Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-10 / 7. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. január 10., csütörtök 5. CSEHSZLOVÁKIA r Uj típusú traktorok Csehszlovákiában csaknem annyi ideje gyártanak trak­tort, mint autót. A Laurin és Klement cég — amelynek autói ma már csak múze­umban láthatók — első trak­torait az I. világháború előtt indította útjára. A traktor- gyártás akkoriban már a Skoda és a Ceskoslovenská — Kolben Danek gyár ter­melési programjában is sze­repelt. A traktorok tömeggyártása azonban csak 1945 után in­dult a morvaországi Brno Zbrojovka Vállalat gyárá­ban: 1949 elejéig 10 ezer darabot állítottak elő. Ma már évente ötször annyi traktort gyártanak, mint amennyit a Zbrojovka az első három évben produ­kált, mert a traktor keresett exportcikk : Csehszlovákia gépipari exportjának egy­ötödét teszi ki. 1976 és 1980 között 156 ezer traktor ké­szült el; 24 százalékuk az országban maradt, 14 szá­zalékukat a szocialista or­szágokba szállították, de je­lentős vevők Franciaország, Nagy-Britannia, Írország, In­dia, és Finnország is. A ZETOR védjegynek jó a hangzása. Európában a tíz legkeresettebb márka közé tartozik és paraméterei fo­lyamatosan tökéletesednek. 1969-ben, az akkori „ZE­TOR CRYSTAL 8011” 80 ló­erős motorjával sok ország szakembereinek figyelmét keltette fel. Svédországi tesz­telése során különösen fi­gyelemre méltónak találták, hogy a vezető kabinjában az addig észlelt legkisebb zaj nem érte el a 85 decibelt. Több mint két éve a ZETOR 5 korszerűsített típusa van forgalomban. Ezek a trak­torok 33—48 kW teljesítmé­nyűek. Teljesítményük nö­velése mellett sikerült csök­kenteni a fogyasztásukat. Ma Csehszlovákia UR II. CRYS­TAL néven 33—113 kW kö­zötti teljesítménnyel nehéz­traktorokat is gyárt, ami azonban nem jelenti még a fejlesztési program végét. Az új típus mintegy ezer újfajta alkatrészével erősen különbözik az eddigi típu­soktól, külsőre is újszerű, új formájú motorházzal és biz­tonságos vezetőkabinnal. 9­NDK II világ tíz legfejlettebb országa között Az NDK modern ipari ál­lam, belterjes mezőgazdaság­gal. A világrangsorban a tíz legfejlettebb ország közé tartozik. Az ország valóban rohamléptekkel fejlődött aZ elmúlt 35 évben, hiszen az alapítás évében, 1949-ben az NDK egyharmada még romokban hevert. Az elmúlt 14 évben az NDK nemzeti jövedelme évente átlagosan 4,6 száza­lékkal növekedett. Jelenleg az ipari termelés adja a nemzeti jövedelem 62 szá­zalékát. Az ipar a népgazdaság legfontosabb ágazata. Az ipari termelés 1949 és 1984 között több mint a tizenhá­romszorosára növekedett. A nemzeti jövedelem ugyan­ezen idő alatt 24 milliárd- ról 210 milliárd márkára nö­vekedett. Az ország megalapítása óta eltelt három és fél év­tized alatt vezető iparággá vált á gép- és szerszámgép- gyártás, a vegyipar, az elektrotechnika, elektro­nika és a fémkohászat. Meghonosodott a nehéz­gépgyártás, a hajóépítés és a mezőgépgyártás. Az energiatermelés legfonto­sabb alapja a hazai barna­szén, amelyből jelentős kész­letek állnak rendelkezésre. A barnaszénbányászatban és a lignitkitermelésben az NDK világelsőséget élvez. Az NDK üzemeiben ma 90 százalékkal több iparcik­ket állítanak elő, mint 1970- ben. A külkereskedelmi for­galom egy évtized alatt meg­kétszereződött, miközben a világkereskedelem összessé­gében csökkenő tendenciát mutatott az utóbbi években. A külkereskedelem nagyobb részét az NDK a KGST-or- szágokkal bonyolítja. Leg­fontosabb kereskedelmi part­nere a Szovjetunió. A gazdasági gyarapodás és a nemzetközileg is elis­mert teljesítmények csak­nem teljes egészében a mun­katermelékenység növeke­déséből származnak. 1970 és 1983 között a munkater­melékenység 4,3 százalékkal nőtt. A termelékenység in­tenzív növekedését a tudo­mányos-technikai intézke­dések és a termelés ésszerű­sítése révén érték el. A legfontosabb új ipar­ágak egyike a mikroelektro­nika. 1980-ban megjelentek az első NDK-gyártmányú ipari robotok, s ezekből ma már 34 ezer működik. A termelés automatizálásának a foka elérte az 51 százalé­kot. Varsót igen találóan ne­vezik színházi városnak : több mint harminc színház mutat be tartalmában és formájában igen különböző előadásokat. Kezdve a Teatr Polski színpadán látható, a lengyel és a világklassziku­sok darabjaiból igen aprólé­kos gonddal előkészített ha­gyományos előadásoktól Jó­zef Szajnának a „Studio” Színházban megtekinthető újszerű víziószerű műveiig. A varsóiak választhatnak a Nagyszínházban megtekint­hető operák vagy Wanda Warska, a neves lengyel dzsessz-vokalista művész­nő pinceszínházának műso­rán szereplő monodrámák között. S a rendkívül élénk szín­házi élet már kilép a meg­lévő színházak falain túlra is. A fiatal színművészek és rendezők saját, eredeti, a szokásos keretekbe már be- szoríthatatlan javaslatokkal állnak elő. Ily módon szü­letnek az újabb színpadok — többek között a Varsóban jelenleg a legújabb és legdi­vatosabb színpadnak számí­tó „Prezentacje” Színház, amelyet különben a színház megteremtőjének és egyben rendezőjének a nevéről „See­na Szejda” (Szejda Színpad) néven is ismernek. Romual Szejd — néhány éven át kultúrházakban ren­dezett előadások patronálá- sával foglalkozott, majd véglegesen megtelepedett a város központjában találha­tó egykori, s ma már mű­emlékinek számító Norbiin gyár épületében. Az egykori gyári csarnokiban egy arány­lag kis, mindössze 100 fő befogadására alkalmas szín­házi termet rendeztek be. A környezet nagyszerűen megfelel Szejd elképzelései­nek: a kamaraszínpad köve­telményeinek. De ugyancsak eltérnek a szokásostól a „Prezentacje” Színház többi attribútumai is. Nevezetesen abban is kü­lönbözik ez a színház a töb­bitől, hogy itt nincsen ál­landó színtársulat, a rende­ző csak egy-egy darabra szerződtet színészeket; s ugyancsak nincsen semmi­féle adminisztráció, nincse­nek díszlettervezők stb. A „Prezentacje” Színház al­kotója ugyanis szakítani kí­ván a hagyományos színhá­zi megoldásokkal, s a legkü­lönfélébb inszcenizációs kon­cepciók bemutatását tűzte ki célul, amelyek nem kapcso­lódnak semmilyen megha­tározható stílushoz. Bulgária gyors ütemű ipa­rosításával mind nagyobb súlyt kapott a közlekedés, mindenekelőtt a közúti köz­lekedés fejlesztése. A belső forgalmon túlmenően jelen­tős az ország részvétele a nemzetközi fuvarozásban, hazánk országútjain is gyak­ran találkozunk bolgár ka­mionokkal. Mindez szüksé­gessé tette Bulgária közúti hálózatának korszerűsítését. Ezt a célt szolgálja a többi között az épülő, összesen mintegy 1100 kilométer hosz- szú autópálya-hálózat. Ez talán egy derékszögű három­szöghöz hasonlítható, amely­nek egyik csúcsa a bolgár —jugoszláv határon, a má­sik kettő, a Fekete-tenger partján nyugszik. A három­szög 400 kilométeres szára Kalotina határállomástól in­dul és Szófián, Plovdivon keresztül éri el Burgasz ki­kötővárost. Az autópálya át­szeli a felső-trákiai síkságot, ezért a Trákia elnevezést kapta. A háromszög rövideb- bik szára körülbelül 100 kilométer hosszan a két leg­nagyobb bolgár tengeri ki­kötőt, Várnát és Burgaszt köti össze. A háromszög át­fogójának, a Szófiától Vár­náig húzódó, körülbelül 420 kilométeres útszakasznak a tervezők a Hemusz nevet ad­ták, mivel keresztezi a Bal­kán-hegységet, amelyet az ókorban Hemusnak nevez­tek. A Trákia-vonal közepe táján ágazik el még egy autópálya, ez megközelítőleg a Marica folyását követi, s a nevét is innen kapta. A főúthálózat egy részét már használják. Szófiától Plovdivig körülbelül 150 ki­lométeren már az új Trákia autópályán lehet utazni. A Hemusz is bekapcsolódott a forgalomba, a Várna—-Dev- nya szakasz (27 kilométer) régen elkészült, s hamarosan befejezik a Szófia és Pra- veski Hanove közötti részt is (45 kilométer). Ez az egész autópálya-hálózat legkénye­sebb szakasza — az út át­metszi a Balkán-hegységet, így az építés itt rendkívül nehéz, és hét-nyolcszor drá­gább, mint a sík vidékeken. A hegyekben összesen több, mint 5 kilométer hosszú alagutat fúrtak és körülbe­lül 8 kilométeren hidakat állítanak fel. A Trákia au­tópályán halad majd ke­resztül a transzeurópai főút egy része is, amely Gdansk­tól, Varsón, Pozsonyon, Bu­dapesten, Szófián és Isztam­bulon át Teheránig húzódik. A huszonhárom kilométeres Vitinja—Pravec szakasz a legmagasabb pontján szeli át a Balkán-hegységet. Az útszakaszból 7500 méter a völgyhíd — szám szerint 17. Impozáns a Bebres viadukt. Magassága 125 méter. Nem­rég emelték be az utolsó 58 méteres gerendát, a híd most összeköti a két gerincet. Tel­jes hossza 720 méter. S ez az eredeti koncepció elismerésre talált a varsóiak körében. A műsoron a kor­társ szerzők nehéz darabjai: Sartre, Bulatovic, Pinter, Schaeffer mellett azonban Dosztojevszkij és Strind­berg művei is helyet kapnak. A havonta átlagosan két be­mutatót tartó színpadának a népszerűségét saját sike­rének tartja Szejd: — Arra nem is vártam, hogy a színházam mindenki számára vonzó lesz majd — mondta.— De sikerült szert tennem egy saját, fiatal kö­zönségre. A színházam vál­tozik, de a közönségem bi­zonyos értelemben állandó jellegű. Az egyes nézők arcát látásból már ismerem. S eb­ben valamiféle előlegezett bizalom rejlik, mivel a .,Pre­zentacje” egyéni színpad marad a jövőben is. Nyerjungriban. Dél-Jakutia széntermelő komplexumában befejezéséhez közeledik az ország legnagyobb dúsítótelepé­nek építése JUGOSZLÁVIA Huszonötmi llióan az ezredfordulón A statisztikai előrejelzések szerint Jugoszláviának az ezredfordulón 25,2 millió polgára laszi, az átlagos népsűrűség pedig eléri majd a négyzetkilométeren­kénti 100 lakost. A prognózis arról is tájékoztat, hogy 2000-ben valósznűleg csak 24,3 millióan laknak majd az országban, tehát továbbra is lesznek külföldön élő jugoszláv állampolgárok. A lakosság életkora várhatóan 3—4 évvel meghosz- szabbodik. A nők átlagéletkora eléri a 73, a férfiaké pedig a 67 évet, s így a lakosságnak mintegy 12 szá­zaléka lesz 65 évnél idősebb. Az előrejelzés összeállítói úgy vélik, hogy az ez­redfordulón a foglalkoztatottak száma eléri a 11,5 milliót. Ma mintegy 6,2 millióan dolgoznak az állami szektorban. Kétezerben a körülbelül egymillió jelen­legi munkanélkülit, emellett a külföldről évente ha­zatérő 35 ezer dolgozót, valamint a mostani földmű­vesek 3,5 százalékát kell majd rendszeresen foglal­koztatni. Mindent egybevetve az állami szektorban várhatóan 9 millió lesz a dolgozók száma'. Az egyéni mezőgazdasági termelésben 1,2 millióan tevékeny­kednek majd, a szolgáltatásokban pedig további egymillióan. A számítások szerint körülbelül 350 000 jugoszláv állampolgár fog ideiglenesen külföldön dolgozni, s ez a családtagokkal együtt 850 000 külföldön tartózkodó személyt jelent. SZOVJETUNIÓ Páratlan nagysága szénmezők a HAM mentén A Bajkál-Amur vasúti fő­vonal építése újabb ösztön­zést adott egy egész sor te­rületi-termelési komplexum fejlődéséhez Ezek közül az első a Dél-Jakutiai Területi- Termelési Komplexum, az Aldan neyű szibériai folyó eredeténél. Itt igen értékes természeti kincset — kok­szolható szenet bányásznak. A szénkészletek, a legsze­rényebb számítások szerint is 40 milliárd tonnát tesznek ki. A Nyerjungri város köze­lében fekvő „AJoscsnij” (Óri­ási) bánya széntelepe 50 mé­ter vastag, s ez alatt a szén. tömeg alatt még néhány szénréteg húzódik. Itt már óriási külszíni bánya üze­mel, amelynek a tervezett kapacitása meghaladja a 9 millió tonna kokszolható, és a 4 millió tonina energetikai szén mennyiségét. Nyerjun­griban a kokszkoncentrá- tum előállításához még az év elején üzembe helyezik a dúsító telepet Befejezéséhez közeledik a hőerőmű építése is, amely­nek első blokkja 1983 óta üzemel. Teljesítménye az el­ső szakaszban 600 ezer kilo. watt lesz, a távlati tervek­ben ez 2 millió 400 ezer ki­lowattra növekszik. Az utób­bi időben a nyerjungri kok­szolható szenet Japánba ex­portálják. BULGÁRIA Épülő autópályák LENGYELORSZÁG Egyéni színház — állandó társulat nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom