Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-31 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 25. szám ARA: 1985. január 31., csütörtök 1,80 FORINT 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Apró Nem jelentett különösebb meglepetést annak a köz­vélemény-kutatásnak az eredménye, amely megál­lapította, hogy az újságok egyik legolvasottabb olda­la az, ahová az apróhirde­tések kerülnek. Szeretnek itt úgymond: elcsemegéz­getni az emberek. Még ak­kor is. ha ezt minden kü­lönösebb cél nélkül teszik. Persze, ez többek között olyan haszonnal is jár, hátha beugrik valami, az­tán végül is üzlet lesz a dologból. Ugyanakkor hirdetni is szeretünk. Állást, lakást, garázst, autót, állatot, fér­jet, s feleséget, fölöslegessé ;vátt bútort, kerti traktort, Hii-Fi tornyot, mindent. Az utóbbi időben alig ki­elégíthetők az igények, a hirdetéssel foglalkozók, s a kiadók legnagyobb örö­mére. Ráérő időnkben sokszor végigböngésszük hát a hir­detéseket, s igen gyakran eljutunk odáig is. hogy egy kicsit a sorok mögé néz­zünk, különböző következ­tetéseket levonjunk a fel­adott aprókból. „Száz négyzetméter fölötti, négy­öt szobás családi házat vennék zöld övezetben.” S máris csettint az olvasó ötven négyzetméteres lakó­telepi lakásában. Aztán a következő keretben az ol­vasható, hogy igazgatót ke­resnek. Lám-lám. ma már igazgatónak sem éppen fe­nékig tejföl, s nem is koc­kázatmentes vállalkozás. Persze, aki igazán szereti és érti is a szakmáját. s nemcsak a rangra, a beosz­tásra, az azzal járó fizetés­re tör, az más. Néhány sorral arrébb kőműves bá­dogos, villanyszerelő ajánl­ja magát azonnali munka­kezdéssel. garantált szín­vonalon. ami. ugye. megint nem mellékes. Ebből aztán következik, hogy a magán­szektorban többek között ezeken a területeken már megtalálták azt a fizetési módot, amiért a mesterem­bernek is megéri, hogy pontos és hibátlan munkát végezzen. Tőlük az ember nem is sajnálja a pénzt. Hiszen többségük valóban olyan munkát végez, ami nem hagy kívánnivalót maga után. Ám ott vannak az apróhirdetések mögött az ügyeskedők is. Azok, aki­ket „életművészekként” em­legetnék a köznyelvben Mit is hirdetnek ők? ..Bér­be adom vadonatúj eszter­gapadomat.” Egy másik hirdetésből pedig kiderül, hogy egy teljes műhelyt adnak bérbe, ami szer­számkészítésre alkalmas, de olvastam már biztos ötle­tet megvételre kínálóról is. Megszüntetésre váró visz- szásságok ezek. Hiszen ha olyan biztosak az ajánlott ötletek, miért nem valósít­ja azt meg maga a gazdá­ja. s ha a szerszámgép- műhely, vagy éppen az esz­tergapad nem a bérleti díj­ból hozná a hasznot tu­lajdonosának, nem beszél­hetnénk tisztességtelen haszonszerzésről. Bár ap­róhirdetésiben került mind­ez napvilágra, egyáltalán nem mondható apró dolog­nak ... Kis Szabó Ervin DT MEGYE RÉSZVÉTELÉVEL EGERBEN A környezetvédelemről a környezetért Szinte az egész világon, a (ejlett mezőgaz­dasággal rendelkező országokban egyre éle­sebben vetik (el a termőtalaj és a vizek fo­kozottabb védelmét. A kémiai anyagok nö­vekvő (elhasználása ugyanis káros hatással van ezekre. Hazánkban a 60-as évektől, a nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttével ter­jedtek el a termelésben oly (ontos műtrágyák és növényvédő szerek. Ezek nélkülözhetet­lenek. hiszen (elhasználásuk nélkül el sem képzelhető a kórokozók és kártevők elleni modern védekezés. Ám a hasznos élőlények­re is károsak. Ezért mindinkább a környe­zetvédelmi, a környezetet jobban kímélő ké­miai anyagok kerülnek előtérbe. Ezek je­lentőségét és terjesztésük lehetőségeit vették számba szerdán délelőtt Egerben a Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szolnok és Pest megyékből érkezett szakemberek, a nö­vényvédelmi és agrokémiai állomáson. Ez is a környezetvédelmet szolgálja. Gondo­san, szakszerűen tárolják a növényvédő sze­reket az egri AGROKER Vállalat raktárá­ban (Fotó: Kőhidi Imre) Dr. Benedek Pál, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédel­mi és Agrokémiai Központ­jának osztályvezetője tartott bevezető előadást. Hangsú­lyozta, hogy a környezet­kímélés nagyobb gondossá­got kíván a szereket gyár­tó ipartól, de nem kevés erőfeszítéseket a mezőgazda- sági üzemektől sem. A nö­vényvédő szerek forgalomba hozásának engedélyezése el­sősorban a halak, a vadak, valamint a méhek védelmét szolgálja. Hazánkban ez a minősítés Eur&pa-szerte elis­mert. Hangsúlyozta, hogy igen sok még a tennivaló annak ellenére, hogy a növényvé­delmet képzett szakemberek irányítják az üzemek több­ségében. Szükség van azon­ban arra, hogy az egy-egy területen alkalmazott védő­anyagokat ésszerűen változ­tassák és az ezek kijuttatá­sára szükséges gépeket pon­tosan, rendeltetésszerűen be­állítsák. Ismertette azokat a nagyüzemi kísérleteket, ame­lyeket a MÉM Növényvé­delmi és Agrokémiai köz­pontjának munkatársai foly­tattak a méhek védelmére. Várhatóan ezeket a módsze­reket a jövőben bevezetésre ajánlják majd. Húszéves vizsgálataikról, adott történeti visszapillan­tást dr. Zárják Árpád, a Tolna megyei fácánkerti Természet- és Vadvédelmi Állomás igazgatója. Rámuta­tott, hogy a mezőgazdasági üzemekben a nagyméretű táblák kialakítása többnyi­re kedvezőtlenül hatott az apróvadak: a nyulak, a fog­lyok és a fácánok életére. A korszerű agrotechnikai és növényvédelmi módszerek el­terjesztése is számtalan ve­szélyforrást jelent ezeknek az állatoknak, de ugyanez vonatkozik a tarlóégetésre is. Kiemelté, hogy vizsgá­lati eredményeikkel rend­szeres segítséget nyújtanak a vadgazdálkodáshoz, és ja­vasolják, hogy milyen sze­reket alkalmazzanak az ál­latok védelmére. Heves megyében is jó együttműködési kapcsolatot tart fenn a TSZKER Heves —Nógrád megyei Központ­jával, az egri AGROKER Vállalattal, valamint a nö­vényvédelmi és agrokémiai állomással a nyugatnémet Hoechst—AG. Ennek ma­gyarországi mezőgazdasági képviselője, dr. Laubál László is felszólalt. Elmond­ta, hogy a cég 1984-ben a világ legnagyobb vegyipari konszernjévé lépett elő. Mű­trágyákat, növényvédő sze­reket, állatgyógyászati cik­keket és gyógyszereket ké­szítenek, csaknem 28 ezer féle terméket. Feladatuk a termelést segítő, de környe­zetvédelmet is szolgáló új anyagok kikísérletezése és gyártása is. Kiemelte, hogy a cég ku­tatói a víz nélküli növény- védelem megvalósítására ala­kítottak ki szereket, s azok kijuttatásához módszereket dolgoztak ki. Ezeket főleg a szőlők, gyümölcsösök és a szántóföldi növények kárte­vői ellen ajánlják. Nagy elő­nyük, hogy a hagyományos­tól eltérően permetezésükhöz nem kell viz, energia- és költségtakarékosak. Emellett nagyobb területegységekre al­kalmazhatók, miközben kí­mélik a környezetet. Ezért szorgalmazzák az elterjesz­tésüket. A tanácskozás összefogla­ló zárszavában dr. Kovács István, a növényvédelmi és agrokémiai állomás igazga­tója kiemelte: a konferen­cia felhívta az érintettek fi­gyelmét anra. hogy a jövő­ben még nagyobb gondot fordítsanak a termőföld, a viziek, a méhek és az apró­vadak védelmére. Ez ugyan­is elengedhetetlen', valameny- nyiünk érdeke! Mentusz Károly • fi „ A ha ekonv bb. e rvszeri ubb 1 i igészségvédelemért \ miniszter sajtótájékoztatója Szerdáin délelőtt sajtótá­jékoztatót tartott az Ország­háziban dr. Medve László egészségügyi minisziter. Mondandójának alapgondo­lata volt, hogy az egészség­ügyben egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás, a következő időszak legfonto­sabb feladata a hatékonyabb, szierveziettebb munka előfel­tételeinek megteremtése. Mindez épp úgy vonatkozik a kórházi ágyak kihasználá­sára, mint a műszerek hasz­nálatára, vagy a gyógyszer- ellátásra. Bevezetőben a miniszter beszélt azokról a beruházá­sokról, amelyek nemrégiben készültek el, vagy megvaló­sítás alatt állnak. Így emlí­tette elsők között az egri kór­ház rekonstrukcióját is. Ezt •követően a legfontosabb kér­désekről szólt, amely ezek­ben az időkiben a terület ve­zetőit és szakembereit foglal­koztatják. Ettől az évtől kezdve bevezetésre került a gyermekgondozási díj. Ez a táppénzt megközelítő összegű támogatás a gyermek egy­éves ‘koráig szól. Számot kell vetni azzal, hogy a böl­csődéket kevésbé fogják igénybe venni a szülők meg kell találni ennek az intéz­ménynek a helyét, újabb le­heltőségeit. Gondot okoz, ■hogy magas hazánkban a csecsemőhalálozás aránya. Ezen belül különösen az fel­tűnő. hogy egyes megyék között jelentős a különbség. Mindenképpen meg kell vizsgálni ennek okát és le kell vonni a következtetése­ket. Eddig a kórházi fej­lesztések jelentős részben a szociális otthonok rovására történtek, valamilyen harmo­nikusabb arányt kell megta­lálni. Bizonyos 'minőségi válto­zások történtek, amelyek az egészségügy előrelépését je­lentik. Így említette a mi­niszter a művese-állomások kialakítását, a legtöbb me­gyében lehetőség van érmű­tétekre, az év végéig teljes­körűvé válik hazánkban a szülészet ultrahangos diag­nosztizálása. Olyan szűrő- vizsgálatokat honosítottak meg. amelyek jól szolgálják a megelőzést. De ettől füg­getlenül még mindenképpen szükséges bizonyos változáso­kat végrehajtani. Készültek már országos tervek a mun­kaképes korú lakosság halá­lozási mutatóinak jobbításá­ra. Az elképzeléseket kisebb területeken is ki kell dolgozni, kórházakban egyes területe­ken meg kell találni a lehe­tőséget a nagyobb figyelem­re, segítségre. Ez igényli az egészségügyi irányítás kor­szerűsítését, hogy szakmai vonalon egységes legyen a felügyelet. A körzeti orvosok esetében legfontosabb en-' nek a változásnak a megte­remtése. Végig kell gondolni azt, hogy a lakosság a kor­mányzat előírásainak megfe­lelően a munkaidőn túl is részesülhessen ellátásban. Az egészségügyi képzésben is szükséges valamilyen mó­dosítás. A hallgatókat igye­keznek egyre inkább a gya­korlat felé fordítani, körze­ti orvosok tartanak számuk­ra órákat, gyakorlataikat részben mentőszolgálatnál és körzetben is töltik. Ki­emelte az egészségügyi mi­niszter, hogy a közegész­ségügyi és járványügyi hely­zet nemzetközi mércével mérve is megfelelő, a közét­keztetésben előforduló hiá- n y osságok at viszont követ­kezetesen meg kell szüntet­ni. A későbbiekben a minisz­ter hangsúlyozta, hogy az elmúlt évi gyógyszerhiány nem ismétlődhet meg, erre határozott intézkedések tör­téntek. Szubjektív és objek­tív Okai is voltak ennék a je­lenségnek : volt olyan idő­szak, amikor 140 féle gyógy­szer ellátása akadozott. Ezek között számos hazai készítésű szer is volt. Min­denképpen úrrá kell lenni a nehézségeken. A kérdésekre válaszolva dr. Medve László elmondta, hogy a fő célkitűzések meg­valósítására széles társadal­mi összefogás és kormányza­ti program is szükséges. A legveszélyesebb betegségek elleni harc nemcsak az egészségügy feladata: terü­letfejlesztési gondok éppúgy felmerülnek, mint például az egészséges ivóvíz kérdése. Mint elmondta, gondot okoz a művi vetélések magas száma, a másik oldalon pe­dig már két- vagy három kiemelt intézetben kísérle­ték folynak „lombikbébik­kel”. A szűrővizsgálatokra vonatkozó kérdésre a mi­niszter azt válaszolta, hogy a lakosságon sok múlik, vannak olyanok, akik a ki­mutatott kórt sem veszik fi­gyelembe. Az anyagi asságról szólva hangsúlyozta, hogy a törvényeik és rendelkezések világosabb megfogalmazásá­ra van szükség, a .társadal­mi közvélekedés és az igaz­ság szerint. Gábor László Baleseti sebészek Dr. Bános György és „kis csapata" csontműtéthez készülődik A hatvani városi kórház traumatológiai osztályának ügyeletén évente több ezer sérültet látnak el az itt dol­gozó egészségügyiek. Az egy­re növekvő motorizáció, a munkahelyek nagyfokú gé­pesítésé magával vonja azt is, hogy a figyelmetlenebb emberek a közutakon, üze­mekben. szövetkezeteknél szenvednek olykor mara­dandó sérüléseket. Itt Lép közbe az orvos; munkája egész embert kíván, ember­életeket ment, s' a betegek mielőbbi gyors rehabilitáció hatására egészségesen ke­rülhetnek vissza az életbe. A „gyógykovács" A sikeres műtéthez a nővérek is hozzájárulnak (Szabó Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom