Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-29 / 23. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. január 29., kedd Az egri tanárjelöltek próbatétele Milyen is azaz átalakulási folyamat, amely diákból a tanári munkába vezet át? Nem egyszerű és nem is lehet gond nélkülien köny- nyed. A gyermekek nagy izgalommal és magas igénnyel kutatják az új tanár néni, tanár bácsi tekintetét, gesztusát, hangját, cselekedeteit, és nagy kritikával ítéleteit, megnyilatkozásainak minden mozzanatát. Űjat, frisset, a megszokottól eltérőt, izgalmasat és szépet várnak, és ennek —vagy sikerül, vagy nem — eleget kell tenni. A felelősséget itt már nem le. hét megosztani, akár tetszik, akár nem. Egyedül kell a katedrára áílva megfelelni az oktatás, nevelés ismert elveinek, ugyanakkor sikerüljön magával ragadni 30, 40 gyerek érdeklődését is. Igaz ugyan, hogy a főiskola gyakorló általános iskoláiban két féléven át megtehették az első lépéseket mindkét szaktárgyuk tanításában, de ez még kevés. A szakvezető tanárok irányító, ellenőrző, segítő munkája, állandó jelenléte nyújt egyfajta feszültséget, de biztonságot is. Az évfolyamtársak biztató mosolya, tekintete, olykor titkon leadott jelzé. se sokszor jelenthetett mentőövet egy-egy kritikus szituációban. Most azonban ezekről le kell mondani, a feltételek mást diktálnak. Még alaposabb felkészüléssel, átgondolt, megérlelődött koncepcióval lehet csak a tanulók elé állni, és még ezekhez biztosítani kell az improvizációs képességet is, amely számtalan helyzetben megmentheti a tanárjelöltet a tehetetlenségi helyzettől. Mindezekhez biztos szakmai tudás, metodikai, didaktikai, logikai, pszichológiai ismeretek komplex alkalmazására van szükség. Ez a tanárjelölt generáció megélte az általános és a középiskolákban a reformok sorozatát, s olyan helyzetbe került, hogy reformtantervek és -tankönyvek alapján kell végezMég néhány nap és már véget ér a vizsgaidőszak, az első félév „termésének betakarítása”, és az utolsó éves főiskolásokra újabb erőpróba vár. Február else* jétől négy héten át az „ELET” valódi ízeivel ismerkednek az ország 143 iskolájában az egri főiskolások, akiknek száma az idén rekordot ér el: 272 fő. A tanárképzés egyik legbonyolultabb szakasza ez, hiszen minden tanárjelölt megmérettetik egy teljesen új közösségben, a gyerekek, a tantestületek, de önmaga előtt is. Most egy hónapig a diákból tanárrá kell válni, és ez nem egyszerű azok részére, akik elhivatottságból jöttek a főiskolára, akik a pálya társadalmi presztízsét ismerve is vállalták a tanári hivatást. ni a munkájukat. Ez a szokottnál bonyolultabb követelményeket támaszt a tanárjelöltekkel és a gyermekekkel szemben is. Az új, mo. dern ismeretek korszerű átadásához magas fokú szakmai biztonságra és színes, változatos, metodikai kultúrára van szükség, és még ez sem elég. A lelkesedés, a belső tűz és lobogás mellett a hit. a bizalom is igényel- tetik a sikerhez. Mindezek a belső és külső, tartalmi és formai követelmények szövik át meg át a diákból a tanárrá való „átalakulás” folyamatát. Nem ígér könnyebb sikert a testületekbe való beilleszkedés sem. Tanár kollégákká válnak az ifjú tanárjelöltek a jobbik esetben, és ez nagy, jelentős beindító erő. Ebben az esetben a testület a legtöbbet adta az ifjú jelölteknek. Mindezt te. tézheti egy jó szaktanár, aki partnerként fogadja az ifjú kollégát, de követel tőle következetesen és felelősséggel. Túl optimisták lennénk, ha ez mindenütt így lenne. Ennek az ellenkezője viszont sok elháríthatatlan akadályt gördíthet a fiatal jelöltek elé. Az intrika, a piszkáló- dás, ingerültség szemlélése és érzékelése kiábrándultságot, riadalmat, dilemmákat idéz elő az életet még nem eléggé ismerő tarfárjelöltekben. Veszélyes ártalom ez, amely elkerülhető, ha a tantestület jó együttesnek számít. Ennek érdekében alakítottunk ki olyan bázisiskola rendszert, ahol jó szaktanárok, igazgatók minden évben vállalnak felkérésünk alapján egy-két, esetleg több hallgatót is a februári külső iskolai gyakorlatokra. Ez tiszteletre és elismerésre méltó szolgálata az oktatás és nevelés ügyének. Ezek a tanárok önzetlenül feltárják munkájuk belső titkait és rejtelmeit, ami közöttük és kis tanítványaik között kialakult, egy harmadik személynek, a fiatal kis tanárjelöltnek. Ez kívülről meg. ítélve egyszerűnek és természetesnek tűnik, pedig nem így van a valóságban. Konkrét bizonyítékok sora tárulhat fel a tanárjelölt és gyerek előtt egyaránt arról, hogyan birtokolják a tanulók a szakmai ismereteket, milyen a tanár—diák kapcsolat, a módszerek művelésében ki hol tart, és sorolhatnánk mindazokat a tényezőket, amelyek elemzésire alkalmas képet biztosíta. nak a tanár, a tanárjelölt, a diák dimenziójában. Ezt csak azok vállalják, akik hivatásukat szeretettel és rajongással végzik. Hála és köszönet illeti meg ezeket a kollégákat nyitottságukért, őszinteségükért, nagyszerű hivatástudatukért. Elkerülhetetlenül szükségessé vált ennek az önzetlen munkának a méltó anyagi elismerése is. Ha csak a szakórák megtartására való Szerb Antal emlékére KEDDTŐL KAPHATÓ AZ ÜZLETEKBEN Felvételi tájékoztató '85 A BALLADÁK ÉS DALOK HŐSEI (11/1.) Betyárok világa Heves és Külső-Szolnok vármegyében Mától kapható az 1985. évi felvételi tájékoztató minden olyan település postahivatalában, ahol közép- vagy felsőoktatási intézmény van. A felvételizőket érdeklő információk — az idén először — három kötetben találhatók meg. A most megjelenő „Felvételi tájékoztató az 1985/86. tanévre" című kiadvány a jelentkezési lap kitöltéséhez szükséges információkat tartalmazza. Tájékoztat az induló szakok, szakpárok keretszámairól és más hasznos tudnivalókról. Külön kötetben találhatják meg az érdeklődők a tavalyi felvételi vizsgák tételeH és megoldásukat. E kiadvány tanulmányozása a diákokat saját felkészültségük ellenőrzésében segíti majd. A kötetet február 10-től ugyancsak a postahivatalokban lehet megvenni. A harmadik, az általános tudnivalókat tartalmazó könyv részletesen bemutatja az egyetemeket és a főiskolákat, közli: milyen szakon lehet továbbtanulni, miből kell felvételizni, milyen képzés szükséges a diploma megszerzéséhez. Ezt a kötetet február 20-tól a könyvesboltok árusítják. A jelentkezés határideje nem változott: március 1-ig kell a kitöltött lapokat leadni a középiskolákba, onnan pedig 15-ig jutnak el a főiskolákra, egyetemekre. Az esti, levelező oktatásra valamennyi intézményben március 15-ig lehet jelentkezni. A jelentkezési lap — amely a korábbiaknál lényegesen egyszerűbb — a postán kapható felvételi egységcsomagban található. A korábbi években megjelent felvételi nyomtatványok — a számítógépes adatfeldolgozásra való átállás miatt— nem használhatók. Ha a jelentkező a középiskolát 1983-ban vagy korábban, illetve esti vagy levelező tagozaton végezte — mind nappali, mind esti, levelező tagozatra jelentkezés esetén közvetlenül a felsőoktatási intézménybe küldje kérelmét. A jelentkező ugyanazon tanévben csak egy hazai felsőoktatási intézménybe (karra) adhatja be kérelmét, de egyidejűleg pályázhat valamely művészeti főiskolára, a Test- nevelési Főiskola tanári szakára, a néphadsereg katonai főiskoláira, külföldi egyetemre, valamint a nyíregyházi főiskola repülőgépvezetői és a Budapesti Műszaki Egyetem hajózási üzemmérnöki szakára. A felvehetők létszáma az előbbi évhez viszonyítva 500-zal emelkedett: az idén 16 500 nappali tagozatos hallgatót .vesznek fel. A pedagógushiányra tekintettel elsősorban a középiskolai tanárképzést folytató tudományegyetemek keretszámait emelték meg jelentősen. Kisebb mértékben nőtt az általános iskolai tanár-, a tanítóképző főiskolákra és az óvónőképzőkbe felvehetők száma is. A tavaly előtt életbe lépett 120 pontos felvételi rendszerben nincs változás. A XVIII. - század második felében, a fokozódó feudális elnyomás következtében a telkes jobbágyparasztság egyre nagyobb tömegei vesztették el földjeiket. A kíméletlen adózás, a mezőgazda- sági termények alacsony fel- vásárlási ára, a korrupt köz- igazgatás súlyosbította a helyzetet. A nagyfokú elszegényedés koldusokat, földönfutó szegénylegényeket szült, akik közül sokan törvényen kívüliekké, útonállókká, betyárokká lettek. Ez idő tájt valósággal „fog- dosták” az újoncokat, akik igyekeztek tömegesen megszökni az emberhez nem méltó bánásmód miatt. A szökött katona azzal, hogy állomáshelyét elhagyta, üldözötté vált, sehol nem lehetett biztonságban a reája vadászó pandúroktól, akik visszatoloncolták alakulatához. A mozgásszabadságot ráadásul szigorú rendeletekkel korlátozták: tilos volt a koldusoknak az egyik helyről a másikba csavargása, büntetés várt azokra a kocsmárosok- ra, akik „útilevél” nélkülieknek ételt, italt és szállást adtak, s azokra a gazdikra, akik ilyet alkalmaztak! A földönfutók rákényszerültek a hegyekben, erdőkben, lakatlan területeken a bujdo- sásra. Létfenntartásuk érdekében pedig az útonállásra. így alakult ki a betyárvilág. Keskeny István 22 éves de- zertőr, az alábbiakat mondfelkészítés idejét számítjuk ezért a komoly szellemi mun. káért, alig nyolc forintos óradíj jut a szakvezetőnek. Ebben az esetben még nem is vettük figyelembe az ifjúsági mozgalom munkájába való bekapcsolódás megszervezését, az úttörő-, őrsi és rajfoglalkozásokra való fel. készítést, a szülői értekezletek, testületi tanácskozásokra történő előkészítést stb. Mert nemcsak tanítják a főiskolai tanárjelöltek a szaktárgyaikat 15—15 árában, hanem szervesen be kell vonni őket az iskola életének minden élő folyamatába. A sokrétű tevékenység, a pedagógusmunka megszerve. zése, ellenőrzése, a tapasztalatok megbeszélése, mind a vezető tanárnak, mind a tanárjelöltnek bőségesen ad munkát. Jó együttműködést feltételez, amely azzal zárul, hogy szak. szerű szöveges minősítés készül a jelölt egyhónapos oktató-nevelő, mozgalmi munkájának értékeléséről, amelyet osztályzatban is rögzíteni kell. Az elmúlt tizenöt év tapasztalatai jók. Az iskolák 98 százalékban szívesen fo. gadják a hallgatókat. Beilleszkedésük rugalmasan, az élethez alkalmazkodva történik. Szakmai, pedagógiai igényeiket megtartva a gyerekek tiszteletét, szerétét, igen gyakran a rajongásukat birtokolva, élményekben gazdagon' térnek vissza az anyaintézménybe. Gyerekek által készített kedves ajándékok, levelek, üzenetek, meghívások igazolják, hogy sikerült az első nagyon nehéz, de mégis csodálatos erőpróba. Szeretnénk, ha ez a nemes tradíció tovább foly. tatódna. Kívánjuk minden tanárjelöltnek, vezető tanárnak, és a gyermekeknek is, hogy így legyen. Dr. Gál István az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgató-helyettese ta el betyárrá válása történetéként 1807-ben, az egri bíróság előtt: „Éppen most múlt esztendeje, Miskolcz Városábul a katonaságtól megszökvén, egyenesen Szülötte földem felé jöttem, hol utamban Hasznosi-huta tájékán egy Szénégető embert vevén észre, annak Szűrét, melly egy fa mellé vala teve, el loptam. Azon üdőtől fogva Erdőkön széjjel lappangván az ősz bekövetkeztésével Bágyi János és Ka- bok Ferentz Dezertörökkel a Nyikom nevezetű réten ösz- ve akadván egyes akaratval el tökéllettük, hogy Elek Comissziáius Úrnak Szurdo- ki csárdáját, azon okbul, hogy ö szokta az Hlyen Szegény Legényeket üldözni, ki ra- bollyuk a mint is puskával, botval és fejszével fel fegyverkezvén egykor Nap lement után az említett Csárdára ráütvén ...” A kemény, nomád, szabad élethez szokott pásztorember is könnyen válhatott betyárrá, ha a rábízott állatokkal nem tudott elszámolni. Gábor András dorogházi kondás, Pintér József csavargó, Bene József szuhai kondás, 1809. október 21-én, pisztolyokkal és baltákkal felfegyverkezve, „a Bátori Sertés nyájra reá ütöttek”. Elfoga- tásuk után, rövid tárgyalást követően, október 26-án már lógtak az egri akasztófán. A megyék közigazgatási rendszere tűzzel-vassal igyeA náci ideológusok kultúrateremtő és kultúraromboló „fajokra” osztatták az emberiséget. A német népet természetesen jaz első cső- porthoz számították. Vajon melyik csoportba sorozták volna — ha ilyen kérdések eldöntésére még marad idejük — magyarországi bérenceiket, a Sztójay- és Szá- lasi-féle hatalom emberse- lejtjét? Nem győzzük számba venni azokat a veszteségeket, amelyeket értelmiségiek legyilkolásával a magyar kultúrának okoztak. Áldozataik névsorában több olyan jelességnek a nevét is olvashatjuk, akik a német szellemnek is szolgálatot tettek, mint irodalom- történészek, vagy műfordítók. Deportálásban pusztult el Mohácsi Jenő. Madách német fordítója, öngyilkos" ságba kergették nyolcvankét éves korában Radó Antalt, a jeles versfordítót, puskatussal verték agyon a század egyik legjelentősebb magyar irodalomtudósát, Szerb Antalt. 1901-ben született. A gimnáziumban Sík Sándor volt az osztályfőnöke. Magyar— német—angol szakos tanári oklevelet kapott. Néhány évig középiskolában tanított. Egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1934-ben jelent meg A magyar irokézéit a lopásokat, rablásokat és útonállásokat megfékezni. A kivégzettek helyére mindig újabbak léptek: a folyamat évtizedeken keresztül folytatódott, egészen a XIX. század végéig. A betyárok olykor bandákba verődtek. A környék leghírhedtebbje a Palatincz- ki István és Zöld Marci vezette társaság voLt, amelyik hét éven át garázdálkodott, igen nagy területet bekalandozva. Palatinczki Tóth Pistaként, Gyulai Petiként és Becskereki Petiként is szerepelt. Kezdetben Bács és Csongrád vármegyében társaival lovakat, marhákat hajtott el. A perzekutorok elől embereivel egyre északabbra húzódott, de jóformán maga maradt. Üjabb társak után nézett és így akadt ösz- sze Zöld Marcival, aki bé- rettyóújfalusi nemes volt, később pedig Kapus Mihály csavargóval. Erősen felfegyverkezve, nyolcán portyáz- tak Szatmár, Bihar és Heves, Külső-Szolnok megyék területén. Az egyre növekvő hírű csapatot a „generális persecutio” sem tudta megfékezni, pedig az érintett megyék még a katonaságot is rájuk küldték. Egy lakodalmi mulatság okozta vesztüket: Bulyovszky comisszári- us és Elek Mihály megyei biztos hat, jól fegyverzett hadnaggyal meglepte őket. dalom története című könyve, amely tagolásával, előadásmódjával meglepte az adathalmazokhoz és konzervatív kenetességhez szokott olvasóközönséget. Hiába fa- nyalgott a jobboldal, hiába morgolódott a szélsőjobb, a szakma elismerte, és számos magyartanár felhasználta a tanításban. 1941-ben került a könyvpiacra A világirodalom története, szellemesen és rendkívüli irodalmi, filozófiai látókörrel megírt 3 kötetes munkája. Irt számos kisebb irodalmi tanulmányit, amelyek az európai szellem teljességének igényével elemeztek egy-egy írói müvet, vagy irányzatot. Irt regényeket. novellákat is, utóbbiak közül legismertebb A Pendragon-legenda, a kalandregényből és tudományos művelődéskutatásból elegyített rendkívül izgalmas történet. A magyar toll egyik legeurópaibb mestere volt az Európától egyre távolodó Magyarországon. 1944-ben munkaszolgálatra hívták be. Ahogy a szovjet csapatok közeledtek, hajtották nyugat felé, ugyanúgy, mint Radnóti Miklóst. A bestiális gyilkosság a rendelkezésünkre álló adatok szerint 1945. január 27-én történt az ország nyugati határán, Balf község területén. Az elásott holttestet a felszabadulás után megtalálták, és ünnepélyesen helyezték el a jeles íróhoz méltó sírba. Az ötvenes évek első felében elutasítóan kezelték örökségét, az ötvenes évek végétől azonban egyre-más- ra jelennek meg munkái új kiadásban, több regényét és novelláját lefordították idegen nyelvekre. A magyar szellemi kincstárnak nagv értékei; korai halála soksok új értéktől fosztotta meg a magyarságot. A puskatus nemcsak egy ember koponyájára csapódott, hanem nemzeti kultúránkra is. Bán Ervin Palatinczkit megfogták, de Zöld Marcinak és Kapus Miskának sikerült meglépniük az éj leple alatt. Őket később, egy öcsödi ember tanyáján, illetve Vásárhelyen fogták el és a fegyvernek i határban felakasztották mindhármukat, 1816. december 6-án. Zöld Marciék országos hírre tettek szert, cselekedeteiket megtoldva ezzel-azzal. szájról szájra híresztelték. Népszerűségüket növelte a róluk írott sok ponyva, amelyeket vásárokban terjesztettek. Petőfit is egy ilyen ponyvafüzetben megírt történet inspirálta „Zöld Marci ' című színdarabja megírására, de mivel a Nemzeti Színház művét nem hozta színre, megsemmisítette. Megmaradt viszont a róla írt költeménye, amelyben a zsiványt meglehetősen rokonszenvesnek ábrázolja: Fegyverneki puszta, fegyverneki puszta Szegény jó Zöld Marci halálát okozta Négyágú épület volt halálos ágya S temetési dala varjak károgása (részlet) A versezet az idők folyamán folklorizálódott, dallammal együtt, balladaként gyűjtötte Nyitrában Kodály, a XX. század elején. Nagy Miklós