Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. január 19., szombat. 3. T á jé kozta tó az egyes társadalombiztosítási intézkedésekről A Minisztertanács közleménye a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a lakossági jövedelmeket érintő intézkedésekről A kormány — az 1985. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban — döntést hozott több termék és szolgáltatás fogyasztói árának, illetve díjának január 21-i hatállyal történő emeléséről, és ezzel egyidejűleg szociál- és népesedéspolitikai, valamint más, a lakossági jövedelmeket érintő intézkedéseket hozott. I. 1985-ben a népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal 7 százalékkal emelkedhet, ezen belül mintegy 3 százalékot képviselnek a hatósági, központi áremelések. Az áremeléseket a költségvetés egyensúlyának megőrzése, az ésszerű, takarékos energiafelhasználás elősegítése, a termelési költségek emelkedése és az ártámogatások mérséklése teszi szükségessé. A tej és tejtermékek átlagosan 28—29 százalékkal drágulnak. Ezen belül a tehéntej ára 27, a sajtoké átlagosan 40, a tejfölé 17, a tehéntúróé 34 százalékkal emelkedik. A tehéntej literenkénti ára 6 forintról 7,60 forintra, a 10 dekagrammos teavaj ára 6 forintról 7,70 forintra, a sajtok közül például a trappista sajt kilogrammonkénti ára 53 forintról 77 forintra emelkedik. A RÄMA margarin ára 13.80 forintról 17,50 forintra emelkedik. A cukor fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal lesz magasabb. Így például a normál kristálycukor kilogrammonként 21,50 forint helyett 25 forintba kerül. A tartósított termékek közül a húskonzervek, a húsos ételkonzervek és halkonzervek 9—10 százalékkal, a gyorsfagyasztott húsok és húsos ételek 16—18 százalékkal. a gyümölcskonzervek és gyorsfagyasztott gyümölcsök, a gyorsfagyasztott főzelékek és hústalan félkész ételek 11 —12 százalékkal drágulnak, így például a 16,10 forintos húskonzerv ára 17,50 forintra, a gyorsfagyasztott, 20 de- kás bélszínroló ára 18,50 forintról 21,30 forintra, a félkilós gyorsfagyasztott zsenge zöldborsó ára 20 forintról 22,60 forintra emelkedik. Növekszik az egyes zöldség alapú konzervek ára is. Így például a 18,70 forintos (5/4-es üveg) csemege- uborka ára 20,20 forintra, az 5,70 forintos (1/10-es) paradicsomsűrítmény ára 6,10 forintra emelkedik. A bébiételek ára nem változik. Az édesipari termékek átlagosan 5,5 százalékkal, ezen belül a cukorkák átlag 10 százalékkal, a csokoládé 5— 6 százalékkal, a hazai kakaóporok 15 százalékkal drágulnak. Így például a 10 dekás töltött, málna izű cukorka ára 4,30 forintról 4,70 forintra, a 20 dekás „Arany” kakaópor ára 28,60 forintról 33,50 forintra, a 10 dekás táblás ét- és tejcsokoládé ára 20 forintról 21 forintra emelkedik. Számos édesipari termék, köztük a háztartási keksz, az egyéb, bevonat nélküli kekszek és a diabetikus csokoládé ára nem változik. Az élelmiszerek áremelése következtében emelkednek a vendéglátóipar és a munkahelyi étkeztetés árai is. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok a költségemelkedést vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkeznek, átvállalhatják. A gyermek-, diák- és szociális intézmények étkeztetési térítési dijai nem változnak, a költségemelkedést az állam megtéríti. A szén, a brikett, a tűzifa, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás ára, illetve díja átlagosan 25, a koksz, a háztartási tüzelőolaj és a pro- bán-bután gáz ára átlagosan 30, a villamos energiáé átlag 18 százalékkal emelkedik. így például Budapesten 1 mázsa kevert szén 45,10 forintról 56,50 forintra, a dorogi brikett 75,20 forintról 94 forintra, a tűzifa mázsánként 78 forintról 97,50 forintra, a diókoksz mázsánként 196,40 forintról 253,30 forintra drágul. A háztartási tüzelőolaj literenkénti ára 4,80 forintról 6,20 forintra nő. A fűtési célú felhasználás korlátozása érdekében, a propán-bután gáznál idényár kerül bevezetésre. így például, a 11,50 kilogramm töltésű palackban a propánbután gáz kilónkénti ára fűtési idényben (október 15. és április 15. között) 4,40 forintról 6,60 forintra, fűtési idényen kívül 4,40 forintról 4,80 forintra nő. A távfűtés fűtési idényre vonatkozó légköbméterenkénti díja január 21-től 23,40 forintról 28,80 forintra, a táv-melegvízszolgáltatás víz- köbméterenkénti díja pedig 10,20 forintról 13,50 forintra emelkedik. A villamos energia kilowattóránként országosan egységesen 25 fillérrel drágul. A külön mért éjszakai áram tarifája kilowattóránként 60 fillérről 70 fillérre nő. A villamos energiánál és vezetékes gáznál a felemelt díj a március 21-e után leolvasott fogyasztásra érvényes. A postai szolgáltatások díja átlagosan mintegy 85 százalékkal emelkedik. Ezen belül nagyobb mértékben nőnek a levél és levelezőlap bérmentesítési díjai. Például a szabvány méretű levélé 2 forintról 4 forintra, a levelezőlapé 1 forintról 2 forintra nő. Kisebb mértékben emelkednek a belföldi posta- utalványok, a csomag házhoz kézbesítése, -a szocialista országokba szóló küldemények, valamint a postai külön szolgáltatások díjtételei. A városi közlekedési díjak február 1-től differenciáltan emelkednek, átlagosan 55—60 százalékkal. A vonaljegyek ára kétszeresére, az általános havi bérletek közül a villamosbérletek ára Budapesten 45 forintról 75 forintra, a kombinált bérleteké Budapesten 110 forintról 170 forintra, vidéken ezzel arányosan emelkedik. A tanuló- és nyugdíjasbérletek ára nem változik. A január 21. után megjelenő könyvek fogyasztói ára átlagosan 7 százalékkal emelkedik. A tankönyvek fogyasztói ára nem változik. _.A színházak és zenei intézmények, a cirkusz, a varieté, valamint a filmszínházak helyárai átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Az áremelés differenciáltan és fokozatosan valósul meg. A már eladott bérletek ára nem változik. Április elsejével emelkednek a SZOT üdülési díjai is, a főszezonban napi 12 forinttal, a szezonon kivül napi 7 forinttal, átlagosan 10 —15 százalékkal. A személygépkocsik fogyasztói árai az I. negyedév folyamán, az import beszerzési árak növekedése miatt, átlagosan 3—4 százalékkal, típusonként eltérő mértékben fognak növekedni. II. A lakosság 1985. évi jövedelmeinek meghatározása az áremelkedések figyelembevételével történt. Ennek alapján 1985-ben a lakosság munkából származó jövedelme 8 százalékkal, pénzbeni társadalmi jövedelme 9 százalékkal emelkedik. Az átlagkeresetek — a bér- és keresetszabályozás rendszere, egyes bérintézkedések, valamint a bérpreferenciák fel- használásának együttes hatására — 7—7,5 százalékkal nőnek. Januártól — az év elején szokásos, automatikus nyugdíjemelésen felül — havi 80 forinttal kiegészülnek a 3000 forint alatti nyugdíjak, nyugdíj jellegű ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély. Gyermekenként havi 40 forinttal egészül ki a családi pótlék, az egygyermekeseknek fizetett jövedelempótlék, valamint az ösztöndíj. A három- és több gyermekesek családi pótléka gyermekenként havi 70—120 forinttal nő, így a pótlék gyermekenkénti összege egységesen havi 840 forint lesz a nagycsaládosoknál. A megemelt nyugdíjakat januárban folyósítják. A megemelt családi pótlékot az érintettek első alkalommal februárban kapják kézhez. Az aktív dolgozók személyre szóló ár-ellentételezésben nem részesülnek. Ugyanakkor a munkáltatók — bérfejlesztési lehetőségeik terhére — minden alkalmazottjuknak havi 50 forint, feltétel nélküli béremelést adhatnak. Családonként 40 ezer forinttal nő a három- és több gyermekesek lakásépítéséhez és -vásárlásához nyújtott állami támogatás. Az egyetemi és főiskolai hallgatók januártól jogosultak a gyermekgondozási segélyre. Az általános iskolai diákétkeztetés nyersanyag- normája étkezésenként 1 forinttal nő, az emelkedést a költségvetés fedezi. A táppénz és a terhességigyermekágyi segély számításának alapjává a nyugdíj- járulék nélküli (nettó) kereset válik. A táppénz mértéke a pályakezdők számára is 75 százalék lesz. Ennél nagyobb, 80 százalék lesz a táppénz a betegállomány 31. napjától és 85 százalék a 91. napjától. A kórházi ápolás idejére nem vonnak le a táppénzből, erre az időre is a teljes táppénz jár. Az új táppénzszámítás a januártól betegállományba kerülőkre érvényes. A táppénzrendszer módosítása összességében ugyan mérsékli a táppénz- kifizetést, de kedvezőbb a hosszabb ideig tartó beteg- állományban levők és a kórházi ápolásban részesülők számára. Februártól 50 százalékkal emelkedik a szakmunkástanulók ösztöndíja. Március 1-től életbe lép a gyermekgondozási díj rendszere. A díjra az egy éven aluli gyermeket nevelő és a március 1. után szülő anyák jogosultak. Mértéke általában a táppénznek felel meg, de nem lehet kisebb a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori minimumánál, s nem lehet nagyobb annak kétszeresénél. Ennek alapján 1985-ben a gyermekgondozási díj 2250— 4500 forint között állapítható meg. A gyermekgondozási díj az anya nettó keresetével azonos összegű akkor, ha az utóbbi nem éri el a havi 2250 forintot. Az intézkedés annak a folyamatnak első lépése, melynek nyomán a gyermekgondozási segély fokozatosan az anya keresetével arányos juttatássá alakul át. A gyermekgondozási díj egyéves koron túli kiterjesztését a VII. ötéves terv időszakában tervezik. Szeptember 1-től 4 héttel emelkedik a terhességi-gyermekágyi segély (szülési szabadság), 2500 forintról 4000- re nő az egyszeri anyasági segély. A gyermekápolási táppénzt szeptembertől az eddigi 6 éves korral szemben a gyermek 10 éves koráig vehetik igénybe az arra jogosultak. Az Országos Társadalom - biztosítási Főigazgatóság a Minisztertanács közleményében ismertetett társadalombiztosítási intézkedésekről a következő tájékoztatást adja: Az év elején szokásos, automatikus nyugdíjemelésen felül havi 80 Ft kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok és rendszeres, nyugdíjszerű ellátásban részesülők, akiknek a nyugdíjuk (ellátásuk) 1984. december havi összege a 3000 Ft-ot nem haladta meg. A havi 3000 Ft-ot meg nem haladó nyugdíjak január 1-től, az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés összegére is tekintettel, tehát összesen havi 180 Ft-tal emelkednek. A kiegészítést — az ismertetett feltételekkel — azok is megkapják, akiknek ellátását a jövőben állapítják meg. Ugyancsak havi 80 Ft-tal kerülnek emelésre a minimum-nyugdíjak, • a házastársi pótlék és a pótlékra jogosító összeghatár, a meghatározott összegű szociális ellátások, továbbá a sorkatonák hozzátartozóinak járó családi segélyek. Kiegészítés (emelés) ugyanazon személy részére csak A családipótlék-emelé- sek megszüntetik az öt- és többgyermekeseknél eddig alkalmazott degresszív családi pótlékot. A súlyosan fogyatékos, továbbá a nevelő szülőhöz kihelyezett, állami gondozásba vett gyermek után a családi pótlék összege január l-től 1040 Ft-ra emelkedik. A felemelt családi pótlékot a szokásos időben, február első napjaiban folyósítják, a családi pótlékra jogosult nyugdíjasak pedig a felemelt összeget már a január havi nyugdíjukkal megkapják. Január l-től a gyermek- gondozási segélyhez járó havi 360 Ft kiegészítés havi 80 Ft-tal emelkedik. így az első gyermek után 800 plusz 440, a második gyermek után 900 plusz 440, a harmadik és minden további gyermek után 1000 plusz 440 Ft gyermekgondozási segély jár. 1985. január l-től változások történtek a táppénzrendszerben. Eszerint csak a nyugdíjjárulékkal csökkentett (nettó) kereseteket lehet figyelembe venni a táppénz kiszámításánál. A rendelkezés végrehajtása úgy történik. hogy a keresetekből a ténylegesen havonta levont nyugdíjjárulékot figyelmen kívül kell hagyni. A rendelkezés azokra vonatkozik, akik 1984. december 31-e után válnak keresőképtelenné. A folyamatosan táppénzben részesülők jogosultságuk megszűnéséig a korábbi rendelkezések alapján kapják a táppénzt. A táppénzhez járó havi 310 Ft ún. általános bérpótlékot továbbra is folyósítani kell. Az elmondottakat kell alkalmazni a ter hességi-gyermekágyi se- géy kiszámításánál is. Azokat a betegeket, akik 1984. december 31-e után kerülnek kórházba, a kórházi ápolás idejére — szemben az eddigivel — teljes táppénz illeti meg. összhangban a táppénzt érintő rendelkezéssel 1985. január l-től a ter hességi-gyermekágyi segélynek is teljes összege jár egy jogcímen jár. Ezt az érintettek külön kérelem nélkül, már 1985. január hónapra járó nyugdíjukhoz megkapják. Ugyancsak külön kérelem benyújtása nélkül kapnak házastársi pótlékot január 1-ével kezdődően azok a nyugdíjasak is, akik eddig házastársuk után jövedelempótlékban részesültek, és az összeghatár emelése következtében válnak jogosulttá házastársi pótlékra. Január l-től minden családi pótlékot 'és egy gyermek után járó jövedelempótlékot fel kell emelni gyermekenként havi 40 Ft-tal. A népesedéspolitikai intézkedések keretében január l-től ezen túlmenően felemelésre ■kerül a három- és több gyermekesek, a súlyosan fogyatékos, az állami gondozásba vett gyermeket eltartó szülő (nevelőszülő), továbbá a kétgyermekes egyedülállók családi pótléka. Ez utóbbi intézkedés az említett körben a családi pótlékok összegeit eltérő mértékben érinti, ezért az áttekinthetőség érdekében a következőkben ismertetjük az 1985. január l-től érvényes csalá- dipótlék-összegaket. a kórházi ápolás tartamára. Előnyösen változik a táppénz mértéke azoknál a betegeknél is, akik hosszabb időn át vannak táppénzes állományban. Azok esetében, akiknek a keresőképtelensége 1984. december 31-e után kezdődik, a keresőképtelenség 31. napjától 5 százalékkal, a 91. napjától újabb 5 százalékkal magiasabb mértékű táppénz jár. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek a táppénzét az elért keresettől függetlenül. meghatározott összegben, illetve meghatározott összeg alapulvételével állapítják mag, és azokra sem, akiknek a táppénz-alapjából nyugdíj járulékot levonni nem kell. A pólyakezdő fiatalok táppénzjogosultsága úgy módosul, hogy január 1-cől kezdődően az, aki 18. életévének a betöltése előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányainak a befejezését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított akkor is 75 százalékos mértékű táppénzre jogosult, ha nincs két évi megszakítás nélküli biztosítása. 1985. január l-től kibővül, a gyermekgondozási segély- a jogosultak köre ugyanis az egyetemek, főiskolák nappali tagozatos hallgatói is jogosultak lesznek gyermekgondozási segélyre. Rugalmasabbá válnak a gyermekgondozási segély általános jogosultsági szabályai, valamint a gyermekgondozási segély melletti munkavállalás szabályai. 1985. január l-től módosul a gazdasági munkaközösségben, ipari szakcsoportban, főfoglalkozás mellett ún. kiegészítő tevékenységet folytató tagok társadalombiztosítási kötelezettsége. A havi 250 forint baleseti járulék helyett ugyanis elért jövedelmük 10 százalékát kell befizetniük társadalombiztosítási járulék címén, mégpedig a vállalathoz, amely r hozzá befizetett összeget t társadalombiztosítási szervhez továbbítja. 1985. március l-től új társadalombiztosítási ellátás, a gyermekgondozási díj kerül bevezetésre. A díj bevezetésében a népesedés- politikai célokkal egyezően a gyermeket vállaló családok fokozottabb támogatása jut kifejezésre. A gyermekgondozási díj a gyermekgondozási segélytől teljesen eltérő és annál jóval magasabb szintű ellátás. miután az egyéni keresethez, mértéke pedig a táppénz mértékéhez igazodik. A gyermekgondozási díjat — a gyermek egyéves koráig — a jelenleg gyermekgondozási segélyben részesülők, illetőleg arra jogosultak vehetik igénybe. A gyermek- gondozási díjat igényelheti minden anya (egyedülálló apa), akinek a gyermeke 1985. március 1-én első életévét még nem töltötte be, tehát az is, aki a szülési szabadság lejárta után visszament dolgozni, és az is, aki gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A díj bevezetése mellett a gyermekgondozási segély ren szere továbbra is megmarad. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a dij lejárta után a gyermekgondozási segély a gyermek hároméves (súlyosan fogyatékos gyermek esetében hatéves) koráig — a jogosultság ismételt elbírálása nélkül — igénybe vehető. Előfordulhat az is. hogy a gyermek- gondozási segély összege több gyermek, vagy alacsony kereset esetén Ikedvezőbb a gyermekgondozási díjnál. Ezért a gyermekgondozási dij és a gyermekgondozási segély között a jogosult választhat. A gyermekgondozási díj napi öszege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (1985- ben a 2 250 Ft-nak) a harmincad részénél és nem lehet több annak kétszeresénél. így 1985-ben a napi összeg 75 Ft-nál kevesebb és 150 Ft-nál több nem lehet. 1985. szeptember l-től felemelésre kerül az anyasági segély összege 2500 Ft-rói 4000 Ft-ra. Ugyancsak ez időponttól négy héttel meghosszabbodik a szülési szabadság ideje, amely így 20 hét helyett 24 hét lesz. Ebből 4 hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni, illetve igénybe venni. Ennek megfelelően a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az ideje is meghosszabbodik. 1985. szeptember l-től a beteg gyermek ápolása címén1 igénybe vehető táppén- zés idő lényegesen meghosz- szabbodik és a jogosultság kiterjed a gyermek 10 éves karáig. A változás lényeges következő: a) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén az eddigi 60 nappal szemben a jogosultság évenként és gyermekenként 84 napra emelkedik (a gyermek egyéves karáig továbbra is korlátozás nélkül jár a gyermek- ápolási táppénz), b) a háromévesnél idősebb. de hatévesnél fiatalabb gyermek után a gyermekápolási táppénz az eddigi harminc nappal szemen 42 napra, egyedülállók esetében p>edig 84 naptárt napra változik, c) a hatévesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14. egyedülállók esetében pedig 28 naptári napon át jár a táppénz. Űj vonás a gyermekápolási táppénz rendszerében, hogy az egy-egy évre járó. de fel nem használt napok a következő évre átvihetők További módosulást jelent hogy a gyermekápolási táppénzt 1985. szeptember í-ét követően a gyermek betegsége esetén a gyermek egyéves kora után minden külön eljárás nélkül bármelyik szülő igénybe veheti. A családi pótlék havi összege gyermekenként összesen Egy gyermek után a gyermek hatéves koráig 410 Ft 410 Ft Egy gyermek után egyedülállónak 710 Ft 710 Ft Egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelem- bevételével két gyermek után járt a családi pótlék 710 Ft 710 Ft Két gyermek után 710 Ft 1420 Ft Két gyermek után egyedülállónak 840 Ft 1680 Ft Három gyermek után 840 Ft 2520 Ft Négy gyermek után 840 Ft 3360 Ft öt gyermek után 840 Ft 4200 Ft Hat gyermek után 840 Ft 5040 Ft és minden további gyermek után 840 Ft. 1985. január l-től egy, 6 éven felüli gyermek után családi pótlékra nem jogosult szülő havi 240 Ft jövedelempótlékot kap.
