Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. január 5., szombat Új hatályos jogszabályok 1985-ben Előtérben álló társadalom- politikai és gazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, több miniszter, s hatályba lépésük időpontjaként 1985. január 1-ét jelölték meg. Az új jogszabályok közül főiként a legtöbb állampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emeltük ki összeállításunkban — sorrendben a törvényszintű joganyagot, majd a minisztertanácsi rendelkezéseket és a tárcaszintű rendeleteket tekintve át. Az országgyűlés a tisztességtelen gazdálkodás tilalmáról alkotott törvényt, amely egyfelől szabályozza a piacon követendő magatartást, másfelől védelmet nyújt a tisztességtelen gazdálkodás valamennyi formájával szemben. A törvény általános formában tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, s egyes rendelkezéseivel tiltja a tisztességtelen versenyt, a fogyasztók megtévesztését, a gazdasági verseny korlátozását, az árukapcsolást, a gazdasági erőfölénnyel való visz- szaélést, a tisztességtelen ár érvényesítését. Az alapvető tétel: tilos a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyeknek és magánszemélyeknek (ide értve a magánszemélyek társaságait is) gazdasági tevékenységet tisztességtelenül — különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző módon — folytatni. Versenytársnak számít a gazdasági versenyben érdekelt jogi személy és magánszemély, fogyasztónak pedig a vevő, a megrendelő és a felhasználó. A törvény meghatározza a tilalmak megszegéséhez fűződő jogkövetkezményeket, a bírósági eljárást, a szankcionálás lehetőségeit. Egyebek között rendelkezik arról, hogy a bíróság kötelezheti a jogsértőt a tisztességtelen ár leszállítására vagy az áru kijavítására vagy annak kicserélésére, illetőleg az ár visszafizetésére. Súlyos esetekben lehetőséget ad gazdasági bírság kiszabására is. A gazdasági szférában — az irányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben — cél, hogy a vállfa valamikor aktuális az egri vendéglátás, étkezési szokások múltjáról elmélkedni, akkor most az ünnepek múltán különösen az. Immár a múlt homályába merülő évszázadokban az emberek szerettek enni, inni, főképpen persze, ha volt miből. Az egri püspöknek volt. Így az 1493. évi egri királyi látogatás alkalmával pl., amely három napig tartott, oly számos vendég vett részt az egri. püspöki udvarban, hogy arról Mátyás király híres történetírója, még Bon- fini is szükségesnek tartotta megemlékezni. S hogy e nagy számú vendégsereget el tudják látni, részükre rengeteg halat és húst vásároltak össze. Jellemző, hogy a három napra összesen 6000 halat szereztek be 190 forint értékben. Emellett levágtak még 20 marhát, s ámbár böjt ideje volt, mégis 18 forint értékű nyu- lat és szárnyast is elfogyasztottak. Ezen felül csak a zsemlyék készítéséhez szükséges lisztért 16 forintot fizettek ki, ami önmagában véve is mai értékben egy vagyont jelent. S hogy általában mit ettek és mit ittak ekkortájt? lalatok önállóbban, függetlenebbik! gazdálkodhassanak, s ezzel párhuzamosan, bővüljön a dolgozói kollektívák döntési jogköre, részvétele a vezetésben. E törekvéseket tükrözte az a jogalkotói aktus, hogy az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az 1977-ben elfogadott vállalati törvényt: új vállalatvezetési formák születtek. Eszerint január 1- től a vállalatok többsége vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése, illetve küldött- gyűlése általános vezetésével működik. A változtatások alapvetően azt szolgálják, hogy a vállalatok túlnyomó többségét magába foglaló versen! zf érában — az új vezetési formák kialakításával — külön váljon a gazdaságirányítás és az állami tulajdon működtetésével kapcsolatos funkciók gyakorlása. Az új vezetési formák közös jellemzője, hogy az állami tulajdon folyamatos működtetésének a jogát a vállalati kollektíva vagy az annak képviseletében eljáró testület gyakorolja. Megváltozik a vállalatok többsége félett gyakorolt állami irányítás formája és tartalma, új típusú — lényegében a működés törvényes rendjét vizsgáló — felügyeleti rendszer érvényesül, megszűnik a korábbi vállalatfelügyelet. Azok a vállalatok, amelyeket e változások nem érintenek — s ezek körét a Minisztertanács határozza meg — továbbra is államigazgatási irányítás alatt maradnak, általános vezetésüket a kinevezett igazgató látja el. Január 1-től lépett hatályba az a törvényerejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács négy új kitüntetést alapított: a Magyar Népköz- társaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét, a Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendjét és a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét, valamint az Április Negyediké Érdemrendet. Ezzel húszra emelkedett a száma azokMátyás király konyhájáról közismert, hogy igen gazdag volt. Maga a király kedvelte a kenyeret: a magyar módra készült, kovásszal kikészített kenyeret fogyasztotta. De udvarában szerették az ínyencségeket is. Ez ügyben különösen a felesége, Beatrix, gyakran levelezett a a ferrarai udvarral. Nénje, Eleonóra ferrarai fejedelemasszony, 1487-ben 20 hatalmas páa-mai sajtot küldetett Budára, amit Mátyás is nyomban megkóstolt. De igen kedvelte a zöldségféléket is. Pl. a hagymát frissen sütve és fonnyasztva fogyasztotta. De megette a forli termésű vörös- és fokhagymát is. Erről írta Beatrix nővérének 1486-ban : „ha igazgyöngyből lettek volna is ezek a forli hagymák, nem szerezhettek volna nagyobb örömet a királynak”. De szerette Mátyás a gesztenyét, az olajbogyót is, amit szintén Itáliából kaptak, s a királyi asztalra a budai boltokból gyakran került naranícs, citrom, gránátalma és aszalt füge. Ez utóbbit Mátyás különösen kedvelte. 1489-ben, amikor Esztergomban Estei Hippolit- nál vendégeskedtek, csak fünak az érdemrendeknek és címeknek, amelyeket Magyarországon a kollektív államfői testület a szocializmus építésében, a politikai, gazdasági, tudományos és kulturális élet terén, továbbá a haza védelmében és szolgálatában, a közrend biztosításában, illetőleg a népek közötti barátság elmélyítésében és a társadalmi haladás előmozdításában szerzett, kiemelkedő érdemek elismerésére adományozhat. Felemelte az Elnöki Tanács az egyes kitüntetéseihez kapcsolódó, egyszeri pénzjutalmak összegét; eszerint: a Szocialista Magyar- országért Érdemrend, a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje 15 000, a Magyar Nép- köztársaság kardokkal díszített Csillagrendje 12 000, az Április Negyediké Érdemrend, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Magyar Népköztársaság Csillagrendje és a Vörös Csillag Érdemrend 10 000, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Kiváló Szolgálatért Érdemrend 8000, a Munka Érdemrend bronz fokozata pedig 6000 forint jutalommal jár együtt. Törvényerejű rendelet született a településfejlesztési hozzájárulásról, amelyet ugyan 1986-ban vezetnek be az ország egész területére, de lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alapján, a helyi tanács javaslatára — a pénzügyminiszter hozzájárulásával — már 1985. január 1-től alkalmazzák. Erre az új jogszabályra azért volt szükség, mert a községfejlesztési hozzájárulásról szóló, 1967-ben életbe lépett tvr. óta számos jelentős változás következett be. A lakosság mind sokrétűbben vesz részt a helyi közéletben, lényegesen ki- szélesedett a demokratizmus hatóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvalósítás lehetősége közötti feszültség. A korábbi géből 45 fontot fogyasztottak a vendégek. De nagy kedvelője Mátyás és udvara a gyümölcsöknek is, a szőlőnek, körtének. Különösen szerették a kobak körtét, a dunántúli mandulát. Mátyás király különösen a kormos almát kedvelte. De szerették és gyakorta tálalták a királyi asztalra a budai erdők jó húsú és csodálatos ízű gombáit, különösen a csiperkét, szarvasgombát, a jóságos tinórút, királyi vargányákat is. Nos, ezen a háromnapos híres egri királyi látogatáson — de a, korábbi és későbbi királyi látogatások alkalmával is — bizonyára az asztalokon volt a forli hagyma, a tárkányd és az egri kert zöldség- és gyümölcs- termésének java része. Persze nem volt szegényebb a Bakócz Tamást követő egri püspöknek. Esteli Hippolitnak az egri konyhája sem. Az ő gazdaságának s nem utolsósorban konyhájának is irányítója Taddeo Lardi, akinek a keze alá tartozik a pohárnok, a felmetélő, szeletelő, a pincemester, a tálaló, a konyhát ügyelő sáfár, a három étekfogó inas, három mosónő, hat szakácsmester, ugyanjogszabály továbbfejlesztését szükségessé tette az is, hogy a helyi tanácsok önállósága növekedett, előtérbe került a lehetőségek fokozott hasznosítása a lakosság és a tanácsok közötti együttműködésben is. A településfejlesztési hozzájárulás — az eddigi kötelező, adójellegű községfejlesztési hozzájárulás helyett — a jövőben egyik meghatározó formájává válik a lakosság részvételének a településfejlesztésben. Az új hozzájárulás mértéke évi 300—2000 forint. Ahol a helyi tanácsok már 1985-re településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg ebben az évben a 600 forintot. Akik már az idén településfejlesztési hozzájárulást fizetnek, mentesülnek a községfejlesztési hozzájárulás egyidejű fizetése alól. A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a hellyi tanácsok rendelkeznek: fejlesztésre, meglevő intézmények működtetésére és felújítására használhatják fel. A munkakerülők rendszeres munkára szoktatása szükségessé tette a helyhez kötésüket és az életvitelük szorosabb felügyeletét Ezért módosította az Elnöki Tanács a Büntető Törvénykönyvet úgy, hogy a főbüntetések körét új büntetési nemmel bővítette: a szigorított javító-nevelő munka bevezetésével. Ez a büntetés az elítélt személyi szabadságának korlátozásával együtt járó munkára kötelezést jelent. A szigorított javító-nevelő munkára ítélt köteles a kijelölt munkahelyen dolgozni, helységben tartózkodni, szálláson lakni és annak rendjét megtartani. Az új büntetés legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama két év, halmazati és összbüntetés esetén három év. A dologtalan életmódot folytatók elleni hathatósabb fellépés érdekében a Btk. módosításakor bővítették a közveszélyes munkakerülés törvényi fogalmát, tényállását: a tartós idejű munkaannyi segéddel, egy fűszerkészítő és segéde, egy fűszer- tárnok, három edénymosó, egy hordár, s kiegészítésül két vadász, akik vaddal látták el a konyhát. Az udvar létszáma' 245 fő, akik között tekintélyes az ételek beszerzésével, elkészítésével és felszolgálásával foglalkozók száma. Közülük is jól ismert Hippolit szakácsa, Benedek uram, aki kitűnő főztjéért 1503-ban urától bergamói veres ruhát kapott ajándékul. S hogy milyen konyhát vitt Egerben Hippolit és mi került az asztalára, azt kitűnően reprezentálja egy 1520. február 19—i ebéd, amelyen feltálaltak ökör- és borjú- pacalt, 12 fél borjúlábat, 10 kappant rizskásalevesnek, egy fél borjút, 7 fenyőmadarat, 4, halat, 20 magyar kenyeret, káposztát, 1 szarvast, 1 kecskét és 1 bárányt. Ugyanezen a héten a bojtos szombaton már csak 100 kis hal, egy nagy friss, finom húsú vizahal, 7 másféle hal, egy csuka, rizskása, dió, 48 tojás, 20 magyar kenyér és alma fogyott el. Íme az egykori nagy étkezések és az egykori nagyevők. Bezzeg a közembereknek, polgároknak, jobbágyoknak kerülés akkor is bűncselekmény, ha az elkövető még nem volt munkakerülésért büntetve. A társadalombiztosítás körében — miután az erről szóló törvényt módosította az Elnöki Tanács — január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékkal csökkentett előző évi átlagbér, illetve átlagkereset. Egyidejűleg viszont emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. Minisztertanácsi rendelet intézkedik arról, hogy lakásépítés, illetve -vásárlás esetén, az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összege gyermekenként 40 000 forint, az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön (adásvételi) szerződés megkötésének időpontjában meglevő három (vagy több) gyermek esetén a harmadik gyermek után 80 000 forint, más eltartott családtagok után személyenként 30 000 forint. Ugyancsak lakástémában lényeges változás, hogy állami tulajdonban levő ingatlan megvásárlásához is adhatnak a jövőben dolgozóik részére munkáltatói támogatást a vállalatok, intézmények. Emellett január 1- tői a korábbinál nagyobb összegű bankkölcsön igényelhető lakásépítésre, ingatlan- vásárlásra. Kamata 100 000 forintig évi 8 százalék, 200 000 forintig 10, 300 000 forintig 12, 300 000 forint fölött pedig évi 14 százalék, a teljes összeg után. Differenciáltan növekvő és 320 000 forintig terjedő, kedvezményes kölcsönt lehet felvenni emeletráépítésre és tetőtérbeépítésre. Az ifjúsági takarékbetét után kapható külön kölcsön legnagyobb ösz- szege az eddigi 70 ezer helyett 120 ezer forint. A közlekedési miniszter — a Minisztertanácstól kapott nem ment ilyen jól a dolguk, s ezért ők inkább a tavernák, a kocsmák kosztjára és borára szorítkozhattak. Az első taverna , amiről tudunk Magyarországon, a Várad Olaszi, 1279-ben már javában működött, ugyanebből az évből ismerjük az esztergomi taverna tulajdonosának a nevét is, akit Péternek hívtak. Tulajdonképpen a XIII. században már nincs Magyarországon város, amelynek kocsmája ne lett volna. Ezért is hoz olyan határozatot az 1279. évi budai zsinat, hogy a papok a tavernákat ne látogassák. De az 1382. évi esztergomi zsinat is óvja őket a részegeskedéstől és a tavernák látogatásától. Egerben a XIV—XV. században, a püspökség fénykorában, a város polgárainak borkimérési joguk van, minden ház egy-egy kocsma, ahol szükség esetén harapni- valót. vagy éppen szükség- szállást is kaphat az idegen, akit beengednek a városba. Nyilván ilyesmire emlékezik a vándor Moldovai Mihály költő, amikor így fogalmaz: „Éz éneket Moldo- vában. szerzék kincses Kolozsvárban, Simondon, Egren, Tokajban, vándor utcában szállában”. S talán egy ilyen szálláson vagy tavernában szülefelhatalmazás Étlapján — módosította azt a rendeletet, amely a belföldi távolsági (helyközi) személyszállítási kedvezményekről szól. Az új előírások értelmében, az országos közforgalmú vasutak vonalain 50 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyermekek , négy éves koruktól 14 éves korukig, illetőleg az általános iskolai tanulmányuk befejezéséig, legfeljebb azonban tankötelezettségük felső korhatáráig; a középfokú és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetőleg hallgatói e tanulói viszony megszűnéséig; az állami gondozásban levő munkaképtelen vagy önhibájukon kívül eső okokból nem dolgozó fiatalok abban az esetben is, ha oktatási intézményben nem tanulnak. A távolsági, menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben 75 százalékos kedvezményre jogosultak: a gyógypedagógiai intézményben és a szociális intézményekben bentlakó, továbbá a rendszeresen bejáró, érzékszervi, testi vagy értelmi fogyatékosságban, illetőleg elmebetegségben szenvedő tanulók (gondozottak) és egy kísérőjük. Az intézmény székhelye és a tanuló (gondozott) állandó lakóhelye között. A nyugdíjasok az országos közforgalmú vasutak és a VOLÁN menetrend szerinti járatain évente 16 alkalommal 50 százalékos utazási kedvezményben részesülnek január 1-től. Az 1985. évi nyári időszámítás bevezetéséről szóló együttes rendeletében az ipari és a közlekedési miniszter előírta: március 31. napjától szeptember 29. napjáig terjedő időszakra kell bevezetni a nyári időszámítást. Ennek életbe lépésekor, március 31. napján 2 órakor, az órákat 3 órára előre kell igazítani, megszűnésekor, tehát szeptember 29. napján 3 órakor, pedig az órákat 2 órára kell visszaigazítani. A nyári időszámítás bevezetésének és megszüntetésének időpontjában munkát végző — nem havibéres — dolgozók munkabérét a tényleges teljesítmény, illetőleg a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján számolják el. tett meg ez a Villoni hangulatú versezet is: Tavernában halni meg, ez az akaratom, Hol epedő ajkammal utolsót ihatom. Hol peng a citera, felzendül a kardal: E vén korhely iránt. Uram, legyél irgalomal! Bár tudjuk hogy volt, de kocsma, taverna emléke a XV—XVI. századi Egerből nem maradt fent. Ámbár ez idő tájt Eger is hangos volt a vallon, német, itáliai zsoldos katonák hangos zsivalyá- tól, no meg a kereskedőkétől, s tele volt velük a fórum, a piac, a várudvar, az alkalmi borkimérők és természetesen különösen esténként a tavernák, ahogyan akkoriban nevezték az italboltokat. A hódoltság alatt pedig török—magyar—szerb szó keveredett itt, a piacokon karaván szerájokban. Nem úgy mint ma, de volt „idegen- forgalom”, és szükségszerűen ehhez igazodott a korabeli vendéglátás. Csak a török hódoltság alatt a különböző útleírások már 11 vendéglátó helyről is tudnak. íme így néztek ki az egykori terített asztalok és a vendéglátás egykor régen Egerben és széles Magyar- országon a XV—XVI, században. Varga László • • Ünnepi asztalok a középkori Egerben
