Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-21 / 43. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 43. szám ÁRA: 1985. február 21., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Enyhülést várnak a földek Metszés, műtrágyázás, gépjavítás termelőszövetkezeteinkben Szembenézni önmagunkkal Sok neheztelés, sértődés, harag van még mindig a bírálatból. Számosán rossz­indulatú támadásnak vé­lik, s nemcsak a komo­lyabb ítéleteket, hanem a jóval enyhébb véleményt, sőt olykor az egészen ár­tatlan megjegyzést is már- már a személyi szabadság elleni merényletnek tekin­tik. S mindenféle alapo­sabb elmélyülés, mérlegelés nélkül, kerek-perec visz- szautasítják ! Az pedig hovatovább tel­jesen kimegy a divatból, hogy valaki jelzés, figyel­meztetés nélkül is, csak úgy, saját felismerés alap­ján észrevegye hibáját és önkritikát gyakoroljon. Mi­ért is? Hiszen mi jó van abban, ha felszólítás nél­kül is rádöbbenünk ma­gunk gyengeségeire, érté­keink fogyatékosságaira, s netalán csalódunk abban az egyetlenben is, akirői szent meggyőződésünk, hogy tökéletes? Pedig tudjuk — bár­mennyire kellemetlen, bár­hogyan fáj — : teljesen tökéletes ember talán nincs is. Örökölt és szerzett tu­lajdonságok, képességek egész sorával járjuk a vilá­got, s ezek bizony nem. minden esetben válnak dí­szeinkre. Akaratlanul is olyanokká leszünk, akik másokat sértenek, bánta­nak, néha — uram bocsá’ — megbotránkoztatnak. Miközben tanulunk, ta­nácskozunk, országot és világot látunk, könyvekből és tapasztalatokból bővít­jük szüntelenül az isme­reteinket, könnyen hajla­mosakká válhatunk arra, hogy elhiggyük, illetve má­sokkal is próbáljuk elhi­tetni: már mindent tudunk. S amikor mindezekhez még kellő pozíciónk, re­mek foglalkozásunk, ele­gáns állásunk, tisztségünk is van: teljesen fejünkbe száll a dicsőség. Ilyen esetekben ugyan­csak nehéz a környezet­nek, s aligha véletlen, hogy nem állhatják szó nélkül. Ki-kibuggyan a pa­nasz és van, amikor nagyon is keményen oda-odamon­dogatnak. Nem szabad, a világért sem szabad zokon venni a keserű szavakat, mert igenis helye, szerepe van a jogos bírálatnak, hiszen leginkább jó szándék áll mögötte. Aki megformálja: segíteni akar. A legjobb lenne azonban ezt meg sem várni, önmagunktól is rá kellene döbbennünk hiány­zó erényeinkre, s biztatás nélkül azon fáradoznunk, hogy elégedettebbek legye­nek vélünk. Nézünk csak bátran szembe önmagunkkal, s le­gyünk hibáinkkal szemben kíméletlenek! • Tanuljuk meg végre, hogy nem az nincs, amit nem akarunk felismerni, hanem az, ami teljességgel hiányzik. Sza­baduljunk meg hát gyen­geségeinktől, hogy ezzel is nőjenek az értékeink, s ha igazán tökéletessé nem is, de legalább elfogadhatóbbá, megnyerőbbé váljunk. Gyóni Gyula Jó lenne, de sajnos nem tudunk szabadulni immár örökzölddé lett témánktól: tél és hideg. A kemény fa­gyok szorításában telnek napjaink, s ezek ha nem is határozzák meg, de nagyon befolyásolják munkánkat, életünket. Az elmúlt napok­ban már több tudósítást, ri­portot közöltünk arról, mi­lyen gondokat, fennakadáso­kat okoz a rendkívüli hideg az energiaellátásban és az ipar egyes területein. A me­zőgazdaságban sem jobb a helyzet. Igaz, hótakaró bo­rítja a földeket, így remél­hetjük, hogy ez a fehér pap­lan megvédi vetéseinket a komolyabb fagykároktól, közben azonban egyre bi­zonyosabb lesz, hogy késés­re kényszerülünk, várni kell az enyhülésre a tavaszi mun­kák előkészületeivel. Ez a helyzet a vámosgyör- ki Barátság Termelőszövet­kezetben is. Mint Lehóczki László, a hatezer hektáros gazdaság elnöke elmondot­ta, szinte tétlenségre kény­szerítette őket a téL Ennek ellenére, ahol lehet, igye­keznek elvégezni a felada­tokat. Jelenleg például a hi­deg ellenére módjuk vem műtrágyakiszórásra és fej­trágyázásra. Ehhez a mun­kához a földi gépek — trak­torok — mellett mezőgaz­dasági repülőgépek segitsé­Horváth István igazgató bevezetőjében elmondta, hogy Heves és Borsod-Aba- új-Zempléniben tevékenyke­dő vállalat tavaly eredmé­nyesen gazdálkodott. Borsó­ból és kalászos gabonafé­lékből jelentős eredménye­ket értek el a partnergaz­daságok. Am. a rendkívül aszályos időjárás miatt a többi növényből kevesebb termett. Ennek ellenére a vállalat erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy fo­kozza exportját és árbevé­teli tervét teljesítse. A szer­vezett munkának meg is lett az eredménye, hiszen 1984- ben 1 milliárd 200 millió forintos árbevételt értek el és nyereségük pedig 46 mil­lió volt. Hangsúlyozta, hogy tavaly negyedimilliárd fo­rint árut küldtek a tőkés piacokra. Ebből a munkából a káli üzem dolgozói dere­kasan kivették részüket. gét is igénybe veszik. Szük­ség is van erre, hiszen nem kevesebb, mint háromezer hektáron kell tápszerekkel erősíteni az őszi vetéseket. Tennivaló természetesen emellett is akad bőven Vá- mosgyörkön. Ezek között egyik legjelentősebb a 120 hektár szőlő metszése. Fo­lyamatosan sajnos, ezt sem tudják végezni, ha nagyon kemény a hideg, bizony, in­kább otthon maradnak az emberek. Mikor azonban csak egy kicsit is enged a tél szorítása, váltakozó létszám­mal kint találhatók a sző­lősorok között, és szaksze­rűen, nagy hozzáértéssel végzik a metszést. Hasonló a helyzet me­gyénk többi termelőszövet­kezetében, így Tamaörsön is. A jelenlegi feladatokról és lehetőségekről Nagy Sán­dor, a Dózsa Mgtsz elnök- helyettese elmondotta: mi­vel kinti munkára úgyszól­ván egyáltalán nincs lehető­ség a sokszor mínusz 10 fok­nál is hidegebb idő miatt, most elsősorban a téli gép­javításokra fektetnek nagy súlyt. A néhány évvel ezelőtt épült nagy műhelyben trak­torosok és gépszerelők együtt javítják az erő- és munka­gépeket, készítik fel mű­szaki vizsgára a tehergép­kocsikat. • Ezért az elismerés hangján szólt a vetómagtisztítók, hán­tolok és csomagolók tevé­kenységéiről. Ami pedig a tavaszi vető- magellátást illeti, az igazgató kiemelte, hogy árpából ed­dig 404 tonnát értékesítet­tek, a várttól kevesebbet, annak ellenére, hogy 11 faj­tából kínálnak. Jelentős a tartalékuk. így az üzemek gyors pótigényeit is kielégí­tik. Javasolta, hogy azok a gazdaságok, amelyek nem vásárolnak árpamagvakat, hanem tavasszal a sajátjuk­ból vetnek majd, még most időben küldjék el vizsgálat­ra azokat a Növénytermelé­si és Minősítő Intézetnek. Kiemelte, hogy kukoricá­ból a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériummal, illetve a nagyobb termelési rendszerekkel együttműköd­ve az üzemek megfelelő el­A kényszerhelyzetet igye­keznek hasznosan kamatoz­tatni. Remélik, előbb-utóbb csak megenyhül az idő, és egyáltalán nem mindegy, milyen technikával kezdhe­tik majd a tavaszi munká­kat. A vámosgyörkiekhez hasonlóan az örsiek is vég­zik a műtrágyázást, és el­kezdték a gyümölcsös met­szését is. Ezt azonban saj­nos, az újra ránktört nagy hideg miatt most szünetel­tetni kell, bíznak azonban abban, hogy a jövő héten folytathatják. Végezetül Nagy Sándor be­számolt még arról, hogy megtartották a zárszámadó közgyűlést. Ezúttal — jól szervezett, szakmai szem­pontból kifogástalan munka eredményeként — 2,4 millió forintos nyereséget sikerült elérniük. Ez igen nagy szó, hiszen nem kevesebbet je­lent, mint azt, hogy az el­múlt évi ötmillió forintos veszteséget nemcsak kigaz­dálkodtak, de jelentős több­letre is szert tettek. Mészáros Zoltán, a kará- csondi termelőszövetkezet kertészeti ágazatvezetője el­sősorban szintén a kissé ké­sőre maradt fejtrágyázást említette. Számukra igen fontos gazdálkodási terület a szőlő, melynek metszése a nagy hideg miatt itt is csak késve és akadozva végezhe­tő. Mivel azonban a végte­lenségig nem lehet vára­kozni, már mínusz öt fok­ban is metszenek, mindent elkövetnek a jó termés ér­dekében. A karácsondi műhelyek­ben — miként most minden gazdaságnál — nagyüzemi gépjavítás folyik. Ügy igye­keznek erőgépeiket felkészí­teni a műszaki vizsgára, hogy baj véletlenül se le­gyen. Az igazi megmérette­tést persze a tavaszi mun­kák jelentik majd, melyek között első helyen a borsó­vetés szerepel. látására törekiednek. A gaz­daságok várhatóan 25—30 hibridből választhatnak. Az egyéb gazdasági növények magvai közül lucernából, baltacímből, fehérheréből, napraforgóból, fűmagvakból, borsóból megfelelő mennyi­ség áll az üzemek rendelkezé­sére. Babból viszont kevés van. Burgonyagumóból tavaly tavasszal 327 tonnát értéke­sítettek. Ebből 44 tonnát a pétervásári áfész rendelt. Most a közeli hetekben 280 tonnát adnak át az üzemek­nek és ebből 55-öt rendel­itek a fogyasztási szövetkeze­tek. Horváth István a továb­biakban a házi kertek ve­tőmagellátásáról szólt. Rá­mutatott, hogy Heves megyé­ben nyolc szakboltban, 197 bolti egységben, valamint hat magánkereskedőnél kapha­tók magvak. A megrendelé­sek száma növekszik és kel­lő kínálattal is rendelkezik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a következő hetekben az illetékesek Egerben is tegyenek megfelelő erőfeszí­téseket a háztáji és kiskert- tulajdonosok zavartalan ta­vaszi vetőmagellátása ér­dekében. Ezután bemutatta a vállalat újdonságát a 24 féle tasakolt, kiskertekben Is termelhető fűszernövény­magvakat, amelyeket tájé­koztatóval hoznak igény szerint forgalomba. Segítség a nagy- és kisüzemeknek Vetőmai — tavaszra Bár itt van még a februári hideg tél, ám szerdán délelőtt mégis a tavaszról esett szó Egerben, a Vetőmagtermehtető és Értékesítő Vállalat Észak-magyarországi Területi Központjá­ban rendezett tájékoztatón. A tavaszra készülő mezőgazdasá­gi üzemek és a kistermelők figyelmét hívták föl a megfelelő biológiai alapokra. Ezeket szolgálják a jó minőségű és meg­felelő termőképességű vetőmagvak.. Lázár György Ausztriába utazik Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke dr. Fred Sinowatz osztrák szövetségi kancellár meghívására, feb­ruár 21 -éri, csütörtökön hi­vatalos látogatásra Auszt­riába utazik. (MTI) A Budapest Kongresszusi Központ avatása Szerdán délután ünnepé­lyesen felavatták Budán, a Novotel Szálló mellett épült Budapest Kongresszusi Köz. pontot. A megnyitón részt vett Marjai József minisz­terelnök-helyettes és Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Jelen volt továbbá Erich Schmidt, osztrák kereskedelmi és iparügyi államtitkár. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter avató be­széde után kitüntetéseket és jutalmakat adott át a ter­vezésben és építésben ki­emelkedő munkát végzett szakembereknek. Megyénk vendége az NDK nagykövete Vendégeink az oktatási igazgatóságon (Fotó: Szántó György) Karl-Heinz Lugenheiim, az NDK magyarországi nagykö­vete szerdán Egerbe látoga­tott A megyei pártbizott­ságom Barta Alajos alsó tit­kár elvtársi, baráti beszél­getésen fogaid ta a kedves vendéget és a társaságában lévőket. A találkozón rö­vid tájékoztató hangzott el szűke bb hazánk életéről, eredményeiről, örömeinkről, gondjainkról és törekvéseink­ről. Érintették üzemeink, in­tézményeink nemzetközi kap­csolatait, s természetesen a vendéglátók is bepillantást kaptak a mai német hét­köznapokba. a barátainkat főleg foglalkoztató gazdasági célkitűzésekbe. Leginkább azonban a kong­resszusi készülődés volt a téma az asztal köriül. A nagykövet ennek során el­mondta, hogy pártéletünk je­les eseménye iránt a Né­met Demokratikus Köztár­saságban is élénk az érdek­lődés. Nagy figyelmet kel­tett honfitársai körében a központi pártlapjukban nem­régiben megjelent terjedel­mes cikk, amely érdekesen, sokoldalúan, valósághűen számolt be mindarról, ami mostanában a magyar társa­dalmat jellemzi. Az MSZMP XIII. kongresszusának érté­kelése az is hogy ezen a NSZEP magas szinten kép­viselteti magát. Az NDK-ban egyébként a kommunisták 1986 áprilisában tanácskoz­nak hasonló szántén. A megyei pártbizottság el­ső titkára a vezetöségválasztó taggyűlések és már megtar­tott pártértekezletek tapasz­talatait részletesebben is elemezve megelégedéssel mondta, hogy az alapszerve­zetekben dolgozók, illetve a küldöttek miközben beszá­moltak eredményeikrőL, őszintén szóltak a fogyaté­kosságokról, hibákról is. Nem kerülték el a meglévő problé­mákat sem, és hangsúlyozták: ellentmondásainkkal együtt vállalják a sikereket. Fel­tétlenül szimpatikus, hogy mindenütt a tennivalók ke­rültek előtérbe, hangsúlyoz­ták a helyi feladatokat, s készséget mutattak a cselek­vésre is. A nagykövet kérésére a megyei pártbizottság első tit­kára alaposabban is kitért o jelölések előkészítésére, s a jelölő bizottságok tevé­kenységére — amiben a ven­dég számos új vonást fe­dezett fel, s ennek a beszél­getés végén hangot is adott. A pártszékházból az okta­tási igazgatóságra vezetett a vendégek útja. Az intézet­ben dr. Nagy Sándor igaz­gatóhelyettes adott ismerte­tést az itteni munkáról. Pócs János városi pártbizott­sági titkár társaságában a délutáni városnézés, üzem- látogatás során a várban dr. Bodó Sándor megyei múze­umigazgató, az Egri Dohány­gyárban dr. Domán László igazgató, az Eger—Mát­ra vidéki Borgazdasági Kom­binát ámyékszaiai pincésze­tében Dancz Pál, vezérigaz­gató, illetve munkatársaik köszöntötték a nagykövetei, és társaságát. Ma, csütörtö­kön pedig a visontai nagy­üzemeket keresik fel NDK-s barátaink. Baráti találkozó az MSZBT székházában A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság Országos El­nöksége a Szovjet Hadsereg és Had i tengerészeti Flotta Napja alkalmából szerdán baráti találkozón látta ven­dégül a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet dé­li hadseregcsoport képvise­lőit a Barátság Házában. Bí­ró Gyula, az MSZBT főtit­kára üdvözlő szavait köve­tően Szabó Egon vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium csoportfőnöke, az MSZBT Országos Elnökségének tag­ja méltatta a Vörös Hadse­reg szerepét a világ első szo­cialista államának védelmé­ben, a Nagy Honvédő Há­borúban, valamint hazánk felszabadításában, a fasizmus felett aratott győzelemben. Román Bescsev vezérőrnagy, a szovjet déli hadseregcso­port politikai csoportfőnöké­nek első helyettese többek között azokról az erőfeszíté­sekről szólt, amelyeket a Szovjetunió napjainkban tesz a katonai erőegyensúly fenn­tartása a béke megőrzése ér­dekében1. A baráti találkozón részt vett Ivan Aboimov, a Szov­jetunió magyarországi nagy- követségének követtanácsosa is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom