egy 3., nagyon nagy dologról is szó van itt. Gibral­tár területének fene-nagy nagyságáról... Ilyen részletes térképet még nem láttam Gibraltárról, hát jól áttanulmá­nyoztam, méricskéltem ide-oda. Rájöttem, hogy Gibraltár a déli csücskén lévő Európa-foktól északon a spanyol hatá­rig hosszában nem kevesebb, mint 4666,6 km, (azaz négy- ezerhatszázhatvanhat km.), meg egy kicsi.. i Az Északi, és a Déli móló legközelebbi pontjai is kb 1000 km-re (!) van­nak egymástól. Nahát, mekkora kikötő! És ennek csaknem fele hadikikötő. Hát most már érthető, miért ennyire fontos ez Thatcher asszony kormányának... Hogy honnan ismerem a méreteket? A térkép alsó jobb sarkában ott a mérce: egy 9 mm-es vonalka — 500 km. Most már csak azt nem értem, hogy 1. Hogyan fér el ekkora Gibraltár a Földközi-tengerben? 2. Hogy az a 25 000 gibraltári lakos hogy helyezkedik el? Javaslom; párosával álljanak fel. akkor nem félnek, ha a párok közt 373 méter térköz lesz 'É—D-i irányban és tiszta időben még látják is egymást... A tévedés ezerszeres. Valójában a 9 mm, csak 500 méter... Gibraltár hossza kb. 4,6 km. i. dr. Szemes Varga Béla Az Egri Csillagok Szálló és Étterem (elvételre keres SZAKÁCSOT. KÉZILÁNYT és havonként 2 hetes foglalkoztatással ÉJJELI PORTÁST. Jelentkezés: az üzletvezetőnél. EGER, dr. Münnich Ferenc utca 8. szám alatt. A Füzesabonyi ÁFÉSZ 10. sz. Áruház műszaki osztályának ajánlata EL 2607 Sharp számológép II 900 Ft. HR—7 Casinó számológép 3 990 Ft, Dyrasz autórádió-magnó 5 760 Ft. Dyrasz sztereó fejhallgató 1 450 Ft, IVC rádió-magnó 10 900 Ft. 300 lit. fagyasztó 18 800 Ft. Keresse fel osztályunkat, mely nagy áru- választékkal várja vásárlóit! Füzesabony

Next

/
Oldalképek
Tartalom