Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-28 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 49. szám 1985. február 28.. csütörtök ARA: 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Energiatakarékosság és a megye iparának helyzetfeltárása Ötvenegy üzemben kezdeményez információgyűjtést a TEB Tegnap délelőtt Gyöngyösön, a Mikroelektronikai Vállalat tanácstermében tartotta meg első kihelyezett ülését Heves megye Területi Ipari Bizottsága, amelynek tagjait — házi­gazdaként — Petrohai Ferenc igazgató köszöntötte. A ta­nácskozás munkájában részt vett Schmidt Rezső, a megyei' pártbizottság titkára, valamint a szakminisztérium két osz­tályvezetője, dr. Szűcs Gábor és dr. Laklia Tibor is. A legnagyobb vásárló Sokat hallani mostanság, főleg a párt XIII. kong­resszusának irányelveiről kibontakozott széles körű vita kapcsán, hogy az ipar- fejlesztést a következő években célszerű néhány kiemelt területre összpon­tosítani. Ezek egyike, amint az irányelvekben is olvas­ható. a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban jól alkalmazható gépek, be­rendezések, vegyipari ter­mékek gyártása, a biotech­nikai eljárások kifejlesz­tése. Nos, arról van szó, amint azt a vita során több üzem­ben. vállalatnál is megfo­galmazták, hogy a műsza­ki fejlesztésnek és az olyan fontos irányoknak, mint az anyag- és energiaigény csökkentése, különös je­lentősége van. Az előrelé­pést szolgáló törekvések közül is kiemelkedő jelen­tőségű a mezőgazdaságra alapozott ipar. Ha a koráb­bi években eddig nem is fogalmazódott meg, annyi bizonyos, hogy élelmiszer- gazdaságunk hosszú idő óta az iparral összehangol­tan. egymás igényeinek megfelelően és egymást ki­egészítve fejlődik. Az ágazat nemzetközileg is számottevő sikereiben je­lentős szerepet játszott az is, hogy például vegyipa­runk fejlesztése biztos alapot nyújtott a mező- gazdaság kemizálásához. Az élelmiszertermelés tech­nikai felszereltségét pedig jelentősen alátámasztotta mezőgazdasági gépgyártá­sunk. Az elmúlt években ez tudatosabbá. szervezet­tebbé és rendszerezettebbé vált. tgy a mindinkább ki­emelkedő fontosságú fej­lesztés egyik fő irányává lett. Fontos ez azért, mert a tudományos-technikai forradalom valamennyi eredményét mind az agrár- gazdaság, mind pedig az ipar területén maradéktala­nul érvényesíteni lehet. A gépipar igen lényeges terü­lete a járműrészegységek gyártása, amely a hazai mezőgazdasági gépgyár­tás része is. Ugyanakkor ez az ágazat sokirányú to­vábbfejlesztéssel segítséget nyújthat a biotechnológiai fejlesztésnek is. Ugyanez a helyzet a vegyiparnál, amely eddig is eredményesen segítette a mezőgazdaság műtrá­gyákkal és egyéb hozamfo­kozó szerekkel való ellá­tását. A vegyipar dinami­kus fejlődési képességét az is bizonyítja, hogy a fö­vény véd őszer-term ék csalá­dok is egyre bűvülnek. Miután gazdasági fejlő­désünkben döntő szerepet kap a piac, így a mező- gazdaság egyre inkább az ipar legnagyobb felvevő­helyévé válik. Ennek ér­dekében pedig termékszer­kezetet is változtatni keLl, hogy ipari üzemeink igé­nyesebb, jobb minőségű Cikkekkel lássák el a -me­zőgazdaságot. A jó példá­kat figyelembe véve min­den bizonnyal testvéri har­móniában fejlődik tovább az ipar és az élelmiszer- gazdaság, hozzájárulva ah­hoz. hogy még iparszerűb- bé váljon a mezőgazdaság a holnap, a jövő eredmé­nyeit;, a versenyképességet gazdagítva. Mentusz Károly KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. február 27-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1985. február 27-én ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára is. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta Kádár János elvtársnak, a Közpon­ti Bizottság első titkárának jelentését a kongresszusi előkészítő munkáról. A Központi Bizottság megállapította, hogy a párt XIII. kongresszusának előké­születei a szervezeti szabályzatnak meg­felelően, rendben haladnak. A párt alapszervezeteiben idejében megtartották a beszámoló és a vezetőség­választó taggyűléseket. Befejeződtek az üzemi, hivatali, intézményi, ágazati, köz­ségi, valamint a városi, a városi jogú, a budapesti kerületi és a kerületi jogú párt­értekezletek. A taggyűlések és a pártér­tekezletek beszámolói, felelősségteljes vi­tái és javaslatai jól szolgálják a kongresz- szus előkészítését. A választások a szerve­zeti szabályzatnak megfelelően folynak. A kongresszusi felkészülés menetében, a politika fontos kérdéseiben megnyilvá­nul pártunk eszmei, politikai egysége. A Központi Bizottság nagyra értékeli népünk helytállását és cselekvő támoga­tását, ami kifejeződik a XIII. kongresszus­nak és hazánk felszabadulása 40. évfor­dulójának tiszteletére indított országos munkaversenyben is. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta a XIII. kongresszus elé terjesz­tendő beszámolójának és határozati ja­vaslatának tervezetét, valamint a szerve­zeti szabályzat módosítására tett javasla­tokat. Megtárgyalta, a kongresszusi fel­készülés további tennivalóit, és úgy ha­tározott, hogy az 1985. március 25-én ösz- szeülő kongresszus napirendjére az aláb­biakat javasolja: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végre­hajtásáról, a párt feladatairól. Javaslat a szervezeti szabályzat módosítására. Elő­adó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának jelen­tése. Előadó: Gyenes András elvtárs. 3. A Fellebbviteli Bizottság jelentése. Előadó: a Fellebbviteli Bizottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasz­tása. (MTI) Az ülés napirendi pont­jainak megfelelően először a területi energiaipari bi­zottság beszámolója felett nyitott vitát az elnöklő Bó- di Béla, a Gagarin Hőerő­mű Vállalat vezérigazgató­ja. A megye 1984. évi ener­giagazdálkodásának hely­zetével foglalkozó jelentés­hez Szabó István, a TEB vezetője fűzött kiegészítést. Elmondotta többek között, hogy a TESZÖV diagnosz­tikai szolgálatának bevoná­sává! az elmúlt esztendő­ben Heves mezőgazdasági nagyüzemei munkagépei­nek 20 százalékát vonták vizsgálat alá. s nyújtottak beméréssel, beszabályozás­sal szakmai segítséget az energiatakarékossági prog­ram sikeréhez. Az idei esz­tendő hasonló feladatai kap­csán azt is megtudtuk, hogy a szaktárca intencióján ak megfelelően az ország 84 legnagyobb energiafogyasz­tó vállalatánál végeznek ilyen felmérést, és például a hatvani cukorgyárban, vala­miint a konzervgyár háza táján már igen kedvező ta­pasztalatokra jutottak. A két üzem gondosan felké­szült a takarékossági célki­tűzések érvényesítésére, és okszerű technológiai beavat­kozással elérte, hogy fajla­gos energiafogyasztásuk a megkövetelt öt százaléknál jobban csökkenjen. A terü­leti energiaipari bizottság saját hatáskörében szélesíte­ni igyekszik ezt az akciót a megyében 20 további üzemben kíván felmérést végeztetni, valamint prog­ramjába sorolta a közleke­dési-szállítási ágazatban végzendő vizsgálódást is. A napirend kapcsán kiala­kult vitában több bizottsá­gi tag szólalt fel. Egyesek a kormány által elrendelt energiakorlátozás tapasz­talatait összegezték, hang­súlyozva a lakosság fűtő­anyaggal való ellátásának elsődlegességét, mások a vállalati energiatakarékos­ság jövőbeni megtervezésé­nek szükségét tették szóvá Bódi Béla összefoglalójá­ban kifejtette, hogy eddigi munkája során a TEB mind a termelői, mind a fogyasz­tói oldalt jól tudta befolyá­solni aminek eredményeként megyénk energiagazdálko­dása kedvező irányban mó­dosult. A tanácskozás következő napirendi pontja az idei esz­tendőben indítandó széles körű tájékozódás módszerei­vel, követelményeivel fog* lalkozott, különös tekintet­tel arra, hogy a területi bi- zottság Heves megye 51 kü­lönböző ágazathoz tartozó üzemét 'keresi fel szakcso­portjai által. Mint Pál Sán­dor. a TIB titkára kifejtet­te: e csoportok tagjai a ki­jelölt ipartelepeken, válla­latoknál. szövetkezetekben olyan információkat gyűj - tenék. amelyekből összeáll megyénk iparának általános helyzete és kiindulási pon­tot ad különböző gondok, tervek megoldásához. Hozzászólásában Schmidt Rezső, a megyei pártbizott­ság titkára fontos követel­ményként jelölte meg, hogy a szakcsoportoknak a leg­nagyobb súlyú gazdasági egységeket kell bevonniuk a vizsgálódásba, aminek ket­tős a feladata. Egyik az adott üzemi szféra alapos megismerése, másik az ebből eredő segítségnyújtás módo­zatainak meghatározása A végső cél pedtig a gaz­dálkodó egységek belső tar­talékainak feltárása illetve jövedelemtermelő képessé­gük fejlesztése. Zárszavá­ban e téma kapcsán Bódi Béla hasonló meggyőződésé­nek. véleményének adott hangot, -majd megköszönte azt a munkát is, amit a TEB tagjai végeztek az energiatakarékossággal kap­csolatos célkitűzések meg­valósításában. Moldvay Győző Folytatják az egri belváros rekonstrukcióját Nemzetközi sajtókonferencia a megyeszékhelyen Az immár csaknem két évtizede tartó erőfeszítések eredményeként a szemünk előtt fiatalodik s igazodik — régi szépségét, hangulatát, páratlan értékeit megtartva — a mához, illetve már a jövőhöz is az egri óváros. Az igyekezetei méltán kí­séri széles körű érdeklődés, s korántsem véletlen, hogy — a Belkereskedelmi Mi­nisztérium szervezésében — szerdán hazai és külföldi lapok képviselőinek népes csoportja kereste fel a me­gye székhelyét a tudósítás szándékával. A látogatók előbb a vá­rosházán -találkoztak a he­lyi és megyei vezetőkkel, s a társaságukban lévő dr. Spilák Ferenc miniszterhe­lyettessel. A vendéglátók remek ötletével azonban az újságírók még az eszmecse­re előtt bepillantást kaptak a nemes törekvésekbe, -mi­vel a nemzetközi sajtókon­ferenciát rögtönzött fotókiál­lítás vezette be az épület aulájában. A tablókon — Molnár István tiszteletre méltó munkájával — egy­más mellett mutatták be a ‘rendezők a belvárosi re­konstrukciót megelőző, il­letve követő, egyszóval a régi és mostani állapotokat, érdekes, tanulságos fény­A Széchenyi utcai Rétesboltban A belvárosi séta során ellátogattak a Kép­csarnokba is (Fotó: Szántó György) képek sokasága vallott ar­ról, ami napjainkban Eger­ben történik. Dr. Varjú Vilmos tanács­elnök. aztán részletesebben is szólt mindezekről, egyben pedig hangsúlyozta, hogy — ha nehéz is — folytatni kí­vánják a megkezdett prog­ramot. A továbbiakban a patak túloldalán adódó fel­adatok kerülnek inkább elő­térbe. remélve ezután is a vállalatok összefogását, a magánerős közreműködést, a társadalmi segítséget, nem utolsósorban pedig az orszá­gos szervek megértő, cse­lekvő támogatását. Ezt követően a sajtó mun­katársai közvetlenül is ta­nulmányozták azt. hogy a? egriek meddig jutottak. ' ki- sebb-nagyobb csoportokban egy sor létesítményt meg­tekintettek. A helyszíni tájékozódás után a nemzetközi konfe­rencia a — szintén az igye­kezetei reprezentáló, mind­össze néhány esztendeje át­épített — Vörös Rák Étte­remben folytatódott, ahol az újságírók először a re­konstrukció és a gyalogbel­város összhangjáról kérdez­ték az egri vezetőket, akik bejelentették: a közlekedés szabályozására, új rendjére éppen a közelmúltban ké­szült. el a VATI. illetve a helyi tanács műszaki osz­tályának alternatív elképze­lése. Utána Németh László, a városi pártbizottság első titkára a település minden­napi életével, -munkájával. Bágyi Imre megyei tanács­elnök-helyettes pedig szü- kebb hazánk VII. ötéves tervével kapcsolatban- vála­szolt a lapok tudósítóinak. A konferenciát további vá­rosnézés követte. Ez alka­lommal a vendégek újabb üzletekbe is benyitottak, az Eger—Mátra vidéki Borgaz­dasági Kombinát nemrég átadott múzeumában Vison- tai Józsefné kereskedelmi igazgatótól kaptak ízelítőt az öt megyében tevékenyke­dő, s félszáz országba szál­lító vállalatról. Végül pe­dig Lékai Péter érseki titkár kalauzolásával megnézték az egri Bazilikát, ennek kincs­tárát. s meghallgatták Bíró Imre játékát a százregiszte- xes — hazánkban második legnagyobb — orgonán. Gyóni Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom