Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-27 / 48. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. február 27., szerda Manapság egyre többször kerül szóba az iskolabútor Ügye. Persze ezért még továbbra is szép számmal akadnak olyan pedagógusok, akik nem tulajdonítanak annak nagy jelentőséget, hogy az órákon a tanulók milyen méretű asztalok mellett, milyen kényelmes székeken ülnek A diákok teljesítménye szempontjából nem tartják meghatározónak. ★ A gyöngyöshalászi általános iskolában néhány perccel ezelőtt ért véget a délelőtti tanítás. Az elsősök szedik a cókmókjukat, elindulnak hazafelé. Helyüket átadják a hetedikeseknek. De amíg a hat esztendősök egyike-másika éppen hogy elérte az asztalt, addig például a 13 éves. majd 180 centiméteres Sándor László nehezen fér el mellette. Igaz, társainak nincsenek ilyen gondjai. Nem ilyen jól megtermettek. — Nekünk is sok fejtörést okoz ez — mondja Sípos Lászlóné igazgató. — Fontosnak tartjuk, hogy a berendezések kényelmesek és esztétikusak legyenek, viszont a hagyományos darabok sokkal megbízhatóbbak, mint. az újak. Az egyik csoportunk számára emelhetős asztalokat vásároltunk. és szinte mindegyik rövid idő alatt tönkrement. így inkább ragaszkodunk a régi típusú, műanyaggal bontotthoz. A székek közül sem szeretjük a moderneket, az állítható magasságúakat. Ezek sem tartósak. Mi, a vidéki iskolák vezetői örülünk annak, ha újra jut a pénzből, nem pedig ilyen „luxuscikkekre”. ★ Több év óta gyártanak iskolabútorokat a gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet asztalosüzemében. Két esztendeje az állítható magasságú asztalokat és székeket kezdték el készíteni a TANÉRT megrendelésére. — Az új típusból kétféle mérettel is foglalkozunk — világosít fel Horváth Istvánná üzemvezető-helyettes. A hat- és tizennégy év közötti diákok közül bárki számára megfelel ez a termék. Az ülőalkalmatosság kényelmesebb a hagyományosnál, hiszen a magasságát a tanuló úgy állíthatja be, ahogy neki tetszik. Mégis kevesen vásárolják ezeket, mert úgy tartják, hogy elég, ha az asztal variálható. Egyébként büszkén mondhatom, hogy nagyon .ritkán érkezik ezek miatt reklamáció. IdöáÜóak. Állítható asztal, kényelmes székkel (Fotó: Szántó Györgyi A hatalmas épület osztály- termeit járva olyan érzése támad az embernek, mintha a legkorszerűbb iskolabútorokból szándékoznának szemléltetést nyújtani az itteniek. Például a rajzteremben az állítható magasságú rajzasztalokat és a már említett holland importból származó kényelmes székeket láthatjuk. A laboratóriumban forgószékek és speciális padok, a könyvtárban köny- nyen átrendezhető polcok kaptak helyet. — Az épület átadása előtt megkértem a beruházókat, tegyék lehetővé, hogy én válogassam össze a berendezéseket — magyarázza Eged György igazgató. — Ugyanis egy pedagógus jobban figyelembe veszi a kiválasztáskor az életkori sajátosságokat, mint egy műszaki szakember. A Tanszergyártó és Értékesítő Vállalattal személyesen vettem fel a kapcsolatot. — Nagy segítséget nyújtott abban, hogy megtaláljam a legmegfelelőbb darabokat. A jelek szerint az újabbak tartósabbak, mint a hagyományosak, bár néhány hazai bútorról ezt nem merném kijelenteni, összességében azonban jól jártunk. Véleményem szerint a legtöbb helyen az a gond, hogy az igazgatók nem járnak utána: milyen újdonságokat tud nyújtani a TANÉRT. Csupán a prospektusok alapján kérik a már bevált, ismert típusokat, félnek az újtól. — Ez a szék olyan kényelmes, észre sem veszem, hogy ülök, — dicsekszik az egyik tanteremben Kvacsány Csaba VII/d-s tanuló. — De azért tanulni ebben is kell — teszi hozzá kicsit viccesen Eged György. ★ Aligha férhet ahhoz kétség, hogy az újabb termékek a tanulókait szolgálják. Mert minél kényelmesebb, testhez idomuló egy szék, annál inkább akadályozza, hogy a napi .többórás ülés miatt hajlott háitúak legyenek a diákok. Hasonlóak mondhatók el az állítható asztalokról is. Ha jól elhelyezkedve vehet részt egy diák az órán, inkább képes a tananyag elsajátítására. A cél pedig, mindenképpen ez lenne... Homa János Nagy diák — kis padban A modern és a régi típusú közötti „harc" jelenlegi állását mi sem érzékelteti jobban: a régi fajtából tavaly 9 ezer darabot, az állítható magasságúból csupán 6 ezret szállítottak a vásárlóknak. ★ A szövetkezet villanyszerelő-üzemében meglepetésként ér bennünket, hogy elsősorban itt is iskolabútorokkal foglalkoznak. Persze ezek sokkal korszerűbbek, mint az asztalosüzemiek. Országosan is egyedülállóak. — Több mint tíz évvel ezelőtt egy svéd céggel, valamint a könnyűfémöntöde vállalattal közösen egy fémbútorszerkezetet kezdtünk el gyártani — tudjuk meg Treiber Rudolf üzemvezetőtől. — Ezekből a könnyű elemekből már több nevelési központot berendeztünk. Természetesen tanulóasztalokat is készítünk, s ehhez a stílusának legmegfelelőbb ülőkét a holland Galvanitás-cég biztosítja. Persze nem devizáért, hanem magyar áruért cserében. Jó néhány iskolát láttunk már el ezekből itt a megyében is. A székeknek a támlája szinte átveszi a benne ülők hátának formáját. Nem lehet bennük elfáradni. Nem teszi tönkre a kisdiákok gerincét. A tartósságát pedig az igazolja a legjobban, hogy a negyedik emeletről ledobva is ép marad. Tanulóasztalaink magassága nem állítható ugyan, de az igényeket ki tudjuk elégíteni, hiszen kétféle magasságban gyártjuk ezeket, az alsósoknak kisebbet, a felsősöknek nagyobbat Bár drágábbak, mint a fából formáltak, de hosszú távon jobban megtérül ez a ráfordítás, mert dacolnak az idővel, nem is beszélve arról, hogy ezek annyira szépek, hogy emiatt jobban vigyáznak rá, nem karcolják, nem firkálják össze a nebulók. Kiderül : jelenleg mintegy 70 millió forintnyi berendezést rendeltek meg tőlük az általános és középiskolák a szerződések szerint. Sőt, a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem számára is szállítanak majd innen. ★ Gyöngyös legújabb alsófokú oktatási intézménye a 7- es számú általános iskola. Így látják a gyártók és a pedagógusok Luxus-e az iskolapad? Interjú (85) Egyik hetilapunk új szokást vezetett be a magyar sajtóba. Rendszeresen közli interjúalanyai életkorát. Valahogy így : „Nagylábú Béla (46) az Exportimpex igazgatója nyilatkozott lapunk munkatársának.” Először rokonszenvesnek tűni ez a lépés. Közéletünk igazán szűkölködik intimpistás beütésekben. Legalább így minden riport elolvasása után tudomásunk lesz arról is, hogy X vagy Y hány éves. Meg kell jegyeznem, ez tovább .is fejleszthető. Ha azt írnánk, Nagylábú Béla (46/175/2/3/46), ez azt jelentené. hogy az interjúalany 46 éves, 175 centi magas, második házasságát tölti, összesen három gyereke van, és 46-os cipőit visel. Később irritálni kezdett a dolog. Mondjuk, rendben van. hogy az interjúalany, mondjuk egy anyagbeszerző 30 éves. Istenkém, anyagbeszerzőnek lenni nem olyan nagy karrier, lehet, hogy X. már (20) éves korában anyagbeszerző volt. De azt már nem hagyhattam szó nélkül, hogy az Egyesült Tröszt vezérigazgatója (31) éves. Ilyen fiatal, és máris vezérigazgató? Elkezdett enni a fene, hogy mások már ilyen fiatalon... én meg... El tudom képzelni, hogy azok, akik (31) év alatt vannak, örülnek: Lám, ilyen fiatalon is lehet nagy karriert csinálni nálunk, csak semmi csüggedés, érdemes hajtani, minden káplár a borjújában hordja a mar- sallbotot. így lenyeltem mérgemet, amely alapvetően szubjektív alapon gerjedt föl. Aztán később láttam, hogy nemcsak a fiatalokról van szó. Amikor Bikfalvi Géza (59) minisztériumi előadóval készítettek interjút, nem tudtam mire vélni a dolgot. Mi van abban különös, ha valaki egy évvel a nyugdíj- korhatár előtt minisztériumi előadó. Még csak nem is főelőadó. Az ilyen közlés vajon milyen érzelmet gerjeszt módjuk egy 30 évesben? Legfeljebb annyit, lám, lám. nálunk a geromtokrácia foglalja el még a kevésbé frekventált helyeket is. Viszont Bikfalvi is azt érezheti, amit én: Nem elég, hogy vénségére még csak előadó, de ezt ország-világ előtt el js hintik a köztudatban? így aztán nem is csodálom, ha nyugdíjaztatását kéri, s átveszi helyét egy szépreményű gyakornok (22). Ezért bízvást mondhatjuk, ez az indiszkréció nem okoz örömet sem a harminchat éveseknek, sem a hatvan felé járóknak. Engem is a frász tör, ha nálam fiata- labbakról tudom meg, hogy magas poszton van, és semmi különöset sem érzek, ha nálam öregebb az interjú magasállású alanya. így csak azt tudom javasolni, jobb, ha az olvasóra bízzák, hogy ezt az alanyt fiatalosan merész. vagy öregesen maradi gondolkodásúnak tartja-e. Gőz József (43) Kner Izidor Emlékezés a gyomai Kner Nyomda alapítójára Ezemy olcszázha t van ba n. tehát 125 éve született, és 1935-ben. vagyis kereken ötven éve' halt meg Kner Izidor, a hírnevessé vált gyomai nyomda megteremtője. Pályafutása a kiegyezés után nálunk hirtelen fellendült gazdasági fejlődés körülményei között bontakozott ki, sikereiben mégis tehetsége, ízlése, üzleti érzéke és vasszorgalma vitte a döntő szerepet. Könyvkötő volt, akárcsak a Vág mellől Békés megyébe áttelepült elődei. A székesfehérvári Szammer Nyomdában dolgozoltt, és szabad idejében igyekezett megismerkedni a betűszedés és a nyomtatás mesterségével is. Konyított tehát valamit a nyomdászathoz, amikor Gyomára hazalátogatva, az ottani főszolgabíró és egyben a takarékpénztár elnöke arra biztatta, hogy éljen a lehetőséggel, alapítson nyomdát, erre a célra bankkölcsönt kaphat. 1882-ben tizenkét fióknyi betű és egy kis kézisajtó beszerzéséből állt a nyomda- alapítás S egyetlen nagyobbacska, deszkafallal kettéosztott szobában kapott helyet a nyomda és a nyomdász lakása. Naponta általában tizenhat órát dolgozott. A szedést, a nyomtatást éveken át maga végezte, s a kinyomtatott könyveket természetesen maga kötötte be. Eközben arra is szakított időt, hogy karcolatokat írjon a Rabszem Jankóba és Jókai Üstökös című lapjába. Nemsokára házat vásárolt, korszerű gyorssajtót szerzett be, majd 1902-ben nagyobb beruházásba kezdett : a nyomda elhelyezésére új épületet emelt. 1900-ban ti- zenketten. 1914-ben pedig már 150-en dolgoztak a gyomai Kner Nyomdában.. Hogy télen-nyáron egyenletes legyen a nyomda munkával való ellátottsága, kiválasztott két olyan nyom- tatványfajtárt, amelyet nem szükséges, sőt nem is lehet a megrendelés pillanatában előállítani, hanem raktáron kell tartani. Ilyenek voltak a közigazgatási nyomtatványok és a báli meghívók. A szép, többszínnyomású báli meghívókait, amelyeket jónevű magyar festőművészek terveztek, a Kner Nyomda nemcsak belföldön hozta forgalomba, hanem százezer számra küldte megrendelőinek Ausztriába, Német- és Franciaországba, sőt még Egyiptomba is. Kner Izidor arra törekedett, hogy az ízléses báli meghívók, plakátok, üdvözlőkártyák és borítékcímkék .tervezésére minél nevesebb művészeket nyerjen meg. vagyis megteremtse nálunk is az alkalmazott grafika rangját és becsületét. Mire azonban e téren eredményeket mutathatott volna fel. megváltozott körülötte minden: a határok, a gazdasági körülmények és a szokások is. A báli meghívók divatja elmúlt, ám Kner Izidor nem jött zavarba. A grafikusokat ezután címlapok tervezésével és könyvek illusztrálásával bízta meg Az I. Világháború előtt Kner Izidor két külföldi szerzőt szólaltatott meg magyarul. Kiadta Gorkij egy kötetéit és Thomas Mann Halál Velencében című regényét. A magyar szerzők művei közül ekkor Gyomán jelentek meg Thuiry Zoltán munkái, Hevesi Sándornak egy drámája. Erdős Renée János tanítványai című regénye és Balázs Béla versei, novellái és drámái, köztük A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos színműve. Még az 1900-as évek elején, amikor romlani kezdett a szeme, első riadalmában Imre fiát kivette a gimnáziumból, és Lipcsében beíratta a Máser-féle nyomdaipari technikumba. Kner Imre három év múltán, 1907- ben fejezte be tanulmányait Lipcsében, és hazatérése után — apja bizalmából — 17 éves fejjel átvette a nyomda műszaki vezetését. Kner Imre azonban nemcsak alapos szakmai felkészültséggel érkezett haza, hanem az akkor Nyugat-Eu- rópában hódító új stílus, a szecesszió ismeretével is, és megérintette őt William Morris hatása, aki az 1890- es években londoni nyomdájának, a Kelmscott Press- nek feltűnést keltő, míves kiadványaival megindította a „szép könyv” mozgalmat. A magas igénnyel megfor- málit, művészi kivitelezésű könyvek első hazai műhelye a gyomai Kner Nyomda lett. 1915-től kezdve az öregedő Kner Izidor a könyvkiadás irányítását is legidősebb fiának, Imrének adta át. Az 1880-as évek elején még kezdetleges kis nyomdát Kner Izidor gyors ütemben fejlesztette nagy teljesítőképességű üzemmé. Erre nézve jellemző, hogy századunk első évtizedében a vasútigazgatőság kénytelen volt meghosszabbítani a vonatok tartózkodási idejét a gyomai állomáson, hogy a Kner Nyomda rengeteg küldeményét berakhassák a mozgóposta kocsijába. Kék! Béla KNER A Kner Nyomda emblémája Kner Izidor egyik kiadványa
