Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-11 / 8. szám

Vizsgázók Barátom még a szilvesz­ter estéjének egy részét is tanulással töltötte. Nem jó kedvéből : szigorú vizsgá­nak néz elébe. Hosszú a jegyzet, sok a kötelező ol- f vasmány. Nem szereti a megmérettetés e módját, arról panaszkodik, hogy a tanárral való „párharc” gondolatára is borsódzik a háta, felmegy a vérnyomá- : sa. Pedig, néhány évvel ez­előtt már úgy gondolta, vége. Elég volt a könyvek bújásából, az izgalomból. Dolgozó ember, két gyer­mek édesapja, most mégis — saját szavai szerint — „hátulgombolós kisdiák­ként” veselkedik neki a tankönyveknek. Bosszankodását hallgat­va. rákérdezek: hát akkor miért is csinálja, mi az ami arra készteti, hogy ké­szüljön, törje magát? A válasz viszontkérdés : nem ti cikkeztek folyton a mű­velődés, az önképzés fon­tosságáról és hasznáról ? Tréfásan már monda­nám, hogy igaz, ami igaz, de ezekben az írásokban nincs szó arról, hogy a szo­kásos ultipartinkat is el kell halasztani... De le­nyelem a megjegyzést, mert barátommal nem le­het most beszélni, néhány szót még váltunk, de lát­va feszengését és az író­asztal felé küldött izgatott pillantásait, inkább bú- csúzlkodni kezdek. Nem marasztal. Hányán és hányán jár­nak most hasonló cipőben? A január még a vizsgák idénye, s nemcsak a főis­kolások számára. Sokak­nak a munka mellett: fá­rasztó kötelesség, megter­helés a készülés, elszoktak már ujjaik a könyvek for­gatásától. Nehezebb a fej is, mégis: amit vállaltak, teljesítik. Nekiülnek a ta­nulásnak, s bepótolják va­lamikori elmaradásaikat, vagy pedig tovább Lépnek, igyekeznek megismerked­ni szakmájuk legújabb e redményeivie 1. Kevesen vannak köztük olyanok, akiket valamifé­le öncélú kedvtelés vonz efelé. Többnyire vállalatuk, szőkébb és itágabb közös­ségük érdeke az, hogy to­vább képezzék magukat. Nehezen lehet már megfe­lelni a régi műveltséggel az új körülményeknek: el kell sajátítani, „meg kell rágni” mindazt, ami új. ami változás. Az egyéni szándékon túl ez teszi kö­zösségi értékké, mindenna­pi haszonná az ebben az időszakban megszerzett tu­dást. Általános és szakmai ismereteket, politikai tájé­kozottságot szereznek azok, akik különböző iskolákban adnak számot arról, hogy mit sajátították el. Igaz, a különböző mun­kahelyeken sokan bosz- szankodnak akkor, ha má­sok feladatait is el kell látniuk, mert tanulmányi szabadságukat töltik. Be kell azonban látniuk, hogy ők sem tétlenkednek, nem keveset vállaltak maguk­ra, s általában mindenki hasznára lesz, ha új tudás­sal felvértezve térnek visz- sza. Gábor László Gyöngyösi, hatvani, hevesi lakások — iá ütemben épül az egri piac — Új iskola Kiskörén és Füzesabonyban Januári építkezések Nemcsak a TANÉP, de a HÁÉV dolgozóit is próbára teszi a hideg. Egerben, a Csebokszári-lakótelepen épülő E40'J jelű épületnél Túró János, Markó István és Balog Lajos osztják meg a munka és a „(ütés” feladatait (Fotó: Kőhidi Imre) Bár fogcsikorgató a hideg, a hőmérő higanyszála tíz fok körül jelez, s a szél, a fagy megnehezíti a kinti munkát, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói ezekben a napok­ban is folytatják a megkez­dett építkezéseket. Az idei év első negyedében a válla­lat a külső munkálato­kon 120 millió, a benti üzemben pedig mintegy 30 millió forint értéket kíván termelni. A téliesítési költ­ség ehhez viszonyítva négy százalék. Végleges fűtésnél dolgoz­tak már a közelmúltban Egerben, az északi lakóte­lepen épülő három kilenc- emeletes házban, amelyek­ben egyenként 80 lakás kap helyet. Közülük az M 8-as épületben jelenleg a válasz- falazást, a festést, az aszta­losmunkát végzik. Jqfütem- ben haladnak az ATI-szék- ház és a Megyei Művelődési Központ Knézich Károly ut­cai épületének felújításával. Augusztusra tervezik az egri piac átadását, amelynek kivitelezése mintegy 52 mil­lió forintba kerül. A kemény téli napokban itt is az úgy­nevezett hőlégfúvós rend­szerrel dolgoznak az építők. Az év végére készül el az Almagyar utcai szolgáltató­ház, amelyben a megyei ta­nács számítóközpontja, iro­dák és étterem kap helyet. Napjainkban a tetőelzárást, a válaszfalazást végzik: a teljes költség mintegy 30 millió forint. A Trinitárius és a Neumayer utcai tizen­két—tizenkét szövetkezeti lakás befejező munkáihoz érkeztek, az átadást ez év első felében tervezik. Jó ütemben halad az Állami Biztosító székházának fel­újítása, az új szerkezet ki­alakítása, a teljes beruhá­zással előreláthatólag a jö­vő év első félévében végez­nek. Az elmúlt évben kezdték meg a Tihaméri lakótelepen hetvenkilenc szövetkezeti la­kás építését, amelynek mun­kálataival jó ütemben ha­ladnak. Ügy tervezik, hogy egy éven belül átadják az épületeket. Csakúgy, mint azt a huszonhat OTP-lakást, amelyet a Pacsirta utcában építenek a vállalat dolgozói. Az egri építkezések sorában a közúti gépjavító üzem­csarnokát szerelik, bővítik a kocsimosót és a szerelőmű­helyt. Az egri tanárképző főiskola mindhárom kollé­giumát felújítják, bővítik a konyhát és az éttermet. A megyében több helyütt is dolgoznak még az építők: Hevesen 24 lakás átadására készülnek a harmadik ne­gyedévben. A szerkezet már készen áll, a tetőépítést, a válaszfalazást végzik. A la­kások építése egyébként 26 millió forintba kerül. Amint arról lapunkban már hírt adtunk, Gyöngyösön 120, Hatvanban negyven lakás épül ebben az évben. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói építik Mátrafüreden a nyolc tantermes, tornatermes, er­dészeti szakiskolát. A kor­szerű épületben — amelynek kivitelezése 70 millió forint­ba kerül — kollégium, kony­ha és gépszín is helyet kap. Az átadást a jövő év au­gusztusára tervezik. Kiskörén szintén nyolc tantermes általános iskola készül, amelyet szeptember­ben már birtokba vehetnek a gyerekek. Csakúgy, mint a füzesabonyi négy tantermes általános iskolát, amelynek felépítése 20 millió forint­ba kerül. A városi pártbizottság koszorúját Pócs János titkár helyezi el az emléktáblánál (Fotó: Kőhidi Imre) Az egri munkásmozgalom harcosának tiszteletére Felavatták Balázs Ignác emléktábláját A magyar munkásmozga­lom kiemelkedő harcosa, Balázs Ignác, a két világ­háború között, az 1930—40- es években Egerben fejtet­te ki tevékenységét, s volt szervezője, aktív részese a fasizmus elleni küzdelem­nek, a munkásosztály har­cának megyeszékhelyünkön. 1944 tavaszán letartóztatták, majd később a Sachsen- hauseni koncentrációs tá­borba hurcolták a hitleris­ták: 1945-ben halt meg. , Többek között ezeket mondotta el életútjáról a csütörtökön délelőtt a róla elnevezett utcában lévő há­zánál megtartott emléktáb- laavató-ünn épségén Pólón­kat András, a munkásmoz­galmi harcos nevét viselő egri munkásőr egység pa­rancsnoka beszédében. Az eseményen — amelyen a 3. számú Általános Iskola úttörői adtak rövid mű­sort — koszorúzásra is sor került. Az egri városi párt- bizottság képviseletében Pócs János titkár és Barna Zoltán munkatárs, a me­gyeszékhely tanácsának ne­vében dr. Bakos Antal el­nökhelyettes és Rófusz Bé­la. az apparátus pártalap- szervezetének szervező tit­kára koszorúzott. Az egri munkásőr egységtől Polon- kai András parancsnok, az ifjúgárdisták képviseleté­iben pedig Földvári Győző helyezte el a kegyelet virá^ gait az emléktáblánál. V- » MSZBT—SZMBT Bővülő testvérkapcsolatok A moszkvai Barátság há­zában csütörtökön ünnepé, lyes keretek között írták alá a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Ma. gyár Baráti Társaság ez évi együttműködéséről szóló jegyzőkönyvet. Magyar rész­ről a dokumentumot Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, szovjet részről Filipp Jermas, az SZMBT elnöke látta el kézjegyével. Jelen volt Raj­nai Sándor, hazánk moszk­vai nagykövete. A két baráti társaság ez évi tevékenységében kiemelt hely jut a hazánk felszaba­dításának és a Szovjetunió­nak a második világháború­ban aratott győzelme negy­venedik évfordulójával kap­csolatos ünnepi események előkészítésének, megszerve­zésének. Fontos feladatnak tekintik a közreműködést a XII. moszkvai Világifjú­sági Találkozó eredményes lebonyolításában. A baráti társaságok tevé­kenysége a szakmai tapasz, talatcseréktől a turizmusig, a kultúra területétől a sportig igen szerteágazó. A moszkvai jubileumi magyar kiállításon és a budapesti szovjet kulturális napok mellett az idén is több kul­turális delegáció cseréjére kerül sor, s tovább erősítik a megyék — köztük Heves — városok és üzemek közöt. ti kapcsolatokat. Január 14—18 TERVEZ A GÉPIPAR Előtérben a vállalatok ösztönzése A hazai gépipar a számí­tások szerint 1985-ben há­rom százalékkal, vagyis az ipari átlagot meghaladó mér­tékben növeli termelését. Bár a népgazdaságban álta­lában csak mérsékelt élén­külés várható, a korábbi évekhez képest valamelyest nagyabbak a különböző ága­zatok beszerzési lehetőségei egyes beruházási javakból. Tartós fogyasztási cikkek­ből pedig a folyamatosan növekvő igények miatt el­engedhetetlen a termelés fokozása. A gépipar számá­ra további lehetőségeket kí­nál a vállalatoknak az a tö­rekvése, hogy hazai cikkek­kel pótolják a nehezen és drágán beszerezhető import- termékeket. A népgazdaság számít a gépipari export számottevő növelésére. A számítások szerint a szocialista orszá­gokba irányuló kivitel mint­egy 5—7 százalékkal növel­hető. A rubelelszámolású ex­port nagy része hosszú távú. tartós kapcsolatokra épül, ami elősegíti a termelő ka­pacitások még jobb kihasz­nálását. A konvertibilis el­számolású kivitelnek az ipa­ri átlagot meghaladó ütemű dinamikus bővítését pedig elsősorban az Indokolja, hogy ez az ágazat viszonylag mér­sékelten importigényes, és a termelés gazdaságosan megszervezhető. Így a nép- gazdasági terv a gépipar tő­kés exportjának 8—9 száza­lékos növekedésével számol. Azt is figyelembe vették, hogy a fejlődő országókbeli partnereink fizetési nehéz­ségei talán oldódni fognak, és a fejlett országokba irá­nyuló kiviteli lehetőségek is szélesednek. A kivitel növe­lése azonban mindenképpen az eddiginél alaposabb pia­ci munkát kíván, s jobb együttműködést az export- munkában részt vevő válla­latok között. Ezúttal is az átlagosnál dinamikusabban nő majd a közúti jármüvek és rész­egységek, a háztartási és a tartós fogyasztási cikkek és egyes elektronikai termékek előállítása. A piaci lehetősé­gek számbavételével mérsé­keltebb fejlődésre van lehe­tőség az egyedi nagy beren­dezéseket, mezőgazdasági gé­peket és szerszámgépeket gyártó nagy vállalatoknál. Mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépekből még mindig kisebb a belföldi piac igé­nye, mint néhány évvel ez­előtt volt, de a gyártók el­adási lehetőségei javíthatók különféle részegységek gyár­tásának bővítésével. Jelentős előrelépés várható a szer­számgyártásban. Minden eddiginél több keményfém- szerszám és -lapka készül, és felkészülnek a modem csigafúrógyár.tás meghono­sítására is. A járműiparban az egyik legfőbb cél az importalkat­részek hazaival való helyet­tesítése. Járműiparunk kor­szerűsége, az igényes gyárt­mányválaszték továbbra is kedvező lehetőséget ad a konvertibilis export fokozá­sához. Ugyanakkor mind itthon, mind külföldön még mindig nehezebb eladni a korszerű energetikai gépe­ket és készülékeket, ami be­folyásolja a termelés bőví­tésének lehetőségét. 1985-ben az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap a gépipari vállalatok belső ér­dekeltségének javítása és a vállalati szervezeti formák korszerűsítése. A szabályozó- rendszer változásának arra kell ösztönöznie a vállalato­kat, hogy a piaci igények­nek műszakilag megfelelő és gazdaságosan értékesíthető termékeket hozzanak forga­lomba, javuljon teljesítőké­pességük, és igyekezzenek jobban hasznosítani azokat a kapacitásokat is, ahol ren­deléshiány várható. Minden­nek érdekében hatékonyabb és összehangoltabb szervező- munkára, a minőség folya­matos Javítása érdekében pedig jobb együttműködésre van szükség az alapanyago­kat előállító kohászat és a feldolgozóipar között. Fővállalkozók kiállítása Budapesten A fővállalkozások helyze­téről kiállítással egybekötött konzultációsorozatot szer. vez a Magyar Kereskedelmi Kamara és az Ipari Minisz­térium, janiuár 14—18. kö­zött. A rendezvényen terve­zőintézetek, gyárak, szere, lővállalatok, fővállalkozó és külkereskedelmi vállalatok mutatják be azokat a komp­lett berendezéseket, techno, lógiai gépsorokat, szerelési és építési technológiákat, amelyeket önállóan, vagy kooperációban szállítani tudnak. A kiállítók bemu­tatják azokat a létesítené, nyékét — laboratóriumokat, oktatási intézményeket, ma. gas-raktárakat, szivattyú, telepeket, mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítmé. nyékét, stb. —, amelyeket fővállakozással készítettek el itthon és külföldön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom