Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
NÉPÚJSÁG. 1984. november 24., szombat 3 A MINISZTERTANÁCS TÁRGYALTA Koncepció az elektronika elterjesztésére A Minisztertanács megerősítette az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazásának elterjesztését szolgáló központi fejlesztési és -szervezési program koncepcióját. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, illetve az Ipari Minisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Posta által kidolgozott koncepció alapján a hetedik ötéves terv időszakától kezdődően átfogó központi gazdaságfejlesztési program keretében teremtik meg az elektronizáció gyorsításának feltételeit. Az iparilag fejlett országok társadalmi és gazdasági fejlődésének egyik meghatározó tényezője az elektronika széles körű alkalmazása. Az elektronikus elven működő távközlés, automatizálás, számítástechnika, méréstechnika stb. színvonala határozza meg, hogy az információ milyen mértékben hasznosul és válik termelőerővé. A világ számos országában készültek már kormányzati és kormányközi programok az elektronizálás ütemének gyorsítására. Hazánkban a kormány a számítástechnikai központi fejlesztési program és az elektronikai alkatrészek központi fejlesztési programja elfogadásával már az elmúlt években is erőfeszítéseket tett e folyamat gyorsítására. Az elfogadott koncepció értelmében a Minisztertanács most részletes intézkedési program kidolgozását írta elő az elektronizálás társadalmi méretekben történő hatékony befogadásának biztosítására, megteremtve az oktatás, a továbbképzés és a szükséges átképzés feltételeit. A kormány elrendelte olyan preferenciarendszer kidolgozását, amely növeli a vállalatok érdekeltségét a legkorszerűbb elektronikus megoldások alkalmazásában, és intézkedéseket irányzott elő az elektronikus rendszerek és eszközök hazai forrásokból, illetve importból történő beszerzésére. A program a gazdaságirányítási rendszer és a gazdasági szabályozási rendszer korszerűsítésére kidolgozott intézkedésekkel összhangban, a vállalati önállóságra alapozva valósul meg. Emellett a kormány intézkedést hozott ágazatközi részprogramok ki- dogozására a koncepció megvalósításához szükséges infrastruktúra javítására, elsősorban a távközlési hálózat fejlesztésére, valamint a költségvetési keretből működő számítástechnikai információs rendszerek szolgáltatásainak bővítésére, az oktatás és a tudományos kutatás feltételeinek javítására. A koncepció külön súlyt helyez az élenjáró elektronikus technológiák — többek között a berendezésorientált áramkörökön alapuló megoldások, a helyi számítógép-hálózatok, a számítógépes tervező- és fejlesztőrendszerek, az úgynevezett intelligens robotok stb. — gyors ütemű elterjesztésére. A koncepció értelmében az elektronizálási program sokoldalúan elősegíti a hazai elektronikai berendezéseket gyártó ipar és az ehhez kapcsolódó szogáltatások fejlesztését, az elektronikai iparban megtestesülő szellemi munkahányad növelését, az ipar versenyképességének a javítását. A Minisztertanács állásfoglalása értelmében a programmal párhuzamosan ki kell dolgozni az elektronikai alkatrészipar központi fejlesztési programja 1986 utáni folytatásának lehetséges változatait. Az elektronizálási program a gazdaság valamennyi területét és a társadalom egyre bővülő körét érinti; így a minisztériumok és országos hatáskörű szervek — együttműködve intézményeikkel és vállalataikkal — tárcaszintű elektronizálási részprogramokat dolgoznak ki. Ezek a részprogramok jelentősebb feladatokat is megfogalmaznak, ilyen például az elektronikus pénztárgép-rendszerek és azok elterjesztése az üzlethálózatokban, a készpénzforgalmi folyamatok számítógépes támogatása, a közlekedésirányítási rendszerek elterjesztése, az irodai munkák automatizálása, a mérnöki tevékenység elektronikus támogatása, az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítése stb. A program társadalmi hátterének erősítését szolgálják a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. a Tudományos Ismeretteri°sz- tő Társulat, a Magyar Kereskedelmi Kamara. valamint a tömegtájékoztatási szervek programjai és sokrétű kezdeményezései. Íme, a Mecman-elemek csomagolásra készen az üzemben (Fotó: Perl Márton) ÚTTÖRŐ VÁLLALKOZÁS VOLT Több mint másfél évtizede, zavartalanul Az egri Finomszerelvénygyár állja a nemzetközi versenyt Ma már nemcsak ismerik, hanem szerte a világon elismerik a magyar—svéd gazdasági kapcsolatokba^ tő helyen szereplő egri Finomszerelvénygyár és a Mecman-cég együttműködését. Ez már több mint másfél évtizedre tekint vissza és a gazdasági világválság okozta nehézségek ellenére is zavartalanul fejlődött. A pneumatikus elemek hazai meghonosításában úttörő feladatot vállaló finomszerel- vénygyáriak ma is állják a nemzetközi versenyt. Kócza Imre vezérigazgató, aki éppen két évtizede áll a vállalat élén, „szellemi atyja” volt az együttműködés megvalósításának. A közelmúltban Győrben rendezett nemzetközi pneumatikái és hidraulikai szemináriumon, ahol a világ húsz országából voltak résztvevők — előadásának fő gondolata éppen az együttműködés jelentősége volt. Az immár tizenhét éves múltra visszatekintő svéd kapcsolat történetére érdemes visszatekinteni, hiszen meghatározó a gyár életében és hosszabb távon is ez marad. — 196T-ig nem akadt Magyarországon pneumatikus elemeket gyártó üzem — kezdi a beszélgetést a vezérigazgató. — Kevés volt azoknak a szakembereknek a száma, akik a pneumatikus automatizálást alkalmazták. Inkább a mechanikus, az elektromos, és a hidraulikus rendszerek voltak általánosak. 1965 után lépésváltás történt. Az akkori Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a pneumatikus automatizálásban való lemaradás felszámolására tanulmányt készített, amelyben licencvásárlás lehetősége is szerepelt. 1966-ban Budapesten, a Kohó- és Gépipar Technika Házában a svéd Mecman-cég is kiállítást tartott termékeiből. Erre felfigyeltünk és elhatároztuk, hogy gyárunkban a tevékenységi kör korszerűsítésére licencet vásárolunk, amelyhez az elemzések alapján éppen a Mecman volt a legmegfelelőbb. A kapcsolatteremtéshez segítségünkre volt a Külkereskedelmi Minisztérium, valamint a Külkereskedelmi Bank is. Olyan műszaki, kereskedelmi és termelési együttműködést hoztunk létre, amelyet ma példaként emlegetnek a magyar ipar legújabb kori történetében, hiszen alapul szolgált a későbbi hasonlókhoz. Merész vállalkozás volt ez akkoriban, de mindenképpen megérte. — Milyen előnyöket jelentett a gyárnak az elmúlt több mint másfél évtized alatt? — A svéd Mecman-cég által kifejlesztett termékek világszerte az élenjáró színvonalat jelentik megbízhatóságukkal és hosz- szú élettartamukkal. Ezt tartottuk szem előtt és az együttműködés lehetővé tette, hogy a hazai pneumatikus elemek gyártásában az egri Finomszerelvénygyár ma már meghatározó szerepet tölt be. Az elmúlt tizenhét évben négy és fél milliárd forint értékű terméket hoztunk forgalomba belföldön. Ezzel hozzájárultunk az import helyettesítéséhez, sőt az export fokozásához is. Az automatikai elemek alkalmazásával ugyanis jelentősen csökkenthető a nehéz fizikai munka a legkülönbözőbb területeken. így például az anyag- mozgatásnál, a raktározásnál. a csomagolásnál. Nagy előnye az is, hogy a részegységek beépítésével a már meglevő gépek, berendezések is automatizálhatok. Az erre fordított beruházások pedig rövid idő. egy-másfél év alatt megtérülnek. Az együttműködés sikerét jelzi az is, hogy miután licencet vásároltunk, rákényszerültünk arra, hogy megtanuljunk olyan termékeket gyártaná, amelyek világszínvonalúak! Így megfelelő szakgárda alakult ki a gyárban, amely felnőtt ehhez a nagy feladathoz. Az elmúlt időszakban budapesti irodánk közreműködésével ötezer szakembert képeztünk ki, természetesen svéd partnereink segítségével. Az országban jelenleg tíz pneumatikái klub működik, közöttük egy Egerben is. ahol a résztvevők a legújabb megoldásokat ismerhetik meg. Kifejlesztettük az elmúlt évek során az Ikarus autóbuszok pneumatikus ajtónyitó berendezéseit. Ezekből és tartozékaiból évente 180—200 millió fprint értékűt gyártunk, hozzájárulva a Minisztertanács által korábban meghirdetett közúti járműprogram megvalósításához. A Mecmannal való együttműködésünk olyan műszaki igényességet teremtett gyárunkban, amely lehetővé tette. hogy folyamatosan egyenletes, jó minőségű termékeket készítsünk. Megtanultuk, hogy mit jelent a pontosság, a határidőre való szállítás kötelezettsége. A svédek korrekt partnerek, közösen dolgozzuk ki az együttműködésben rejlő piaci lehetőségeket és az árakról is tárgyalunk. Megvan a kölcsönös előnyökön alapuló érdekeltség. amely alapja munkánknak. — Termékeiket mennyire keresik és igénylik a világpiacon? — Gyártmányaink versenyképességét bizonyítja, hogy 1973-tól egyre növekvő mennyiségben exportálunk a KGST-országokba, különösen a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába. Ezek a szállítások döntően a két-, illetve többoldalú szakosodási megállapodások alapján történnek. Ezenkívül Svédországba és a Német Szövetségi Köztársaságba is viszünk termékeinkből. Ez utóbbi országba 1973 óta, miután akkor kötöttünk együttműködési szerződést a Leibfried-céggel, úgynevezett pneumatikus végrehajtó elemek gyártására. A svéd és az NSZK partnerekkel való kapcsolatra építve jelenleg és folyamatosan tovább bővítjük gyártmányaink választékát. A most indított beruházási programunkat 1985 végére megvalósítjuk. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól kétszáz, a világbanki hitelből pedig 150 millió forintot kaptunk. A pénzt elsősorban a meglevő üzemrészek gépeinek korszerűsítésére használjuk fel. Ezzel szeretnénk elérni, hogy Magyarországon a komplett pneumatikus rendszerek elemválasztékának 80—85 százalékát a Finomszerel- vénygyárban készítsük. Az együttműködési kapcsolat eredményeként vállalatunk 1969 óta önálló külkereskedelmi joggal rendelkezik. Ennek nagy előnye, hogy közvetlenebbül érzékeljük a világpiaci helyzetben bekövetkező változásokat és ezáltal is igyekszünk növelni az alkalmazkodó képességünket. — A Finomszerelvénygyár jövőjét tehát hosszabb távon is a pneumatikus elemek készítése határozza meg. Mit tesznek a továbblépés érdekében? — A Mecmannal való együttműködés folyamatosan biztosítja a meglevő termékeink fejlesztését, az elavultak újakkal való felváltását. A már említett korszerűsítési törekvéseink jól illeszkednek az országos középtávú fejlesztési tervhez és különösen annak egy részéhez. amely a gépgyártás általános alkatrész- és részegység-készítésének fejlesztését segíti elő. Ezzel javítjuk a felszereltséget és lehetőségünk nyílik új gyártási technológiák meghonosítására, valamint az ehhez szükséges berendezések beszerzésére is. Az 1984-es esztendő vállalatunknál jól sikerült, hiszen eddigi felméréseink szerint 20 százalékkal növeljük termelésünket és 26 százalékkal emelkedett a tőkés exportunk is, amelyben meghatározó a pneumatikus elemek kivitele. Abban bízunk, hogy a megvalósításra kerülő fejlesztések az egyre szélesebb körű igények kielégítését teszik majd lehetővé, megrendelőink megelégedésére. Mentusz Károly A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK A hozzászólások kapcsán Nem kisebb feladatot végeznek manapság a párt- alapszervezeték, mint az elmúlt öt esztendő munkájának értékelő taggyűléseit szervezik, bonyolítják. Sírokban, a Mátra vidéki Fémműveknél az összes- alap- szervezet egy időben rendezte mindezt. Mi a tubusüzem kommunistáihoz látogattunk el. Többek között azért is ide, mert a vizsgált időszakban jelentős változás ment végbe az alapszervezet életében. A tubus- és az aerosolüzem kettéválásával a pártalapszervezet is majdhogynem teljesen újjáalakult. Erre a változásra 1981- bén került sor, de ezzel nem ért véget az átalakulás. Az idén ugyanis különböző átszervezések kapcsán többen elsősorban lakatosok — kerültek a tubusüzem kollektívájához, s kapcsolódtak be itt a mozgalmi munkába. Érthető hát, hogy a beszámolóban és a hozzászólásokban nem kis hangsúlyt kapott mindez. Örömmel állapítható meg, hogy az „új” emberek életében a váltás nem jelentett különösebben nagy törést. S hogy ez így voLt, az elsősorban annak köszönhető, hogy a már régebb óta ott dolgozó párttagok minden segítséget, s támogatást megadtak a zökkenőmentes beilleszkedéshez. Nem kisebb hangsúllyal került szóba a pártmegbízatások szerepe, s jelentősége az alapszervezet életében. Csupán néhányuknak nincs pártmegbízatása, de mint hallhattuk, ez is csak ideiglenes. A helyi Vöröskereszt titkára beszámolt arról a munkáról, amellyel embertársaikon igyekeznek segíteni az alapszervezet tagjai. A szak- szervezeti bizalmi azt fejtegette, hogy sokan úgy ítélik meg munkáját, ami csak a pénzbeszedésre korlátozódik. Ennek persze élesen ellentmond a vállalati testületi üléseken való, az üzemet, annak párttagságát képviselő részvétel. Ezek után pedig azt kérte, hogy mivel a szakszervezet is választás előtt áll, mindezt segítsék az alapszervezet tagjai. A pártcsoportbizalimiak annak a nehézségnek adtak hangot, hogy a jelenlévők valahányon három műszakban dolgoznak, s ilyen körülmények között nem köny- nyű megfelélő időpontot találni az összejövetelre. Ennek ellenére véleményükből az is kicsengett, hogy a pártcsoportok igen eredményes munkát végeztek az elmúlt öt év során. Kifejtették, hogy nem kevés gondot okoz a pártoktatás megszervezése. Vannak ugyanis olyanok, aki két egyszerűen fal kell1 menteni a foglalkozások látogatása alól, mert ingázókról lévén szó, nem tudnák hazamenni. Ha munkaidő után bent maradnak a gyárban, nincs csatlakozásuk. sem vonat, sem autóbusz. Nagy tetszést aratott a helyi gazdasági vezető hozzászólása . A bérezési rendszer további korszerűsítéséről beszélt. Elmondta, hogy a jövőben megvalósítják a teljesítmény utáni elosztást. Kinek-kinek a munkája szerint lesz vastagabb, vagy vékonyabb a borítékja. Ennek rendszerét kidolgozták, így megvalósítása reális közelségbe került. A tartalmas munkának mi sem adhatta volna örömtelibb befejezését, mint szintén az ő bejelentése. Eszerint a tubusüzem dolgozói, kommunistái felkészültek az 1985-ben várható feladatokra, s az év hátralévő részében már ennek szellemében végzik munká jukat... A MÉM Repülőgépes Növényvédelmi Szolgálatának nyíregyházi bázisán megkezdték a repülőgépek és helikopterek szokásos téli karbantartását. Egy-egy gépre átlagosan 500 munkaórát (ordítanak a szakemberek, hogy a nélkülözhetetlen eszközök január végén, február elején már újra munkába állhassanak Karbantartás — földön Kis Szabó Ervin (MTI fotó: Oláh Tibor felv. — KS) Kócza Imre: pneumatikus termékeink világszínvonalúak...