Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-16 / 39. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1985. február 16., szombat Zárszámadásokról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) lett a szövetkezet nyeresé­ge, a termelési érték pedig 73 millió helyett 88,7 milliót tett ki. A tagság is elégedett lehet, hiszen nyereségrésze­sedésként mintegy kéthavi bért fizetnek majd ki szá­mukra. Az elnöki beszámolót kö­vetően a vitában felszólalt Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára is. Méltatta a helybeli dolgozók helytállá­sát, s az elért sikereket Ké­pet adott a megye hason­ló gazdaságainak tavalyi eredményeiről. Örömmel hangsúlyozta, hogy szűkebb hazánkban csak egyetlen egy szövetkezet volt veszteséges, a többi viszont kiemelkedő szorgoskodásról, fegyelme­zettségről tett tanúbizonysá­got. Szólt arról is, hogy Mar- kazon az elmúlt esztendő­ben választott új vezetés na­gyon jól mutatkozott be, az­az bizonyította rátermettsé­gét, hozzáértését. Ez pedig a jövőre nézve garancia le­het a várhatóan még nö­vekvő feladatok megoldásá­hoz. Az eddigi legjobb teljesítmények Kerecsenden Ünnepi számvetésre került sor az egri Platán Étterem­ben, ahol a kerecsendi Aranykalász Termelőszövet­kezet vezetősége és tagsága értékelte a múlt évi eredmé­nyeket. Az elnökségben helyet foglalt dr. Rácz Albert ál­lamtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, Németh László, az MSZMP Eger városi Bizottságának első titkára, valamint Koós Viktor, a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. Nagy József termelőszövet­kezeti elnök számolt be az elmúlt évi munkáról. Ki­emelte, hogy az 1983-as esz­tendő nehéz gazdasági kö­rülményei miatt, már a ter­vek elkészítésénél is nagy óvatosság jellemezte a szak­emberek munkálkodását. A növénytermelési főágazat szerkezete nem változott alapvetően, így továbbra is az őszi kalászosok, a nap­raforgó és a szőlő termelése foglalt el vezető szerepet. Kiemelkedő évet zárt az ága­zat, hiszen mind a tervet, mind pedig a nyereségter­vet teljesítették, sót ez utób­binál az előzetes elképzelé­seket is felülmúlták. A sző­lőtermelés színvonala je­lentősen javult, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a hektárankénti hozam 1,3 tonnával maga­sabb lett a vártnál. A tsz törekvése a jövőben is az, hogy termékeik zöme bár­mikor jól eladható, magas értékű legyen. Az állattenyésztés fej­lődése az erőfeszítések el­lenére is stagnált. A terme­lési tervüket teljesítették, de például egy liter tej ön­költsége 83-hoz viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. Súlyos károkat okozott a borjúelhullás, s ennek a be­tegségnek a kórokozóját még ez idáig sem sikerült fel­tárni. Az idén jelentős ösz- szegeket áldoznak majd az állattenyésztési telep felújí­tására. Szükségesnek mutat­kozik az abraktakarmányok minőségének jobb megóvása is. Bíznak abban, hogy az olcsóbb takarmányok igény- bevétele lefarag majd a költ­ségekből. Emellett persze, feladat a munkafegyelem javítása és a termelékenység növelése is. A kiegészítő ágazatok kö­zül a forgácsolóüzemben ma­radéktalanul teljesítették a tervet. A lakatosüzemben, — amely az Agria Bútorgyár és a VASVIL Kereskedelmi Vállalat számára termel — kilenc ember dolgozik. Az elkövetkezőkben egy mini­mális létszámbővítésre, il­letve a szükséges szociális létesítmények létrehozására is sor kerül. A varrodában a dolgozók begyakorlottsága és a létszám stabilizálódása mostanra már lehetővé te­szi a második műszák meg­indítását. Végezetül az örömteli be­jelentés következett: a ter­melőszövetkezet az 1984-es esztendőt 18,5 millió forin­tos eredménnyel zárta, ami a 25 éves fennállásuk ideje alatt a legkimagaslóbb tel­jesítmény. Felszólalt dr. Rácz Albert államtitkár is, aki elismeréssel beszélt a 'közös gazdaság múlt évi ál­dozatkész munkájáról, a ve­zetőség és a tagság jó együttműködéséről. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy az idei tervcélok megvaló­sítását még fokozottabb szervezettséggel és közös akaratot bizonyító együtt gondolkodással lehet csak el­érni. A tervezettől 8 millióval több nyereség Detken Zárszámadó közgyűlést tartott a Detk, Halmajugra, Ludas, Nagyút dolgozóit egy­befogó Magyar—Bolgár Ba­rátság Termelőszövetkezet is, amely éppen 25 eszten­deje alakult, és tagjainak száma meghaladja az ötszá­zat. Szabó Imre elnök adott számot az 1984-es év terme­lési, pénzügyi tervének vég­rehajtásáról, s terjesztette elő az 1985-ös esztendő fel­adatait. A szorgalmas tagság — mint azt szavaiból megtud­tuk — minden területen tisz­tességes munkát végzett, így a gazdaság az aszályos idő ellenére jó esztendőt zárt. Jellemzik ezt például a ga­bona- és a fénymag-, továb­bá a szőlőtermelés kiemel­kedés eredményei. Amint a beszámolóból kitűnt, a mel­léküzemágak szintén jól be­töltötték szerepüket. Mind a sörpalackozó, mind a keksz-, és a műanyagüzem, továbbá a gazdaság tizenkét üzlete a tervezett eredményt hozta, illetve azt túlteljesí­tette. így az ötezer hektáras nagyüzem termelési értéke 1984-;ben elérte a 203 mil­lió forintot, nyeresége pe­dig 8 millióval haladta meg a tervezettet. Ugyanakkor jó volt hallani, hogy az egy tagra jutó jövedelem 70 ezer forint körül mozgott, de vol­tak munkaterületek, ahol a teljesítménybérezés folytán egy-egy munkásember meg­kereste a 120 ezer forintot is. Ami az idei terveket ille­ti, az elnök elmondta, hogy folytatják a szőlőtelepítést, bővítik a bortárolóteret, va­lamint sor kerül a műanyag­üzem fejlesztésére is. Hang­súllyal beszélt arról is Sza­bó Imre, hogy az 1983-ban létesített kekszüzem, amely a budapesti Zamat Kávé- és Ostyagyár, valamint a He­ves megyei Sütő- és Édes­ipari Vállalat, illetve a szö­vetkezet társulásában mű­ködik, már az első esztendő­ben kedvező nyereséget ho­zott, amely az egységes ve­zetés javára írható. A beszámolót követően többen ésszerű javaslatokkal éltek, amelyeket a vezetőség hasznosítani igyekszik. A hozzászólásokból az is kitűnt, hogy a tagság elégedett az esztendő munkasikereivel, ami ahhoz is hozzájárult, hogy a falvakból való el­vándorlás megszűnjön. A közgyűlés befejeztével elis­meréssel adózott a tagság és a vezetőség munkájának Vi­rág Károly, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának tit­kára, további sikereket kí­vánva az 1985-ös évhez. Kulturális együttműködésünk széles körű és ugyancsak fejlődőben van. A Bécsben régóta működő Collegium Hungaricum (Magyar Inté­zet) évente csaknem félszáz nagyobb szabású rendez­vénnyel lép a közönség elé, elsősorban az osztrák fő­városban, de — különösen az utóbbi időkben — vidé­ken is. Kulturális és műsza­ki-tudományos egyezmény, valamint több éves perió­dusokra szóló munkatervek biztosítják a keretet és az új formákat az együttműkö­dés további fejlesztésére. Budapesten 1977 óta Oszt­rák Kulturális Intézet mű­ködik, a szomszéd ország it­teni nagykövetségének épü­letében. Mindkét országban — mi­niszterelnöki pártfogással — történészek munkacsoportja kezdett el tevékenykedni, a magyar—osztrák közös mun­kásmozgalom-történeti kuta­tások gondozása. eredmé­nyeinek publikálása érdeké­ben. Várható, hogy az idén megjélenik Ausztriában a kortársi magyar prózairoda­lom antológiája. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár, valamint más ausztriai közgyűjtemé­nyek kódexeket kölcsönöz­nek az idén az Országos Szé­chenyi Könyvtárban rende­zendő kiállításra. Ami az egyéb kapcsola­tokat illeti: Ausztriában mintegy 40—45 ezer magyar származású él — jelentős részük egyesületekbe tömö­rült —; s az osztrák kor­mány kezdeményezésére 1979-ben létrehozták a ma­gyar nemzeti kisebbség ügyeivel foglalkozó, nyolc­tagú magyar nemzetiségi ta­nácsot. Burgenlandban alapfokú anyanyelvi oktatásról gon­doskodnak az ott élő ma­gyar kisebbség számára. Ál­lamközi kapcsolataink fej­lesztését szolgálhatja a ma­gyar és az osztrák sajtószer­vek között már kialakult együttműködés is. Magyarország és Ausztria Kétoldalú kapcsolatainkról Magyarország és Ausztria között — a jószomszédság jegyében is — jók a kétol­dalú kapcsolatok ; a ma­gyar—osztrák viszonyt köl­csönösen a békés egymás mellett élés jó példájának tekintjük, s annak tartják a nemzetközi megítélés szerint Politikai kapcsolataink Kétoldalú kapcsolataink fejlesztésében és elmélyíté­sében abból indulunk ki, hogy Ausztria a fejlett tő­kés országok közül számunk­ra a legjelentősebb partne­rek közé tartozik. Arra tö­rekszünk, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben is megtartsuk az együttműkö­désünkben elért szintet és előbbre lépjünk. A két or­szág között rendszeresek a felső szintű találkozók. Köl­csönös a törekvés az ilyen érintkezésre, s e tekintetben mindkét fél kész a folyama­tosság fenntartására. A magyar—osztrák kap­csolatok továbbfejlődésének jelentős állomása volt 1976 decemberében Kádár Já­nosnak, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága első titkárának hivatalos látogatása Auszt­riában. Fél év múltán, 1977 májusában Rudolf Kirchsch­läger osztrák szövetségi el­nök járt Magyarországon hivatalos látogatáson, s azt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke 1979 májusá­ban viszonozta. A két el­nök közötti személyes érint­kezés legutóbb kiemelkedő eseménye volt 1984 októbe­rében a Losonczi—Kirchsch­läger nemhivatalos, baráti határmenti találkozó. Rendszeressé váltak a kormányfői találkozók is, amelyek folytatódnak Lá­zár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnöke mostani hi­vatalos látogatásával Auszt­riában. A pártközi kapcsolatokat illetően: a kormányon levő Osztrák Szocialista Párttal (SPÖ) hivatalosan egyelőre még nem alakult ki az együttműködés, jóllehet ma­gas rangú osztrák pártveze­tők az utóbbi években is többször folytattak Budapes­ten megbeszéléseket az MSZMP felelős vezetőivel. Az Osztrák Kommunista Párt­tal (KPÖ) az MSZMP töret­len, elvtársi kapcsolatot tart fenn. A két ország parlamenti kapcsolatai hagyományosan jók. Rendszeresek a külügy­minisztériumok vezetői kö­zötti konzultációk, nemkü­lönben a szakszervezeti kapcsolatok, s együttműkö­dik több szakmai szövetség is. Dinamikus fejlődés jel­lemzi az ifjúsági mozgalmak együttműködését, különösen a KISZ és az Osztrák Szo­cialista Párt ifjúsági szer­vezete közötti kapcsolatfel­vétel — 1983 novembere — óta. Más tekintetben az együttműködés szálait erősí­tették például a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége és az Osztrák Ellen­állók és Antifasiszták Orszá­gos Szövetsége vezetőinek találkozói. Rendezett államközi kap­csolatainknak jó keretet ad­nak a különféle területek együttműködését szabályo­zó szerződések, egyezmé­nyek. így az utóbbi évek­ben hatályba lépett egyebek között a kiadatásról szóló konzuli egyezmény, a bűnügyi jogsegély-szerződés, egyez­ményünk van a kulturális és a tudományos együttmű­ködésről is. megállapodás­ban rögzítettük a bűnügyi és a közlekedésrendészeti együttműködést, egyezményt írtunk alá a vízumkényszer megszüntetéséről, az idegen- forgalomról. 1984-ben kör­nyezetvédelmi megállapodást kötöttünk. Nemrégiben szer­ződésben rögzítettük a két országban szerzett érettségi bizonyítványok, majd az egyetemi tanulmányok és az egetemi fokozatok egyen­értékűségét. Gazdasági együttműködés Magyarország külkereske­delmi áruforgalma tekinte­tében a tőkés partnerek kö­züli az egyik legfontosabb : Ausztria Kétoldalú árufor­galmunk 1984-ben, az előző évhez viszonyítva, mindkét fél számára kedvezően ala­kult A magyar export az 1983. évi 12 százalékos nö­vekedéssel szemben tavaly 20 százalékkal volt maga­sabb, az import pedig az 1983. évi visszaesés után 3,5 százalékkal emelkedett. Űj, kedvező jelenség, hogy az áruforgalom 1984-ben, hosszú idők óta először, ak­tív volt Magyarország szá­mára. Exportunk és impor­tunk összetétele azonban lé­nyegében nem változott. Po­zitívan értékelhetők a két ország vállalatai közötti fej­lődő kooperációs kapcsola­tok; e tekintetben különö­sen érdekeltek vagyunk az együttműködési lehetőségek még jobb kihasználásában. Eredményes, de még sok ki­aknázatlan lehetőséget kí­nál a magyar—osztrák gaz­dasági együttműködés a harmadik piacokon. Fejlődőben van a két or­szág közötti utasforgalom, s ezen belül a turizmus; pél­dául 1984-ben — a megelő­ző évihez képest — 21,4 százalékkal több (csaknem 2 millió) osztrák állampolgár látogatott Magyarországra, s az Ausztriában járt magyar turisták száma is 8,3 száza­lékkal növekedett (287 000 személy). Reagan látogatása az NSZK-ban Két nappal rövidebb lesz az eredetileg tervezettnél Ronald Reagan májusi NSZK-beli látogatása; így Reagan nem lesz jelen a náci Németország kapitulá­ciójának 40. évfordulója al­kalmából tartandó megem­lékezéseken — jelentette be csütörtökön egy bonni kor­mányközlemény. Az amerikai elnök má­jus 2. és 4. között részt vesz a hét vezető tőkés állam bonni gazdasági csúcstalál­Új kormányfő A Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsának (parlament) csütörtökön befejeződött ülésszakán a képviselők jó­váhagyták az ország új kor­mányának összetételét. Az új kormányfő a 46 éves Haidar Abu-Bakr Attasz lett, aki az előző kabinetben épí­tési miniszter volt. kozóján, majd további két napra az NSÉK-ban marad. Korábban azt tervezték, hogy csak május 8-án utazik el Bonnból. A hivatalos indoklás sze­rint a programmódosításnak két oka van: 1. Reagan el­fogadta az Európai Parla­ment meghívását, és május 8-án beszédet mond Stras- bourgban. a parlament ülé­sén. 2. Teendői a tervezett­nél korábban visszaszólítják Washingtonba. Dél-Jemenben A törvényhozó testület kép­viselői előtt Ali Nasszer Mo­hammed államfő beszámolót tartott a Jemeni NDK gaz­dasági helyzetéről és az el­következendő évek felada­tairól. Az ülésen jóváhagy­ták az 1985-ös év költségve­tését és az idei tervfelada­tokat. Az NSZK és az űrfegyverkezés Az NSZK hadügyminisz­tériuma a vezető ipari kö­rök képviselőivel arról tár­gyalt. hogy miként vehetné­nek részt űrfegyverek gyár­tásában — jelentette a DPA nyugatnémet hírügy­nökség csütörtökön. A hírt Manfred Wörner hadügymi­niszter még aznap megerősí­tette. Ezzel gyakorlatilag testet ölt a Kohl kancellár által nemrég kifejezett nézet — állapítja meg a TASZSZ szemleírója a bejelentéssel kapcsolatban. A kancellár­nak arról a beszédéről van szó, amely a Wehrkunde hadtudományi társaság éves müncheni találkozóján hang­zott el a minap. Ebben Kohl nemcsak hogy támogatta az amerikai űrfegyverkezési ter­veket, hanem egyenesen szor­galmazta: Bonn vegyen részt amerikai űrfegyverek kifej­lesztésében. Mindez — mutat rá a szemleíró — aggodalmat kelt Európa és az egész világ közvéleményében. Az em­berek ugyanis nem felejtet­ték el, hogy mennyi pusz­tulást okozott — á nem is olyan távoli múltban — a német imperializmus. Ay A Heves megyei Állategészségügyi \2-, pj és Élelmiszer Ellenőrző Állomás □ FELVESZ □ □ □ TEHERGÉPKOCSI-VEZETŐKET □ □ n és közgazdasági érettségivel, kezdő m vagy egy-két éves gyakorlatot szerzett, gépírni tudó munkaerőt □ PÉNZÜGYI, SZÁMVITELI MUNKAKÖRBE. [=j O □ □ a JELENTKEZNI LEHET az állomás központjában, EGER, Szövetkezet u. 4. Építkezők Figyelem! Füzesabony és Vidéke ÁFÉSZ szihalmi, poroszlói, Füzesabony, Kerecsendi úti telephelyén jugoszláv ajtók, ablakok 10—20°'0 ENGEDMÉNNYEL, amíg a készlet tart. Keresse fel TÜZÉP-telepeinket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom