Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. február 20., szerda Gyermekkortól a művelődés áramában Mozgalom és kulturálódás az úttörőházban Egerben, a Hámán Kató Megyei Űttörőházban már kara délután pezsgő az éLet. Benépesülnek a klubtermek, sorra jönnek a szakköri foglalkozásokra a gyerekek. Van, aki busszal, vonattal érkezik, hiszen nemcsak a városiaknak ad otthont a ház, a környékbeli falvakból is szép számmal járnak ide. Amikor ieülünk beszélgetni a ház „gazdáival”, elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogyan ötvözik a mozgalmi feladatokat a gyermek-közművelődési tevékenységgel, hisz 1972 szeptembere óta, amióta megalakult az intézmény, e két fő terület határozza meg működését. — A képzés mellett fontosnak tartjuk a szakági munkát, vagyis a szakköri ténykedést. — magyarázza Molnár Lajos igazgató. — Emellett a szabad idő tartalmas eltöltése és a módszertani segítségnyújtás is célunk. Mindezeket annak alárendelve, hogy gazdagítsuk a gyerekek ismereteit, az úttörőmozgalom célkitűzéseinek megvalósításában támogassuk az egri iskolák csapatait. Ez már önmagában feltételezi azt, hogy kapcsolódjunk a komplex nevelési programhoz, s a magunk sajátos eszközeivel alakítsuk a hat-tizennégy évesek személyiségét. — Hogyan tervezik meg a mozgalmi munkát? — Valamennyi olyan információt összegyűjtünk, amely beépíthető az úttörőház programjába. Mindenekelőtt az úttörőszövetség országos tanácsának az adott mozgalmi évre meghirdetett akciója a meghatározó, de szoros kapcsolatban állunk a csapatokkal is, figyelembe vesszük a gyerekek igényelt. Az összekötőink a kds- postások, akik hozzák-viszik az iskolákból a híreket, a propagandaanyagokat. Fontos momentum az úttörővezetők év eleji felkészítése. Az esztendő kezdetétől élünk a műsorkazettás módszerrel: a főiskolai hallgatók segítségével az iskolai úttörőrádiókon sugározzuk a pirog ramokat. Az idei tanév aktualitásai önmagukban kínálták a tennivalókat. ősszel Eger fel- szabadulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezték meg a Közéleti figyelő sorozatot, fórum jelleggel. Így találkoztak az úttörők a Pro Agria-díjasokkal. a város díszpolgárával. Eger felszabadulásának történetéből kiállítást rendeztek a levéltár és a vármúzeum segítségével, fogadták a Szabadság lángját”. Megünnepelték Hámán Kató születésének 100. évfordulóját Üzentek a jövő úttörőinek: 120 csapat tagjai írták le, hogyan találkoztak a veteránokkal, miként lehet az elődök példáját követni. — Tavasszal folytatjuk az akcióprogramot, — mondja Mészárosáé Pusztai Éva igazgatóhelyettes. — A negyvenedik évfordulóhoz kapcsolódva megszervezzük a Népszerű történelem című előadássorozatot, amelynek keretében a magyarországi szocializmus építésének kezdetéről beszélgethetnek az iskolások. Megkezdjük a Történelmi és közéleti játékot, a XIII. kongresszus és a választások jegyében. Csuvasiáról lesz kiállítás, és megrendezzük a Lenin ifjú táv- irásza megyei versenyt. A vetélkedők egyébként is kedveltek a fiatalok körében. Sort kerítünk a Ki tud többet hazánkról? területi fordulójára, a „Nem térkép e táj” szemlével pedig kapcsolódunk a forradalmi ifjúsági napok eseményeihez. — Mindez szerves része az ismeretgazdagításnak. Ezen kívül is nyílik lehetőség erre? — kérdeztük Román (Sábométól, aki a kezdetektől a ház munkatársa. — Legfőbb segítőnk a TIT megyei szervezete. Olyan előadókat sikerül megnyerni, akik messzemenően figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, „értenek a .tizenévesek nyelvén”. Szinte valamennvi területen jelen vannak, legyen szó csillagászatról, gazdaságról, történelemről. Nagyon népszerű a Kis utazók baráti köre: a hazai tájakkal, a környezetvédelemmel ismerkedhetnek az ide járók. Ankétokat is szervezünk a tudományos ismeretterjesztő lapok szerkesztőivel. — A ház művészeti tevékenysége is nyújt ismereteket. része az esztétikai nevelésnek, — veszi át a szót Molnár Lajos. — A szórakoztató rendezvények során is mindig ügyelünk a színvonalra. A bábelőadások, a mesejátékok közkedveltek, s itt működik hazánk egyetlen úttarőmozija. Hagyomány már a gyermekfilmhetek megrendezése, amelyhez Gyöngyös és Hatvan is kapcsolódott. Nemrégiben a zánkad gyermekalkotásokból rendeztünk kiállítást. A gyermek-közművelődésért sokat tesz az úttörőház szakági tevékenysége. Harminc csoportban nem kevesebb, mint huszonötféle szakkörbe járhatnak a gyerekek. A Gyermekjátszó sorozatot a napköziseknek szánták, de hétvégén minden érdeklődőt szívesen várnak. No és nemcsak az egriek, hanem a községek gyerekei előtt is nyitva állnak a szakkörök. Érdekesek a báb-, az eszperantó-, a számítástechnikai foglalkozások. A közlekedési szakköriben a nyolcadik osztályosok kismotorvezetői engedélyt szerezhetnek, a rádió forgalmazási ban az amatőr állomásokkal létesíthetnek kapcsolatot. Az egyik teremben ott- jártunkkor épp angol társalgás folyt, és bekukkantottunk a kérámi ások foglalkozására is. Bodó Brigitta ötödik osztályos: — Három éve járok ide, nagyon érdekesnek találom. Én majd képzőművészeti szakközépiskolába is szeretnék jelentkezni. Most épp az országos mezőgazdasági pályázatra agyagozunk, van égetőkemencénk is. — Állatfigurákat, emberi alakokat formázunk. — toldja meg a hatodikos Dombo- róczki Zita. — De batikolunk is, meg nagyon szeretek rajzolni. Szentesi Anett a Kis utazók baráti körébe is jár: — A barátnőmtől hallottam a kerámia szakkörről, így jelentkeztem De szívesen jövünk hét végén is az osztálytársaimmal is. A legjobban a meseszínpad érdekel. .. „Nemcsak elméleti megoldások, hanem valóságos helyzetelem zés szükségeltetik” A gazdaság és az ifjúság Beszélgetés Jendrolovics Pállal, a KISZ KB osztályvezetőjével Nem kell különösképp bizonygatni, mekkora szerepet játszanak és a jövőben is játszhatnak az ifjabb generációk a népgazdaság fejlődésében. Ezt határozta meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség legutóbbi kongresszusa is. Egyebek mellett éppen a fiatalok gazdaságépítő tevékenységéről beszélgettünk Jendrolovics Pállal, a KISZ KB gazdaságpolitikai és érdekképviseleti osztályának vezetőjével. (Fotó: Koncz János) — Bizonyára kevesen tudják, hogy a Központi Bizottságban nemrég dolgozol. Elöljáróban hadd legyen alkalom ez a beszélgetés arra is, hogy megismerjenek megyénk fiataljai. — Idén töltöttem be a harmincadik életévemet. Du- naföldvári születésű vagyok, a helyi gimnáziumban kerültem a KISZ tagjai közé. Rövidesen komoly feladattal is megbíztak, az intézmény KISZ-titkárává választottak. Ezután a Dunai Vasműben dolgoztam elektroműszerészként, majd felvettek a köz- gazdasági egyetemre. Ott ismét „fejest ugrottam” a mozgalmi munkába, az intézmény KISZ-bizottságának agitációs és propagandatitkára lettem. 1980-ban fejeztem be a tanulmányaimat, a Pénzügyminisztériumba kerültem, ahol négy éven át a közgazdasági és költségvetési osztályon végeztem a munkámat, illetve az akkori államtitkár szakmai titkára voltam. Tulajdonképpen elég nagy rábeszélésre jöttem az ifjúsági szövetségbe. Egyébként Heves megyébe két ok miatt is szívesen jövök: annak idején kacérkodtam a gondolattal, hogy itt telepedjek le és dolgozzam, nem utolsósorban az is fontos momentum, hogy a feleségem egri. — A rögtönzött életrajzból is kitűnik, elsősorban irányítóként voltál eddig is részese a legutóbbi kongresszuson született határozat végrehajtásának. Ez akkor első helyen említette a szövetségben levő fiatalok gaz- daságépítő munkában való részvételét. Kérlek, tájékoztasd a Népújság olvasóit az elmúlt években végzett ezzel kapcsolatos tevékenységről, az eredményekről, sikerekről, s a gondosról. — A gazdaságpolitikai tevékenységnek határozott vonala alakúit ki a központi és megyei szinten egyaránt. Ami a 81 óta eltelt időszakot illeti, két fontos csatornáról kell beszélnünk, amelyek meghatározói voltak a mi tevékenységünknek is. Egyrészt kormányzati szinten a gazdaságpolitika formálása és egyben az érdek- képviselet fő irányainak létrehozása, másrészt az ifjúmunkás terület — kapcsolódva a kormányszintű programokhoz, sajátos termelési mozgalmakkal. Az akciók között olyanokat kell feltétlenül megemlíteni mint a fiatalok részvételét az energiaracionalizálási programban. a műszaki fejlesztésben, a. számítástechnikai kultúra minél szélesebb körben történő terjesztésében. Konkrét tényekről is szólnunk kell: például a Paksi Atomerőmű építése, az anyag- és energiatakarékosság, a számítástechnikai, valamint a húsprogram fölött vállalt védnökségről. Az is sajátossága az elmúlt három-négy évnek, hogy míg korábban leginkább csak beruházások fölött vállaltak védnökséget a KISZ-esek, addig most már, ezen túl- mutatóan, egész távlatra tekintő programok fölött „bábáskodnak”. Az is kétségtelenül kimutatható ott, ahol erősebb az ipari szféra, akcióink, elképzeléseink is nagyobb támogatásra találnak. Ez természetesen történelmi szükségszerűség az ipari hagyományokból, a munkásorientáltságból fakad. Jól lehet érzékelni, a szövetkezeti munkaformákban másképp fogalmazódtak meg az érdekek, s a mozgalmi munkának meghatározója ezeken a területeken maga a tevékenység jellege, időszakossága. A gondok között „slágertémák” szerepelnek: bér- és lakáskérdés, a nem megfelelő helyen történő foglalkoztatás, a képzettségtől eltérő pályaválasztás, s persze a fiatalok vezetővé válása. — Mielőtt szó esnék részletesebben is róluk, feltétlenül idekívánkozó kérdés: az országos megítélés szerint hol kap helyet ebben a négyéves folyamatban Heves megye fiatalsága? — Azt hiszem, egy rövid felsorolás is elegendő annak bizonyítására, Heves megyét a jók között emlegethetjük. Jelentős eredményeket értek el a fiatalok a Finomsze- relvénygyárban, a pneumatika fejlesztésében, a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál az energetikai programban, a VILATI egri gyárában az elektronizálásban. Mindenképpen hasznos munkát végeztek és végeznek az FMKT-k. De beszélni kell a Gyöngyös környéki betakarítási versenyről, a számítás- technikai program folyamatossá tételéről, az alkotóújító tevékenységekről, amelyeknek összegzésére egyébként március 27-én nyílik kiállítás Petőfibányán. Különösen vonzó gyakorlat számomra az, hogy a felelősök rendszeresen leültetik egymással az érdekelteket, hogy vitassák meg a főbb kérdéseket Ez a kapcsolat már nagy lökés ahhoz, hogy közelebb kerüljünk céljaink megvalósításához. — Beszélgetésünkben már szó volt róla, napjaink visz- szatérő témája a közgazdasági-műszaki értelmiség problémaköre. Tehát: sokan nem a képzettségüknek megfelelő területen dolgoznak, az elhelyezkedők is kiegészítő tevékenység folytatására szorulnak, s a vezetővé válásban is elég nagy az elmaradás. Mindezt hogyan ítéli meg a KISZ KB? — Természetesen nem a testület, hanem a magam nevében mondom, hogy erősebben kell támaszkodni erre a rétegre, mint korábban. Persze a kapcsolat kétoldalú, hiszen ezeknek a fiataloknak is szükségük van egy olyan szervezetre, amely képviseli az érdekeiket. Természetesen a Központi Bizottságban dolgozók előtt sem ismeretlenek ezek a problémák, s azt is nagyon jól tudjuk, érdekvédelmi tevékenységünk homlokterében továbbra is az állj hogy a jelenlegi helyzet változzon a pályakezdő diplomás fiatalok körében. Ugyanakkor nem szabad . megfeledkezni olyan — nem éppen szerencsés — jelenségekről sem, mint a túlképzés, vagy amikor magának a vállalatnak sem különösebben érdeke az ifjú foglalkoztatása, illetve, hogy a most belépők keresete sok helyen magasabb, mint azoké, akik mondjuk három évvel korábban kezdték az életet. Az így keletkező feszültségek feloldására persze módot adnak az idén életbe lépett kereset- és jövedelemszabályozási formák. — Mindaz, amiről eddig szó volt, magától értetődően vezet el a következő kérdéshez: a gazdaságirányítási , rendszer idei esztendőtől kialakított megújulása milyen feladatokat ró magára a szövetségre, illetve az iparban, a mezőgazdaságban dolgozó ifjúkommunistákra? — A legfontosabbnak azt tartom, hogy ne csak elméleti megoldásokkal kísérletezzünk, hanem minél szélesebb körben ismerkedjünk meg a valóságban létező gondokkal. Az új vállalat- vezetési formák is megnövelik az ifjúsági mozgalom lehetőségeit. Nagy szerep hárul a jövőben az FMKT-ra is, elsősorban megfelelő alternatívák kidolgozásában, illetve szakszerű minősítéssel a vállalat előtt álló feladatok végrehajtásában. Egyszersmind jelentősen segíthetnek éppen a közgazdasági-műszaki értelmiség tagjai a különböző termelési koncepciókat „lefordítani”. Bátran állítható, amióta a KISZ létezik, ilyen lehetősége még nem volt, hogy sajátos munkaformáival vegyen részt a gazdaság elő- relendítésében! Az is nyilvánvaló, az elmúlt 10—15 év alatt az ifjúság helyzete bizony romlott. Igaz, differenciáltan eltérő mértékben. Kétségbevonhatatlan tény, a társadalmi integrálódás időben túlságosan kitolódott. Tehát ezt a folyamatot kell felgyorsítani a jövőben, hogy ne legyenek negyvenéves korukra kiégett szakemberei a társadalomnak. A kormány megbízásából egyébként — összhangban a mi kezdeményezésünkkel — az Állami Ifjúsági Bizottság hamarosan középtávú ifjúságpolitikai programot állít össze, ennek kidolgozása már tart. Sokat várunk a VII. ötéves terv mellékleteként a társadalmi vitákon megtárgyalandó ifjúságpolitikához kapcsolódó dokumentumok hatásától is. Olyan témák szerepelnek majd ezekben a mindenki által megismerhető anyagokban, mint a bér- és lakáskérdés, a foglalkoztatás, a gyermeknevelés, a gyermekes ifjúságvédelem, sport, kultúra, szociális ellátás. Ezek — reményünk szerint — valóban eligazító jellegűek lehetnek a fiatalok számára. Szalay Zoltán A vibrafonnál Márkus József (Fotó: Laczkó István) Dzsesszben is ínyencség Vörös Tamás (bőgő) és Mo hai Tamás (gitár) még i Bartók Béla Zeneművészet Szakközépiskola jazz-tan szakának növendékei Érdekes hangszerösszeállításával igazi zenei csemegének számít a székesfehér. vári Tritonus együttes, ök mutatkoztak be az egri Ifjú. sági Ház közönségének a legutóbbi dzsesszkoncerten. Mikes Márta
