Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-13 / 292. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Csak igazi értéket teremtő munkával, hittel, s akarattal tehetjük szebbé életünket Vendégünk volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KEB elnöke Barta Alajos tájékoztatja a vendéget a megyei pártbizottságon Kellene Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem meggyőződésem, hogy valamiféle átok ül rajtunk. Mintha a génjeinkbe lenne beprogramozva, úgy isten igazából nem vagyunk képesek meggondolni, mire költjük a forintjainkat. Sőt! Mintha direkt arra törekednénk, hogy minél megfontölatlanabbul szórjuk a pénzünket. Szórjuk? Mit? Azt a keveset, amit sokan alig tudnak beosztani úgy, hogy a következő nyugdíjig, vagy fizetésig kitartson? Ugyan, kérem, hagyjuk már ezt a felelőtlen általánosítást — jegyezhetik meg keserű kifakadással nem is kevesen. Miért kell időnként úgy beszélnünk, mintha nálunk mindenki térdig járna a forintban? Bosszantani akarjuk a kispénzűeket? Erről szó sincs. Nem valami örömmel, de hangosan is kimondjuk, hogy napjainkban akad jó néhány család, ahol a pénz megköveteli a nagyon alapos beosztás gyakorlását. Nem hiszem, hogy ez a tény szorosan összefüggne társadalmi rendünk alaptörvényeivel, de egyelőre — fellelhető. Abban viszont hiszek, hogy csak átmeneti jelenségről van szó. A szocializmussal nem egyeztethető össze hosszú távon az ok nélküli szegénység. Mert ha valaki úgy él, úgy dolgozik, hogy nem érdekli, mennyi pénzt visz haza a fizetéskor, azt én nem tudom sajnálni. Annak nem vagyok hajlandó semmiféle segélyt kiosztani csak azért, hogy... ! A fizetés és a szociális gondoskodás között éles vonalat kell húzniínk: mindannyiunk érdekében. A teljesítmény — az teljesítmény, ' amely nem lehet tekintettel arra, hogy az illetőnek milyenek a személyi körülményei. Ezeket a körülményeket vizsgáljuk más alkalomból és ha kell, javítsunk rajta másképpen. Akkor hát. . •. ? Arról van szó, hogy nincs a vérünkben igazán a takarékosság. Mintha még szégyellnénk is, ha nem költünk feles mértékben. Most nem csupán a hisztérikus sietséggel épített családi házak villaszerű, túlméretezett csodaalkotmányaira gondolok. A márvánnyal bélelt kriptákra sem. Hanem arra a rengeteg pazarlásra, amely kezdődik azzal, hogy az öntvények jóval nagyobb méretűek, mint amilyeneknek a megmunkálás előtt feltétlen lenniük kellene. Arra, hogy középületeinket feleslegesen cicomázzuk, hogy az irodákba faragott bútorokat pakolunk, hogy útjaink egy részét tíz - év alatt hatszor bontjuk fel és aszfaltozzuk, mert a közművek kiépítésének sorrendjét nem terveztük meg, hogy a gyereknek megvesszük a századik játékot is, pedig már a huszadikat is unta, hogy a kukába kenyeret, szalámit, mi egyebet szórunk ki, hogy... G. Molnár Ferenc — Sok oka van annak, hogy mindig is szívesen jöttem és jövök Egerbe, Heves megyébe. Az egyik mindenképpen az, hogy Eger valóban nagyon szép város. De nemcsak a külleme tetszik. Minden dicséretet és elismerést megérdemelnek azok a vezetők, szakemberek, akik még időben felismerték a város értékeit és elkezdték a történelmi nevezetességű belváros rekonstrukcióját. Jóleső érzés látni, hogy Eger évről évre szebb és elegánsabb ... Ezekkel a szavakkal köszönte meg a hivatalos üdvözlő szavakat tegnap délelőtt Egerben a megyei párt- székházban Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a KEB elnöke, aki tegnapi, szerdai napját összességében a terv szerint alakult a lakosság áruellátása az idén — tájékoztatta "szerda délután a sajtó képviselőit dr. Juhár Zoltán, belkereskedelmi miniszter a Parlamentben. Általában folyamatosan, jó színvonalon sikerült kielégíteni az élelmiszerek és élvezeti cikkek iránti keresletet. Ám, miközben bővült például az olcsóbb hentesáruk kínálaa megyeszékhelyen, illetve Heves megyében töltötte. Hivatalos programja a megyei pártbizottságon kezdődött. ahol Barta Alajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottságának első titkára üdvözölte. majd tájékoztatta a megye életéről a vendéget. Az eseményen részt vett Virág Károly, Schmidt Rezső, Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára. Horváth Árpád, a Központi Bizottság munkatársa és Markovics Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke. A kedves vendégnek megyénk életéről, munkájáról, terveiről, gondjairól Barta Alajos nyújtott át egy csokorra valót. Többek között jogos büszkeséggel újságolta, -hogy megyénk iparának ez- éves termelése minden valóta, a húsipari termékek minősége nem javult. Amíg a ruházati piacon a férfiingekkel, harisnyafélékkel, szoknyákkal, pantalókkal a korábbinál inkább kedvében jártak a vevőknek, gyakran kellett bosszankodni a gyermek-, illetve csecsemőholmik, vagy férfiöltönyök hiánya miatt. A vegyesiparcikkek területén az évközi kormányzati intézkedések haszínüség szerint 3—3,5 százalékkal emelkedik. Ha minden a program szerint alakul — mondotta a pártbizottság első titkára —. akkor a nehezebb gazdálkodási, termelési körülmények közepette is túlteljesítjük éves tervünket. Ebben nagy része van a Mátraalji Szénbányáknak, a visontai Sagarin Hőerőműnek, az egri Finomszerelvénygyárnak, a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárának és az egri VILATI-nak is. Bár az időjárás az idén nem kedvezett a mezőgazdaságnak, de szervezettebb, hatékonyabb munkával megyénk mezőgazdasági üzemei is sikeres évet zárnak. Búzából például az országosnál is jobb volt a hektáronkénti átlagtermés. Az élenjárók között hallottuk a hevesi, a detki, a nagyrédei termelőszövetkezetet. Az élelmiszeriparban pedig a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatot, valamint az Egri Dohánygyárat. E tisztes munka az egyik alapja annak — hangsúlyozta a továbbiakban Barta Alajos —, hogy Heves megye lakosságának jó a hangulata... — No. és bors kapható a megyében? — kérdezte egyáltalán nem ünneprontásnak szánva a KEB elnöke. — Most már az is van. Bár igaz — hangzott a válasz —, volt olyan időszak, amikor a bors hiánya időnként nekünk is borsot tört az orrunk alá... De szerencsénkre már túl vagyunk rajta ... Változatlanul gyakran kell azonban még mindig megértetni a lakossággal. tására sem lehetett mindenütt javulást tapasztalni. Az év végi, ünnepi vásárlásokra azonban aligha panaszkodhatunk majd. Idegenforgalmunkban megőrizte az ország a versenyképességét, a korábbi kedvező tendenciák folytatódtak. A hozzánk beutazók száma 28 százalékkal nőtt (Folytatás a 2. oldalon) Ismerkedés Eger belvárosával (Folytatás a 3. oldalon) További cél: a piaci egyensúly A belkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója Elutazott Budapestről Kalevi Sorsa Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke — aki Lázár György miniszterelnök meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban — szerda reggel elutazott Budapestről. Elutazott vele felesége, Irene Sorsa is. A finn kormányfőt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. A búcsúztatásra megjelent Lázár György és felesége, Várkonyi Péter külügyminiszter, továbbá politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége, s Púja Frigyes, hazánk helsinki nagykövete. A magyar és finn zászlókkal díszített légikikötő betonján csapatzászlóval felsorakozott a néphadsereg díszszázada. Parancsnoka je- » lentést tett a finn kormányfőnek, majd felcsendült a két ország Himnusza. Úttörők virágcsokrokkal búcsúztatták a vendégeket, majd a repülőgép indulása előtt a magyar és a finn vezetők elköszöntek egymástól. A finn kormányfő magyar- országi útjáról részletes tudósításban számoltak be a finn napilapok. Az újságok szerdán bemutatták a székesfehérvári Videoton gyárat, ahol a miniszterelnök látogatást tett. Az újságok kiemelik a kormányfőnek a budapesti sajtóértekezletén elhangzott bejelentését, amely szerint a finn Haka cég megállapodást kötött az Inter corporation és a Középület Tervező Vállalattal egy közösen építendő kétszázágyas fürdőszálló építéséről Csepel-szigeten. A látogatás mérlegét megvonva a lapok megállapítják: Kalevi Sorsa találkozója a magyar vezetőkkel sikeres volt. A megbeszélések megerősítették, hogy a két ország álláspontja több kérdésben, így a leszerelést illetően közel áll egymáshoz. Finnország és Magyarország egyaránt reményeket fűz az amerikai—szovjet külügyminiszteri találkozóhoz, amely utat nyithat a kelet—nyugati kapcsolatok javulásához. A gazdasági szabályozók nem mindig kedveznek — Új termékek a mikroelektronikában — Időjárás, kontra konzerv- gyártás — Tervtúlteljesítés a KAEV-nél Nagyvállalataink 1984-ben Közeleg az év vége, a számvetések időszaka. Megyénk négy nagyvállalatánál érdeklődtünk, milyen évet zárnak? 1984 a sikerek, vagy a kudarcok esztendeje? Milyen gondok, milyen örömök jellemezték az elmúlt 11 hónapot, tervek maradtak-e a tervek, vagy sikerült az elvárásoknak megfelelni? Kelemen Árpád, a gyöngyösi MÁV Kitérőgyár igazgatója: — Kapcsolószereket, vasúti kitérőket, alátétlemezeket, tartalékalkatrészeket gyártunk, hosszú síneket hegesztőnk, vagyis a termékösszetétel az idén sem változott. A termelési érték huszonhárommillió forint, az igényeket várhatóan sikerül kielégítenünk. A legtöbb fejtörést a bérszínvonal gazdálkodás okozta, mert a gazdasági szabályozók nem kedveztek nekünk. Termékeinket belföldön értékesítjük. Mivel hazánkban nincs konkurenciánk. nagy felelősséget jelent számukra, hogy hosszú távon ne legyenek hiánycikkeink. A zavartalan termelésnek viszont az a feltétele, hogy nekünk se legyen anyagellátási problémánk. Sajnos az 54 kilogrammos kitérőkhöz alkalmazott rúgólap nem állt mindig rendelkezésünkre, volt, amikor a 48 kilogrammos szerkezeteket kellett ezért gyártanunk, de végül is megoldódott az ellátás, pótolni tudtuk a lemaradást. A gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat termelési osztályvezetője Bagi Kálmán: — A tervezett mennyiséget az év végéig minden termékünkből előállítjuk. Fennakadás semmilyen területen nem volt. Az idei esztendő a minőségi korszerűsítés időszaka volt. A következő év várhatóan újabb előrelépést hoz. A germánium alapanyagú tranzisztorok ma már elavultak, ez évtől szilíciumból gyártott változatokat készítünk. Jövőre a diódáknál is megtörténik ez a váltás. — Az aszály lehetetlenné tette az előirányzott teljesítményt — mondja Eperjesi László, a Hatvani Konzervgyár főmérnöke. — Rossz esztendőt zártunk, de nem tehetünk róla. Az időjárás nem igazodott a konzerv- gyártók igényeihez. Belkereskedelmi kötelezettségeinket azonban így is sikerült maradék nélkül teljesíteni. Most a késztermékek kiszállításával foglalkozunk. Gondot okoz viszont a tőkés export teljesítése. Még csak a csomagolásnál tartunk, így termékeink később indulnak útra az angol, a svéd, a közel-keleti és a nyugat-afrikai piacokra. Új cikkeink a téli zöldségfélék, a káposztakon- zervek és a cékla, — bízunk benne —, elnyerik a fogyasztók tetszését. Az alap. anyagok minőségére szerencsére nem panaszkodhatunk — A KAEV egri gyáregységének dolgozói hét-nyolc százalékkal teljesítik túl idei tervüket — állapította meg Veréb József igazgató. — Ez a teljesítmény 18 millió forint többletbevételt eredményez. A cipőipari gépeinket a nyugatnémet, az angol és az iraki piacokon mintegy 30 millió forint értékben értékesítjük. Jövőre Irán is partnerünk lesz. Élező, szellőző, klimatizáló berendezéseink, cipősarok merevítőink is keresettek. A munkaerőgondokkal viszont továbbra is számolnunk kell. Kevés a forgácsoló, a lakatos és a hegesztő szakmunkás, ezért akárcsak jövőre is —, kénytelenek vagyunk lengyeleket foglalkoztatni. Az elmúlt évek tapasztalatából tudjuk, hogy az év utolsó hónapjában a vállalatok csodákra képesek, hiszen az országos kiszállítások 20—25 százaléka decemberben valósul meg. Megyénk e négy vállalatánál örömökkel teli, ugyanakkor gondokkal terhes esztendő zárul. A termelés tempója, minősége azonban a lehetőségekhez képest jól alakult.
