Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 24. szám ARA: 1985. január 30., szerda 1,80 FORINT I Havasi Ferencet fogadta Ronald Reagan Havasi Ferencet, a Magyar Szocialista Munkáspánt Po­litikai Bizottságának tagjait, a Központi Bizottság titkárát, országgyűlési képviselőt, aíki amerikai kongresszusi képvi­selőik, az Interparlaimentáliis Unió amerikai tagozata meg­hívására tartózkodik az Egyesült Államokban, ked­dien Washingtonban fogadta Rónáid Reagan amerikai el­nök. Havasi Ferenc megbeszé­lést folytatott George Bush aleinölkkel és George Shultz külügyminiszterrel. vala­mint az amerikai kormány több más tagjával nemzetkö­zi kérdésekről és a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztéséről. Találkozott az amerikai tör- vényihozájs és az Interparla­mentáris Unió amerikai ta­gozata több tagjával. A találkozón jelen volt dir. Házi Vencel hazánk wa­shingtoni és Nicolas Salgo, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. I----------------------------------] Veszélyes üzem Diákéveimben egy nem éppen épületes kupié élte virágkorát. Valahogy így kezdődött: Bőg a tehén, mert nincs kaí'ap a fején, s napszúrást kap szegény. Azt persze máig sem tu­dom, máért hiányzott ama sokat tűrő jószágnak épp a tökfedő. Hó, eső elől istál­lójába vonulhatott, a nyár 'hevétől pedig a legelőik szé­lén húzódó cserjések, akác­lombok nyújtottak neki menedéket. Most nem is e szükség, a kalaphiány tisz­tázása késztet arra, hogy írásra fakadjak. Hanem a napjainkban annyira, any- nyiként elbuirjánzó különc­ködés. vagy ahogyan Veres Péter fogalmazott: az üres bunkó kivagyiság. Az exhi­bicionizmus azon változata, amely olyasféle tüntetésire, tündöklésre késztet például különböző rendű-rangú gépkocsi - tulajdonosokat, mint az egyébként törvény- nendeletileg tiltott, csak az utcazajt fokozó-keverő, idegen kürtjelek használa­ta. Egy szoilnaki ismerősöm dicsekedett már azzal, hogy kocsija kellemes madártril­lához hasonló jellel fi­gyelmezteti önmegtartóz­tatásra az utcák járókelőit. Van néhány barátom me­gyehatáron belül is, aki arra büszke, hogy gomb­nyomásra működő sziréná­jának szavára úgy tirhul útjaiból népség-katonaság, akár Derrick felügyelő szá- guldana szolgálati kocsiján valaminő München környé­ki emberölés színterére. Egy lakótelepünkön nemrég feltűnt kocsi viszont olyas­féle tehénbőgéssel zökken­tett ki nyugalmamból nem­rég, hogy először valami eltévedt marhára gondol­tam, s csak barátaim döb­bentettek annak tudatára, miszerint nem négylábú jószágról van szó, hanem egy szimpla polgárról, ne­tán különcről, aki e „dal­lamkürttel” próbál érdek­lődést kelteni maga iránt. Engem különösebben nem izgatott az ügy. De azon azérlt elgondolkoztam már, hogy minő szellemi, tulaj­donosi benső kapcsolat eredménye, miszerint bará­tok, vadiidegen személyek a kanáricsevelyt, a rend­őrautókéhoz hasonlatos szá- rénazajt, vagy éppen a marhabőgést ..köttetik ibe” figyelmeztető hangforrás­ként gépkocsijuk áramkö­rébe? Minő kényszernek enged az üzemi rendész, vagy egy jószággondozó, amikor dal­lamkürtjét éppen kivá­lasztja? Az ilyen analizálás azon­ban nem az én kenyerem. .Sokkal inkább a pszicho ló- : gusőké, akik aberrációt tu- datier diü lést visszavezet­nék valamilyen, gyakran gyógyító indítékhoz. Én sokkal inkább rendfenntar­tó szerveink szíves figyel­mébe szeretném most aján­lani mind ama gépkocsi-tu­lajdonosokat akik a köz­rend és közlekedésbizton­ság szempontjából érzé­ketlen módon használják í járművüket. Azt a Skodát, Daciát, Polskit, Ladát, amely kényelmüket, boldo­gulásukat szolgálja bár, de ugyanakkor — íme az újabb figyelmeztető jel — veszélyes üzem is. Motdvay Győző BIZALMIAK TESTÜLETI ÜLÉSE A BUBIV-NÁL Tervek, exportfeladatok és az érdekeltség Pezsgő vita az idei el­képzelésekről, az export fo­kozásáról és nem kevésbé a vállalati érdekeltségi, ösz­tönzési rendszer fejlesztésé­ről. Ez jellemezte a Buda­pesti Bútoripari Vállalat nyolc gyáregységének kol­lektíváit képviselő szak- szervezeti bizalmiak kedd délelőtti, egri tanácskozását. A küldöttek korábban kéz­hez kapták a szakszervezeti bizottság írásos beszámoló, ját, amelyhez dr. Sipos Ár­pád, a vállalat vezérigaz­gatója fűzött szóbeli kiegé­szítést. Kiemelte, hogy az ipari üzemek közül a BUBIV-nál a gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével, a bérezési formákat tekintve, 1985-től kezdve a keresetnö­vekmény-szabályozást veze­tik be. Ez a legelőnyösebb a vállalat gazdálkodását ille­tően, a választható formák közül, miután ésszerű taka­rékosságra ösztönözi Ennek megfelelően, a dolgozók bé­rét a következő két eszten­dőben öt, a harmadik évben pedig hat százalékkal emel­hetik. Természetesen ehhez sokkal szervezettebb, haté­konyabb munkára lesz szük­ség a jövőben. Javaslatot tett a bizalmi­testületnek arra, hogy az idei bérintézkedést, a janu­ár 21-én életbe lépett köz­ponti áremelések mérséklé­sére, két lépcsőben valósít­sák meg. Így két százalékot április 1-én, további három százalékot pedig a végzett munka tükrében, július 1-én emeljenek. Kijelentette, hogy a keresetek növelésének alapja az igényesebb tevé­kenység. a minőség javítása. miután a vállalat létérdeke ebben az esztendőben is a tőkés export fokozása. Ezután széles körű vita bontakozott ki. Magyar Fe­renc a jászberényi, Bencze Béláné pedig az egri gyár­egység küldötte felvetette, hogy az exportmunkában részt vevők és a törzsgárda- tagok kapjanak nagyobb el­ismerést, miután többet is vállalnak. Fekete Jánosné és Tóth Ferenc, a budapesti, II. számú gyáregységből, az im­portanyagokkal való takaré­kosság lehetőségeiről szóltak. Kelemen Ignác, az egri gyár­egység bizalmija arra hívta fel a figyelmet, hogy a tmk dolgozói is megérdemelnék a jobb ösztönzést, miután ők felelnek azért, hogy a gépek zavartalanul működjenek. Kóczián György, a BUBIV pártvezetőségének titkára felszólalásában a legutóbbi összevont taggyűlésre emlé­keztetett. Kiemelte az elmúlt öt év munkájának értékelé­A BUBIV egri gyáregységében üzembe helyezték az ameri­kai gyártmányú robotgépet, amellyel lakkot szórnak a szé­kekre (Fotó: Szántó György) sét, amely szerint 33 száza­lékkal növekedett a vállalat­nál dolgozók bére. A válto­zó közgazdasági környezet­ben jelentősen növekedtek az elvonások, de a gyáregysé­gek kollektívái ehhez igazod­va, igyekeztek mindent el­követni az eredményekért. A továbbiakban Kovács István, a gyulaiak bizalmi­ja felvetette, hogy a kere­setnövekmény-szabályozási rendszer mennyire ösztönzi a tőkés export növelését. Grászli Lászióné, a vállalat budapesti központjának kül­dötte pedig az anyagokkal való gondosabb bánásmódot szorgalmazta. Ugyanakkor azt is szóvá tette, hogy a bútorgyártásban szükséges bizonyos részegységek mi­nősége nem megfelelő. A felvetett kérdésekre adott válaszában dr. Sipos Árpád vezérigazgató kifejtet­te. hogy az idei közgazdasá­gi szabályozórendszer az ed­digi szemléletmód gyökeres megváltoztatására kénysze­rít a gazdálkodásban, az üzem- és munkaszervezés­ben. Azzal, hogy a vállalat­nál a már említett bérezési rendszert választották, az a cél, hogy akik többet tesz­nek, jobban dolgoznak, azo­kat jobban el is ismerjék! A szabályozók arra sarkallják a BUBIV-ot is, hogy 1985- ben tovább fejlődjön. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy jobban ösztönözzék a tőkés exportot, valamint az im­portanyagokkal való éssze­rűbb gazdálkodást. A válla­latnak ugyanis alapvető ér­deke fűződik ahhoz, hogy ezeket az anyagokat megfe­lelően felhasználják és hasz­nosítsák. Űjabb rekonstruk­ció előtt állnak, amely meg­követeli, hogy korszerű, a mai igényeket szem előttitar­tó eszközöket szerezzenek be. Ehhez meg kell teremteniük a feltételeket, mert termé­keikkel csak így maradhat­nak versenyképesek a világ­piacon. A vitában szót kért Sólyom Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára is. Rámutatott, hogy a BU­BIV vezetése ésszerűen mér­legelte, hogy mire képes a nyolc gyáregység kollektívá­ja, amikor a keresetnövek­mény-szabályozási rendszer bevezetése mellett döntött. Szólt arról is, hogy napja­inkban sok vitát folytatnak a szakszervezetek érdekkép­viseleti munkájáról, szerepé­ről a változó közgazdasági feltételek között. Hangsú­lyozta, hogy a népgazdaság terheiből a dolgozóknak is többet kell vállalniuk a na­gyobb eredmények érdeké­ben. Kitért a január 21-én bejelentett központi áreme­lésekre, amelyekre kényszer­ből volt szükség, az állami költségvetés terheinek mér- séklésére, illetve nemzetkö­zi fizetőképességünk további javítására. A szakszerveze­tek álláspontja az, hogy a jövőben mindenki a végzett munkája alapján részesüljön a béremelésből, és jobban be­csüljék meg azokat, akik na­gyobb teljesítményekkel já­rulnak hozzá a tervfeladatok teljesítéséhez. Ezután a bizalmitestület döntött arról, hogy a követ­kező három évben a válla­latnál bevezessék az új bé­rezési rendszert. Végül a há­zigazdák nevében Vermes Ferenc, az egri gyáregység igazgatója tartott rövid tájé­koztatást. Elmondta, hogy az általuk készített asztalokat és székeket ebben az évben 53 millió forint értékben tő­kés exportra szállítják. Ezt szem előtt tartva, a közel­múltban fejeződött be 27 millió forintért az a beru­házás, amely könnyíti a munkát és a minőséget ja­vítja. Működik már az Egye­sült Államokból vásárolt, programvezérlésű robotgép is, amellyel a székek felü­letkezelését végzik. A bizalmiak testületi ülé­se gyárlátogatással fejező­dött be. Mentusz Károly Nemzetközi tanácskozás a fejlődő országokról N emzetközi tanács kozás kezdődött kedden Budapes­ten a Stadion Szállóban a fejlődő országok gazdasági és társadalmi problémáiról. Az Országos Béketanács és a Bók e - v i lágtanács szervezé­sében több mint 30 országból érkeztek vendégek a konfe­renciára, amelyen számos ha­zai szakértő is előadást tart. A kétnapos összejövetelen részt vesz Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke. A nemzetközi tanácskozás fő témájá: a fejlődő orszá­gok gazdasága és társadalmi problémáinak súlyosbodása a jelenlegi világpolitikai és világgazdasági helyzetben. E kérdéshez számos referátum és hozzászólás kapcsolódott. Több felszólaló riasztó ada­tokkal támasztotta alá mon­dandóját. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. A gazdasági hatékonyság további javításáért A Fogyasztási Szövetkezet Országos Tanácsának ülése Kedden ülést tartott a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa. A testület megvitatta a mozgalom 1981. évi IX. kongresszusa hatá­rozatainak eddigi megvaló­sulásáról, valamint a továb­bi feladatokról szóló beszá­molót. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az országos tanács meg­állapította, hogy a fogyasz­tási szövetkezetek, szövetke­zeti vállalatok az elmúlt há­rom évben hatékonyan já­rultak hozzá az életszínvo­nal-politikai feladatok meg­valósításához, a külgazdasá­gi egyensúly javításához. Az áfészek gondoskodnak a mű­ködési területükön élő la­kosság kiegyensúlyozott el­látásáról. Az összességében pozitív eredmények mellett néhány feladatban elmara­dás mutatkozik. Számos áfész és vállalat versenyké­pessége gyengült, a konkur- rencia felbukkanását még nem képesek mindenütt ru­galmas üzletpolitikával el­lensúlyozni, megtartani a vevőkört. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, az új érdekeltségi formák elterjesztése sok helyen vontatottan halad, és gon­dokat okoz a túlzott admi­nisztráció is. (Folytatás a 2. oldalon.) Népszerűbbek az ismeretterjesztő művek Gyarapodó könyvtárak megyénkben A ma emberének — aligha lehet kétséges — szinte napról napra a több ismeretre, átfogóbb műveltségre van ahhoz szükséges, hogy megértse a változó világot, s megtalálja helyét benne. A valaha legolcsóbb, leg­könnyebben megszerezbető könyvek ára azonban egy­re növekszik. Természetesen adódik tehát a következ­tetés, mind többen és többször veszik igénybe majd a könyvtárak szolgáltatásait. Megyénk legnagyobb intéz­ményeit kerestük fel a kérdéssel, vajon az elmúlt esztendőben milyen pluszt, pluszokat tudtak kínálni. A válaszuk bizony nem egyértelműen kedvező. Az adatokból ugyanis kiderüli, hogy az emelkedő árakkal nem igen tartanak lépést az új beszerzésekre fordítható összegek. A megyei könyvtárnak mintegy 7500 kötetre futot­ta 1984-ben. Ezt egészíti ki a félszáznyi lemez és kazet­ta, a 63 térkép, kotta és dia. Az 52 ezer látogatót tavaly felújított környezetben fo­gadták az anyaintézmény­ben és a gyermekkönyvtár­ban is. Emellett jelentősen bővítették szolgáltatásaikat. Megkezdődött a már rég várt kottakölcsönzés, ezt kö­veti majd rövidesen a va­kok és csökkentlátók szá­mára beindítandó hangos könyvajánlás. Van mivel dicsekedniük a hevesieknek is. Az ő száma­ik ugyan szerényebbek, hi­szen csak 175 ezer forintért vásárolhattak, az olvasási körülmények azonban jelen­tősen javultak. Másik épü­letbe költözött ugyanis a gyermekrészleg. A volt já­rási hivatalban ma már he­tente 32 órán át fogadják az ifjú irodalombarátokat. Vonzó még ehelyütt a fris­sen beszerzett stúdióberen- dezés, miután lemezjátszó­kat, magnókat, rádiót, fej- haillllgatókat, erősítőket kap­tak. Egyre többen keresik föl az otthonos intézménye­ket. Ám, a dolgozók nincse­nek még megelégedve a be­iratkozottak számával. Re­mélik, a jelenlegi 850 fel­nőtt és a 700 diák mellé idén még többen csatlakoz­nak. Ezek az adatok persze nem mindig tükrözik azt, hogy mennyi mindent tesz­nek a szakemberek az új hívek toborzásának érdeké­ben. Míg Hevesen egy-két hónapos leltár okozott né­mi hullámvölgyet, addig Gyöngyösön a majd egy évig tartó költözködés. Arról, hogy a Wachott Sándor Könyvtár ismét volt helyén várja olvasóit, már több ízben beszámoltunk Jólesett bemutatni a régi- új intézményt, ahol bizonyá­ra nem lesz nehéz ismét el­érni a korábban volt köl­csönzési számot. Segít majd ebben a most kialakítandó fonotéka, amelyre félmilliót szántak. Modern berendezé­sek váltják föl rövidesen az elavult lemezjátszót, mag­nót. A hatvaniak, sajnos, nem számolhatnak be ugyan­ilyen örömteli eseményekről Jogos panaszuk, hogy egy­re inkább elavulóban van felszerelésük. Valószínűleg azonban nem ennek, hanem az egyre csökkenő szabad időnek tudható be, hogy a beiratkozottak létszáma ná­luk is stagnál. Hasonlóképpen általános jelenség, hogy látogatóik íz­lése észrevehetően változik,. Mind többen keresik a szak­könyveket, illetve a tudomá­nyos és egyben olvasmányos köteteket. Van miből válo­gatniuk, hisz a kiadók egy- re-másra igényesebb íráso­kat jelentetnek meg. Talán ez fesz az útja annak, hogy ismét számottevően gyara­podjon a könyvet forgatók száma.. . Egyelőre csak jó­solni lehet, mert a legfris­sebb, pontos statisztikák még nem készültek el. De ha majd rendelkezésre állnak, tanulságos lesz viszatérni a témára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom