Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. január 3., csütörtök 5 CSEHSZLOVÁKIA A vasát villamosítása SZOVJETUNIÓ A m ■■ ff JOVO század vasútvonala Űjabb fontos szakaszához érkezett a Bajkál—Amur vasútvonal építése: a közel­múltban a sínpálya teljes hosszában megkezdődött raj­ta a rendszeres vonatközle­kedés. A csaknem 3200 km hosszan megépült BAM ál­talában 200—500 kilométer­nyire északra, csaknem pár­huzamosan követi az 1913- ban átadott — néhány száz kilométerrel hosszabb — transzszibériai vonalat. Egyik végpontja az Amur-parti Komszomolszk, a másik a Léna folyó menti Uszty-Kut. Az első transzszibériai vas­út összehasonlíthatatlanul könnyebben meghódítható terepen épült. A három idő­zónát keresztező BAM több­nyire 1500—2000 méter ma­gasban, elsősorban örökké fagyott talajon halad kelet­nyugati irányban. E terüle­Balta Álba — patinás régi gyógyhely A Buzau folyó árterületén található a Balta Álba tó. amelynek északnyugati csücskében alakult ki az azonos nevű gyógyüdülő­hely. Balta Álba egyike Ro­mánia legrégibb gyógytele- peinek. A ként, sót, ásványokat tartalmazó tó vize, s főleg az itteni iszap mozgásszer­vi, periférikus idegrendsze­ri, női- és bőrbetegségek, valamint légzőszervi bántál - mák gyógyítására alkalmas. A tóból kitermelt iszapból számos gyógykészítményt állítanak elő. Mivel az üdülőhely sík­vidéki tó mellett fekszik. Robotycze apró falu Len­gyelország délkeleti részén, festői környezetben, hegyek koszorúja veszi körül. Ide látogatott el a Varsói Ope­ra Kamaraegyüttese. Szo­katlan esemény, de az együt­tes valódi. A helyi sajtó- és könyvklub, azaz a kultúr­otthon hirdetőtábláján ki­függesztett tájékoztatón a műsor: Tom Johnson „The Four Note Opera” — egy- felvonásos dalmű szopránra, mezzoszopránra, tenorra, ba­ritonra és basszusra, zon­gorakísérettel. Még fehér holló A művészek számára ka­landot jelent ez a vendég­játék. Nemrég a londoni műértő közönség előtt sze­repeltek, most pedig olyan hallgatóság előtt készülnek fellépni, amelynek fogalma sincs arról, hogy mi fán te­rem az ária, a duett, a ré­citât! vo. Az első sorban gyerekek: megilletődött és figyelmes arcok. Az áriához odakint- ről líbagágogás társul. Töb­ben felállnak és hangosan zörgő székekkel elhagyják a termet az előadás közben. A következő faluban már jobb a helyzet. A közönség ünnepi öltözetben, a hely­beli tanítónő kettesével, ve­zeti be a gyerekeket. Volt már velük színházban, ope­rában a vajdasági székhe­lyen, s így felkészülten fo­gadják az előadást. A siker hát maradéktalan. Ahány klub és kultúrott­hon, annyiféle fogadtatás. ten az év 365 napjából több mint 260 napon fagypont alatt van a hőmérséklet, ahol rendszeresen mínusz 50 fokot is mérnek. Olyan vidék ez, ahol nagy a földrengés- veszély, tíz meg tíz kilomé­tereken át egybefüggő mo­csarakat • kellett leküzdeni. Több mint háromezer mű­tárgyat — hidat, átereszt stb. — terveztek és építettek mindössze 30 méterre a ten­gerszint felett, egyben a horgászok paradicsoma is. Stina de Vale — alpesi klíma Beiustól 25 kilométerre, aszfaltos hegyi út végén, völgykatlanban található Stina de Vale. Közvetlenül mellette tör a magasba a Bihari-havasok 1627 méteres csúcsa, Poleni. Amerre a szem ellát, végtelen fenyőer­dők. Fagyos téli és hűvös nyári napok jellemzik az időjárást. A festői táj. a csend, a sokáig megmaradó hó. a tiszta, ózondús levegő, a sok-sok kirándulóhely az egyik legkeresettebb gyógy­hellyé teszi a vidéket. Az alacsony légnyomású alpesi klíma, a vasban gaz­Az érdeklődők száma is erősen változó. Volt falu, ahol épp menyegzőt ültek aznap — egy lélek sem je­lent meg az előadáson. De volt olyan is, hogy szűknek bizonyult a klubhelyiség. Alapos túlzás lenne azt állítanunk, hogy a lengyel falu mindennapjaihoz szer­vesen hozzátartozik a szín­házi vagy zenei kultúra ápolása. A Varsói Opera Ka­maraegyüttesének alkalmi fellépése falun egyelőre még fehér hollónak számít. Egyvalami azonban vitat­hatatlan tény: a legtöbb fa­luban működik sajtó- és könyvklub. A klub rendsze­rint a falu egyetlen kultu­rális intézménye. A klubhá­lózat mecénása a „Prasa- Ksiazka-Ruch” Munkásszö­vetkezeti Kiadóvállalat. Az első sajtó- és könyv­klubok 1963-ban alakultak, s a rákövetkező években gombamód szaporodott a szá­muk országszerte. Jelenleg a hálózat mintegy hat és fél ezer egységből áll. Népsze­rűségüket eleinte annak kö­szönhették, hogy mintegy kávéházként szolgáltak. Munka után volt hova be­térni egy csésze kávéra vagy teára, elkvaterkázni a szom­széddal, kézbe venni a leg­frissebb sajtótermékeket, kö­zösen megnézni a tévémű­sort. Napjainkban a tévéké­szülék már falun is régen nem újság. A hatvanas években viszont alig-alig akadt belőle a gazdák ott­honában. Márpedig nyilván­való, hogy éppen a televí­meg, köztük például a hosz- szú Léna-hidat. Négy alagú- ton vezet át a vasútvonal, amelyek közül a 16 kilomé­teres Szevero-Mujszki a leg­hosszabb. Szenet, aranyat, vasércet s még ki tudja hányféle kincset rejt a föld a BAM mentén és tőle északra. A „jövő század vasútvonala” e nagy termé­szeti értékek számára teremt dag ásványvizek idegkime­rültség, endokrin mirigyek megbetegedései, légzőszervi bántalmak gyógyítására ja­vallottak. Ugyanakkor az it­teni levegőnek frissítő, erő­sítő hatása van. így a hely gyermekek erősítő kúrájá­hoz. sőt utókezelésekre is igen alkalmas. A vendégeket a korszerű­en berendezett, szaunával, melegfürdőkkel, gyógytorna- termekkel felszerelt Iadoli- na szálló, több üdülő- és menedékház, valamint kem­ping várja. A környék látnivalói közé tartoznak a barlangok. A legszebbek és legérdekeseb­bek az Élő tűz jégbarlang, a Csodavár barlanglabirin­tus, a kiskóhi Medvék bar­langja és a meziádi csepp­kőbarlang. zió hozta közelebb a nagy­világot a faluhoz, s tette le­hetővé, hogy a magas szin­tű kultúra eljusson a földműveshez is. Manapság maga a televí­zió, legyen bár a készülék színes, már kevésnek bizo­nyul. Igényesebbé vált a falu is. Olyannyira.' hogy gyakran valóban nem köny- nyű eleget tenni az igények­nek. De mi is valójában a saj­tó- és könyvklub? Van ben­ne kioszk ezerféle aprócik­kel: illatszerek, játékok, tisztító- és tisztálkodási cik­kek, dohányárú, édesség. Van újságospult: napi- és hetilapok, folyóiratok, bro­súrák. propaganda-kiadvá­nyok naptárak. Lehet vásá­rolni, lehet helyben olvasás­ra kölcsönözni, s mellette elfogyasztani egy kávét vagy teát. A klub általában egy vagy két helyiségből áll. A községi szervek adják a he­lyiséget, és biztosítják a fű­tést. A már említett Mun­kásszövetkezeti Kiadóválla­lat gondoskodik a belső be­rendezésről és felszerelésről, fizeti a klubvezetőt és állja a kulturális és művelődési jellegű rendezvények költ­ségeit. A helybeli ifjúsági szervezel feladata az éves programtervek kidolgozása. A klub működésének fel­ügyeletét az erre hivatott társadalmi tanács látja el, és ennek az öntevékeny szervnek az aktivitásától függ. hogy mennyiben kul­turális és mennyiben keres­kijáratot az óceánhoz. A BAM „fővárosa” Tinda. amelynek ma már mintegy 60 ezer lakosa van, s ahol tíz évvel ezelőtt még a te­repjáró és a helikopter volt a legfőbb közlekedési esz­köz. Képünkön a háromezer műtárgy egyikét láthatjuk, egy ingoványos területen át­vezető hidat — még az épí­tés stádiumában. Bálványos romantikus romjai Kézdivásárhelytől alig 20 kilométerre, a Csanád-hegy lábánál, a Torja, a Büdös és a Bálványos patak összefo­lyásánál 850 méteres tenger- szint feletti magasságban épült ki Bálványos gyógy­fürdő. A környék egyike Románia legszebb természe­tes kertjeinek. A teleppel szemben 1040 méter magas hegyormon dacol az idővel a romantikus Bálványosvár romja. Télen a mindössze mínusz 5 Celzius fokos szubalpesi klíma vonzza a turistákat és a gyógyulni vágyó betegeket. A helyi ásványvizek szénsa­vat. vasat, sót, magnéziumot tartalmaznak. kedelmi jellegű szerepet tölt be a falu életében. Presszó-színház A kulturális és művelő­dési jellegű tevékenység leg­gyakoribb formája az író— olvasó találkozó, amikor is­mert írók és újságírók, va­lamint előadók közreműkö­désével irodalmi és politikai esteket szerveznek; szintén gyakoriak a művészi ren­dezvények, vetélkedők, ki­állítások, az amatőr együt­tesek fellépése és tevékeny­ségük támogatása. Azokban a falvakban, ahol még élnek a népszokások, a hagyományok, a klub nyújt otthont a folklóregyüt­teseknek. Másutt gyakorla­ti foglalkozásokat szervez­nek: szabás-varrás tanfolya­mot, kötő-horgoló iskolát. Érdekes kezdeményezés a „presszó-színház” : a nézők és előadók együtt ülnek a klubban kávé vagy tea mel­lett, és hangokra osztott dialóglistából adnak elő kü­lönböző rövid színképeket, jeleneteket, egyfelvonáso- sokat, költeményeket, nem­egyszer gyertyafény mel­lett. A gyors változások korát éljük, s ez alól a falu sem kivétel. A vidéki lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítése nem egyszerű fel­adat, s így a kluboknak is mind fokozottabb igények­kel kell szembenézniük a jövőben. J. Ankudowicz Csehszlovákiának igen sű­rű a vasúthálózata. Hossza eléri a 13 150 kilométert, s főbb vonalai maximálisan terheltek. így például a Ces- ká Trebová—Chocen közötti útszakaszon naponta 268 vo­nat halad át. a Ruttka— Zsolna közötti szakaszon 253 vonat, de hasonló a helyzet másutt is. A csehszlovák vasút évente annyi árut szállít, mint az NSZK két­szer ilyen hosszú vasútvona­la, s többet, mint a három­szor ilyen hosszú francia vasútvonal. A csehszlovák vasút további fejlesztésének alapfeltétele tehát annak korszerűsítése. A figyelmet elsősorban az egyes útvonalak villamosítá­sára fordítják. Csehszlová­kiában az első villamos vo­natok ugyan már 1903-ban kezdtek közlekedni Bechyné és Tábor város között, de a vasúthálózat rendszeres villamosítása csak a szocia­lizmus építésének időszaká­ban kezdődött. 1983 végén már 3264 kilométernyi vas­útvonal felett húzódott veze­ték, s 1985-ig a villamosított vonalak hossza eléri a 3464 kilométert, ami a teljes vo­nalhosszúság 26,3 százalékát teszi ki. S mivel a legmeg- terheltebb útvonalakról van szó. a villanymozdonyok az összforgalom 65 százalékát látják el. Jelenleg a Praha—Üsti nad Labem—Décin, Bratis­lava—Leopoldov—Puchov, Benesov—Tábor—Sobeslav, Praha—Plzen és más vonalakon folyik a mun­ka. A többi európai ország­hoz hasonlóan, Csehszlová­kiában is két vontatási rendszert alkalmaznak. Az ország délnyugati részében a felsővezetékbe váltóára­mot bocsátanak, míg a többi területen egyenáramot. Azo­kon a szakaszokon, ahol ez a két rendszer találkozik, kétféle berendezésű mozdo­nyok közlekednek, amelyeket szükség szerint egyik áram­ról a másikra át lehet kap­csolni. A vasútvonalak vilfernosí- tása nem csupán a póznák felállításából és a vezetékek kifeszítéséből áll. A villany­mozdonyok rendkívül nagy teljesítményűek. s egyre hosszabb és nehezebb vona­tokat képesek elhúzni. Sok helyen ezért a sínpályát kell átépíteni, hogy a magasabb nyomást elbírja, s az állo­másokat automatikus bizton­sági berendezéssel kell el­látni. növelni a hidak teher­bírását. meghosszabítani a síneket a pályaudvarokon, s néhol szélesíteni kell az alagutakat is. A villamosítás során sok helyen már ellátták az ál­lomásokat biztonsági beren­dezésekkel. A nyolcvanas évek elején több mint 1300 kilométernyi útvonalon vé­gezték el ezt a munkát, s 1985 végéig ezek az útszaka­szok további 380 kilométer­rel bővülnek. Az automati­kus biztonsági berendezés növeli a vonalak áteresztő- képességét. mivel a vonatok gyorsabb időközökben követ­hetik egymást, mint a ha­gyományos irányítás mellett. A rugalmasabb irányítást teszi lehetővé a vasúti for­galmista és a mozdonyveze­tő közötti rádiótelefon-össze­köttetés is. 1985-ben helyezik üzembe a Üstí nad Labem - Dééin közötti útszakaszon az NDK-ban gyártott rádiós diszpécser-berendezést, amelynek segítségével a diszipécser a gondjára bízott területen közlekedő minden vonat mozdonyvezetőjével rádiós összeköttetést tart fenn. A csehszlovák külkeres­kedelem fejlesztése is több vasúti beruházást igényel. A csehszlovák—szovjet keres­kedelmi ‘ forgalomnak körül­belül a fele Agcsernyő ha­tárállomáson keresztül bo­nyolódik !e, amelynek átra­kodó területét — annak nagy teljesítményét illetően — ha­talmas kikötőhöz lehetne hasonlítani. Mivel ennek az állomásnak fejlesztési lehe­tőségei igen korlátozottak M&tovce községnél újabb vasúti átkelőhely épül ki Csehszlovákia és a Szovjet­unió között. A Csehszlová­kia—NDK közötti határon Dééin vasúti csomópontot építik át, hogy áteresztőké­pessége az eddigi napi 60 vonatról 100-ra növekedjék. A vasúti közlekedés kor­szerűsítéséhez hozzájárul a csehszlovák gépipar is. A plzeni Skoda Művek új, ti- risztoros villanymozdony- generáció gyártását készíti elő. amely jelentős áram­megtakarítást tesz lehetővé. A Poprádi Vagongyárban új alváz sorozatgyártását kezd­ték meg, ami lehetővé teszi, hogy erre nagyobb menetse­bességet elbíró teherkocsi­kat építsenek. Zdenek B. Vesely (ORBIS — KS) — A fontos vasútállomá­sokon kon­téner-kirako­dókat is lé­tesítettek. Felvételünk a konténerek mozgatását mutatja be a zsolnai pályaudvaron (Fotók: CTK — ORB1S — KS) — A vasút­állomások automatikus biztonsági berendezései lehetővé te­szik, hogy az egész for­galmat egy helyről irá­nyítsák. Felvételünk a domazlicei pályaudvar irányító- állomását mutatja be ROMÁNIA Fürdőhelyek, gyógyüdülők LENGYELORSZÁG: Opera a kultúrházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom