Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. december 1., szombat KOSÁRLABDA Drámai csata után még élnek a remények LABDARÚGÓ NB I. Vasárnap az őszi bajnokjelölt otthonában az ESE A hollandoktól idegenben elszenvedett vereség után csütörtökön este Zalaeger­szegen, a belgák elleni VB- selejtezőn nyernie kellett a magyar férfi kosár labda-vá­logatottnak ahhoz, hogy esélye maradjon a tovább­jutásra. Az együttes — igaz. csak hosszabbítás után — meg is szerezte a fontos két pontot, a szakvezetés által remélt 10—15 pontos kü­lönbségű siker helyett 91:86 arányú győzelemmel kellett beérnie. A lelkes közönség ezért is nagyon hálás volt. tombolva ünnepelte a nagy­szerűen hajrázó gárdát. A játékosok is boldogok vol­tak, hogy már-már remény­telen helyzetből fordítani tudtak. — A magassági fölényben levő belgák alaposan meg­nehezítették a dolgunkat — magyarázta a találkozó után Szűcs József, aki egyik erősség. — Természetesen jó lett volna legalább tíz ponttal nyerni, de jelenlegi helyzetünket, formánkat és a mérkőzés alakulását is fi­gyelembe véve örülhetünk ennek a győzelemnek. Két­ségtelen, hogy a továbbju­táshoz most már bravúrra lesz szükség, de ha sikerül jól kihasználni a visszavá­góig hátralevő egy esztendőt, kijuthatunk a spanyolorszá­gi világbajnokságra. Ránky Mátyás vezető ed­ző a találkozó előtt elárul­ta, hogy csak akkor lenne elégedett, ha tíz pontnál nagyobb különbséggel nyer­nek. Csalódott? — szólt hozzá az első kérdés. — Csalódott nem vagyok; csupán szomorú — hangzott a válasz. — Számunkra kedvezőtlen időpontban ke­rült sor erre a fontos talál­kozóra. A fiúk még mindig nem tudták túltenni magu­kat az egyébként is nagy fizikai és idegi fáradságot okozó EB-selejtező emléke­zetes bonyodalmain, amely a megérdemelt feljebbjutás- tól fosztotta meg őket. Emellett a sérült Heinrich és a fegyelmezetlensége miatt a válogatottból saját magát kizáró Góczán hiá­nya is erősen érződött a tel­jesítményen. Mindezek ellenére mind­két félidő elején megvolt az óhajtott több mint tízpon­tos különbség. Utána vi­szont feltűnő visszaesés kö­vetkezett. Miért? — Az említett idősza­kokban taktikailag sikerült a belgák fölé kerekednünk. Hatékonyan védekeztünk, a megszerzett labdákkal pe­dig gyors, eredményes tá­madásokat vezettünk. Ellen­felünk azonban mindkétszer idejében módosított játékán. Ráadásul éppen ekkor cse­rélni kényszerültem, s az újonnan pályára lépők nem tudták ugyanott folytatni, ahol a lehívott játékosok ab­bahagyták. Egyénileg kikkel volt elé­gedett? — Székely, Horváth A., Szűcs és Láng tette a leg­többet a sikerért, de senki sem okozott csalódást. Losonczy sem? — Teljesítményén látszat­tak a leginkább az EB-se- lejtezőt megelőző kemény felkészülés és a nehéz so­rozat nyomai. Azon a tor­nán ő volt a vezéregyéni­ségünk. Ezúttal kétségtele­nül kevesebbet nyújtott, ezt azonban természetesnek tar­tom. Milyen folytatásra szá­mít? — Esélyeink csökkentek, de azért továbbra is ver­senyben vagyunk. Ha egy év múlva teljes, alapos fel­készült, fizikailag és idegi­leg egyaránt rendbenlevő csapattal tudunk kiállni Bel­giumban, nem lehetetlen a bravúr. Előtte azonban itt­hon legalább 14 ponttal meg kelj verni Hollandiát. Az sem jönne rosszul, ha a belga—holland meccsen az utóbbiak nyernének. Szóval, elég sok a „ha”, helyzetünk azonban még korántsem ki­látástalan. Sakk­olimpia A szaloniki sakkolimpián csütörtökön a 10. fordulóban a két magyar csapatnak ösz- szesen három függőjátszmá­ja volt. A férfiaknál Portisch Lajos döntetlen színezetű erőpróbáját a folytatásban elveszítette az amerikai Ka- valek ellen, így az Egyesült Államok 2,5—1,5 arányban legyőzte Magyarországot. A nőknél Görögország „A” együttese ellen Kas meg­nyerte függőjét, ezzel a ma­gyar válogatott 2—0-ra ve­zetett. Pénteken délelőtt Mádl Ildikó másodszor is asztalhoz ült Nika ellen, ö csütörtökön az első függő folytatásban tovább javítot­ta helyzetét, így várható volt, hogy megszerzi a har­madik győzelmet is. Pénteken este a 11. for­dulóban a nőknél Bulgária, a férfiaknál Spanyolország következett. ★ Moszkvában a Karpov— Kaszparov férfi sakkvilág­bajnoki döntő 29. játszmá­ját a kihívó Kaszparov ké­résére elhalasztották. A par­tira december 3-án kerül sor, Karpov továbbra is 5— 0-,ra vezet. Hét végi sportműsor SZOMBAT Asztalitenisz: Tizek baj­noksága, Eger, Gárdonyi gimnázium 9 óra. Megyei út­törő-olimpia Hatvan, 4-es számú Általános Iskola 9.30 óra. Röplabda: Gyöngyösi SE— Salgótarjáni öblösüveggyár NB II-es férfimérkőzés, Gyöngyös, Thán K. u. 15. óra. Kézilabda: Villámtorna, Gyöngyös, 214-es sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. 9 órától. VASÁRNAP Ritmikus sportgimnasztika: Kolacskovszky Kupa, Eger 9-es számú Általános Iskola, 11 óra. Kézilabda: Villámtorna. Gyöngyös, 214-es sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. 9 órától. December első szombat­vasárnapján rendezik meg a labdarúgó NB I. őszi idé­nyének utolsó előtti forduló­ját. A műsorban öt buda­pesti (Fáy u.. Kispest, Üllői út, MTK-pálya, Csepel) és három vidéki (Zalaegerszeg, Szeged, Székesfehérvár) mérkőzés szerepel. Az élen álló Videoton a Partizán kiütése után az újonc Egert fogadja, akik ellen a legutóbbi fehérvári bajnokin, 1972. május 28-án 8—0-ra győzött. Most elég lenne egygólos Videoton-si- ker is ahhoz, hogy az euró­pai futballéletben is az ér­deklődés középpontjába ke­rült székesfehérvári csapat ugyanúgy, mint az előző idényben, őszi bajnok le­gyen, Ehhez az is kellene, hogy a negyedik fordulótól veretlen Debrecen ne távoz­zon győztesen a Vasas ottho­nából. Tizenhárom forduló után (vagyis két játékkal az őszi idényzárás előtt) a 16 hely­ből még csak egy foglalt: a SZEOL AK már nem kerül­het el a sereghajtó pozíció­ból, hiszen hat pont a hát­ránya az utolsó előtti Bé­késcsaba mögött. Főleg a középmezőnyben még igen sok változás lehetséges, hi­szen a 4. helyen álló MTK- VM és a 12. helyet elfoglaló Ű. Dózsa között mindössze 3 pont a különbség, s ebben a nyolc csapatból álló boly­ban négy klub is 13 ponttal rendelkezik. Utánuk a 13—15. helyen is egymás nyakán vannak az együttesek. Az állás a 14. forduló előtt és hátralévő mérkőzéseik: 1. Videoton 19 pont. Eger otthon, Pécs idegenben, 2. Debrecen 18, Vasas i., Ű. Dózsa o. 3. Bp. Honvéd 16. Tatabánya o. Békéscsaba i. 4 MTK-VM 15, Haladás o.„ ZTE o. 5. Rába ETO 15, ZTE i., Vasas o. 6. ZTE 14, ETO o., MTK-VM i. 7. Ta­tabánya 13, Honvéd i., Cse­pel o. 8. Csepel 13, Pécs o., Tatabánya i. 9. Pécs 13, Cse­pel 1., Videoton o. 10. Hala­dás 13, MTK-VM i., SZEOL AK o. 11. Eger 12, Videoton i., Ferencváros o. 12. Ú. Dó­zsa 12, SZEOL AK i., Deb­recen i. 13. Vasas 11, Deb­recen o., ETO i. 14. Ferenc­város 10, Békéscsaba o„ Eger i. 15. Békéscsaba 10, Ferencváros i., Honvéd o. 16. SZEOL AK 4, Ú. Dózsa o., Haladás i. Visszatérve az előbbiekre — az EISE szereplése az NB I-ben az eddigi legjobb! An­Szert Gyula mostanában mindig a válogatottakat „húz­za ki” önmaga ellen nak ellenére, hogy a debre­ceniek is „elvittek” egy pon­tot a történelmi városból legutóbb és a Videoton Eu- rópa-szenzációt keltett a ju- goszlávok „kiütésével”, — az Eger nem fog alárendelt szerepet játszani Fehérvárott. Biztos, hogy tudásukhoz mérten fognak szerepelni! Csank János, az Eger SE vezető edzője, az ezüstérem­re jelölt Debrecen elleni döntetlenül végződött mér­kőzés tapasztalatait össze­gezve mondotta: — Ilyen szervezetten és harcosan játszó Debrecennel még nem találkoztunk. A túl mély pálya egyébként sem kedvezett csapatomnak: Megyesi korai sérülése mi­att pedig a két gyengén ját­szó csatár közül csak az egyiket tudtam lecserélni. A védelmünk így futógyorsa­ságban és szerelőképesség­ben is meggyengült. A csa­patból Bodolai, Szert és Lengyel játéka emelkedett ki, amiért meg is dicsértem őket. Később így folytatta: — A Videoton futballpa- rádéja után amelyet szer­dán mutatott be, nem kelle­mes pályára lépni a Sóstói stadionban. Remélem, a vé­dőjáték, ami ez ideig megbé­nította idegenben az ellen­feleket, az ellenünk játszó­kat, most is hatásos lesz. Sajnos a Debrecen előttünk már meglepte őket egy pont­szerzés erejéig, kupamérkő­zés után. Valószínű tanultak az esetből. Nem tudom hogy nekünk lesz-e ilyen esé­lyünk? Kovács Ferenc ed­ző több alkalommal megte­kintette csapatom bajnoki Ismét sok múlik majd raj­ta: Bodolain- az egri kapu. védőn Lengyel Lajos akár váloga­tott is lehetne már. ■. (Fotó: Szántó György) mérkőzéseit, és jó vélemény­nyel nyilatkozott rólunk, ezért mondhatom, alaposan felkészültek az „Egerből” is. — A héten sajnos többen is sérüléssel bajlódtak. Kiss Tibor, Lengyel, Smuczer Csepregi, Szilágyi A. a ne­héz talaj okozta kisebb-na- gyobb húzódások miatt ma­radtak pihenőben. Megyesi sérülése is makacsabbnak bizonyult a vártnál, így nem is tudom, hogy vasárnap pá­lyára küldhetem-e? Varga mindenesetre készenlétben áll. A kezdő tizenegyet a mérkőzés előtt jelölöm ki. A csapat a mérkőzés nap­ján, azaz vasárnap utazik Székesfehérvárra. A keret Bodolai, Póta, Zsidai, Var­ga, Smuczer, Szert, Berecz. Szebegyinszky, Lengyel. Si­mon, Csepregi, Szilágyi B. Kiss T., Kiss Gy„ Horváth Sass. December 3-án, hét­főn 7 órakor az egri kör­csarnokban a szurkolók megtekinthetik a Video­ton—Eger SE NB l-es labdarúgó-mérkőzésről készített videofelvételt. Nem felhőtlen öröm a Finommechanika SC feljutása Beszélgetés Szabó Péter szakosztályelnökkel Mint arról már rövid hír­ben beszámoltunk, az Egri Finommechanika SC férfi kézilabdacsapata egyévi me­gyei bajnoki szereplés után ismét bejutott az NB II-be, miután második lett a számára kijelölt osztályo­zó csoportban. Az elmúlt esztendő történéseiről, a fel­jutásról, és nem utolsósor­ban az FMSC kézilabdásai- nak további várható szerep­léséről beszélgettünk Szabó Péterrel, a csapat korábbi játékosával, majd edzőjével, aki az idén, mint szakosz­tályelnök tett hasznos szol­gálatot az újabb bizonyítás érdekében. — Mint a Gép. és Mű­szeripari Szakközépiskola igazgatója érthető okok mi­att nem vállalt tovább ed­zői munkát, három évvel ezelőtt. Hogyan került is­mét a szakosztály közelébe, pontosabban annak élére? — Visszahívott néhány idősebb, velem közei egyko­rú játékos és a csapatért mindenre kész Kiss Jenő bácsi, akik velem együtt nem tudtak beletörődni a kiesésbe. Ügy fogtunk hoz­zá az idén a munkához, hogy nem volt hivatalosan szer­ződött edzője a csapatnak. Az akarat, a bizonyítás vá­gya vitte előre a gárdát a megyei bajnokság megnye­réséig, majd a sikeres osz- tályozóig. Ezek a játékosok, illetve a döntő többség, már régen tudja azt, amit az idén is produkált. Jól vizsgáztak korábban évekig az NB II- ben, ahol egyszer második, kétszer pedig harmadik volt a csapat. Dobogóról zuhan­tak a mélybe, és ezt nem tudták „lenyelni”. Végig szívesen dolgoztunk együtt a játékosokkal, Kiss Jenő sportköri elnökhelyettessel, de sokat köszönhetünk eb­ben a munkában Miklós Já­nos megyei szövetségi fő­titkár aktív közreműködésé­nek is. Egy ilyen közösség­be, egy nemes feladatra szí­vesen vállalkoztam. Presz­tízskérdést csináltunk abból, hogy visszakerüljünk az NB II-be. — Szóljon néhány szót erről az útról, melynek so­rán megvalósult a célkitű­zés. — A következő játékosok álltak rendelkezésre: Kéke­si, Acél, Bóta, Sajóvölgyi. Terenyei, Madarász, Kiss T., Kádár, Tollner, Lechner, Vermes, Varga. Ügy ítéltük meg, hogy a megyei bajnok­ság megnyerésében legna­gyobb ellenfelünk Füzes­abony és a Zalka SE lesz. Ezeken a fontos mérkőzése­ken játszott az ózdi Marosi is, aki korábbi években is segített a csapatnak. Veret­lenül álltunk a bajnokság élén a rájátszás előtt, pedig induláskor sokan semmi esélyt nem adtak nekünk! A Zalka SE jó képességű csapatától már akkor kap­tunk :ki, amikor nem volt veszélyben a bajnoki cí­münk. Bóta 160 góllal me­gyei gólkirály lett, Terenyei 133, Madarász 119 góllal szintén az élmezőnyben vég­zett. Az osztályozó eredmé­nyei ismertek, a második helyért játszott mérkőzésen három góllal vertük a Szom­bathelyi Tanárképző csa­patát. Az osztályozón Ma­rosi nem játszott, a szintén ózdi Tiba viszont igen. Szak­mai segítséget ezeken a mérkőzéseken Bereczky Györgytől, az ózdi női csa­pat edzőjétől kaptunk. Cé­lunkat elértük, melyhez minden reális feltételt biz­tosított a Finommechanika, mint bázisvállalat. A játé­kosokat feltétlen dicséret il- nehezebb egy osztályba fel­jutni, mint ott bentmarad­ni. — Mire lehet képes ez a csapat az NB 11-ben? — Ez egy összetett kér­dés, amire nem lehet egy­két szóban válaszolni. Az NB Il-es szereplésre csak a lehetőség adott azzal, hogy feljutottunk. Halaszthatatlan kérdést kell a jövő érdeké­ben mielőbb megválaszolni. Van-e szüksége a városnak, a megyének, a Finommecha­nikai SC NB Il-es csapatá­ra, amely legalább egy év­tizede első számú képvise­lője a megye férfi kézilab­dasportjának? Az NB II- ben nem lehet csak presz­tízsből játszani. Edző kell, játékos kell. Jelenlegi mun- 'kakörömben nem tudok töb­bet vállalni, ez pedig a Nemzeti Bajnokságban nem elegendő. Több megye pél­dáját sorolhatnám, ahol meg­találták a fejlődés módját. Mindenekelőtt összefogás kell. Van jó játékos Heves megyében, több is, csak nem egy csapatban játszanak. A gárda további sorsa főleg erkölcsi kérdés, meggyőződé- leti. Meggyőződésem, hogy sem ugyanis, hogy a szük­séges anyagiakat a Finom- mechanika továbbra is biz­tosítja. Városi szinten sport­águnkban bizonyos csopor­tok alakultak ki, ami in­kább az erők széthúzását eredményezi, nem pedig az összefogást. Nem vagyok bo­rúlátó ember, de bátran ki­jelenthetem, hogy ezzel a csapatta) nem szabad elin­dulni az NB II-ben. Isme­rem a játékosok egyéni ter­veit, a végsőkig őket sem lehet terhelni. Mi mindany- nyian olyan mértékben ag­gódunk a csapat további sorsáért, hogy valójában csak pillanatokig tartott a feljutás öröme. Pedig mi­lyen szép is lenne kettős bajnoki mérkőzésen az ESE női csapatával közös ren­dezésben a közönség elé lépni a körcsarnokban, mi­vel már ebben az osztályban is engedélyezték a teremben való játszást. — Végül szabad legyeit egy személyes dolgot meg­említeni. A sport területéit végzett munkájáért novem­ber hetedike alkalmából ön Kiváló Munkáért kitünte­tésben részesült, amelyhez ezúttal is gratulálunk. — Köszönöm! De az al­kalommal élve szeretném megköszönni az OTSH el­nökének kitüntetését a váro­si és a megyei sportvezetés­nek, valamint a Finom- mechanika gazdasági és tár­sadalmi vezetésének. Fel­emelő érzés, hogy munká­mat ilyen magas szinten ér­tékelték, méltó jutalma ez annak, amit 1972 óta a Fi­nommechanika SC színeiért tettem. Ismételten köszönöm a kitüntetést, ami nemcsak személyemnek, hanem egy közösségnek is szól. A munkát tehát elismer­ték. Az igazi sportvezetőt azonban kedvenc sportjának további sorsa, munkájának további értelme igazolja. Érthető okokból. Fesztbaum Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom