Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-08 / 288. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. december 8., szombat Két ENSZ-hír Határozat a világűr békés felhasználásáról Az indiai gázmérgezés mérlege: 2000 halott, több tízezer sebesült A világűr békés felhasz­nálását szorgalmazó nem­zetközi erőfeszítések fokozá­sára szólítja fel a világ or­szágait az a határozat, ame­lyet csütörtöki ülésén fo­gadott el az ENSZ-közgyűlés X. számú, leszerelési kér­désekkel és a nemzetközi biztonsággal foglalkozó bi­zottsága. Az egyhangúlag elfogadott határozat leszögezi: a Földet körülvevő kozmikus térség­ben végzett békés célú ku­tatások aktívan hozzájárul­hatnak a kozmikus fegyver­kezési hajsza megakadályo­zását célzó erőfeszítések si­keréhez. Az okmány szerint a nemzeti és a nemzetközi keretek között, egyebek kö­zött az ENSZ égisze alatt folytatott űrkutatási tudomá­nyos programok nagyban hozzájárulnak a kozmikus térségnek az emberiség ja­vát szolgáló tanulmányozá­sához. ■k A palesztin nép tovább folytatja a küzdelmet nem­zeti jogainak érvényesítésé­ért — hangsúlyozta Faruk Kaddumi, & PFSZ politikai osztályának vezetője az ENSZ-közgyűlés 39. üléssza­kán a palesztin kérdés vi­táját megnyitó beszédében. A PFSZ politikai osztályá­nak vezetője felszólította a világszervezet tagállamait, hogy tegyenek erőfeszítése­ket, egy az ENSZ égisze alatt megtartandó nemzetkö­zi közel-keleti konferencia mielőbbi összehívása érdeké­ben. HP aojBí «Mw*, «rceum» % rm. n tkars Az indiai Times of India (balról) és a Hindustan Times (jobbról) angol nyelvű lapok címoldalán jelentek meg ezek a képek. A rajzok az indiai nép tiltakozását fejezik ki az Union Carbide amerikai vegyikonszern bhopali gyára okozta tömeges gázmérgezés ellen. A jelentések szerint a gázmérgezésnek eddig legalább 2000 halottja van, a súlyosan sé­rültek száma tízezrekre tehető (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Röviddel letartóztatása után pénteken este szaba­don engedték Warren An­dersont, az Union Carbide amerikai vállalat elnökét. Andersont, aki a két és félezer halálos áldozatot követelő gázmérgezés okai­nak kivizsgálására érkezett Indiába, a cég bhopáli le­ányvállalatának két indiai vezetőjével együtt még a repülőtéren letartóztatták. Mindhármukat hét külön­böző vádpont alapján, fog­ják bíróság elé állítani, töb­bek között tömeges háláit okozó gondatlanság vádjá­val, amiért életfogytig tar­tó s zab a dsá g vesz tésse 1 is sújthatók. Az Egyesült Államok in­diai nagykövetsége tiltako­zott a letartóztatás ellen. Indiai források szerint a vá­dakat nem ejtették el, de nem látják szükségét, hogy Andersent a nyomozás ide­je alatt letartóztatásban tartsák. 2000 dollárnyi óva­dék ellenében lehetővé tet­ték, hogy visszatérhessen hazájába. A bhopáli vállalat két in­diai vezetőjét, az elnököt és a vezérigazgatót tovább­ra is őrizetben tartják. Francia kormányátalakítás Folytatódik a teheráni túszdráma A vártnál gyorsabban tör­tént meg a francia kormány átalakítása, amelyet az tett szükségessé, hogy Claude Cheysson külügyminisztert a Közös Piac brüsszeli főbi­zottságának tagjává nevez­ték ki — jelenti Dobsa Já­nos, az MTI tudósítója. Az új külügyminiszter Ro­land Dumas, aki eddig a kö­zös piaci ügyekkel foglalko­zó miniszter, s egyúttal a kormány szóvivője volt. A kormány szóvivőjévé Georgina Dufoix-t, a szociá­lis ügyek és a nemzeti szo­lidaritás miniszterét nevez­ték ki. Georgina Dufoix megtartja emellett miniszte­ri tárcáját is. Első ízben ke­rül sor arra, hogy a kor­mányszóvivői tisztet nő töl­ti be Franciaországban. Catherine Lalumiere-t, aki eddig a fogyasztási ügyek minisztere volt, a közös pia­ci ügyekkel foglalkozó ál­lamtitkárrá nevezték ki, a külügyminiszter mellé. A fogyasztási ügyek államtit­kárának tisztét Henri Em- manuelli, a költségvetési ügyek államtitkára veszi át, eddigi tisztségének megtar­tása mellett. A kuvaiti utasszállító gép eltérítői pénteken reggel felajánlották, hogy további utasokat engednek szaba­don. ha a teheráni rádió közli nyilatkozatukat — je. lentette az ÍRNA iráni hír- ügynökség. Ezt megelőzően csütörtök éjjel a géprablók kijelentet­ték, hogy reggel hétkor elkezdik a kuvaiti nemzeti­ségű utasok kivégzését, ha a kuvaiti kormány nem tel. jesíti 17, terrorista merény­letekért bebörtönzött sze­mély szabadon bocsátását. Reggel, miután egy orvost kértek a repülőgép fedélze­tére. megszakították a rá­dióösszeköttetést az irányí­tó toronnyal. Három és fél óra múlva ismét jelentkez­tek. Módosították határide­jüket és újabb feltételül szabták meg, hogy a tehe. ráni rádió közölje nyilatko­zatukat. Továbbá, kérték a teheráni rádió arab nyelvű adásának hullámhosszát, hogy ellenőrizhessék, való­ban teljesítik-e kérésüket. A teheráni hatóságok el­fogadták ezt a követelést. Az ÍRNA hírügynökség jelentette, hogy a géprablók nyilatkozatukban közölték: eddig két amerikai egy ku­vaiti és még egy más or­szágbeli utast öltek meg. képviselőink tanácskozása Selypen —( Külpolitikai kommentárunk )­A szigor kudarca AKI VÉGIGSÉTÁL a párizsi Rue Rivolin, vagy megbámulja a Lafayette és a Printems áruházak lát­ványos-ötletes kirakatait, a bejáratokon ki-be höm­pölygő tömeget, az vajmi keveset érzékel a francia gazdaság válságos állapotából. Pedig — s erről győz­nék meg a párizsi beszélgetések — Franciaország csakugyan kritikus időszakot él át. Erről beszélt csütörtök este Georges Marchais, az FKP főtitkára is a francia fővárosban rendezett nagygyűlésen. A politikus bírálta a kormányzat gaz­daságpolitikáját, amelynek következtében növekszik a munkanélküliek száma, csökken a vásárlóerő, tar­tós az infláció folyamata, és a külkereskedelmi de­ficit változatlanul jelentős. A szocialisták által kö­vetett „szigor politikája” a gazdasági életben nem hozott eredményeket, ellenkezőleg, a helyzet egyre romlik. Persze, a felszínen mindebből csak keveset érzékel a látogató. A franciák azonban saját bőrükön ta­pasztalják, milyen mértékben romlik a frank érté­ke, mennyire sújtja őket az infláció. A legnagyóbb gond — erre panaszkodik a legtöbb francia szakér­tő, és ezt hangsúlyozta Marchais is — a beruházási kedv hanyatlása, az új munkaalkalmak megterem­tésére irányuló erőfeszítések teljes hiánya. Pedig a nagyvállalatok profitja a múlt évben 30, az idén 25 százalékkal nőtt. Ám ebből vajmi kevés beruházás valósul meg: az államosított vállalatok is a kapita­lista gazdálkodás módszereit követik, ami egyáltalán nem felel meg az ország érdekeinek. Az FKP úgy véli: új döntésekre lenne szükség, mindenekelőtt a beruházási kedv fölélesztése céljából, amihez az ál­lamosított bankhálózat hathatós támogatást nyújt­hatna. Jól érzékelhető Marchais beszédéből a francia kom­munisták és a szocialisták közti, már hosszabb ideje húzódó vita is. Az FKP legutóbbi, választási vissza­esése nem utolsósorban annak a következménye, hogy hívei rosszallották a szocialistáknak nyújtott kommu­nista támogatás mértékét. Marchais most nyíltan szót emelt amiatt, hogy a köztársaság elnökének a ha­talma nőttön nő, s ezzel egyidejűleg a parlament szerepe csökken. Üj többségi népi tömörülés létre­hozására tett javaslatot a kommunista politikus, an­nak érdekében, hogy a dolgozó emberek kerüljenek a társadalmi élet középpontjába, s véleményük ér­vényesüljön a gazdasági-társadalmi válságból’ kive­zető út meghatározásában. KÉTSÉGTELEN, 'hogy a kormányzat valós és vélt hibáit a francia jobboldal rendkívül ügyesen kihasz­nálja. A televízióban naponta súlyos vádakkal illetik a baloldalt, elsősorban a kommunistákat, persze olyan ügyekért is, amelyekben a demagógia valamennyi elemét fölsorakoztatva alaposan megtévesztik a tájé­kozatlan nézőket. A francia kommunisták helyzete tehát csöppet sem könnyű. Mint azonban az FKP főtitkárának csütörtöki beszédéből is kitűnik, a kom­munisták változatlanul nagy felelősséget éreznek az ország sorsa iránt, s noha a kabinet munkájában nem vesznek részt, részletes programmal rendelkez­nek a válság leküzdésére, a gazdasági élet föllen­dítésére. Gyapay Dénes A Finlandia palota jelképe (Folytatás az 1. oldalról.) ségvetés a közeli napokban kerül majd a megyei ta­nács testületé elé elfogadás­ra, de az előkészületek so­rán már körvonalazódott, hogy tanácsaink 1985-ben Heves megyében mintegy 2,9 milliárd forinttal gaz­dálkodhatnak. A tervezésnél az ésszerű gazdálkodást vet­ték alapul a tanácsok, ezzel együtt az érdekeltségi bevé­telek is évről évre növeked­nek, a testületek számolnak is ezzel a tervezésnél. Továbbra is kiemelt fel­adatként kezelik a lakásépít­kezést, az egészségügyi há­lózat, úgyszintén az oktatá­si hálózat fejlesztését. 1985- ben újabb kórházi ágyakat létesítenek megyénkben, és újabb általános iskolai tan­termeket is építenek. A jö­vő évi tervben a korábbi­nál nagyobb összeget jelöl­nek majd az általános is­kolák üzemeltetésére, annak figyelembevételével, hogy az idén már teljesítették a hálózat fejlesztésére előirt ötéves tervet, így jövőre azok fenntartása kerül elő­térbe. Figyelembe vették a ter­vezésnél az egyes korosztá­lyok számának alakulását, ezért a jövő évre már a kö­zépfokú hálózat fejlesztését helyezték előtérbe Heves megyében, miszerint várha­tóan három középfokú isko­la létesítését kezdik majd meg. A tanácsi tervezésnél a jövő évi tennivalókat úgy igyekeztek megfogalmazni, hogy azzal egyidejűleg zök­kenőmentesen _ megtörtén­hessen az átmenet a hete­dik ötéves terv megkezdé­séhez. Az országgyűlési képvise­lők ezután a soron követ­kező országgyűlés előkészü­leteiről tanácskoztak, majd ismerkedtek a Selypi Cu­korgyár működésével. A gyár vezetői elmondották, hogy nyolcvan napja dolgozik az idei szezonban folyama­tosan a Selypi Cukorgyár és még várhatóan 30 napra van szükség a szezon befe­jezéséig. A Mátra vidéki Cukorgyárak két gyára — a hatvani és a selypi — mostanáig 410 ezer tonna répából készített cukrot és még feldolgozásra vár mint­egy 150 ezer tonna répa. K. A. Ezernyi tó, havas táj fe­nyőfával, modern épületcso­dák, gyönyörű vonalú üveg­tárgyak — ilyesmi jut az ember eszébe, ha azt hallja: Finnország. A magyarok számára a finnek ennél jó­val többet jelentenek: azt a népet, amely minden vo­natkozásban komolyan ve­szi rokonságunkat. De van még valami, amit Finnország évtizedek óta, a világ bár­mely táján élő nép számára jelképez: azt a jellegzetesen finn külpolitikai irányzatot, amelyet oly jól jellemez az „aktív semlegesség” elneve­zés. Ennek a politikának ha­gyománya van, múltja, je­lene és — nem vitás — jö­vője is. A háború utáni finn politika nagyjai, Juho Kusto Paasikivi, majd utó­da az elnöki székben, Urho Kekkonen, már az ötvenes években leszögezték: a sem­legesség semmi esetre sem jelentheti Finnország számá­ra az elszigetelődést. Elkép­zeléseik szerint a kis észák- európai országnak el nem kötelezettségét, s ebből adó- I dó lehetőségeit magaszto­sabb cél, a kétségkívül va­lamennyi nép érdekében ál­ló béke és biztonság elmé­letének és gyakorlatának fej­lesztésére kell felhasználnia. Ettől kezdve egyre gyakrab­ban léptek fel a finn poli­tikusok kezdeményezéseikkel. Az első lépés a Szovjet­unióhoz fűződő jószomszédi, baráti kapcsolatok kialakítá­sa, szerződéses rögzítése volt; majd miután 1955-ben fel­vették az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe, Finnország szinte azonnal bekapcsoló­dott a válságsújtotta terüle­tekre delegált ENSZ-béke_ fenntartó erők munkájába. Ma is szinte valamennyi kék­sisakos kontingensben ott vannak a finnek. Később a csatlakozás az Északi Ta­nácshoz tovább bővítette a lehetőségeket. 1963-ban Kek­konen elnök javaslatot tett az északi atomfegyvermen­tes övezet létrehozására. Et­től kezdve egyre markán­sabban körvonalazódik a finn diplomácia fő területe: ez pedig a tevékeny fellé­pés a leszerelés, a béke és biztonság mellett, mindenek­előtt Európa vonatkozásában Helsinki és a Finlandia palota már az európai eny­hülés jelképe; az 1975-ös tanácskozás előkészítésében és sikeres lebonyolításában játszott szerepe miatt Finn­ország nagy nemzetközi te­kintélynek örvend. A kis észak-európai ország azon­ban nem érte be ezzel; to­vábbi eredményekre törek­szik, s a kedvezőtlenebbé vált nemzetközi helyzetben is — függetlenül az ország élén bekövetkezett személy- cserétől — folytatja erőfe­szítéseit. Saját nemzetközi kapcsolatainak alakításával — mindenekelőtt a Szovjet­unióval fenntartott baráti egyszersmind korrekt gazda­sági viszony, másrészt a KGST-hez, a szocialista or­szágokhoz fűződő kapcsola­tok révén — a különböző tár­sadalmi berendezkedésű or­szágok zavartalan együttmű­ködésének jó példáját nyújt­ja. A nyolcvanas években, mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti feszültség éleződéséneK idején még inkább fontos­sá vált az el nem kötelezett országok aktivitása a nem­zetközi kapcsolatokban. A finn politikának az a téte­le is igazolódott, amely sze. rint a kis országoknak igen­is lehet befolyásuk az ese­mények menetére. 1981 márciusában a mad­ridi értekezleten Finnország is társszerzője volt annak az indítványnak," amely két szakaszban megrendezendő leszerelési értkezletet irányoz elő. Stockholmban pedig ka­rácsony után éppen a finn elképzelésnek megfelelően folytatódik a tanácskozás: a napokban fogadták el az el nem kötelezettek — köztük Finnország — indítványát két munkabizottság megala­kításáról. abban a remény, ben, hogy a tanácskozás ki­mozdul a holtpontról. Minden kis siker köze­lebb visz a finn álomhoz: egy olyan Európához, amely­ben nincsenek atomfegyve­rek, ahol nem kell tartani az erőszaktól, a katonai szembenállástól, s az or­szágok egymás közti kap­csolatai a bizalmon és az együttműködésen alapulnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom