Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-11 / 8. szám
Vizsgázók Barátom még a szilveszter estéjének egy részét is tanulással töltötte. Nem jó kedvéből : szigorú vizsgának néz elébe. Hosszú a jegyzet, sok a kötelező ol- f vasmány. Nem szereti a megmérettetés e módját, arról panaszkodik, hogy a tanárral való „párharc” gondolatára is borsódzik a háta, felmegy a vérnyomá- : sa. Pedig, néhány évvel ezelőtt már úgy gondolta, vége. Elég volt a könyvek bújásából, az izgalomból. Dolgozó ember, két gyermek édesapja, most mégis — saját szavai szerint — „hátulgombolós kisdiákként” veselkedik neki a tankönyveknek. Bosszankodását hallgatva. rákérdezek: hát akkor miért is csinálja, mi az ami arra készteti, hogy készüljön, törje magát? A válasz viszontkérdés : nem ti cikkeztek folyton a művelődés, az önképzés fontosságáról és hasznáról ? Tréfásan már mondanám, hogy igaz, ami igaz, de ezekben az írásokban nincs szó arról, hogy a szokásos ultipartinkat is el kell halasztani... De lenyelem a megjegyzést, mert barátommal nem lehet most beszélni, néhány szót még váltunk, de látva feszengését és az íróasztal felé küldött izgatott pillantásait, inkább bú- csúzlkodni kezdek. Nem marasztal. Hányán és hányán járnak most hasonló cipőben? A január még a vizsgák idénye, s nemcsak a főiskolások számára. Sokaknak a munka mellett: fárasztó kötelesség, megterhelés a készülés, elszoktak már ujjaik a könyvek forgatásától. Nehezebb a fej is, mégis: amit vállaltak, teljesítik. Nekiülnek a tanulásnak, s bepótolják valamikori elmaradásaikat, vagy pedig tovább Lépnek, igyekeznek megismerkedni szakmájuk legújabb e redményeivie 1. Kevesen vannak köztük olyanok, akiket valamiféle öncélú kedvtelés vonz efelé. Többnyire vállalatuk, szőkébb és itágabb közösségük érdeke az, hogy tovább képezzék magukat. Nehezen lehet már megfelelni a régi műveltséggel az új körülményeknek: el kell sajátítani, „meg kell rágni” mindazt, ami új. ami változás. Az egyéni szándékon túl ez teszi közösségi értékké, mindennapi haszonná az ebben az időszakban megszerzett tudást. Általános és szakmai ismereteket, politikai tájékozottságot szereznek azok, akik különböző iskolákban adnak számot arról, hogy mit sajátították el. Igaz, a különböző munkahelyeken sokan bosz- szankodnak akkor, ha mások feladatait is el kell látniuk, mert tanulmányi szabadságukat töltik. Be kell azonban látniuk, hogy ők sem tétlenkednek, nem keveset vállaltak magukra, s általában mindenki hasznára lesz, ha új tudással felvértezve térnek visz- sza. Gábor László Gyöngyösi, hatvani, hevesi lakások — iá ütemben épül az egri piac — Új iskola Kiskörén és Füzesabonyban Januári építkezések Nemcsak a TANÉP, de a HÁÉV dolgozóit is próbára teszi a hideg. Egerben, a Csebokszári-lakótelepen épülő E40'J jelű épületnél Túró János, Markó István és Balog Lajos osztják meg a munka és a „(ütés” feladatait (Fotó: Kőhidi Imre) Bár fogcsikorgató a hideg, a hőmérő higanyszála tíz fok körül jelez, s a szél, a fagy megnehezíti a kinti munkát, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói ezekben a napokban is folytatják a megkezdett építkezéseket. Az idei év első negyedében a vállalat a külső munkálatokon 120 millió, a benti üzemben pedig mintegy 30 millió forint értéket kíván termelni. A téliesítési költség ehhez viszonyítva négy százalék. Végleges fűtésnél dolgoztak már a közelmúltban Egerben, az északi lakótelepen épülő három kilenc- emeletes házban, amelyekben egyenként 80 lakás kap helyet. Közülük az M 8-as épületben jelenleg a válasz- falazást, a festést, az asztalosmunkát végzik. Jqfütem- ben haladnak az ATI-szék- ház és a Megyei Művelődési Központ Knézich Károly utcai épületének felújításával. Augusztusra tervezik az egri piac átadását, amelynek kivitelezése mintegy 52 millió forintba kerül. A kemény téli napokban itt is az úgynevezett hőlégfúvós rendszerrel dolgoznak az építők. Az év végére készül el az Almagyar utcai szolgáltatóház, amelyben a megyei tanács számítóközpontja, irodák és étterem kap helyet. Napjainkban a tetőelzárást, a válaszfalazást végzik: a teljes költség mintegy 30 millió forint. A Trinitárius és a Neumayer utcai tizenkét—tizenkét szövetkezeti lakás befejező munkáihoz érkeztek, az átadást ez év első felében tervezik. Jó ütemben halad az Állami Biztosító székházának felújítása, az új szerkezet kialakítása, a teljes beruházással előreláthatólag a jövő év első félévében végeznek. Az elmúlt évben kezdték meg a Tihaméri lakótelepen hetvenkilenc szövetkezeti lakás építését, amelynek munkálataival jó ütemben haladnak. Ügy tervezik, hogy egy éven belül átadják az épületeket. Csakúgy, mint azt a huszonhat OTP-lakást, amelyet a Pacsirta utcában építenek a vállalat dolgozói. Az egri építkezések sorában a közúti gépjavító üzemcsarnokát szerelik, bővítik a kocsimosót és a szerelőműhelyt. Az egri tanárképző főiskola mindhárom kollégiumát felújítják, bővítik a konyhát és az éttermet. A megyében több helyütt is dolgoznak még az építők: Hevesen 24 lakás átadására készülnek a harmadik negyedévben. A szerkezet már készen áll, a tetőépítést, a válaszfalazást végzik. A lakások építése egyébként 26 millió forintba kerül. Amint arról lapunkban már hírt adtunk, Gyöngyösön 120, Hatvanban negyven lakás épül ebben az évben. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói építik Mátrafüreden a nyolc tantermes, tornatermes, erdészeti szakiskolát. A korszerű épületben — amelynek kivitelezése 70 millió forintba kerül — kollégium, konyha és gépszín is helyet kap. Az átadást a jövő év augusztusára tervezik. Kiskörén szintén nyolc tantermes általános iskola készül, amelyet szeptemberben már birtokba vehetnek a gyerekek. Csakúgy, mint a füzesabonyi négy tantermes általános iskolát, amelynek felépítése 20 millió forintba kerül. A városi pártbizottság koszorúját Pócs János titkár helyezi el az emléktáblánál (Fotó: Kőhidi Imre) Az egri munkásmozgalom harcosának tiszteletére Felavatták Balázs Ignác emléktábláját A magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, Balázs Ignác, a két világháború között, az 1930—40- es években Egerben fejtette ki tevékenységét, s volt szervezője, aktív részese a fasizmus elleni küzdelemnek, a munkásosztály harcának megyeszékhelyünkön. 1944 tavaszán letartóztatták, majd később a Sachsen- hauseni koncentrációs táborba hurcolták a hitleristák: 1945-ben halt meg. , Többek között ezeket mondotta el életútjáról a csütörtökön délelőtt a róla elnevezett utcában lévő házánál megtartott emléktáb- laavató-ünn épségén Pólónkat András, a munkásmozgalmi harcos nevét viselő egri munkásőr egység parancsnoka beszédében. Az eseményen — amelyen a 3. számú Általános Iskola úttörői adtak rövid műsort — koszorúzásra is sor került. Az egri városi párt- bizottság képviseletében Pócs János titkár és Barna Zoltán munkatárs, a megyeszékhely tanácsának nevében dr. Bakos Antal elnökhelyettes és Rófusz Béla. az apparátus pártalap- szervezetének szervező titkára koszorúzott. Az egri munkásőr egységtől Polon- kai András parancsnok, az ifjúgárdisták képviseletéiben pedig Földvári Győző helyezte el a kegyelet virá^ gait az emléktáblánál. V- » MSZBT—SZMBT Bővülő testvérkapcsolatok A moszkvai Barátság házában csütörtökön ünnepé, lyes keretek között írták alá a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Ma. gyár Baráti Társaság ez évi együttműködéséről szóló jegyzőkönyvet. Magyar részről a dokumentumot Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, szovjet részről Filipp Jermas, az SZMBT elnöke látta el kézjegyével. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A két baráti társaság ez évi tevékenységében kiemelt hely jut a hazánk felszabadításának és a Szovjetuniónak a második világháborúban aratott győzelme negyvenedik évfordulójával kapcsolatos ünnepi események előkészítésének, megszervezésének. Fontos feladatnak tekintik a közreműködést a XII. moszkvai Világifjúsági Találkozó eredményes lebonyolításában. A baráti társaságok tevékenysége a szakmai tapasz, talatcseréktől a turizmusig, a kultúra területétől a sportig igen szerteágazó. A moszkvai jubileumi magyar kiállításon és a budapesti szovjet kulturális napok mellett az idén is több kulturális delegáció cseréjére kerül sor, s tovább erősítik a megyék — köztük Heves — városok és üzemek közöt. ti kapcsolatokat. Január 14—18 TERVEZ A GÉPIPAR Előtérben a vállalatok ösztönzése A hazai gépipar a számítások szerint 1985-ben három százalékkal, vagyis az ipari átlagot meghaladó mértékben növeli termelését. Bár a népgazdaságban általában csak mérsékelt élénkülés várható, a korábbi évekhez képest valamelyest nagyabbak a különböző ágazatok beszerzési lehetőségei egyes beruházási javakból. Tartós fogyasztási cikkekből pedig a folyamatosan növekvő igények miatt elengedhetetlen a termelés fokozása. A gépipar számára további lehetőségeket kínál a vállalatoknak az a törekvése, hogy hazai cikkekkel pótolják a nehezen és drágán beszerezhető import- termékeket. A népgazdaság számít a gépipari export számottevő növelésére. A számítások szerint a szocialista országokba irányuló kivitel mintegy 5—7 százalékkal növelhető. A rubelelszámolású export nagy része hosszú távú. tartós kapcsolatokra épül, ami elősegíti a termelő kapacitások még jobb kihasználását. A konvertibilis elszámolású kivitelnek az ipari átlagot meghaladó ütemű dinamikus bővítését pedig elsősorban az Indokolja, hogy ez az ágazat viszonylag mérsékelten importigényes, és a termelés gazdaságosan megszervezhető. Így a nép- gazdasági terv a gépipar tőkés exportjának 8—9 százalékos növekedésével számol. Azt is figyelembe vették, hogy a fejlődő országókbeli partnereink fizetési nehézségei talán oldódni fognak, és a fejlett országokba irányuló kiviteli lehetőségek is szélesednek. A kivitel növelése azonban mindenképpen az eddiginél alaposabb piaci munkát kíván, s jobb együttműködést az export- munkában részt vevő vállalatok között. Ezúttal is az átlagosnál dinamikusabban nő majd a közúti jármüvek és részegységek, a háztartási és a tartós fogyasztási cikkek és egyes elektronikai termékek előállítása. A piaci lehetőségek számbavételével mérsékeltebb fejlődésre van lehetőség az egyedi nagy berendezéseket, mezőgazdasági gépeket és szerszámgépeket gyártó nagy vállalatoknál. Mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gépekből még mindig kisebb a belföldi piac igénye, mint néhány évvel ezelőtt volt, de a gyártók eladási lehetőségei javíthatók különféle részegységek gyártásának bővítésével. Jelentős előrelépés várható a szerszámgyártásban. Minden eddiginél több keményfém- szerszám és -lapka készül, és felkészülnek a modem csigafúrógyár.tás meghonosítására is. A járműiparban az egyik legfőbb cél az importalkatrészek hazaival való helyettesítése. Járműiparunk korszerűsége, az igényes gyártmányválaszték továbbra is kedvező lehetőséget ad a konvertibilis export fokozásához. Ugyanakkor mind itthon, mind külföldön még mindig nehezebb eladni a korszerű energetikai gépeket és készülékeket, ami befolyásolja a termelés bővítésének lehetőségét. 1985-ben az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap a gépipari vállalatok belső érdekeltségének javítása és a vállalati szervezeti formák korszerűsítése. A szabályozó- rendszer változásának arra kell ösztönöznie a vállalatokat, hogy a piaci igényeknek műszakilag megfelelő és gazdaságosan értékesíthető termékeket hozzanak forgalomba, javuljon teljesítőképességük, és igyekezzenek jobban hasznosítani azokat a kapacitásokat is, ahol rendeléshiány várható. Mindennek érdekében hatékonyabb és összehangoltabb szervező- munkára, a minőség folyamatos Javítása érdekében pedig jobb együttműködésre van szükség az alapanyagokat előállító kohászat és a feldolgozóipar között. Fővállalkozók kiállítása Budapesten A fővállalkozások helyzetéről kiállítással egybekötött konzultációsorozatot szer. vez a Magyar Kereskedelmi Kamara és az Ipari Minisztérium, janiuár 14—18. között. A rendezvényen tervezőintézetek, gyárak, szere, lővállalatok, fővállalkozó és külkereskedelmi vállalatok mutatják be azokat a komplett berendezéseket, techno, lógiai gépsorokat, szerelési és építési technológiákat, amelyeket önállóan, vagy kooperációban szállítani tudnak. A kiállítók bemutatják azokat a létesítené, nyékét — laboratóriumokat, oktatási intézményeket, ma. gas-raktárakat, szivattyú, telepeket, mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítmé. nyékét, stb. —, amelyeket fővállakozással készítettek el itthon és külföldön.
