Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-29 / 280. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 29., csütörtök li!!§r% AM «Ilii: 1 Az előre gyártott elemekkel végzett építés során is figyelembe vehetők a helyi architektonika sajátos jegyei. Különösen a régi városrészek foghíjas házsorainak kiegészítésénél van erre szükség. Felvételünkön: Erfurt belvárosának főtere, az Anger NDK Régiből újat A házak földszintjén exkluzív üzletek, az emeleteken komfortos lakások és irodák kap- Az egyik felújított házban elhelyezett régitek helyet ségkereskedés belseje Restaurálják a szlovákiai Sztrecsno várát (Fotó: Z. Vlach-CTK—KS) Bárki, aki az NDK-ban kisebb-nagyobb körutat tesz, megállapíthatja: sokat építkeznek, s főleg lakónegyedekkel gazdagodik az ország. A hetvenes évek kezdete óta minden harmadik NDK-polgárnak javultak a lakáskörülményei. Az élet- színvonal emelkedését mutatják a következő adatok is: a három éven aluli gyermekek 65 százaléka bölcsődei, a 3—6 évesek 98 százaléka óvodai helyet kapott. Minden harmadik diák 1971 után épült iskolába jár. A cél az, hogy 1990-ig minden családnak saját otthona, olyan, jó állapotban lévő lakása legyen, amelynek mérete arányban áll a családtagok számával, komfortja pedig kielégíti a korszerű igényeket. Ehhez egyben meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek között minden család megengedheti magának egy ilyen otthon fenntartását. A jövőben fokozottan összpontosítják az erőket a régi épületek korszerűsítésére. Különösen nagy gondot jelentenek a SO—100 évvel ezelőtt (gyorsan és olcsón) épült • bérkaszámyák. Berlin krónikájában azt olvashatjuk, hogy az 1953. évi építkezési ' rendelkezések szerint az udvarok előírt alapterülete 28 négyzetméter volt, tehát például 5,3x5,3 méter! Ilyen „licht- hofokkal” elválasztva gyakran hét lakóház is sorakozott egymás mellett. A lakások kialakítása nem elégítette ki még az akkori igényeket sem. Berlinben * még az 1920-as években is több mint százezer ember élt nedves, sötét, nyomorúságos pincelakásban. A régi épületek egy részét átfogó korszerűsítéssel át lehet alakítani a mai igényeknek megfelelően. Akik otthonossá váltak régi lakóhelyükön, gyakran nehezen hagyják ott megszokott környezetüket. így van ezzel a Junker család is. Junkerék Drezda Johannstadt nevű városrészében laknak, két gyermekük van, a tízéves Janett és a hároméves Júlia. Négy évvel ezelőtt még rengeteget bosszankodtak, régi lakásukban hol csőtörés, hol az ablakok rossz szigetelése, hol pedig a nyikorgó padló és a nedves falak miatt. Lakónegyedük körül, a háborús romok helyén mindenütt tízemeletes házak épültek. A századforduló táján, jugendstílusban emelt épületeket — köztük az övékét — azonban építészetileg értékesnek, s felújításra alkalmasnak találták. A nyolcvanesztendős házak rekonstrukciója persze, nem ment máról holnapra, s a lakóknak ki kellett költözniük. Üj lakásokat kínáltak fel nekik, s a lakáshivatal vállalta a költözködés költségeit. Akik addig kénytelenek voltak nélkülözni a fürdőszobát, a meleg vizet és a központi fűtést. bizony örültek a modern otthonnak. Sokan gondolkodás nélkül a lakótelepet választották. A Junker család gondos mérlegelés után úgy döntött, hogy visz- szaköltözik a régi helyére. Kilenc hónapot töltöttek egy átmeneti lakásban, majd visszatértek „a saját négy faluk közé”, a Bundsohuh- strasse 5. alá. Felújított lakásuk ma ugyanazt a komfortot nyújtja, mint egy új lakótelepi lakás, s ehhez já- rull a régi, a megszokott környezet. Az építők gondosan helyreállították az utca történelmi hangulatát. Junkerék példája csupán egy a sok-sok ezer hasonló eset közül, hisz NDK-szerte mind nagyobb méreteket ölt a régi lakóházak felújítása, bővítése, korszerűsítése. Az NDK-ban az építkezés sek súlypontja a város széléről mindinkább a belterületekre tevődik át. így észszerűen korlátozható a városok terjeszkedése, ami egy ilyen, viszonylag kis országban nem utolsó szempont. Gazdaságilag az sem lényegtelen, hogy a városok központjában általában nincs szükség új csatorna- rendszerre, legfeljebb a régit kell bővíteni, javítani. — Egy régi épület rekonstrukciója jelenleg még így is tovább tart, mint egy új ház felépítése. Ezzel semmi esetre sem lehetünk elégedettek — szögezi le dr. Heinz Michalk, Drezda főépítésze. — Azt a kérdést viszont már lezártuk, hogy stílustörést jelent-e az előre gyártott falelemek felhasználása a történelmi város- központokban. Az építészeknek a múltban is sikerült harmonikus egységgé formálni a különböző stílus- korszakokból származó épületeket, miért éppen nekünk ne sikerülne ez? A változatosságot, a számos variációt a paneles építkezés sem zárja ki. CSEHSZLOVÁKIA Műemlékek megőrzése Csehszlovákiáról azt tartják, hogy itt az idegenforgalmi attrakciók közül csupán a tenger hiányzik. De hogy ezt a hiányosságot bőségesen pótolják a nagy számban található és igen szép műemlékek, amelyek — szerencsére — igen jó állapotban maradtak fenn. Csehszlovákiában a műemlékvédelemre nagy gondot fordítanak, a műemlékek karbantartásáért számos országos és regionális intézmény felel. Egyik legfontosabb közülük a Prágában székelő állami intézet. Az intézet igazgatóját, ing. Oldrich Pá- neket kértük fel egy rövid beszélgetésre. — A Műemlék-városokat és Objektumokat Restauráló Állami Intézet rövidesen fennállásának, harmincadik évfordulóját ünnepli*. Feladata, hogy védje, fenntartsa és a jövő generációk számára is megőrizze hazánk kulturális értékeit. A műemlékeket azonban eredeti külsejükben nem úgy akarjuk visszaállítani, hogy közben ne vennénk figyelembe a mai élet követelményeit is. Nem szeretnénk, hogy vonzó, de élettelen műtárgyakká váljanak. Az egyik első ilyen akciónk a nyugat-csehországi Cheb történelmi városmag- vának restaurálása volt. Itt kellett először megoldanunk a komplex újjáépítés legkülönbözőbb problémáit, itt tanultuk meg a legmegfelelőbb eljárások alkalmazását, új, értékes tapasztalatokat szereztünk. Ma már intézetünkben több mint hétszáz munkatárssal dolgozunk, s arra is lehetőségünk van, hogy a műemlékkutatás munkálataiban és a rekonstrukciók során tudományos módszereket alkalmazzunk. — Mire fordítják a legnagyobb figyelmet? — Az egész Csehszlovákia területén fekvő történelmi városközpontok építéstörténeti kutatásaival foglalkozunk. Kidolgozzuk a történelmi városközpontok terűJUGOSZLÁVIA Kukoricaexport Jugoszlávia tavaly 1 860 000 tonna kukoricát szállított 253 millió dollár értékben az európai és fejlődő országok piacaira. Ezzel a teljesítménnyel a világranglista tíz legjobbja között foglal helyet, továbbá Franciaországgal és Romániával együtt a legjelentősebb európai kukoricaexportőrnek számít. A nagy mezőgazdasági kombinátok és az egyéni gazdaságok 1982-ben 11 137 000 tonna kukoricát termesztettek. Az 1983-as esztendő is jó eredményeket hozott. Az aszály ellenére 10,5 millió tonna kukorica termett az országban. Jugoszlávia a kukoricavetőmag exportálásában is élen jár. Tavaly 40 ezer tonna vetőmagot szállított mintegy 50 millió dollár értékben, szovjet, lengyel, csehszlovák, iraki, iráni és kínai vevőinek. A vetőmag- és kukorica- export növelése érdekében tavaly 67 új fajtát nemesítettek ki a jugoszláv szakemberek. Növelni igyekeznek a termésátlagokat is, ez azonban nem könnyű feladat, mivel a kukoricatermő terület 85 százaléka a kisgazdaságokban található. S bár a nagy kombinátok termésátlaga meghaladja a 9 tonnát is, az országos arányt lerontja a kisgazdaságok jóval alacsonyabb eredménye. leti terveit, beleértve továbbfejlesztésük és hasznosításuk hosszútávú prognózisait is. Ügy foglalkozunk az egyes történelmi épületek és más műemlék objektumok rekonstrukciójával, hogy utána új hirxitást tölthessenek be, s beilleszkedjenek a mindennapi életbe. Néhány példát sorolnék fel. Prágában például a középkori Ágnes-kolostor igen szép képzőművészeti galériává épült át. Több épület mint művelődési ház, szálloda szolgál, vagy ünnepélyes szertartások rendezésére — például házasságkötő teremként. Feladataink közé tartozik a történelmi városközpontok lakóházainak felújítása és korszerűsítése is. Ahhoz ugyanis, hogy egy város történelmi központja is város maradjon, hogy az élet ne költözzék ki innen a lakótelepekre, meg kell őriznünk lakásállagát is. Ezért arra törekszünk, hogy ott, ahová eljut a napfény, ahol a lakókat nem terheli túlságosan nagy zaj, azaz a házak magasabb emeletein, a már nem megfelelő lakásokat korszerűsítjük, például központi fűtés bevezetésével, modernebb mellékhelyiségek kialakításával, s más hasonlókkal. Természetesen úgy, hogy a szép történelmi boltívek, lépcsőházak,. homlokzatok, s egyáltalán az összes értékes művészi vagy építészeti elemek épségben maradjanak. Bulgáriában, 1980 óta, évente mintegy 66 ezer házasságkötés mellett, a válások száma meghaladja a 13 ezret. Sok ez vagy kevés? A statisztikai adatok szerint a bolgár családok körében gyakoribb a váiás, mint Lengyelországban. Jugoszláviában, vagy Görögországban, de ritkább, mint majdnem az összes többi európai országban. A válások növekvő irányzata természetesen nem új sem a világon, sem Bulgáriában. 1970-ben például 9905 volt a felbontott házasságok száma, míg tíz évvel ezelőtt „csak” 7060. Végeredményben, napjainkban ötször gyakoribb a válás a bolgárok körében, mint ötven évvel ezelőtt. A válás legfőbb okaiként elsősorban az iparosodást, a női emancipációt és a jólét emelkedését emlegetik. Mégis, melyek a konkrét, az egyéni indítékok, amelyek válásra késztetik az embereket? A legelső helyen a hűtlenség áll. Így van ez évtizedek óta. bár az utóbbi 15 év alatt mind teljes (3700-ról 2880-ra), mind viszonylagos értékben, (minden harmadik helyett minden ötödik) csökkent a hűtlenségből kifolyó válások száma. Azt jelenti-e ez, hogy talán erényesebbek lettek a bolgárok, vagy diszkréteb- bek? Aligha. Minden való— Milyen épületekkel foglalkoznak jelen pillanatban? — Ez hosszú felsorolást igényelne. Az egész ország területén évente többezer tervet valósítunk meg, részt veszünk kisebb és igen nagykiterjedésű akciókban is. Eldicsekedhetünk a prágai Nemzeti Színház rekonstrukciójával, amit nemrégen fejeztünk be. Pillanatnyilag igen nagy figyelmet szentelünk néhány igen szép történelmi város — Cesky Krumlov, Olomouc, Bártfa, Lőcse rekonstrukciójára, felújítjuk a nyugat-csehországi Karlovy Vary egyik szép történelmi fedett sétányát, statikailag megszilárdítjuk és rekontstruáljuk a szlovákiai Sztrecsno várát, s több más objektumot. /, színűség szerint, egyszerűen, kevésbé féltékenyek. További válási okok: az alkohol, eltérő jellem és a házassági kötelezettségek goromba megsértése. A 60-as évek adataival való összehasonlításból kiderül, hogy akkor a hűtlenséggel együtt járt „a fizikai és erkölcsi kínzás” és „a családi kötelezettségek elhanyagolása”. Ez azt jelenti, hogy a házaspároknál egyrészt nagyobb lett a partner iránti türelem, másrészt, hogy az alkoholnak az életünkben elfoglalt helye manapság egyre nyugtalanítóbbá válik. Kinek a hibájából történik a válás? Az esetek kétharmadában. a bíróságok megítélése szerint, válóper nélkül, vagyis a felek közös megegyezésére jön létre a válás. Minden tizedik válást mindkét házastárs hibájának lehet tulajdonítani. A többi esetben, mintegy 3700 válási perben, döntő részben a férjet találják — hatszor, vagy hétszer gyakrabban — bűnösnek. A múltban ez az arány 3:1 volt. Lehetséges, hogy Ádám kétszer rosszabb lett. mint eddig volt? Nem, mondják határozottan a szakemberek. Egyszerűen, Éva igényei lettek nagyobbak, aki most megengedhetetlennek vél olyan dolgokat, amelyeket a múltban természetesnek tar— Együttműködik intézményük más hasonló típusú külföldi intézettel? — Szoros együttműködés fűz bennünket a szovjet balti-tengeri országok, főként Litvánia és Észtország műemlékvédelmi intézeteihez. Kicseréljük egymás között az egyes munkafolyamatok és módszerek során nyert tapasztalatokat. Szakembereink bekapcsolódtak az UNESCO kereteiben működő ICOMOS (International Council of Monuments and Sites) elnevezésű nemzetközi szervezet munkájába is. Csehszlovák szakértők, intézetünk munkatársai, gyakran végeznek tervezői feladatokat nagyszabású külföldi építkezéseknél. Nemrégiben például ők tervezték a bagdadi Kultúrpalotát is; A dél a Kratenová tott. Ezért van az. hogy a válást leginkább a feleség kezdeményezi. .Mindenesetre nem mindenki válik el. aki benyújtja a válási kérelmét. A válópereknek körülbelül 28 százalékát a házastársak kibékülése miatt megszüntetik. Kétségtelen, hogy vannak köztük nemcsak olyanok, akik meggondolták magukat és inkább „a kevésbé rosszat” választják, de olyanok is, akik haragjukban vagy könnyelmű pillanatukban azért fordultak a bírósághoz, hogy megfélemlítsék a partnerüketA válás előfordul a legkülönbözőbb foglalkozású, műveltségű és társadalmi pozíciójú házastársaknál. A válásoknak körülbelül egyharmada a gyermektelen családokra esik. Egyharma- dot tesz ki az egy- vagy kétgyermekes házastársak házasságának felbomlása. A több gyermekeseknél valamivel ritkább a válás. A felbontott házasságok háromnegyed része a városi családokra esik (a városokban él a lakosság kétharmada.) 'Kritikus időpontnak mondható a négy évig. valamint a tíz- és tizenkilenc évi házaséletig tartó időszak. A legelején és, amikor a gyerekek már felnőttek. A férfiak legtöbbje a 24. és 49 év körül határozza el magát a válásra, a nőknél a 20 és a 34—39 évesek. BULGÁRIA Melyek a kritikus évek?
