Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-28 / 303. szám

4* NÉPÚJSÁG, 1984. december 28., péntek

Csákányi számvetése

Részlet a Játsszunk bábszínházát című produkcióból

Hatvani Galéria-naptár

Bér Rudolf festményei — Randevú Béres Ferenccel — „Pulykák” Schütz Mával — Markosék1 a pódiumon — Spanyolországi

előzetes

Kis országunk tehetséges emberek tömegével büszkélkedhet. Így van ez színészeink népes táborában is. Különösképp vonzanak az idősebb alkotók, akik kincsek káprázatos tárházát gyűjtötték össze az elmúlt évtizedek során, akik túljutottak az egyéni érvényesülés buktatóin, akiket nem kísért már a hiúság ördöge, akik tanulságos számvetéssel, bölcs gondolatokkal ajándékozzák meg nemcsak Thália rajongóit, hanem mindazokat, akik fogékonyak a magvas intelmekre.

Karácsony másnapjának estéjén Csákányi Lászlóval találkozhattunk a képernyőn. azzal a művésszel, akit méltán tartunk a könnyű műfaj egyik legeredetibb kiválóságának.

Bemutatására Kolozsi Béla riporter vállalkozott. Nem volt egyszerű dolga, hiszen a szerény ötverv percből minimális idő jutott a neves személyiség arcélének felvillantására, törekvéseinek érzékeltetésére. A próbálkozás mégis sikerrel járt; egy rendkívül szimpatikus, túlzottan is önkritikus jellem rajzolódott ki előttünk.

Rögvest megnyerte tetszésünket, afclkor is, ha önértékelésével egyáltalán nem értettünk egyet. Becsültük azért, hogy nem titkolta valóra soha nem vált szerepálmait, azt, hogy — többek

között — Hamletet szerette volna megjeleníteni. Átérez- tük csalódásait, csak azt nem fogadtuk el. hogy kisemberként mozgott a nagyságok körében.

Kétségkívül nem lehetett amorózó — alkat, de jelenséggé, utánozhatatlanul eredeti figurájává formálódott a hazai színházi életnek. olyanná, aki sokszínűségével babonaz meg mindenkit. akinek elismerjük sajátos humorát, tündökletes, másra egyáltalán nem jellemző eszköztárát, aki otthonosan mozog az operett, a musical, a kabaré, a sanzonok, a táncdalok birodalmában.

Ezen mit sem változtat az, hogy egy kissé beskatulyá- zottnak vélte magát, ugyanis ösztönösen védekezett a beszűkülés ellen.-Nem kapott túl tág teret? Akkor a rendelkezésre álló tenyérnyi porondon bizonyította be. hogy csodákat varázsol a telkekbe.

Nem vehette magára Hamlet vagy Lear király jelmezét? Sebaj. Vigasztalja annak tudata, hogy sokakon igen furcsán mutattak, s jócskán akadtak olyanok, akik az effajta köntösben töredékét sem produkálták az általa nyújtott szintnek.

Az ő diadala maradandóbb. ö Csákányiként vált fogalommá. Mindannyiunk számára...

Pécsi István

Akik még nem látták, január 13-ig tekinthetik meg a Hatvani Galéria termeiben a Magyar tájak című VI. országos tájfesteszeti bi- ennálét. amelyen hetvenhét művész szerepel hazánk különböző tájairól egy-egy értékes alkotással. Ezt követően január 18-án. pénteken este fél 6 órai kezdettel nyílik újabb tárlat az intézmény falai között. Bér Rudolf Munkácsy-díjas festőművész gyűjteményes tárlatát nyitja meg Szalay Károly író, és az ünnepi aktuson közreműködik majd a Vörösmarty Művelődési Központ népdalköre is Var- gáné Szilágyi Erzsébet vezetésével.

Ugyancsak január 18-án. pénteken, de este 7 órai kezdettel. és a cukorgyári művelődési ház nagytermében rendezik meg a galéria barátainak hagyományos pótszilveszter estjét, amelyet Béres Ferenc Liszt-díjas énekművész vidám, dalos műsorával kötnek össze. A népszerű énekes kísérője Hegedűs Valér zongora- művész tesz.

Január 21-én, hétfőn folytatódik a képzőművészeti

Az 1984-es népgazdasági terv a nehezebb gazdálkodási viszonyok ellenére is — fokozott figyelmet fordított az oktatás, valamint a kulturális területek fejlesztésére : a művelődési tárca beruházásai mérséklődtek ugyan, de ennek ellenére több jelentős fejlesztés fejeződött be az idén.

A kulturális nagy beruházások közül ez évben ért véget az Operaház- rekonstrukciója. A műemlék épület teljes külső és belső felújítása a jól szervezett munka eredményeként eredeti határidőre, a jóváhagyott költségeken belül készült el. Jó ütemben halad a budavári palota helyreállítása: nemrégiben megkezdődött az Országos Széchényi Könyvtár új otthonának elfoglalása, és befejezéshez közeszabadegyetem előadásainak sora. Délután 4 órakor a szakmunkásképző intézet kollégiumában, 6 órakor pedig a Kossuth téri leánykollégiumban tart diavetítéses előadást a szolnoki művésztelep alapító mestereiről és munkásságuk folytatóiról dr. Losonci Miklós műtörténész. A második előadáson kívülálló érdeklődőket is szívesen látnak.

A népszerű galériabusz útja január 26-án, szombaton Budapestre visz. A délután 2 órakor induló járat utasai előbb a Nemzeti Galériába látogatnak, ahol megnézik „az évszázad leleteként” aposztrofált kiállítást. Tornyai János ötven esztendő múltán előbukkant fest-, ményanyagának válogatását. ezt követően pedig a Radnóti Színpad előadását tekintik meg. Itt Kürti András Pulykák című szatirikus vígjátéka kerül színre, mégpedig remek szereposztásban. A játék jelentősebb figuráit Schütz fia. Dőry Virág, Csíkos Gábor, Keres Emil, Her- czeg Csilla alakítják.

Január 31-én, csütörtökön tesz a galériapódium új

lednek az ásatásokkal és a várfalkiegészítésekkel kapcsolatos munkák is. A nagyberuházások között ugyancsak befejeződött a Népművészeti és Közművelődési Információs Központ építése is Budapesten, a III, kerület Harrer Pál utca 2. szám alatt.

A vidéki színházak közül folytatódtak az idén a veszprémi, a pécsi és a szegedi színház rekonstrukciós munkálatai, s ugyancsak 1984-ben fejeződött be az egri Gárdonyi Géza Színházfelújítása, valamint a nyíregyházi színház rekonstrukciójának második lépéseként a szolgáltató épület átadása. Elkészültek az új Nemzeti Színház építésiengedélyezési tervei: a tavaszi alapkőletétel után, várhatóan a jövő év első

esztendei első estje, amelyet két előadásban, este 6 és 8 órakor rendeznek az emeleti kiállítóteremben. Ekkor az ..Akar velünk mulatni?” című vidám műsor keretében Markos György, Nádas György, Verebes István. Liliom Károly. a Mikroszkóp Színpad és a Rádiókabaré népszerű művészei tesznek az intézmény vendégei.

Végül a galéria júniusi, tizenhat napos spanyolországi útjára hívjuk fel a figyelmet, amelyre január 15-ig lehet jelentkezni az intézmény pénztáránál, ahol minden érdeklődő részletes felvilágosítást kap. Elöljáróban csak annyit: az utazás résztvevői megtekintik többek között a madridi Prado Múzeumot, Cordobában a világhírű Mezquita-mecse- tet, Granadában a csodálatos szépségű Alhambrát, Barcelonában a Picasso Múzeumot és egy folklór műsort, Toledóban magismerkednek El Greco páratlan értékű festői hagyatékával. befejezésként pedig öt napot üdülnek Lloret de Marban, a spanyol tengerpart festői fürdőhelyén.

felében megindul a mintegy hárommilliárd forintra tervezett kivitelezés is.

Jó néhány országos múzeumban folytatódott az idén a megkezdett felújítás: az

átfogó rekonstrukciós program kidolgozása előtt többek között a Szépművészeti, a Nemzeti, a Néprajzi Múzeumban és a Műcsarnokban végezték el a legsürgetőbb javításokat, s szereltek fel modern biztonsági berendezéseket.

A Központi Beruházások és tanácsi fejlesztések révén az oktatásügyben is jelentős eredmények születtek. Az idén több mint ötezerrel nőtt az óvodai helyek, ezerrel az általános iskolai tantermek száma, 60 új osztályteremmel, 125 iskolai tanműhellyel bővült a szakmunkásképzés bázisa is.

KAMERAKOZELBEN:

Búrt

Lancaster

Ki hinné, már elmúlt hetvenéves! Talán mert az utóbbi időben készült filmjeit nem láttuk, talán mert van valami nem öregedő a lényében — tény, nehéz elhinni magas korát. Pedig Burton Stephen Lancaster 1913. november 2-án született.

Pályáját artistaként kezdte. Barátjával, Nick Cra- vattal a harmincas években „Lang és Cravat”-ként járta az országot, lépett fel cirkuszi sátrakban és zenés szórakozóhelyeken.

Első filmszerepét Robert Siodmak irányításával játszotta Hemingway-elbeszé- léséből készült A gyilkosban, 1946-ban. Sorra kapta a szerepajánlatokat, főleg kaland- és cirkuszfilmekben. de nem akart bennragadni ebben a skatulyában. Valószínűleg ez ösztönözte, hogy olyan filmeket készíthessen, amelyek neki tetszenek. Ettől kezdve tehát gyártott, játszott és rendezett is. ö volt a producere 1955-ben a Martynak, amely Oscar-díjat és cannesi Arany Pálmát kapott. Franciaországban forgatta 1963-ban A conat című antifasiszta alkotást, eljátszotta a fasiszta Ernst Janningot Stanley Kramer ítélet Nürnberg- ben című világsikerében. Volt Az Esőcsináló, artista A trapézban, Salina gróf A párducban, 1960-ban Oscar-díjat kapott az Elmer Gantry címszerepéért.

Lancaster kevés politizáló filmet készített, de közismert demokrata beállítottsága, támogatta Robert Ken- nedyt és Martin Luther King mozgalmát. 1978-ban narrátora volt Az ismeretlen háború című televíziós dokumentumfilm-sorozatnak — nálunk is sugározták —, amely szovjet—amerikai közös produkcióban készült, Roman Karmen rendezésében.

Január 6-án, este 20 óra 05 perckor mutatja be a televíziónk 1-es programja a Tűz és íj című amerikai filmet, Burt Lancaster főszereplésével. A történet a 12. században játszódik, Lombardiában. A német császár helytartója zsarnokoskodik, a falvak népe pedig az erdőkből támad a várúr elten ...

(erdős)

Kulturális, oktatási beruházások

A

kisvendéglő kerthelyiségében beszéltük meg a találkozót Kozma Janival, a földimmel. Hat óra előtt tíz perccel már ott voltam. Meglepetésemre Jani is. És nem egyedül. Egy őszeshajú férfi ült mellette, s mindketten élénken gesztikuláltak, beszéltek. Vagy talán vitatkoztak. Megálltam, körbenéztem, szabad asztalt kerestem. Ám Jani észrevett, integetett, hogy menjek oda.

— Szervusz pajtás, engedd meg, hogy bemutassam Pap elvtársat.

Kezet fogtam a napbarnított arcú férfival, elmotyogtam a nevemet, aztán szabadkozva Janihoz fordultam.

— Nem akarok zavarni, hiszen én úgyis korábban jöttem. Leülök valamelyik szabad asztalhoz.

A férfi felállt.

— Szó sincs róla. Én már megyek is. A vitát majd folytatjuk.

— Minden jót, főnök — mondta Jani mosolyogva.

— Ki volt ez a fickó?

— Az építésvezetőm.

— De jó viszonyban vagy a fejesekkel.

— így is mondhatod. De ennek az ára egy zsák cement volt.

Hunyorogva pislogtam rá. Ugratsz, komám, de sebaj, veszem a lapot, gondoltam. — Elég olcsón jutottál

hozzá — jegyeztem meg ironikusan.

— Biztosan állami cement volt, amit a hátadon vittél a villájához.

Kozma Jani legyintett.

— Hülyeségeket beszélsz.

— Lehet, de még a nevedet sem tudja, úgy búcsúzott el tőled: Cementes.

— Ez az, látod, ez a barátságunk kapcsa. Figyelj csak ide: a Leányka utcai építkezésen dolgoztunk akkoriban. Segédmunkás voltam. Egy zsák cementet vittem éppen a C-épülethez, amikor a B-ből dühösen kirohant. És nekem meg szerencsétlenségemre éppen akkor csúszott le a vállam- ról a zsák, csattant egy eldobott féltéglán, a zsák kiszakadt, a cement kiömlött. Mérgemben még bele is rúgtam, úgyhogy alig maradt valami a zsákban. Az építésvezető megállt, kimeresztette a szemét, úgy nézte egy pillanatig a zsák cementet, aztán felüvőltött, és káromkodott, mint egy stráf- kocsis. Nekem is a fejembe szállt a vér, még egyet rúgtam a zsákba, és azt mondtam: vetem így nem beszélhet senki, érti, a kárt megfizetem, vonja te a fizetésemből, és már itt sem vagyok. Erre ő, hogy én még ki merem nyitni a számat?! Na, ezt a napot élete végéig megemlegeti. Ez a zsák cement egy vagyonba fog magának kerülni — kiáltotta, aztán elrohant a

felvonulási épületben berendezett irodája felé.

Egy pillanatra elhallgatott Jani, s mivel épp jött a pincér, sört rendeltünk, ami egy szempillantás múlva már ott is volt az asztalunkon.

— Ez aztán a gyors kiszolgálás.

— Ismernek, ide járunk a brigáddal minden névnapot, születésnapot megtartani. Tizenkilencen vagyunk, egyszóval elég gyakran.

— És aztán mi történt az építésvezetővel? — kanyarodtam vissza a félbeszakadt történethez.

— Mi történt volna? összeszedtem a cókmóko- mat, bementem az irodába, hogy kikérjem a munkakönyvemet, no meg, hogy vonják te a zsák cement árát, és adják ide a gubát. Nagy mellem volt, tudtam, hogy egy óra múlva a másik vállalatnál már fel is vesznek, és tehet, hogy többet is fognak fizetni. Meglepetésemre beküldtek az építésvezetőhöz, hogy állapítsa meg a kárt, és adja írásba. Mit tehettem, bementem hozzá. Egy papírhalmazban lapozgatott. fel sem nézett, csak úgy odaszólt: tessék, mit óhajt? Nem válaszoltam. Vártam, hogy felemelje a buksi fejét. Biztosan meglepte a hallgatásom, mert hamarosan fel is kapta. Farkasszemet nézett vetem. Á, maga a Cementes. Mit óhajt? Mit lehet erre válaszolni? Kilépek, adja írásba a kárt, hogy levonhassák a keresetemből. Értem, mondta nagyokat bólogatva. Azonnal. Addig üljön te. Leültem. Felemelte a telefonkagylót, tárcsázott, de a tekintetét egy pillanatra sem vette le rólam. No, szóval, behívta a titkárnőjét, diktálni kezdett. Kármegállapítás. Térítésköteles, levonandó egy összegben. A kilépni szándékozó, hogy is hívják? — fordult felém. Mondom neki. És folytatta: Kozma

János segédmunkás a mai napon a B-épület előtt egy zsák cementet szándékosan szétrugdosott. Kötetes megtéríteni a cement árát, a cement szállítási költségét, az átadás előtt álló épületbe a szakiparosok cipőin, bakancsain behordott cement eltávolítását a padlókról, a folyosókról, az újra lakkozás költségét, az eső által földbe vert és megkötött cement eltávolításának költségét, mindez együttvéve körülbelül tíz ember négy-ötórás munkáját jelenti. Ezt ne írja. Az órabér-kiszámításnál az átlagbért vegyék figyelembe.

Hörpintettünk a sörből.

— Azt hittem, nem jól hallok. Percekig egy szót sem bírtam kinyögni. Ha ezt nekem meg kell fizetnem, ez a zsák cement a világ legdrágább cementje tesz, gondoltam. Nehezemre esett, de megszólaltam: építésvezető úr, hát az a cement még ott fekszik... Szavamba vágott: Még egy fél óra múlva húszán taposnak bele, aztán meg eleredhet az eső, beveri a földbe, megköt. Érti? Megköt az is, amit behordtak a lakásokba, meg az is, ami kint marad, amit el kell majd távolítani, légkalapáccsal. Tudja, milyen nagy kár ez? Mennyi felesleges munkát szerzett nekem. Ezt meg kell fizetni. Vagy úgy gondolja, hogy fizessem meg én, meg azok, akik itt maradnak dolgozni? Igen? Nem, dehogy. Csak arra gondoltam, hogy az a cement még ott van, és összeszedhetném, eltakaríthatnám. Akkor tessék, menjen, tárta szét a karját. Kitántorogtam. összelapátoltam a cementet, eltüntettem még a nyomát is, és.. . és hogy is mondjam, visz- szamentem dolgozni. Egy hét múlva futottam össze vele ismét. Mi az, maga. Cementes Kozma, nem lépett ki? Nem. Miért? — kérdezte. Azért építésvezető úr, mert nem volt igazam így van, mondta mosolyogva. de megnyugtatom, hogy nekem sem, amikor úgy kiabáltam. Dehát, én is csak ember vagyok, lendítette levegőbe a karját. Hanem tudja mit, munka után jöjjön be hozzám. Bementem. Egy órát vártam rá. Végre kijött. Azt mondta: mehetünk. A kocsijával hozott ide. Beültünk. Sörözni. Helyesebben, én sört ittam, ő meg valami üdítőt.

Röviden, cimborám, megkért, hogy alakítsak egy brigádot. Megalakítottam Azóta is együtt vagyunk, pedig ennek már egy évtizede. Vele meg, mármint az építésvezetővel, néha- néha lejövünk ide sörözni, no meg vitatkozni. Ennyi a történet. Ezért hívnak engem Cementesnek. Te is, ha telefonon hagysz üzenetet, mondd csak nyugodtan, hogy a Cementes Kozmának adják át! Nem haragszom érte.

Egy hét...