Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-16 / 12. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. január 16., szerda Alvin Lee. a villámkezű (Fotó: Temesi László) POPVILÁG Találós kérdés: évente eltemetik, mégis él, mi az? A válasz: a popzene, amely immár negyedszázada virágzik, az aggodalmaskodók és az ellendrukkerek jóslatai ellenére. 1984. nem hozott jelentős áttörést a műfajban, de az év termése azt mutatja, hogy a régi nagy sztárok és az új tehetségek egyaránt képesek új hangok megszólaltatására. Ügy tűnik, a közönség kezd belefáradni az egyhangú diszkó-zenébe, az agyzsigerelő dobgépek zajába, visszatérőiben van a 60- as évekre jellemző régi dallamosság. Ilyenkor 'készülnek el a rendszerint vitatott listák a legjabbakról. Az UPI amerikai hírügynökség a nagylemezek rangsorában első helyre Bruce Springsteen „Born in the USA” (Amerikában születtem) című lemezét teszi. Springsteen már évek óta az új rock and roill- hullám legnagyobb képviselője. Második a „Purple Rain" (Bíbor eső) című lemez, az új szupersztárral, Prince-szeH. öt tartják az agyonreklámozott Michael Jackson fő ellenlábasának; igaz, a műfajuk hasonló, Prince jobb muzsikus. (Érdekes módon, az „évszázad turnéját végigjátszó Jackson nem került be az első tízbe). öt követi az év felfedezettje, Oindy Lauper, a „She’s so unusual” — (Olyan szokatlan)-nal, majd a Fleet- wood Mac volt énekese, Lindsay Buckingham, köny- nyed hangvételű, de bizarr effektusoktól sem mentes „So Insane" (Bolondulj rheg) című albuma. Az ötödik helyen régi ismerős: Tina Turner „Private Dancer" (Magántáncos) című lemeze bizonyítja, hogy a „harapós” Tina ma is a soul-os rockzene királynője. Két volt zenekarvezető szólóalbuma. következik a listán, Peter Wolf, a J. Seils Baridból, a „Lights out” (Fényeket eloltani), és a rock- nihilista Velvet Underground később púnkká vált egykori énekese, Lou Reed „New Sensations" című munkája. A reggae .hatása érződik egy új együttás, a General Public „All the rage” (Minden düh) című lemezén, és a country-é a REM „Reckoning” (Számolva) című albumán, bár ez utóbbi értékéből a kritika szerint levon az, hogy a zenekar énekesét gyakran nem lehet érteni. Egy már-már klasszikus zenekar került a 10- helyre, az Everly Brothers duó, amely töíbb Dylan- és McCartney-szerzeménnyel a nosztalgia híveit elégíti ki. A régi nagy muzsikusok többsége bebizonyította, hogy minden ellenkező vélemény ellenére nem csupán a nevükből élnek. Erre különösen jó példa a Deep Purple, amely nyolcévi szünet után legjobb összeállításában készített sikeres nagylemezt. Ugyancsak csupán naptár szerint öregszik Frank Zappa, aki már ötvenketteddk nagylemezénél tart, de szellemes ötletei kifogyhatatlanak. Töretlen a Chicago, a King Crimson, a Weather Report, a Jethro Tull és Van- gelis alkotókedve, az ugyancsak nem tinédzsenkorú Manfred Mann pedig budapesti koncertjét tette közkinccsé lemezen. Elkészült egy szuper-lemez is: Roget Waters, aki a Pink Floyd komponistájaként már beírta a nevét a pop-történelemibe, meghívta egy lemez erejéig a legendás gitárost, Eric Claptont. A két egymással homlok- egyenest ellentétes stílusú muzsikus az év egyik legérdekesebb albumát hozta ki. A boogie és az elbeszélő dalok ellegyét vitte lemezre az örök kísérletező Jack Bruce, a Cream egykori basszusgitárosa. Paul McCartney, az utolsó igazán aktív BeatHes-fiú ma is ontja a slágereket, és már ott van a trónkövetelő: Julian Lennonnak hívják, a néhai John Lennon 21 éves fia, aki „Valotte” című lemezével azt bizonyította. hogy szó szerint a megszólalásig hasonlít meggyilkolt apjára. De hogy az új hullámról is szóljunk néhány dicsérő szót: a gépzenék, a 30 000 wattok közül kiemelkedik az Ultravox, amely „Complaint" (Panasz) című lemezével megmutatta: modem ritmusok és hanghatások között sem szégyen a dallamosság. Ha ilyen lemezek készülnek, akkor a popzene szerelmeseinek 1985-ben sem lesz okuk panaszra. Göbölyös László KÉZIKÖNYV SZÜLÖK SZÁMÁRA Hű, ha kiderül, hogy nem sikerült __! (F otó: Perl Márton) Végre, megvan az eredmény, szusszanhatunk ! Most pedig hallgassuk, mit mond a magnós tanító néni A fehér- vagy a rózsaszín lesz-e a jó? sok azóta Abasárra járnak. Szerettük volna ha az itt maradt alsósok is korszerű oktatásban részesülhetnének, annak ellenére, hogy összevont osztályokban tanítunk. — Hogyan született meg a magnós tanítás ötlete? — A kolleganőmmel továbbképzésen vettünk részt, ott hallottunk erről a módszerről. Kecskeméten dolgozták ki a tervet — épp azért, mert a környéken sok a szétszórt tanyasi iskola — mai napig is onnan kapjuk a magnós óra anyagait. Természetesen, segítség nélkül itt, Visontán nem valósíthattuk volna meg az elképzelést, ha nem kapunk kellő segítséget. A községi tanács mintegy százezer forinttal támogatott minket, és nagyon sok társadalmi munkát is adtak a szocialista brigádok. A Thorez bánya például vállalta a magnetofonok, a fülhallgatók beszerelését. Nem volt köny- nyű dolog, hiszen a padló alatt lehetett csak beépíteni a vezetéket. Harsányi Eleonóra tanítónő véleménye: — Ez a módszer nagyban megkönnyíti a munkát mind a tanulók, mind az oktató számára. Elsősorban azért, mert lehetővé teszi: amíg az egyik csoporttal foglalkozom, addig a másik önállóan dolgozik. És éppen az önállóságra való nevelés a legnagyobb érdeme a magnós oktatásnak! A fülhallgatón a gyerekek a „magnós tanító nénitől” megkapják a feladatot, ugyanakkor rá vannak kényszerítve, hogy maguk ellenőrizzék a megoldás helyességét. Az órák anyagát a műsorokban úgy állították össze, hogy a kontrollálás után pihenésre, kikapcsolódásra is jusson néhány perc. Amíg a harmadikosoknak olvasás órájuk van, addig az elsősök éppen matekoznak. Belehallgatunk mi is a fülhallgatóba. A feladat: színes rúdakból „vonatot” kell építeni, természetesen a megadott matematikai módszer szerint. Elmélyülten dolgoznak a kicsik, olykor a „magnós tanító néni” közbeszól, mire vigyázzanak, mire figyeljenek. A megoldás akkor helyes, ha a vonat csak rózsaszín és kék rudacskákból áll. És az órákon sok piros pont születik például Fiié Évának, Harman Krisztinának, Cseh Sanyinak ... önkéntelenül adódik a kérdés az iskola vezetőjéhez: — Hogyan állják meg a helyüket Abasáron az összevont iskola tanulói a felső tagozaton? — Évek óta az a tapasztalát, hogy tanulmányi eredményük, előmenetelük nagyon jó. Ez köszönhető annak is, hogy a mi módszerünk a gyerekeket élénk szellemi tevékenységre serkenti, egyenletes színvonalat biztosít az ismeretek elsajátításában. És ami a legfontosabb: megtanítja a gyerekeket tanulni. Mikes Márta TELEVÍZIÓS MŰSOR KÉSZÜLT SÍROKBAN Ki vagyok én? A főszereplő: Pallagi Jutka üzemápoló VONAT KÉKBŐL ÉS RÓZSASZÍNBŐL Halló, itt a magnós tanító néni! Nebulók az iskolapodok- ban ülnek sorjában, rajzolnak, számolnak. Látszólag csakúgy, mint bármely más iskolában. Csakhogy ez az osztályterem, amelybe Visontán óra közben csöppentünk, egészen más, mint a többi. A padokat különlegesen felszerelt asztalok helyettesítik: beépített magnóval; a kicsiken fülhallgató. Szól a tanító néni: — Állítsátok be készülékeiteket, vigyázzatok, nehogy hangos legyen! Az elsősök — a laikus felnőtteket is zavarba hozó — szakértelemmel „ügyködnek” a bonyolult berendezéssel. Mint kiderül, számukra ez olyan magától értetődő, mint az egyszeregy. Pedig, ha belegondol az ember, igazán nem lehet köny- nyű ezeknek a gyerekeknek. összevont alsó tagozatos oktatás van Visontán: együtt tanul az első és a harmadik osztály, s megintcsak közösen a másodikosok és a negyedikesek. Ám, hogy ez nehéz, avagy netán hátrányos lenne, hamar megcáfolódik. ★ Emódi Eszter iskolavezető: — A visontai általános iskolát még 1977-ben körze- tesítették. A felső tagozatoösszeállította: Németi Zsuzsa Gyermekeink gondonevelése _ Nehéz helyzetben voltak eddig azok a fiatal szülők, akik nem csupán ösztönösen, de tudással felvértezve akarták gyermekeiket nevelni. Hazánkban ugyanis az e témájú kézikönyvek tartalmukat. de főleg szemlélet- módjukat tekintve igen eltérőek. Most egy hiánypótló művet jelentetett meg a Medicina Könyvkiadó. Szerzője dr. Velkey László, a miskolci kórház gyermekosztályának főorvosa. Tizennégy szakember — pedagógusok, pszichológusok, orvosok — e témába vágó gondolatait szerkesztette vaskos kötetté. A gyermek életének nem egyes szakaszaival foglalkozik, hanem az életet egységes egésznek tekintve, azt folyamatában és összefüggéseiben tárgyalja: a családtervezéstől a családi életre való felkészítésig. Életkori megoszlásban foglalkozik a táplálás, az egészséges öltözködés, a higiéné, a fejlődés és a nevelés kérdéseivel. Egy másik új vonása a könyvnek, hogy a gyermek lelki fejlődésének tudatos figyelemmel kísérését is fontosnak tartja. Bevezetőjében megállapítja a szerző, hogy napjainkban Magyarországon komoly gond az érzelmi nevelés megoldatlansága. A beteg gyermekkel foglalkozik az utolsó fejezet. A leggyakoribb gyermekbetegségek leírása mellett fontos információkat kapunk a veleszületett és szerzett betegségekről: az érzék- és mozgásszervi károsodásokról, az antiszociális megnyilvánulásokról, az öngyilkosságok okairól stb. A kötetet a szülők munkajogi és szociális problémáival foglalkozó függelék zárja. (Ilosvai) A Magyar Televízió ifjúsági és oktatási főszerkesztőségének munkatársai a napokban a Ki vagyok én? című műsorhoz készítettek felvételeket Sírokban. A forgatásról és a stáb munkájáról kérdezem Végh Miklós szerkesztőt és Csányi Miklós rendezőt. — Ki a műsor főszereplője? — Pallagi Jutka, a Mátra vidéki Fémművek üzemápolója. A Népújság 1984. november 18-i számában színes riportot olvastunk a vidám siroki lányról. Felfigyeltünk az írásra, amelyből egyebek mellett megtudhattuk, hogy első lett a megyei Ki minek mestere? szakmai vetélkedőn. Érdekelt bennünket Jutka egyénisége. A munkáját, a tanulást, a játékot helyezi előtérbe az életben. A róla alkotott kép egybevág szerkesztőségünk terveivel : mutassunk be olyan vállalkozó szellemű fiatalokat, akik hasonlóak társaikhoz, de különböznek is tőlük. Akik nincsenek reflektorfényben, de példájuk vonzó s érdekes. Nem akarunk sztárokat csinálni. Ez idáig négy alkalommal készítettünk ehhez hasonló magazin jellegű műsort. Munkásfiatalok — targoncás. villanyszerelő, sorkatona, géplakatos — életébe nyújtottunk bepillantást. A tévések jártak Pallagi Jutka otthonában, bemutatják baráti körét és munkahelyét, a fémművek orvosegészségügyi szolgálatát is. — Kiket láthatunk még a műsorban? — érdeklődöm Csányi Miklós rendezőtől. — Jutka kedvenceit. Színészeket, írót, költőt, színházi rendezőt, külpolitikai újságírót. Fellép a kedvenc együttese, és a kamerával el • kísérjük majd egy fővárosi divatszalonba is. A műsort, amelyet előreláthatólag Vó - gó István vezet, február 6- án sugározza a televízió a 2-es csatornán. Mika István
