Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-02 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 283. szám ÁRA: 1984. december 2„ vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Sportünnepély Eger város felszabadulásának 40. évfordulója tiszte­letére tegnap délután és este nagyszabású tornabemu­tatót rendeztek a megyeszékhely fiataljai a Kemény Ferenc Sportcsarnokban. Ünnepi megemlékezést Kovács János, az egri városi pártbizottság titkára mondott. A megnyitó kép után az óvodások, az általános és közép- iskolások. szakmunkástanulók, valamint az ESE spor­tolói mutatták be színes, látványos műsorukat. Ké­peink erről számolnak be. Hámán Kató emlékezete Vonzás­tényezők Idegenforgalmunk a nép­gazdaság egyre számotte­vőbb valutakitermelő ága­zatává válik. Annak elle­nére, hogy a világgazdasá­gi recesszió következtében lanyhult az utazási kedv, hazánkat mégis több kül­földi turista kereste fel, mint az elmúlt esztendő­ben. A napokban megtar­tott országos idegenfor­galmi tanácskozáson hang­zott el a megállapítás, hogy az idén a világ idegenfor­galmából 2,4 százalékkal részesedtünk, ami hazánk nagyságához mérten nem­zetközileg is elismert ran­got jelent. Nem újkeletű a megálla­pítás: mind a szocialista országokból, mind a nyu­gati viLágból szívesen jön­nek hozzánk, hiszen jó a közrend, a közbiztonság, megfelelő az áruellátás, egyre több az étterem és a szálloda, sok a látnivaló, a nevezetesség, és általá­ban azt tartják rólunk, hogy a magyar ember ba­rátságos és vendégszerető. Mindezek olyan vonzásté­nyezők, amelyekkel nem minden ország dicsekedhet. Ezek következménye az, hogy az idegenforgalom mintegy 170 millió dollár tiszta bevétellel járul hoz­zá az idén a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vításához. Mindez szép, mindez jó. Az öröm azonban mégsem lehet teljes akkor, ha egy másik számot is megemlí­tünk. Amíg részesedésünk 2,4 százalék a világ idegen- forgalmából, addig a bevé­telekből csak 0,4 százalék­kal részesedünk. Tehát az idelátogatók csupán az egy- hatodát költik nálunk, mint amennyit várhat­nánk tőlük. S mindez arra is rávilágít, hogy az utóbbi évek tagadhatatlan fejlődé­se ellenére még bőven van mit csinálni. Elsősorban vonzó programokat kell ki- i nálni. Szállodai és éttermi áraink egyáltalán nem ol- csóak, még a nyugati tu­ristáknak sem, ezért el­sődlegesen nem ezeket szükséges tovább emelni, hanem a mostaninál jóval több és színvonalasabb pénzköltési lehetőséget kí­nálni az idelátogatónak. Mindezt pedig úgy, hogy a kisebb, mind a nagyabb pénzű turista megtalálja a maga szórakozását. Megyénk nemzetközileg is egyre ismertebb idegen- forgalmi centrum. Éppen ezért a feladatok is na­gyobbak, mint másutt. Bi­zonyára az idegenforgalmi szakemberek, kereskedők, vendéglátók és minden érintett szakma képviselői tisztában vannak ezzel, és törik is a fejüket az újabb ötleteken, elképzeléseken. Hiszen ma már egyre fan- táziadúsabb meglepetések­kel lehet csak hatni a tu­ristákra. Bizonyára sok hasznos tapasztalatot adott a szilvásváradi fogathajtó- világbajnokság is, amely a jövőben is kamatozik, és : »era maradnak el az új- j donságok sem. í ' ’ Kaposi Levepte I ____-______I M a száz esztendeje a He­ves megyei Kompolton szü­letett, később tíz esztendőn át — 1908 és 1918 között — a hatvani vasútállomáson dolgozott Hámán Kató, a magyar munkásmozgalom, a kommunista pártépítés ki­emelkedő egyénisége. Az év­forduló alkalmából tegnap délelőtt tíz órakor emlék­ülést rendeztek a hatvani MÁV-pályaudvar oktatóter­mében. Szelei László, az üzemfőnökség pártbizottsá­gának titkára köszöntötte az egybegyűlteket, a megyei, városi párt-, állami és tö­megszervezeti vezetőket, a vasutas-szakszervezet köz­ponti és területi bizottságá­nak küldötteit, majd Gada- necz Béla történész, a VA- TUKI főmunkatársa össze­gezte Hámán Kató életével kapcsolatos kutatásainak eredményét. Ezt követően dr. Köpf Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára emelkedett szólásra, hogy felvázolja a Hevesből elszármazott kommunista harcos küzdelmekben gaz­dag életpályáját. Emlékező beszédében föltette a kér­dést Hámán Katóval kapcso­latban: kire is kell gondol­nunk születésének 100. év­fordulóján. A munkásmoz­galom mártírjára? A XIII. kongresszusára készülő Ma­gyar Szocialista Munkáspárt egyik alapító tagjára? Vagy az emberre, aki máig utat mutat, hogy a legnehezebb helyzetben is miként kell dolgoznunk a forradalmi vívmányok megőrzése vé­gett? Ezek nem választha­tók el, hanem együttesen építik bennünk, utódokban is az emberséget. Es akkor válunk Hámán Kató példá­jának hűséges követőivé, ha többek leszünk korábbi ön­magunknál, amihez az új társadalmi rend lehetőséget is biztosít. A KISZ Közpon­ti Bizottságának titkára idő­szerű ifjúságpolitikai kér­dések kapcsán kifejtette to­vábbá, hogy a száz eszten­deje született mártírasszony életének céljai sok helyen találkoznak a KISZ mai fel­adataival, a jelen gazdasági kérdéseivel, és a világbéke megőrzésére irányuló törek­véseinkkel, munkálván a fiatalok öntevékenységének kibontakozását. Az emlékülést követően a pályaudvar előcsarnokában úttörők adtak műsort, majd a különböző szervezetek, in­tézmények küldöttségei meg­koszorúzták a munkásmoz­galom mártírjának emlék­tábláját. Ezt követően nyi­totta meg Zöld Gábor, az 9 Emléktáblaavatás a gyön­gyösi 2-es számú Általános Iskolában Á hatvani emlékünnepség üzemfőnökség KlSZ-bizott- ságának titkára azt a doku­mentum-kiállítást, amely a pályaudvar könyvtárának előcsarnokában a munkás- mozgalom egykorú esemé­nyeit idézi fel. A munkásmozgalom ki­emelkedő harcosára, névadó­jukra emlékeztek tegnap délelőtt a mátraalji város 4206-os számú Hámán Kató úttörőcsapatának tanulói, pedagógusai is. Az ünnep­ségre a Mátra Művelődési Központban került sor, ahol Laczik Jánosné iskolaigaz­gató köszöntötte a résztve­vőket, köztük Gyöngyös párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetőit, a patro­náló üzemek szocialista bri­gádjainak képviselőit, majd a jelenlévők a művelődési ház színháztermében me­gyénk kommunista szülötté­nek életét, munkásságát fel­idéző színes irodalmi mű­sort tekinthettek meg az út­törőcsapat pajtásainak elő­adásában. A rendezvény a 2-es szá­mú Általános Iskolában folytatódott. Itt Kónya La­jos, a városi pártbizottság első titkára mondott ünne­pi beszédet, majd leleplezte Hámán Kató emléktábláját, amelyet születése 100. év­fordulójának tiszteletére ál­lított a nevét viselő úttörő- csapat. Ezután a jelenlevő szocialista brigádok, a kom- polti általános iskolások, va­lamint az úttörőcsapat ne­vében koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. Később pedig a városi úttörőházban csapattörténeti kiállítást nyi­tott meg Révészné Bőgős Zsuzsanna megyei úttörőel­nök. Kegyelettel emlékezett teg­nap délután a szülőfalu. elnöksége Kompolt is, ahol a Hámán Kató munkásságát megörö­kítő emléktáblánál a Him­nusz vezette be az ünnepsé­get. A miskolci MÁV Fú­vószenekar szereplését kö­vetően Krisztián József, a nagyközségi pártbizottság titkára üdvözölte Kál, Ká­polna, Kampóit több száz dolgozóját, diákját, a meg­hívott vendégeket, majd Gadanecz Béla történész emlékezett meg Hámán Ka­tó példaerejű munkásságá­ról. Kiemelte a szakszerve­zeti mozgalomban, a Vörös Segély szervezésében betöl­tött szerepét, s csatlakozá­sát a Kommunisták Magyar- országi Pártjához, amelynek harcos agitátoraként dolgo­zott. Beszélt az előadó a bécsi emigrációval fenntar­tott fontos kapcsolatáról, de ama üldöztetésekről is, amelyekben elvhűsége miatt része volt Hámán Katónak, s végül élete delén kellett elpusztulnia. Az emlékbe­szédet követően a különböző szervezetek, intézmények küldöttségei, a helyi diákok elhelyezték az emlékezés és a tisztelet koszorúit a szü­lőház falán lévő emléktáb­lánál. A kegyelettévők kö­zött volt a megyei pártbi­zottság és az SZMT képvi­seletében Bóta Albert és Lévai Ferenc, valamint Sós Tamás, a KISZ megyebi­zottságának első titkára is. ★ Feljegyzésre méltó, hogy Hatvanban 25 esztendeje vette fel Hámán Kató ne­vét a Bajcsy-Zsilinszky úti Általános Iskola, ahol a ket­tős évforduló alkalmából hétfőn délelőtt ugyancsak emlékünnepséget rendeznek, majd kiállítás nyílik. A kompolti szülőház előtt (Szabó Sándor felvételei) A gárdonyis lányok aerobic-gyakorlata A ClUSZ záróképe Az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola tanulói lát­ványos ugrószámokat mutattak be (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom