Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

10 NÉPÚJSÁG, 1985. január 5., szombat Megannyi számtalan érdekességet, a termé­szet titkainak egy részét fejtették meg eddig a fizikusok. A görögök egykoron a földi és égi je­lenségekről szerzett ismereteik összességét nevez­ték fizikának. Feljegyzések szerint a termelési viszonyok fejlődésével már az időszámítás előtti negyedik évezredben megkezdődött a különböző jelenségek, összefüggések, mint a súly, a tömeg, az idő, a szög mérése. A fizika első tudományos kutatójának Thalészt tekinthetjük, aki felfedezte a természetes mágnességet és feltehetően a dör- zsölési elektromosságot is. Az ókori népek eredményeit az arabok tar­tották fenn és fejlesztették tovább. A XIII. szá­zad óta használják Európában a szemüveget és iránytűként a mágnesezett vastűt, a XIV. század óta pedig az órát. A fizika későbbi fejlődését olyan nagyságok munkássága jelzi, mint Koper­nikusz, Kepler, Galilei, Newton, Galvani, Volta, Ohm, Joule, Bunsen, Einstein, Max Plank, Ru­therford. A fizika nemzetközileg elismert magyar tudósai között találjuk Jedlik Ányost, Eötvös Lo- rándot, Neumann Jánost és Szilárd Leót. Mai ösz- szeállításunkban a természettudomány gazdag eredményeiből néhány érdekességet mutatunk be olvasóinknak. összeállította: Mentusz Károly Az egyes országok pontos- idő-szolgálata a greenwichi atomórával megadott pon- tosidő-jelzéshez igazodik. Az angliai Greenwichtől számítják a tengeri tájéko­zódáshoz szükséges hosszú­sági fokokat. A hajózás és a térképészet részére nélkülöz­hetetlen kiindulási meridiánt 1884-ben — tehát éppen ta­valy múlt egy évszázada — fogadták el nemzetközileg, s azóta a mi térképeink is a greenwichi délkörhöz igazod­nak. Korábban csaknem minden ország más 0 meri­diánt használt. Volt párizsi, nürnbergi, bonni, pétervári stb. Magyarországi is volt, nem is egy: budai, nagy- szombati, marosvásárhelyi. De például Mikoviny Sámu­el a XVIII. századi ország­felméréskor a pozsonyi vár egyik tornyán áthaladó hosz­A greenwichi csillagvizsgáló épület- együttesének egyik tagját láthatjuk. Udvarán acélszalag jelzi a 0 meridiánt, nyugodtan bárki átléphet rajta, s ezzel a keleti félgömbről a nyugatira jut, anélkül, szúsági kört vette 0 meri­diánnak. Ugyanakkor' érde­kes, hogy az Osztrák—Ma­gyar Monarchia világhírű térképeinek 0 meridiánját nem Európában jelölték ki, hanem a Kanári-szigetekhez tartozó Ferro (ma: Hierro) szigetén áthaladó hosszúsá­gi kör volt. Mint láttuk, egy évszázada fogadták el nemzetközileg a 0 meridiánt. De még a XVII. században történt, hogy II. Károly angol ki­rály kiindulási hosszúsági körként a londonit jelölte ki Ezt követően 1675 júniusá­ban határozták el a világ­hírű csillagvizsgáló megépí­tését, annak helyéül a green­wichi királyi parkot jelölvén ki. Földünk 0 meridiánja Csillogás nélküli lencsék TÉR — IDŐSZEMLÉLET A fizika Einstein után A fényesre polírozott op­tikai lencsék a rájuk eső fény egy részét visszaverik; a visszavert fény — szokvá­nyos optikai üveget feltéte­lezve — felületként a beeső fénynek általában mintegy 4 százalékát teszi ki. A len­cserendszerek fényvesztesé­ge azonban ennél sokkal több is lehet. Ám a legna­gyobb gondot nem is a fényveszteség jelenti, ha­nem az, hogy a visszavert fény zavaró bevillanásokat okoz, és csökkenti a kép éles­ségét. Ezt a kellemetlen je­lenséget mérsékli — a visz- szaverődő fény mennyiségét csökkenti — a fényképező­gépek lencséjén megfigyel­hető jellegzetes, többnyire kékes színű bevonat, az úgy­nevezett antireflexiós réteg: ennek a mindössze néhány tized mikron vastagságú be­vonatnak és az üvegnek a felületéről visszavert fény­sugarak kioltják egymást. Az antireflexiós réteg el­készítése meglehetősen ké­nyes feladat. Ha ugyanis a réteg a kelleténél vastagabb vagy vékonyabb, előfordul, hogy ellentétes hatást,érünk el: a fénysugarak nem gyen­gítik, hanem éppen ellenke­zőleg, erősítik egymást. A fény visszaverődését csök­kentő bevonat egyik anyaga magnézium-fluorid. Ez a fény 4 százaléknyi visszave­rődését körülbelül az egy- harmadára csökkenti. Ám ma már más, hatásosabb be­vonó anyagokat is ismerünk és használunk. Sőt arra is van mód, hogy a lencsén több rétegű bevonatot ké­szítsünk, tovább csökkentve vele a reflexiót. A bevonat vákuumban gő­zöléssel készül. A lencséket — miután felületüket gon­dosan megtisztították — gömbszelet alakú tartón egy légmentesen zárható kam­rába helyezik. Ezután a kamrából kiszivattyúzzák a levegőt, s a lencsék közelé­ben elhelyezett, a bevonó­anyagot tartalmazó tégelyt fölhevítik. A tégelyből el­párolgó anyag a lencsék fe­lületén csapódik le. Eközben a réteg vastagságát optikai vagy villamos eljárással fo­lyamatosan mérik, s ha a bevonat elérte a kellő vas­tagságot, a gőzölés folyama­tát leállítják. A vákuumgő- zöléses eljárás elterjedésével hovatovább mód lesz rá, hogy ne csak a kényesebb — drágább — optikai esz­közök, műszerek lencséit, ha­nem a szemüveglencséket is tömegesen bevonják antiref­lexiós réteggel. Hiszen a visszavert fénysugarak a szemüveg viselőjét is zavar­hatják: a valóságos mellett egy szellemképet is láthat, s ez a kettős kép — különösen esti autóvezetés közben — zavart okozhat. A szemüveg- lencsét antireflexiós réteggel bevonva a szellemkép és a csillogás szinte teljesen meg­szűnik. Einstein kutatásai és ered­ményei egyértelműen bizo­nyították, hogy a fizika „ma­gától értetődő” alapelvei, melyeket hosszú évszázado­kon keresztül fenntartás nél­kül elfogadtunk, felülvizs­gálatra szorulnak. Korábban például semmi kétség nem fért ahhoz, hogy létezik egy minden rendszerben egyfor­mán múló idő, amelynek alapján a különböző rend­szerekben lejátszódó folya­matok időbelisége egyértel­műen eldönthető. Amint az ma már közismert, Einstein eredményei alapján újra kellett fogalmaznunk a fi­zika legalapvetőbb törvénye­a hajókat. Sokoldalú felhaszná­lás Az atomhajtású sarkvidéki hajók csupán a nukleáris energia békés célú felhasz­nálásának egyik lehetőségét jelentik. Az atomerőművek előnyei is vitathatatlanok. Először is a hagyományos tüzelőanyagot megtakarítják. Másodszor számottevően csökkennek a szállítási költ­ségek. Nem utolsósorban környezetvédelmi előnyei vannak. Az atomerőművek nem fogyasztanak oxigént, nem szennyezik a légkört. Az atomerőművek széles körű alkalmazását mégsem fogadták egyöntetű lelkese­déssel. Ebből a szempontból igen jellemző az atomerő­művek közelében élő lako­sok véleménye, így például vasárnapokon az Uraiban levő belojarszki víztárolónál ezrével jönnek össze a hor­gászok, a Közép-Oroszország- ban levő kurszki atomerőmű it, így például a gravitációs kölcsönhatás elméletét is. Paul Dirao, a Magyar Tu­dományos Akadémia megvá­lasztott tiszteletbeli tagja, Nobel-díjas tudós az egyik külföldi folyóiratban ismer­tette a fizika Einstein óta eltelt időszakának fontosabb eredményeit és elsősorban annak lehetőségét vizsgálja, hogy a fizika egyéb, magá­tól értetődő alapfeltevéseivel kapcsolatban nem vagyunk-e éppen olyan előítéletek rab­jai, mint amilyenek voltunk az Einstein előtti korban a tér—idő szemléletünkkel kapcsolatban. A mágneses monopólusok felfedezésének híre néhány éve szinte lázba hozta az víztárolója pedig kedvelt he­lye az ottani vitorlázóknak. E tények ellenére az elfo­gultság egyelőre nem szűnt meg. Teljes biztonsággal Pedig nehéz lenne még egy területet találni, ahol olyan szigorú ellenőrzés vol­na minden technológiai sza­kaszban — a reaktorhoz szükséges acél gyártásától egészen az erőmű üzemelte­téséig —, mint az atomener­getikában. Persze ez nem ol­csó. így például a Szovjet­unióban a háromszoros- négyszeres biztosítással ellá­tott, zárt ciklusú védőrend­szerek az erőmű költségének csaknem a felét teszik ki. Ám ha minden erőmű atomerőművé válna, akkor is a hagyományos tüzelő- anyagfajták felhasználása csupán 20 százalékkal csök­kenne. Éppen ennyi hagyo­mányos tüzelőanyag megy áramtermelésre. Jóval töb­egész világot, mivel nem kevesebbről van szó, mint egy eredményről, amely el­lentmond évszázados tapasz­talatainknak, a megszokott és elfogadott elveinknek. A helyzet jelenleg az, hogy a felfedezést bejelentő ameri­kai kutatócsoport eredmé­nyeit nem csupán a mágne­ses monopólusok felfedezé­sével lehet értelmezni, s az eredmények reprodukálása sem sikerült. Ezért a mono­pólusok léte nem tekinthető bizonyítottnak. A kutatáso­kat azonban tovább folytat­ják és nem kétséges, hogy a kitartó munkát előbb- utóbb siker koronázza. bet használnak fel belőle fű­tésre, háztartási célokra, hő­igényes technológiai eljárá­sokra. A szakemberek sze­rint az atomenergia felhasz­nálása ezen a területen olyan feladat, amely nagyságrend­jét tekintve meghaladja az atomerőművek fejlesztését. Városi tüzelőanyag­ként A közép-oroszországi Gor­kij és Voronyezs lesz a vi­lág két első olyan városa, amelynek kazánjai atom- tözelőanyaggal fognak üze­melni. A hőszolgáltató atom­erőművek, felváltva a szén­ás mazuttüzelési kis kazánok tucatjait, meleg vízzel és technológiai gőzzel fognak ellátni 300—400 ezer lakost számláló nagy kerületeket. E hőszolgáltató erőművek számára új típusú, kiegészí­tő védőrendszerekkel ellá­tott reaktorokat fejlesztenek ki. A Szovjetunióban olyan atomerőművek építését is tervezik, amelyek egyidejű­leg villamos energiát és hőt termelnek. Noha ezek drá­gábbak az egycélú erőmü­veknél, hatásfokuk maga­sabb. Az ilyen típusú első erőműveket Odessza és Minszk közelében építik meg. Az atomenergia alkalma­zásának területe bővül. Le­mondás az atomenergia szé­les körű felhasználásáról, a világenergetika fejlődési üte­mének hirtelen lassulásához vezethetne. A szerszám: fénysugár Alig több, mint két évtize­de kezdett működni a világ első lézere. Azóta rohamo­san meghódított sok ipari, tudományos, építőipari és orvosi szakterületet. A töké­letesítésén dolgozó tudósok különféle típusú lézereket hoztak létre, amelyekben az aktív közeg, a fénynyalábot kibocsátó test szerepét szi­lárd, folyékony, vagy gáz halmazállapotú anyagok, sőt akár plazma is betöltheti. A korszerű lézerek nagysága és ereje változó, az aktív közeg gerjesztését szolgáló mód­szerek és a munkamód is különféle lehet. Különösen sok jó tulajdonságuk van a magas nyomású gázléze­reknek. Ezek ultrarövid im- pulzusú és folyamatos üzem­módban egyaránt dolgozhat­nak, az általuk kibocsátott fénnyaláb „színe” folyama­tosan változtatható, s telje­sítményük óriási. Az elsők között vetődött fel az a gondolat, hogy a lézereket az anyagmegmun­kálásban alkalmazzák. Idő­közben kiderült, hogy fő­ként a mikromegmunkálá- sok területén gazdaságos a munkába állításuk. Vagyis akkor, ha kis alkatrészeket nagy pontossággal keli el­készíteni és összekötni. A legegyszerűbb feladat bizo­nyos anyagmennyiségnek az eltávolítása: a lézersugár pillanatok alatt minden ne­hézség nélkül és nagy pon­tossággal végzi el a lyukak fúrását, az anyag formálását és vágását. A nehezen hoz­záférhető helyekre pedig fényt irányítani sokkal könnyebb, mint bármilyen mechanikai eszközt. Lézer­sugárral kitűnően lehet for­rasztani és hegeszteni is úgy, hogy. a környezet hő­mérséklete ne emelkedjen egy bizonyos hőfok fölé (pl. a hőre igen érzékeny fél­vezető elemeknél). A lézer­nek egy másik, jól bevált ipari alkalmazása: a nyom­tatott áramkörök elemeinek beállítása, a trimmelés. Képünkön jól láthatjuk, hogy milyen intenzív fény- tünemény kíséretében végzi az anyagmegmunkálást a nagy energiasűrűségű lézer­sugár. Képünkön az optikai lencsék vákuumgőzölésre való előké­szítését láthatjuk egy brit vállalatnál. GAZDASÁGOS? Mérlegen az atomenergia Amikor az Arktyika atomhajó 1977-ben a jégmező­kön átvágta magát és elérte az Északi-sarkot, rekor­dot állított fel. Tavaly októberben az újságok világ­szerte közölték, hogy a Csukcs-tengeren több mint húsz szállítóhajó került a jég fogságába. Megmenté­sükre csaknem valamennyi nagy szovjet jégtörőt be­vetették. köztük három atommeghajtásút: a Lenin, a Szibir és a Leonyid Brezsnyev jégtörőt. Elsősorban az atomjégtörők ereje révén sikerült végül is kivezetni

Next

/
Oldalképek
Tartalom