Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-28 / 49. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 28., csütörtök 5. Két ember társulásának kiteljesedése a gyermek. „Családi örömök elé néznek”, így fogalmazták eleink, s ez valóban kifejezte, mennyire fontos eseménye a szűkebb és nagyobb családi körnek is az új jövevény érkezése. S mint ahogy ez így igaz, érkezésére, fogadására is így kell készülni. Hazánkban ma minden tizedik gyermek koraszülött, indokolt tehát, hogy a mama az első pillanattól kezdve úgy rendezze be életét, hogy az a kis jövevény egészségét szolgálja. Azt mondják, a gyermek nevelése fogantatása pillanatában kezdődik, s életének első hetei is kihatással lesznek jövőjére. Próbáljuk tehát megteremteni a lehető legjobb feltételeket. Ehhez kívánunk koránt sem a teljesség igényével segítséget adni. Összeállította: Deák Rózsi A csecsemő „beszéde" A kisgyermek kezdetben teljesen zárt egységben él az édesanyával. Kapcsolatuknak az első pillanatától kezdődően a kölcsönösségen kell alapulnia: ahogyan a gyermek fokozatosan megtanulja anyja jelzéseinek az értelmét, éppen úgy kell az anyának is megtanulnia megérteni mindazt, amit a csecsemő közöl vele. Mert már az újszülött is közöl: finom rezdülésekkel, hangokkal. arckifejezések- kel adja tudtul azt, hogyan érzi magát, mit kíván, mikor elégedett. A gyermek viselkedésének megértését pusztán szakkönyvekből nem tanulhatja meg egyetlen anya sem. ehhez az kell, hogy ismerje csecsemőjét, folytonosan figyelje őt. A felnőttek hajlamosak arra, hogy a gyermekek érzelmi állapotait saját tapasztalataik alapján értelmezzék, s ebből adódhat, hogy még az édesanya is félreérti, mit jelez a kisbaba a számára. Gyakran előfordul, hogy újra meg újra étellel kínálja meg ölt, ha étkezés után sír, nyugtalan vagy az öklét szopja. Az anya e jelzéseket a baba éhségének jeleként értelmezheti. holott lehetséges, hogy a gyermek azért nyugtalan, mert túlságosan gyorsan evett, vagy éppen maga az anya nyugtalan. ideges volt a táplálás közben. A gyermek jelzéseinek helyes értelmezése múlhatatlanul fontos, hiszen ettől függ, hogy az anya menynyire képes kielégíteni a szükségleteit. A meg nem értett csecsemő mély álomba eshet, kóros kábultság- gal válaszolhat, esetleg túl- ingerlékennyé, nyugtalanná válik. Ha az anya érdektelen a gyermek iránt, ha nem hallja meg a sírásban a segélykérést, a baba étvágya hamar elromlik, gyakran böfög, hány, sűrűn kap kóli- kát. Nem elegendő tehát a csecsemőt fizikailag ellátni. Az újszülött mozgásformája meglehetősen szűk: szopik, fejét, végtagjait, testét mozgatja, mosolyog, sír és más hangokat, ad. Ezekből áll össze a 2—3 hónapra egy olyan viselkedési eszköztár, amely segítségével mind aktívabb kezdeményezője lesz a felnőttekkel való kapcsolatnak Sokan úgy hiszik, hogy a csecsemő pusztán reagál az anya cselekvéseire. jóllehet saját eszközeivel ő maga is aktív részese kapcsolatuknak. Az első napokban az újszülött szinte állandóan alszik. keveset mozog, ritkán sír, csak akkor ébred fel, ha éhes. A szülés folyamán károsodást szenvedett csecsemő azonban nyugtalan, arcán a kín kifejezése figyelhető meg, még alvás közben is. Gyakran felriad, sokat sír. A nehéz születés a kábult, mély álom előidézője is lehet. Sokan azt tartják. hogy az élet első néhány hónapjában a sírás a gyermek nyelve. Ez csak részben igaz, ám abban egyetérthetünk, hogy a csecsemősírás igen sok információt hordoz. Néhány hét múlva az anya egyszer csak kezdi megérteni, hogy „mit sír a baba”. Minden mama megfigyelheti, hogy újszülött gyermeke másként sír, mint az idősebb gyermekek. Inkább visít, legtöbbször könnyek nélkül. Az újszülött sírását kiválthatja az éhség, a nedves pelenka, a fájdalom vagy az ijedtség. Ha sírása gyenge, s közben szopó mozdulatot tesz, vagy a szája felé kapkod, minden bizonnyal éhes. Ha nyűgösen sírdogál. s a szempillája le-lecsukódik, valószínűleg álmos, míg a hangos, nyugtalan sírás azt jelzi, hogy tisztába kéne tenni. Ha megijed, éles, visító hangot hallat; ha fájdalma van, erősen és kitartóan sír. Az unatkozó gyermek is sírhat. Tévedés azt hinni, hogy a csecsemő nem unhatja magát. Éppen olyan szüksége van társaságra és a különféle ingerek sokaságára, mint a felnőtteknek. Ha a gyermek nagyon izgatott, és erőteljesen sír, a külső ingerek számára hozzáférhetetlenné válnak. Hiába parkolják, beszélnek hozzá. hasztalant Ilyenkor meg kell várni, amíg izgalma csillapul, és csendes szóval. ringatással meg kell nyugtatni. A csecsemő sírása olykor életfontosságú jelzés. Egyedül nem tudja elhárítani a veszélyt, nem tud megszabadulni kényelmetlen helyzetéből — az anyját hívja hát segítségül. A sírás a beszéd előtti korszak segélykérő jelzése is. Éppen ezért kell mindig megnézni, mi az oka annak, ha a baba sír. Nem szabad három-négy percnél tovább sírni hagyni, abban a hiszemben, hogy biztosan csak .^rosszalkodik”. A mosoly — a síráshoz hasonlóan — veleszületett moz- gásos minta, amely arra hivatott, hogy előhívja az anya gyengéd, gondozói magatartását. A mosoly veleszületett voltára utal, hogy a vak gyerekek is mosolyognak, holott ezt nem állt módjukban leutánozni. A csecsemő mosolya kezdetben nemcsak az anyának szól: eleinte mindenkire rámosolyog, aki föléhajol, még akkor is, ha mérgesen, vagy támadó arccal fordulnak feléje. Rámosolyog még az emberi arcot utánzó rajzra is. Csak a hatodik hónap körül jelenik meg az anya személyét felismerő, csak az anyának szóló mosoly. A mosollyal a gyermek csakhamar elkezd játszani: rámosolyog az anyjára. aki visszamosolyog rá, s ez újra meg újra megismétlődik. A kommunikáció elsajátításában nagy szerepe van a felnőttek megerősítő viselkedésének. Tükörreakciónak nevezzük, ha a felnőtt ugyanazt az arckifejezést, ugyanazt a gagyogó hangot utánozza, amit a csecsemő hallat. Így indul meg a mama és a csecsemő között az első bizalmas „'beszélgetés”, így alakul ki kettejük kölcsönös, bensőséges nyelve. Flamm Zsuzsa Mindig meghat, amikor babaholmik között válogató, tanácstatankodó fiatalokat látok. Arcukon lágy mosoly- lyál merengenek a parányi ingecskék felett, szinte látják benne az eljövendőt. Ez a készülődés is hozzátartozik a gyermek várásához. Mert nem mindegy az, hogyan várják, hogyan készítik előre el a helyét. A babakelengye összeállításához hasznos tanácsokat kap a kismama az ismerősöktől, nagyszülőktől, a védőnőtől. s még a boltban is. Am arról kevesebb szó esik, hol legyen a baba helye. A kis ágy adott. Egy-két féléből választhatnak, mindenesetre célszerű a nagyobb méretű ágyat választani, előre gondolva arra, hogy még kétéves korában is ez lesz a helye, hiszen az akkor már mászó-kapaszkodó babái csak ilyen nagyobb rácsos ágyban tudjuk biztonságos hdlyen. De hová kerüljön az ágy? Bármennyire is szűkös körülmények között < laknak a fiatalok, a baba ágyának ki kell keresni azt a világos és védett sarkot, ahol a jövés-menés a legkevésbé zavarja. Ügyeljünk arra is, hogy ne legyen huzatos helyen, ablak alatt, s gondoljunk arra is, hogy elkeríthető legyen a tévétől. Mert azt elkívánni, hogy a szülők egyáltalán ne nézzék a tévé adásait, úgyis lehetetlen. Arra törekedni azonban. hogy a gyermek valamennyire távol legyen tőle. kell! Ahol a lakásviszonyok megengedik, hogy a kicsi külön szobában legyen, ott a megoldás holmijának elhelyezésére adott. De nagyon sok fiatal él otthon vagy idegenben egyetlen szobában, így a baba holmiját úgy kell elkülöníteni, különösen az első hónapokban, hogy ne keveredjen a nagyokéval, könnyen elérhető legyen. Ha fal mellé állítjuk a kiságyat, mindig gondoskodjunk arról, hogy ne meleg színű falvédő kerüljön az ágy mögé. Ha a kismama ügyes, ezt elkészítheti a várakozás hónapjaiban is. És még egy! Kérjük meg ismerőseinket, az első hetekben ne látogassák a kicsit. Különösen fontos ez a kiis területű lakásokban, ahol elkerülhetetlen az idegen találkozása a babával. E szempontból is jó az, ha a kiságy a „forgalomból" kiesik. A baba elhelyezésénél ezernyi apró ötlet hasznosítható, kezdve a kiságy végére erősített zseb-textillel, amelyben a legszükségesebb dolgokat lehet kéznél tartani, mint a púdert, olajat stb.. de hasonlóan praktikus az ágy fölé erősített kis polc is. Némi találékonysággal. ötlettel igazán jó helyet lehet előkészíteni, hogy mire megérkezik az új jövevény, már állandó helye legyen otthonunkban. — d. — Terhesség és 3 gyógyszerek Az 1960-as évek elején a Contergan-tragédia a gyógyszerek okozta magzati károsodásokra irányította a figyelmet. Az NSZK-ban ugyanis akkoriban végtag- hiányos rendellenesség nagy számú előfordulását észlelték. A „bűnös”. az úján előállított nyugtató gyógyszer, a Contergan volt. amelyet a drámai következmények után kivontaik a forgalomból. Szerencsére hazánkban nem ismerünk hozzá hasonlóan veszélyes gyógyszert. Mégis, ez a tragédia hívta fel a figyelmet arra, hogy a terhesség alatti gyógyszerszedésnél sokkal nagyobb óvatosságra van szükség. csakis orvosi előírás szerint szabad gyógyszert alkalmazni. Nemzetközi statisztikák szerint a terhes nők 80 százaléka szed valamilyen gyógyszert orvosi javaslatra, vagy ön- gyógyszerezés alapján. Magyarországon 1981-ben a terheseknek csak 11 százaléka nem szedett gyógyszert. Ezek az adatok a terhesség alatti magas gyógyszer- fogyasztásról tanúskodnak. Ezért egyik legfontosabb egészségnevelési feladatunk a terhesek védelme, a gyógyszerek okozta magzati ártalmak megelőzése. A fejlődő magzat szoros kapcsolatban áll az anyai A szülészorvosok jól tudják, hogy az idő előtti mag- zatburok-repedés nemcsak a koraszülés, hanem a méh- fertőzés veszélyével is jár. Dr. H. Anger az NSZK kiéli egyetemének magántanára most felfedezte a „Ko- lombusz-tojást”, amennyiben sikerült a megrepedt burkot megragasztania. Eddig öt nőbetegnél sikerült az szervezettel, s így az anya szervezetébe juttatott gyógyszerek a magzatot is érintik. A terhesség alatt szedett gyógyszer a méhlepényben levő gáton különböző mértékben hatol át. ugyanis ez a gát lipoid (zsír) természetű és így a lipoidoldé- kony gyógyszerék átjuthatnak az anyai szervezetből a magzati vérbe, szövetekbe. A gyógyszerártalmaik szempontjából különösen veszélyes a terhesség első harmada, a magzati életben az embrionális szák. mert ekkor folyik a szervek kialakulása. A terhesség utolsó hónapjai, de bizonyos gyógyszereknél még a szülés előtti napok is veszélyesek. Hosszabb időn át szedve látszólag még az ártalmatlannak vélt készítmények is problémát okozhatnak. Szinte minden vény nélkül kiadható gyógyszer is káros lehet a magzati élet első harmadában. E meggondolások alapján mindenkit óva intünk a terhesség alatti, orvosi ellenőrzés nélküli gyógyszerszedéstől. Ezt azért hangsúlyozzuk, miért ma már több gyógyszerről sikerült bizonyítani, hogy magzati károsodást okozhat. Ezek közül néhány gyógyszercsoportot megemlítünk; például egyes hormonkészítmények és közemberi vérben természetes körülmények között mindig jelenlévő fehérjét, a fitori- nogént egy ugyancsak természetes anyaggal, a trom- binnal megalvasztania, és egy véralvadást elősegítő anyaggal (XIII-as faktor) dúsított terhelhető hálót kapott, amely védi, illetőleg megszünteti a magzatburok megrepedt részét. Ezt a raponti idegrendszerre ható szerek, az antibiotikumok, a láz- és fájdalomcsillapítók közül a nagy adagú szalicilok, kinin, valamint egyes széles hatású antibiotikumok és kemoterápiás szenek. Megállapíthatjuk tehát, hogy a terhesség alatt a gyógyszerek szedését lehetőleg kerülni kell, de ha mégis szükség van azokra, csak orvosi javaslatra és ellenőrzés mellett alkalmazzuk. Az anyatejes táplálás folytán a születés után is megmarad a testi kapcsolat az anya és gyermek között. Ez magában foglalja annak a lehetőségét, hegy az anya gyógyszerelése a gyermekre is hat. Az anyatejjel a csecsemőbe átjutott egyes gyógyszereik nemkívánatos ártalmat okozhatnak. Kellő felvilágosítással ez a veszély is kiküszöbölhető. Végiül szólnunk kell a terhes nő. a kismama életmódjáról is. Mindenképpen tanácsos lemondani a dohányzásról, az alkohol fogyasztásáról. A legutóbbi évek vizsgálatai egyértelműen bizonyították, hogy a terhesség alatti dohányzás ártalmas a magzat fejlődésére. A cigarettázó terhes anya magzatának jövőjét is veszélyezteti. gasztóanyagot, a „fibrin- plombát” steril körülmények között viszik be a méh üregébe, és szemellenőrzés mellett végzik el a „ragasztást”. Az eddigi öt sikeres eset amellett bizonyít, hogy a módszer nemcsak a magzati víz elfolyását gátolja, hanem a fertőzésnek is elejét veszi. Anyatej és a csecsemő- halandóság Az iparilag fejlett államokban mostanában ismét egyre több anya vállalkozik arra, hogy csecsemőjét saját tejével táplálja. A fejlődő országokban azonban olyan jól „sikerült” egyes tápszergyártó cégek propagandája, hogy az anyák szoptatás helyett tömegesen táplálták mesterségesen csecsemőiket A következmény nem is maradt el, mert a csecsemők halandósága ugrásszerűen megnőtt. A közelmúltban a Fülöp-szigeteken, a Baguio General Hospital- ban végzett nagyméretű kísérlet azt bizonyította, hogy hogy a csecsemőhalandóság 95 százalékkal csökkent, ha az anyák szoptatták csecsemőjüket, azokhoz viszonyítva, akik mesterségesen táplálták őket. Különösen feltűnő volt, hogy az egyik leggyakoribb halálok, a csillapíthatatlan hasmenés, az anyatejjel tápláltak között gyakorlatilag megszűnt, illetőleg kevesebb volt 93 százalékkal, mint azok körében, akiket mesterségesen tápláltak. Ezeket a kísérleteket 10 000 csecsemőn végezték A csecsemőket nem különítették el, hanem az anyák maguk mellett tarthatták őket a szobában. Ennek nemcsak az lett az eredménye, hogy szívesebben szoptatták őket, hanem az is. hogy az anyák ragaszkodtak csecsemőikhez, és csak ritkán voltak hajlandók örökbe adni újszülöttjeiket. Nyilvánvaló, hogy mindez az anyatej steril volta mellett annak volt köszönhető, hogy az anyatejben benne foglaltatnak mindazok a védőanyagok, amelyekre élete során az anya szert tett. Korán megrepedt magzatburok Miért éhes a terhes nő? Az ember a környezetében mindig a célszerűséget keresi. Ennek értelmében kézenfekvő lenne egyszerűen azit mondani, hogy a terhes nő étvágya azért fokozódik, mert az anyaméh és a benne fejlődő magzat felépítéséhez sok-sok kalóriára van szüksége, amit fokozott táplálékfelvétellel biztosít. A közelmúltban végzett kutatások azt bizonyították, hogy ez a kérdés nem ilyen egyszerű. A közelmúltban végzett uizisgáliaitok azt mutatják, hogy az ember agyában levő éhség-központot nem a célszerűség vezeti, hanem sokkal inkább kémiai, hormonális elváltozás az, hogy a terhesség első három hónapjában a petefészekben levő sárgatest, későlhb pedig a méhlepény termel az átlagosnál sokkal több sárgatest-hormont. progeste- ront. A vérben megemelkedett progesteronszint hatására fokozódik az anyai szervezetben — különösen a májban — a fehérjék lebontása — amiinosavakká. Ezek az aminosiavak szolgálnak végső fokon a magzati szervezet felépítésére. Az anyai fokozott étvány és fokozott táplálékfelvétel végső fokon annak len,ne következménye, hogy az anyai vérben csökken — éspedig tartósan — az aminosavaik mennyisége. Arra vonatkozó adat még nincs, hogy az ismert 20 aminosav közül speciálisan melyik az. amelynek a csökkenése ingerelné a közti-agyat arra, hogy hosszú távon fokozott •mennyiségiben vegyünk fel táplálékot. Következnék e gondolat- menetből az is, hogy a terhes asszonyok túlzott súlygyarapodása. szülés után is megmaradó elhízása elkerülhető lenne, ha a terhes asszony bőségesen fogyasztana állati fehérjét, tejet, tojást, túrót, sajtot, húst. halat, mert az ezekből szár- mázé aiminosavafc gyorsan pótöl jók a sárgatest hatására bőm lő emberi fehérjéket. és így nem lépne fel túlzott étvágy. A fokozat! fehérjefogyasztással egyidejűleg viszont a cukor, a kenyér, a tésztafélék és a- zsiradékok fogyasztásának mérséklése csökkenthetné az elhízás kockázatát. Lényegében ugyanezt szolgálhatja a növényi rostokban gazdag, teljes őrlésű lisztből készült kenyér korpa, a scik főzelék, gyümölcs fogyasztása is. (Szendéi)