Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-18 / 14. szám
4. 333 NÉPÚJSÁG, 1985. január 18., péntek A színház a változó Ifilát Beszélgetés Szikora Jánossal SL (Fotó: Kőhidi Imre) Aki jártas a színházi életben, nemegyszer találkozhatott az utóbbi esztendőkben Szikora János nevével. Meghökkentő, modern színpadi játékot ugyanúgy rendezett, mint klasszikus szépségű darabot. Egy közös jellemzője volt mindannak, amit létrehozott: izgalmas, magával ragadó bemutatók jöttek létre irányításával. Nem egy közülük országos hírnévre is szert tett. így például a Miskolci Nemzeti Színház Rómeó és Júliájára a debreceni egyetemisták külön vonattal akartak menni, s többen voltak rá kíváncsiak, mint a leginkább „közönségkedvencnek” tartott operettre. Az önállósult egri Gárdonyi Géza Színház művészeti igazgatója lett: ebben a minőségében kerestük meg, hogy beszélgessünk vele pályájáról, s arról, hogy milyen elképzelésekkel látott új feladatához. Három szakasz — Eddigi pályafutásom három szakaszra osztható — kezdi Szikora János. — Mindegyik két esztendeig tartott. Egyetlenegy helyről sem saját jószántamból jöttem el, valamilyen külső ok, vagy valamilyen sajátos véletlen késztetett a döntésre. Az első sikereimet Pécsett értem el. Akkoriban modern darabokkal foglalkoztam, így például színpadra dolgoztam Kafka Per című regényét, s színre állítottam Vian Birodalomépítők című művét! Győrbe Törőcsik Mari hívott. Különleges, merész próbálkozások voltak az ottani bemutatók. így választottam Nádas Péter Takarítás című művét, Genet Paravánok című darabját, vagy Hrabal Bambini di Praga című alkotását. — Ezt követték a miskolci évek, amelyek valóban az átütő sikert hozták ... — Szerettem volna bebizonyítani, hogy nem vagyok csak avantgarde, hanem képességeim szélesebbek. Itt klasszikus módon dolgoztam, konzervatív formákat próbáltam ki. így jött létre Krleza Agónia című művéből, a Rómeó és Júliából és Dosztojevszkij Karamazov testvérek című regényéből az előadás. Most végül is hét év zárult le, más típusú munkát vállaltam, de úgy érzem. szervesen épültek egymásra ezek az esztendők. — Formai változások vol- tak-e ezek, vagy volt valamilyen eszmei, gondolati fejlődés is az időszak során? — Visszatekintve, föl lehet fűzni egy fonalra a történteket. de közben nem gondolkodtam kinyilatkoztatásokon. Talán úgy osztanám föl az eltelt időszakot, hogy a pécsi évek alatt a fiatalság életérzését akartam kifejezni, a produkciókban meghúzódott valamilyen „polgárpukkasztás”. Győrött már szenvedélyesebbé vált az útkeresésem, szerettem volna mélyebbre látni. Miskolcon a legszemélyesebb, legintimebb szférák felé fordultam. Alak a körben — Az egri színház emblémájául egy körben álló figurát választott. Ez az ábra — úgy gondolom — sokat elmond színházi elképzeléseiről . .. — Ez a rajz egy középkori tankönyvből származik, s a test arányait fejezi ki. Azért választottam, mert sokat elmond színházeszmé- nyemről. Ügy érzem, a művészeti ágnak segítenie keli abban, hogy az ember mindig megtalálja megbomlott harmóniáját. A figura egy kör közepén áll, a két kezében csillag van. így hát egyszerre bezárt és egyszerre áll kapcsolatban az univerzummal. A színészember is hasonló helyzetben van: egyszerre mérhetetlenül zárt és nyitott a világa. — Már hallottam előző megnyilatkozásaiban, hogy úgy látja: a színész helyzete igen-igen megváltozott az elmúlt évtizedek során. Miben látja a változást? — Olyan új technikai vívmányok születtek meg, amelyek jelentősen módosítják művészeti águnk lehetőségeit. Ilyen a film, a video: ezekben nem egy lélektani egységet teremt meg a művész, hanem elaprózza a szerepet a felvétel módja miatt. A közönséggel is más kapcsolatba került: a harmincas évek során vagy még régebben, a sztárok hordoztak magukban egy ideált. Azóta számos más terület is felmutat követhető modelleket, így a sport vagy a popzene is. Egyre nagyobb a konkur- renciaharc. A színészeknek valami olyasmit kell felmutatniuk, amit senki más nem tud. Minden korszakban kialakulnak hiányérzetek: erre kell rádöbbenteni, az űrt betölteni, hogy valóban valami pótolhatatlant adjon a színház. — E véleményével ellentmondani látszik, hogy egyre több színész nyilatkozik meg interjúkban, önálló kötetekben, s nagy sikert aratnak ezek az írások. — Változatlanul fenntartom, hogy otthontalanabb a színész, mint régen. Ezt az érdeklődést annak lehet tulajdonítani, hogy most kezd visszaállni a személyiség tekintélye a színpadon. A rendezői színház visszahatása ez. — Ha már itt tartunk, amit ön is csinál, nem tartozik ebbe az utóbbi kategóriába? — Nem, én nem szeretem a rendezői színházat. A darab színre vitele közös ál- modás, utazás: társak kellenek hozzá. Nem lehet rájuk kényszeríteni az akaratomat, együtt kell átesni valamilyen változáson. — Ehhez persze, valamilyen „csapat” kell. Sikerült-e Igeneket találnia? — Úgy érzem, igen. Többször volt szerencsém, mint ahányszor nem. Előnyök, hátrányok — Az egri Gárdonyi Géza Színház társulat nélküli bemutatószínházként működik, bábtagozattal és nyári előadásokkal. Milyen előnyei és hátrányai vannak ennek a formának? — Hangsúlyoznom kell, hogy ez inkább egy átmeneti időszak, amelyben előkészítő munka folyhat. Előnye a mozgalmasság és színesség lehet, amely egyetlen más, hasonló intézményben sincs meg ennyire. Viszont egységes kultúrpolitikai igénynek nem lehet eleget tenni, hosz- szú távú művészi koncepciót lehetetlen érvényesíteni saját társulat nélkül. Most más együttesek kínálatából kell válogatnunk, így „átjáróházzá” válik színházunk — Milyen elképzelései vannak az önálló bábtagozattal és a nyárral kapcsolatban? — Szervesen épülhet egymásra a munka. Szeretném, ha a bábosok nemcsak szervezetileg kapcsolódnának hozzánk, hanem partnerek lennénik. A nyári előadások során az év közi munkát folytatnánk, természetesen tekintettel a másságra. — Mire számíthatnak a színházbarátok Egerben a következő időszak során? — Havonta nyolc-tíz előadást szeretnénk bemutatni, többfélét nyújtanánk a közönségnek, hogy valóban kiderülhessen : mit szeretnek legjobban az itt élők. Az első saját alkotásunk Zsám- béki Gábor rendezése lesz, aki a budapesti Katona József Színház színészeivel Pirandello Az ember, az állat és az erçny című darabját itt állítja színre. Jómagam a következő évad elején rendezek majd először. Hitet tenni — Nyitó gálaműsorral tiszteleg a közönség előtt január végén az egri Gárdonyi Géza Színház. Címe: Színház a színházért. Miért ilyen jellegű műsorral kezdenek? — Ügy érezzük, hogy a mostani indulás nemcsak Egerben, de az egész ország színházi életében fontos esemény. Jelképes gesztust szeretnénk tenni. Azért hívtuk meg az ide kötődő művészeket, hogy a Nemzeti Színház építésének javára szervezzünk egy előadást, nem propagandafogásként, hanem meggyőződésünk szerint. Szerintünk egyre fontosabb az összefogás, nem jó, ha ellentétektől szabdalt klikkrendszerek alkotják színházi világunkat. Már a Nemzeti Színház létesítésének gondolata is ellenérzéseket szült. Hitet teszünk az összefogás mellett, ami egyetlen lehetőségünk a jövőben. Gábor László CSONGOR RÓZSA: Lártlfr sötétszürkében IV/3. — Asszony? — Kissé nyers, hűvös hang. — Független nő vagyok — felelte. A férfi feléje fordította az arcát. Most látta így szemtől szembe. Sima, vonástalan arc. mint a vízmosás csiszolta kő. Mozdulatlan. sárgás bőr. rövid nyak, s a keskery ajak, mint két egymásra fektetett papi rszelet. A két szemgolyó azonhan ide-oda úszkál a szemfehérje tavában, miközben meg sem rebben felette a pillátlan szemhéj. Mint a porcelán alvóbabák szeme, gondolta. — És maga? — Megírtam, nem? Független férfi vagyok — felelte, s tekintetét átemelte a szomszéd asztalnál összebújó szerelmes párra. — A feleségem ötvenhatbam disszidált, a fiamat is magával vitte, alkoholista volt az asszony... — Nagyon régen történt — nagyon. És most? — Élek. Egyedül, Mint az árva. oly egyedül. — Istenem, maga is? Sok levelet kapott? — Sokat. Fiatal nők írtak, magamra zúdítottam őket azzal a hirdetéssel. Már sajnálom, hogy feladtam. — Sajnálja? — kérdezte a lány riadtan. — Ne értsen félre, de képzelje magát az én helyzetembe. Nem volt heteken át egy nyugodt estém a telefonok miatt. S a rengeteg levél ... Egy nő feljött a lakásomba. Undorítóan fiatal volt. és üres. Már ott tartottam, kidobom. — Miért, befogadta? — Dehogy. Egyszerűen feljött hozzám, s Mjelentette, ott marad. Képzelheti. Azt nagyon sajnálnám, ha magát nem ismerem meg. — Igazán? — Komolyan. Miért mondanám, ha nem így volna? Júliát meghatották a szavak, hiszen erre várt, ezt az érzést táplálják lelkében hónapok óta a levelek. Azt mondta, undorítóan fiatal. A férfi keze az asztalon elindult az övé felé. Egy hajszálnyi választja el őket. — Mondom. nagyon kevés az időm, most is, nemsokára mennem kell. Megbeszélünk egy találkozót majd .. . nyugodtabb helyen, s kérem, ne haragudjék, mert mennem kell. — Nekem is van ma még dolgom — mondta a lány, s sírás fojtogatta a tarkát. — Megállapodunk, jó? — Ha gondolja . .. — Én utazom majd le magához. Az autómat javítják, nemsokára elkészül, s leutazom magához. — Igazán? — Milyen az a város? — Vidéki, de cseppet sem vidékies, majd meglátja. — Nem a lakására mennék, én sokat adok ilyesmire, majd egy presszóban találkozunk. — Nyugodtan jöjjön el hozzánk, az anyámmal élek. Majd meglátja, milyen modern asszony ő ... meglátja ... Ismét a fellobbanó remény, hogy leutazzék hozzá, erre nem gondolt. Ügy gondolta, ő utazgat eleinte, amíg kialakulnak dolgaik, hogy elsüllyedjen a nagyváros ismeretlenségében, s majd aztán jönne el hozzájuk. Arra is számított, a férfi mindjárt a lakására hívja fék természetesen azonnal ott hagyja, s sarkon fordult volna. Nem kalandra vágyik, hanem magánya oldásának utolsó lehetőségei után kutat. — Nagyon kedves, ha lejön. — Maga odavaló? — kérdezte a férfi, s mélyen a lány szemébe nézett. (Folytatjuk) HA AZT MONDJAK: „IFJÚSÁGI”... A végzet szülöttéből — alma mater Ha Egerben egy óvodásnak azt mondják: irány az „Ifjúsági”, fülig szalad a szája. Ha szóba hozzák egy kisiskolás előtt, már veszi is a nagy levegőt, hogy az ott szerzett élményeit sorolja. Ha egy középiskolás, vagy főiskolás diák előtt említik, megtorpan és azt mondja: most jövök onnan. Gondolod menjük vissza? Nos, tény és való. hogy a megyeszékhely Ifjúsági Háza — amely mindössze két esztendeje tárta ki kapuit — e rövid idő alatt hihetetlen népszerűségre tett szert a fiatalok körében. Termeiben, kisebb-nagyobb klubszobáiban — 3 ezer 200 négyzetméteres területen — kora délelőttől késő estig egyenletesen nagy a nyüzsgés. Ha másért nem, randevúzni járnak a barátságos falak közé a fiúk, lányok, felejtve a hajdani olcsó, füstös kis pressszók kínálta találkahelyeket. .. Lehetőségek sora De ugyan ki ne fedezhetné itt föl magának, vagy partnerének az egyéb szórakozási lehetőségeket is. A speciális érdeklődésűek számára több mint húsz szakkör és amatőr művészeti csoport kínál rendszeres, magas színvonalú elfoglaltságot. Az eredmények magukért beszének. A Kaloda népzenei együttest már tévészereplésre is hívták. A Paletta képzőművész stúdió tagjai közül jó néhányan váltak alkalmassá jövendőbeli rajztanárnak. A fiatal pedagógusok klubja tevékenységével egy esztendő alatt kiérdemelte a KISZ KB Dicsérő Oklevelét. Az irodalombarátok önálló kiadványt jelentettek meg. Persze, a kevésbé látványos sikerű csoportok sem halványabbak, vonzóak. A legkisebbek közt a művészi torna a népszerű, a tinik a cselgáncsot részesítik előnyben. Mindkét műfaj gyakorlására a földszinti sport-, illetve kondicionálószobákban van mód. Megtalálhatják — és sokan: meg is találják — helyüket a „Házban”, azok közül a srácok közül, akik eddig a társadalom perifériáján mozogtak. A H. 8—10-ig klubjában megértő irányítással tárhatják föl problémáikat, gondjaikat, s .kereshetnek megoldást, vagy legalább gyógyírt a kisközösségekben. Nem Fati Partus Fati Partus. A végzet szülötte, a sors háza.. . Valahogy így lehet fordítani az épület homlokzatán díszlő feliratot, melyet azért ragasztották ,rá az egykori polgárok, mert a volt kaszinó többször is a lángok martalékává vált. Az elnevezést pár éve még lemondóan idézgették a felállványozott falak előtt elhaladók. Hisz a felszabadulás után szakszervezeti székházként szolgáló építmény tatarozása több mint tíz esztendeig húzódott. Hosszú volt az újjászületés, de most már okkal mondható, megérte. Megelevenedett a hajdani klasszicizáló hangulat, a fedett udvar hófehér, barna színei, az emeleti függőfolyosó rekonstruált díszes kovácsoltvas rácsai, a termek meleg sárgái, komoly zöldjei, nyugalmat, harmóniát sugároznak, már az első pillanatban, S talán bizonyos fajta méltóságot is. Persze, aki először azt mondta, belépve a gyönyörű csarnokba, hogy ez itt a kultúra egri fellegvára, nemcsak a berendezés és az építészeti megoldások szépségeire gondol. Mert lehet ugyan, hogy csak egyszerűen a kényszer, a végzet hozta úgy, hogy ennek az intézménynek kellett pótolni a megyeszékhelyen úgy hiányzó, működő színházat, mozit, művelődési házat. . . — mindenesetre tény, hogy a rendezvények minősége, sokasága alapján megítélhető a „fellegvárt” cím. A filmvetítések mellett igényes darabbemutatókr rangos előadóestek, izgalmas előadássorozatok vonzzák a közönséget. A város sokáig egyetlen — itt található — kiállítótermében neves alkotók munkái cserélődnek. A második emeleti könyvtár és olvasó dolgozói alig győzik a forgalmat. És bizony alaposan kihasználják a látogatók a szeszmentes éttermet, büfét is. Otthon a házban Mindezt nyújtja „a Ház” viszonylag csekély költség- vetésből, összesen 17 lelkes munkatárssal. Sőt, ennél többet.. . Mert mód van módszertani tevékenységre is: egyetemisták, főiskolások gyakorolhatják népművelői szakukat. No meg anra, hogy egy-egy nagyobb rendezvényt e falak közt bonyolítsanak le a KISZ- esek. De mégis inkább otthon ez a ház, mint fellegvár, erre szavazok. Bizonyítékként az adatok igaz, csak közvetve használhatók. Az eltelt időszakban több mint félmillióan keresték fel az intézményt.. Ebben a számban persze benne vannak az alkalmi betévedők épp úgy. mint a rendszeres látogatók. Ám, az nincs benne, hogy a kényes ízléssel festett, berendezett épület a fentebbiek dacára sem vált „le- robbanttá”. Az idejáró tinédzserek saját otthonukhoz hasonlóan óvják a környezetet. Belépvén, a legvadabb vagányok is megszelídülnek. Otthont teremtő a légkör. S éppen ezért bizonyosak lehetünk benne, hogy néhány esztendő múlva a rnai törzsvendégek nem Fati Par- tusnak, hanem — igazi értelmében — egyfajta alma maternek fogják emlegetni az egri Ifjúsági Házat. Németi Zsuzsa Urbanisztikai továbbképző tanfolyam Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézete ötödik alkalommal rendezi meg urbanisztikai továbbképző tanfolyamát. A négy és fél éves tanfolyam célja, hogy megismertesse a tervezőintézetek dolgozóival és a köz- igazgatási építésügyi szakemberekkel a terület- és településfejlesztés legújabb tudományos és ' gyakorlati eredményeit. Az érdeklődők a továbbképző intézetnél, az Urbanisztikai Társaságnál, valamint a megyei és a városi tanácsoknál és a tervezővállalatoknál kaphatják meg a jelentkezési lapokat, amelyeket legkésőbb január 25- ig kell elküldeni a Magyar Urbanisztikai Társaság titkárságának.
