Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
8. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET NÉPÚJSÁG, 1985. febroér 2., »lombot AZ ÚJ VÁLLALKOZÁSRÓL „Gyinelcsöződik a munkahelyeken..." Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik a hatvani közművelődésért dolgoz, nak. Szűkös körülmények között tevékenykednek; ennek ellenére sokszor hírt adhatunk Ígéretes kezdeményezésekről, amelyek a Zagyva-parti város művelődését színesítik. Ezek közül a legújabb a Hatvani Galéria által életre hívott játékszín. Az MSZMP Hatvan városi Bizottságának első titkárával. Szokodi Ferenccel beszélgettünk, hogy kikérjük véleményét erről a vállalkozásról. — Valóban létező ez az ellentmondás — kezdi Szokodi Ferenc —, széttagolt, mostoha adottságokkal rendelkezik a közművelődés, a városi művelődési házunkat le kellett bontanunk, mivel életveszélyessé vált. az iskolákban és a szakszervezeti művelődési otthonainkban. szétszórtan tevékenykedhetnek népművelőink. Mégis évről évre emelkedik a tartalmi munka színvonala, s ez nem utolsósorban a társadalmi összefogásból épült Galériának köszönhető. Országos hírűek biennáléi, nagy sikert aratott a hatvani zenés nyári színház az elmúlt esztendőben, most pedig játékszínt hívtak életre. Ezeknek a kezdeményezéseknek óriási a jelentőségük, még a termelésiben, a napi munkában is gyömölcsöző- dik egy-egy ilyen alkalom. Nem mindegy, hogy a munkás a fáradságos nap után milyen élménnyel találkozik, hogy kipihenten, felfrissültén lát-e másnap feladatához. Tapasztalatunk szerint jó értelemben változik azoknak a brigádoknak a szelleme, mentalitása, amelyek aktívan bekapcsolódnak a művelődésbe, nemcsak figyelemmel kísérik a programokat, hanem esetleg segítenek két kezük munkájával is. Külön örömünkre szolgál, hogy a Damjanich szakmunkásképző intézet tanulói is aktív részesei a Galéria törekvéseinek, nemcsak nézői az előadásoknak, de díszleteket is készítenek. Ennek felmérhetetlen a jelentősége a következő munkásgenerációkban. — Milyen visszhangja volt a zenés nyári színháznak, hogyan értékelné a rendezvénysorozatot? — Számomra egy zagyva- szántói parasztnéni szavai »mondták erről a legtöbbet: „ha opera lesz a rádióban, nem kapcsolom ki..." A Bánk bán» előadása nyomán : beszélt így, s ez jól érzékelteti, milyen küldetése í van ennek a vállalkozásnak. : Soha nem hittem volna, hogy egy komoly műfajnak ilyen sikere lehet itt. Nemcsak az olcsó szórakozásnak : akad közönsége, hanem az ! értékes előadásnak is. Ilyen szempontból a játékszín törekvései a nyári sikerek , folytatásaivá válhatnak. — Milyenné formálódjon a játékszín arculata, hogyan találhatná meg legjobban közönségét? — Csak az igényes szóra- ■ koztatás jöhet számításba. * A közönség „felnőtt” már y ahhoz, hogy tulajdonképpen minden jöhet, csak nívós legyen. Váltottam többször szót a nyáiron szereplő színészekkel: érezték az első perctől kezdve, hogy ezeknek a nézőknek érdemes a maximálisát nyújtani. Ha kiterebélyesedik ez a vállalkozás, ennek a térségnek — Hatvanón kívül a környék falvainak is — óriási hasz- | na származhat belőle. Sinkovits Imre: Az idén lekötöttségem miatt nem szerepelek a játékszín bemutatóin, de jövőre feleségemmel, Gomb»« Katalinnal együtt biztosan ott lessünk A Játék és valóság egyik fósaereplije, Nagy Attila és Iw- csay Jenő találkoaása egy hatvani tártatmegayttón Bessenyei Ferenc: Ezen a felvételen még Antal Imrével beszélem meg galériabeli műsorunkat. de azóta a játékszín premierjére készülök nagy várakozással A Hatvani Galéria tárlataival, rendezvényeivel már nevet szerzett magának. Az elmúlt év nyarától már ott áll még egy fogalom az intézmény megjelölésében : „... és Játékszín”. A nyári zenés színházi bemutatók már jeleztek valamit azokból a törekvésekből, amelyek jegyében elindult az új forma: minél nagyobb közönséget kívánnak a szervezők az igényes szórakozás számára meghódítani. Ez év februárjától újabb szakaszába lépett ez az ígéretes kezdeményelés: kamaraszínházi bemutatósorozat kezdődik, amely Hatvannak és a környező községeknek ígér érdekes csemegéket. Moldvay Győzőt, a vállalkozás irányítóját kerestük meg, hogy megkérdezzük: mi várható? — Miért született a galéria után a játékszín? — Amióta Hatvanban nincs művelődési központ, azóta ilyen téren megállt az élet. A színháznak nincs otthona, pedig az érdeklődés — ezt a nyári sikerek igazolták — megvan a közönség széles rétegeiben. Ez a hiány annál is égetőbb, mert a közigazgatási átszervezéssel a városra még jobban rá vannak utalva a környező községek. Úgy érezzük, az egri Gárdonyi Géza Színház önállósodása mellett a megye és az ország színházkultúrájáért ez a térség is tehet valamit*. — Milyen módon dolgoznak majd, hiszen nincs társulatuk? — Ez igaz, mégis olyan színészgárdával indulunk, amely bármely fővárosi színházéA közönség kedvét keresve... A játékszínről — Moldvay Győzővel val felveszi a versenyt. Egy-egy darabra szerződtetjük a művészeket s igyekszünk a legjobbakat megnyerni. A darabok többsége is olyan, amely máshol már bizonyított. Emellett itt is születik saját bemutató: a Művelődési Minisztérium pályázatán díjnyertes lett Jávor Ottó Damjanichról szóló darabja. Ez itt kerül először színre, Bessenyei Ferenc főszereplésével. — Hányszor találkozhat a közönség egy- egy előadással? — Minden darabot húsz alkalommal mutatunk be. Meghirdetünk bérleteket, de az érdeklődők jegyet is válthatnak egy-egy estére. Tíz-tizenkét előadás lesz egy darabból a cukorgyári művelődési otthonban, amely kiváló helyszín kamarajellegű müvek számára. Nyolc-tíz estén át pedig a környező községekben: Apcon, Petőfibányán, Boldogon, Horton, Rózsaszentmártonban, Ecséden, illetve Pasztán gördül fel a függöny. — Milyen hitvallással alakítják ki terveiket, a játékszín arculatát? — Az első egy-két évben még elsősorban már bizonyított darabokkal állunk elő. amelyek közönségsikerre számíthatnak. A Dam- janich-bemutatónk már jelzi azt a törekvésünket is, hogy számot vessünk olyan sorskérdésekkel, amelyek mindannyiunkat foglalkoztatnak. Beilleszkedik ez az elképzelésünk olyan vonulatba, amely már élő megyénkben: az Agria Játékszín emlékezetes előadása volt a Lenkey tábornok, amely hasonló témakört feszegetett. Elsősorban jó, élő, izgalmas színházi előadásokat szeretnénk megvalósítani, s ebben nagy segítségünkre van a megyei tanács és a Megyei Művelődési Központ is. A bemutatásra kerülő darabok Tito Strozi: Játék és valóság Színész: Nagy Attila Színésznő, a felesége: Császár Angela Rendező: Zsurzs Éva. Kossuth-dijas Zorin: Varsói melódia Fiú: Benkő Péter Lány: Zsurzs Kati Rendező: Petiik József Gibbson: Libikóka Jerry Rian: Juhász Jácint Gitté Mosca: Andai Györgyi Rendező: Petrik József Jávor Ottó: Damjanich Damjanich János: Bessenyei Ferenc őrnagy: Bitskey Tibor Foglár: Kölgyessy György ítéletvégrehajtó: Hável László Hadnagy: Jakab Csaba
