Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
1 NÉPÚJSÁG, 1984. december 22., szombat Negyven éve alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) vényt szerezzen a magyar nép valóságos érdekeinek, kinyilvánítsa akaratát, leszámoljon a múlt terhes örökségével, és hitet tegyen a nemzet jövője mellett. Ezerkilencszáznegyvennégy decemberében — emlékeztetett Losonczi Pál — már végéhez közeledett a második világháború, Magyarországon azonban még elkeseredett utóvédharcait vívta a fasiszta hadsereg, a tőkés- földbirtokos ellenforradalmi rendszer uralkodó körei az utolsó percekig folytatták nemzetvesztő politikájukat. A Horthy-rendszer egész politikájára a nép forradalmi erőitől való félelem nyomta rá bélyegét. Uralkodó körei rettegtek attól, hogy a dolgozó osztályok megdöntik a tőkés rendszert, s nekik felelniük kell népellenes és háborús bűneikért. Ez volt a fő oka annak, hogy akkor sem mertek összefogni az ország demokratikus erőivel, amikor már nem volt más választásuk. A szovjet hadsereg. a szovjet nép teremtette meg számunkra azt a lehetőséget, hogy a magyar nép saját kezébe vehesse sorsát, és demokratikusan választott parlamentje nyilváníthassa ki az ország függetlenségét. A Vörös Hadsereg megteremtette a demokratikus átalakulás feltételeit. De nem végezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: ez a magyar nép haladó, demokratikus, antifasiszta és forradalmi erőire várt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. A több évszázados idegen elnyomás alatt is élt a magyar függetlenség eszméje. A nemzet tudata ápolta Bocskai. Rá- • kóczi és Kossuth eszméit, őrizte emlékezetében azokat az időket, amikor a magyarság nem a reakció, hanem az európai haladás szövetségese volt. E történelmi hagyományok örökösei is jelen voltak a hazában. Az országot ugyan rossz ügy mellé állította az önös érdekeit szűklátókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a haladás képviselői kezdettől szemben álltak ezzel a politikával. Szemben állt elsősorban a magyar munkás- mozgalom, amely 1919-ben kivívta a proletárhatalmat, s amelyet nem tudott megsemmisíteni a fehérterror és az ellenforradalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar dolgozó parasztság, amelynek körében élénken éltek az agrárszocialista hagyományok, s amely örök perben állt földbirtokos kizsákmányolói- val. A munkásak és parasztok legjobbjai mellett baloldali értelmiségiek, haladó gondolkodású katonatisztek és egyházi személyiségek vettek részt az antifasiszta ellenállásban, megőrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nélkül való a Nemzetgyűlés hitvallása a nácizmussal való szakításról és a függetlenségről. Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demokratikus pártoknak a kommunisták vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Front; a Bajcsy-Zsi- linszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A Budai önkéntes Ezred harcait, a Petőfi partizánbrigád. a Nógrádi-csoport akcióit, a szovjet hadsereg soraiban küzdő magyar antifasiszták küzdelmeit, a kommunista akciócsoportok, a diákcso- portok. a partizánosztagok, a MÖKAN-komité harcait feljegyezte a történelem. így jöhetett létre a felszabadult területen népünk igazi érdekeit és akaratát kifejezve, a kommunista párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és hirdethette meg: „Lesz magyar újjászületés”. A kommunisták, az ellenállók, a szakszervezeti . és szociáldemokrata vezetők, a Horthy-rendszerben meghurcoltak. a közismert baloldali gondolkodásúak körül csoportosultak mindenütt, az újjászületést tettekkel, kiállással is sürgető emberek, vezetésükkel alakultak meg a népi hatalom helyi szervei, a nemzeti bizottságok, a falutanácsok, a direktóriumok, vagy a munkás- paraszt-bizottságok. A munkások megalakították az üzemi bizottságokat. Megindították a gyárakban a termelést úgy, ahogyan azt az ország újjáépítése, az élet követelte. Nagy felelősséggel ellenőrizték a termelést, korlátozták a kizsákmányolást. védték a munkások érdekeit. A lerombolt, kifosztott ország újjáépítéséhez, az antifasiszta háborúba való bekapcsolódáshoz új központi hatalom, új magyar állam- szervezet kellett. A Függetlenségi Front felhívására a nemzeti bizottságok napok alatt szervezték meg a felszabadult városok és községek küldötteinek megválasztását. Hatalmas tett volt ez akkor, amikor az országban még nem volt közlekedés, nem volt hírközlés. A szovjet hadsereg gépkocsijain, szekereken és gyalog érkezett Debrecenbe a kétszázharminc képviselő, akikre nagy felelősséget rótt a választók bizalma. De segítette a munkát a bizakodás, hogy az új államhatalom születése egy jobb, igazságosabb világ teremtésének első aktusa lesz. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés. létrejöttének első perceitől kezdve, döntő befolyással volt a nemzet akikori jelenére és máig megvalósult jövőjére egyaránt. Lendületet adott az átalakulásnak a felszabadított országrészben, és reményt nyújtott a még megszállt területeken élőknek. Szentesítette a hitlerizmussal, a nyilas uralommal szemben állók törekvéseit, és az állami politika, az alkotmányos hatalom rangján szakított és fordult szembe — immár az egész nép nevében — a hitleri Németországgal és az embertelen eszmékkel, s az egész nép akaratának megfelelően tett hitet a független és demokratikus Magyarország megteremtése mellett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételében is, tevékenységével is a nemzet összefogását testesítette meg. Részese volt a népi hatalomnak a munkásosztály képviseletében a Magyar Kommunista Párt. a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezeti mozgalom, a nincstelen parasztság nevében a Nemzeti Parasztpárt, a kisbirtokosság és az értelmiség Független Kisgazda- pártja, valamint a Polgári Demokrata Párt.'Volt a képviselők között mérnök és vasesztergályos, nyomdász és bankigazgató, ügyvéd és cukrász, főispán és téglagyári munkás, író, földműves, plébános és vezérezredes. Minden antifasiszta erő mandátumhoz és szóhoz jutott. Ezekben a sorsdöntő órákban a legkülönbözőbb világ" nézetű, politikai felfogású emberek voltak képesek egyetértésre jutni, együtt haladni, közös programot elfogadni. A Nemzetgyűlésbe a legnagyobb számú képviselőt a Magyar Kommunista Párt küldhette. E tényben kifejeződött a kommunisták áldozatvállalásának, tapasztalatainak, tisztességének és céltudatosságának széles körű elismerése. Ebben az időben egész Európában nagy tekintélyt szereztek a kommunista pártok az antifasiszta harcokban. Magyar- országon is a kommunisták küzdöttek a legszívósabban az ellenforradalom negyed- százados uralma ellen, rájuk Az ünnepségen Losonczi Pál mondott beszédet mérte a reakció a legsúlyosabb csapásokat, mégis ők voltak azok, akik nem átvészelni, hanem megsemmisíteni akarták a német megszállást. A kommunista párt hirdetett elsőként programot és összefogást. Ez a kezdeményezőkészség állította a haladó erők élére. S a felhívás nyomán kialakult politikai helyzet, az Ideiglenes Nemzetgyűlés egységes fellépése a Szovjetunióval való fegyverszünetért, a Németország elleni hadba lépésért, az újjáépítésért, a földosztásért és a demokratikus átalakulásért — azt mutatja, hogy a párt megtalálta szövetségeseit, szorosan együtt tudott működni velük. Első tetteként a Nemzet- gyűlés szózatot intézet a magyar néphez, majd megalakította az Ideiglenes Nemzeti, Kormányt, és felhatalmazta az ország ügyeinek vezetésére. Valóságosan nemzeti kormány volt ez. amely meghirdetett céljaiban, összetételében és intézkedéseiben is megfelelt az ország érdekeinek. Legsürgősebb feladatának tekintette a fegyverszünet megkötését az antifasiszta hatalmakkal, a hadba lépést Németország ellen, az új magyar hadsereg megszervezését, a közigazgatási tisztségek betöltését, a közigazgatás megtisztítását a fasiszták kiszolgálóitól. Hatályon kívül helyezett minden népellenes törvényt és rendeletet, feloszlatta a nyilas szervezeteket. ■a A kommunista párt és a parasztpárt kezdeményezésére történelmi jelentőségű rendeletet alkotott a kormány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. A földnélküliek és szegényparasztok az ország keleti felében már a földreformrendelet megjelenése előtt létrehozták a községi földigénylő bizottságokat. A kormányrendelet nyomán igazságtevő indulattal kezdték meg a nagybirtokok felosztását. Népi akarat* nyilvánult meg ebben az új honfoglalásban, kifejezve a hajdan kisemmizett és szolgasorban tartott parasztság jogos vágyait. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Kormány működése jelentős volt abból a szempontból is, hogy új alapokra helyezte hazánk nemzetközi kapcsolatait. Magyarország a Szovjetunió baráti segítségével törhetett ki a nemzetközi elszigeteltségből. 1945. április negyedikén az egész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a fel- szabadulás nyújtotta történelmi esélyét. A kommunisták vezetésével a munkás- osztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, maga mellé állítva a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demokratikus Magyar- országot, amelynek dolgozó népe a munkáshatalom kivívását követően elindult a szocialista fejlődés útján. A kezdeti eredményeket azonban súlyos hibák, tévedések árnyékolták be, amelyek tragikus konfliktushoz vezettek. A páirt, csaknem három évtizeddel ezelőtt, a tanulságokat levonva közösséget vállalt mindazzal, ami korábban a munkásosztály, a dolgozó magyar nép előrehaladását szolgálta, és elutasította azt, ami a szocialista építőmunka gátja és veszélyeztetője volt. Hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása, uralkodóvá váltak a szocialista tulajdon- és termelési viszonyok, gyors ütemben fejlődtek a termelőerők, kibontakozott a kulturális forradalom, minden korábbit meghaladó mértékben emelkedett népünk életszínvonala. Pártunk lenini politikája megszilárdította az ipari munkásság és a termelőszövetkezeti parasztság szövetségét, kibontakoztatta a megújult értelmiség alkotóerejét. A munkásosztály forradalmi pártja a magyar nemzet érdekeinek következetes érvényesítésével az egész dolgozó nép elismert vezető erejévé vált. Magyarország eredményeivel, nemzeti egységével, internacionalista helytállásával és a más országokkal való együttműködés őszinte szándékával megbecsült helyet vívott ki magának az egész világon. Az elmúlt négy évtizedben bebizonyosodott, hogy a párt helyes úton indult el az 1944-ben megkezdődött népi demokratikus forradalomban: a népfrontpolitika, széles körű társadalmi szövetség, a nemzeti összefogás útján. Céljai mellé fel tudta sorakoztatni a tömegeket. A haladás, a szocialista átalakulás és fejlődés ellenfeleit nyílt, demokratikus küzdelemben győzte le. Erős kapcsolatot teremtett a tömegekkel, velük együtt haladt a társadalmi célok megvalósítása felé. A torzulások akkor következtek be, amikor a párt vezetése letért erről az útról. Az ellenforradalom leverése után a megújhodott párt a helyes politikai irányvonal folytatása mellett tört lándzsát. Eredményeinket azóta a párt és a nép közötti bizalomra, a politikával való széles körű egyetértésre, a demokráciára, a nyílt és őszinte szó erejére támaszkodva értük el. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája a jelen és a belátható jövő valóságos feladatainak, reálisan elérhető céljainak forradalmi ihletésű politikája, amely következetesen támaszkodik a szocialista építés korábbi szakaszainak legjobb tapasztalataira is. Vállalja a folytonosságot azokkal a kezdeményezésekkel. amelyeket a felszabadult magyar nép tömegei bontakoztattak ki, már az új Magyarország építésének első időszakában. Visszatekintve a felszabadulás óta véghez vitt fejlődésre, azt is megái lapíthatjuk. hogy a magyar nép eredményeit a Szovjetunió és a szocialista országok baráti támogatásával, a szocialista közösség tagjaként érte el. Meggyőződéssel valljuk, hogy szocialista jö- vőnknek is eszmei közösségünk, szövetségi rendszerünk, kiterjedt gazdasági együttműködésünk a biztosítéka. Negyven év elteltével, az azóta végzett országépítő munka eredményeinek birtokában. kiegyensúlyozott belső viszonyok közepette emlékezünk vissza a debreceni eseményekre — hangsúlyozta, az Elnöki Tanács elnöke, kiemelve: ma is érvényes tanulságai miatt érdemes felidézni az újjáépítés korszakában kibontakozott népi mozgalmat, amely emberek százezreit vonta be az ország, a város, a falu közügyeibe. A munkások és parasztok ekkor ízlelhették meg először az igazi demokráciát. és nagy felelősségtudattal gyakorolták nap mint nap. Szemléletesen mutatja ez számunkra, mekkora erő van a politikai jogaikkal szabadon élő tömegekben. Igazolja pártunk élő programját, amely a demokratikus közélet mind teljesebb kibontakozását hirdeti és valósítja meg. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt történelmünkben az els5 olyan alkotmányos parlament, amelybe a ma negyven éve elhangzott szavak szerint „nagy néptömegek a legszélesebb demokratikus alapon küldték ki megbízottaikat”. A szocialista államhatalomnak azóta is kiemelkedő tekintélyű legfelsőbb testületé az országgyűlés, amely folytatója és örököse, nagy elődje törvényhozó munkásságának. Ezért munkálkodunk azon. hogy az országgyűlés még' eredményesebben töltse be funkcióját. váljék még inkább a nyílt és aktív politikai élet legfőbb állami fórumává. Negyven esztendő nagy eredményeit értékeLve és fontos tanulságait kamatoztatva, a magyar társadalom a nemzeti bizalom jegyében készül a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő, XIII. kongresszusára, új feladatok vállalására. t A kongresszustól az ország népe a további feladatok meghatározását várja, mert tudja, hogy csak jobb munkával teremthet kedvezőbb feltételeket, szilárdabb gazdasági alapokat életéhez. A Központi Bizottság kong- reszusi irányelveinek tanúsága szerint is jelentős feladatok állnak előttünk, amelyeket jól el kell végeznünk ahhoz, hogy szocialista vívmányainkat ne csak megőrizzük, de gyarapítsuk A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának MOSZKVA Kedves Elvtársak! Mély megrendüléssel értesültünk Dmitrij Fjodoro- vics Usztyinov elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, honvédelmi miniszternek, a Szovjetunió marsalljának elhunytéról, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió fegyveres erőit, a szovjet népet ért súlyos veszteségről. Usztyinov elvtárs neve és életútja szorosan összefonódott azzal a harccal, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja folytat a világ békéjének és biztonságának megóvása, megszilárdítása érdekében. Az SZKP és a szovjet állam egyik kiemelkedő vezetőjeként, igaz internals. Gyorsítanunk kell gazdaságunk fejlődését. Folytatnunk kell a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését. Tovább keli tökéletesítenünk a> szocialista demokráciát. Mérsékelnünk kell a még meglévő, indokolatlan társadalmi különbségeket. Le kell küzdenünk a társadalmi rendszerünktől idegen jelenségeket. Ügy is fogalmazhatjuk összefoglalóan: továíhb kell fejlesztenünk szocialista viszonyainkat. Erre kötelez bennünket az a szilárd meggyőződésünk, hogy a szocializmus az emberiség nagy lehetősége a világ problémáinak megoldására. A lehetőséget valóra váltanunk nekünk kell. S erre kötelez a világ dolgozóinak várakozása, amely- lyel a szocialista országokra tekintenek. Ismerve a veszélyes és feszült nemzetközi helyzetet, ismerve a világgazdaság válságos hullámzását, mégis, minden nehézség ellenére' vállaljuk, hogy az intenzív fejlődés, a nemzeti teljesítmény növekedésének útjára vezetjük népünket. Ez a jelen és a jövő sorsdöntő feladata. Legjohb barátainkkal, testvéreinkkel, felszabadítóinkkal együtt ünnepeljük nemzeti történelmünk nagy eseményét. Tisztelettel köszöntjük a velünk lévőket, akik az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, a nemzeti bizottságokban, üzemi bizottságokban, az akkori közélet tisztségeiben dolgozva felsorakoztatták az ország Cselekvő erőit az újjáépítésre. Kegyelettel őrizzük azok emlékét, akik a mai ünnepnapot már nem érhették meg. Nevükben is, helyettük is magasra tartjuk azt a zászlót, amelyet a szabadság és a szocializmus építésének első nemzedékei emeltek fel a vérből és a sárból. Hazánkban a piros- fehér-zöld és a vörös zászló elválaszthatatlanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogy az emberiség és nemzetünk legértelmesebb, nag.v távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé. Ezt követően Bognár József akadémikus, az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt tagja emelkedett szólásra. A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően az országggyűlés, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az Arany Bika Szállóban fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A vendégek különvonata a kora délutáni órákiban visszaindult Budapestre. cionalistaként sokat tett a párt lenini békepolitikájának eredményes megvalósításáért, a Szovjetunió éj szövetségesei szocialista vívmányainak megbízható védelméért, a szocialista országok fegyverbarátságának ápolásáért. Személyében népünk megbecsülésnek és tiszteletnek örvendő barátját vesztettük el, aki nagy figyelemmel és gondoskodással segítette a magyar— szovjet barátság és sokoldalú együttműködés elmélyítését. Fogadják őszinte együttérzésünket Dmitrij Fjodoro- vics Usztyinov elvtárs elhunyta alkalmából, gyászukban mi is osztozunk. Budapest, 1984. december 21. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Elhunyt Usztyinov December 20-án, életének 77-ik évében, súlyos betegség után elhunyt Dmitrij Fjodorovics Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere.
