Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-20 / 272. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1984. november 20., kedd Ártott a zene Senkinek sem kell bemu­latni Somogyi Pált a nemrég elhunyt kitűnő humoristát. Nyitott szemmel járt a vi­lágban, s a jobbítás szándé­kától vezérelve, képességei­nek teljes eszköztárát had­ba vetve, szellemesen torpe- dózta bosszantó, megmoso­lyogtató fonákságait. Egyéniségére emlékezve készült — húsz esztendővel ezelőtt írt darabjából — a Róka fogta csuka című té­véjáték. Bőn Róbert rendezőt nem­csak a tisztelgés sarkallta, hanem az a meggyőződés is, hogy figyelemre méltó, érté­kes munkát visz képernyőre, olyat. amely kétségkívül méltó a nézők érdeklődésé- le. Ez akkor is igaz, ha a szerző nem eredeti ötletet dolgozott fet. hiszen a sze­relmi háromszög szakállas téma. A lényeg az, hogy eb­ben a formában mának szó­ló, új minőséggé mintázó- dott. megspékelve lelemé­nyes, markáns tehetségre valló mozzanatokkal. Felszabadultan derültünk magunk és mások botlásain, érzelmi téblábolásainkon. él­veztük az alkotó bőkezűen adagolt szellemi ajándékát. Sajnos arra is jutott időnk — ez nem az író hi­bája —. hogy töprengjünk, s műfajt váltva meditáljunk a csalás és a csalattatás stá­cióin, ugyanis igen sűrűn környékezett bennünket az unalom. Ezért kizárólag a rendező ludas, ugyanis neki kellett volna rájönnie, hogy ebből a produkcióból nemcsak kár, hanem vétek volt zenés ko­médiát fabrikálnia. Az ilyen jellegű betétek ugyanis megtörték a lendü­letes cselekményvezetést, végzetesen lelassították az egyébként egiészséges rit­must. A produkció dirigen­sének rá kellett volna jön­nie, hogy ebben az esetben csak a próza dominálhat. Elhisszük, hogy Hidas Fri­gyes komponistaként segíte­ni óhajtott. Törekvése azon­ban zátonyra futott, mivel adós maradt a fülbemászó, a szöveget magasabb szfé­rákba emelő dallamokkal. Így aztán a játék foly­Egy hét... Hangulatos, magával ragadó volt Zsurzs Éva négyrészes tévé játékának első két epizódja. Képűnkön a Különös há­zasság három szereplője: Kállai Ferenc, Ivancsics Ilona és Benkő Péter vást megtört, s mi azt vár­tuk: mikor folytatódik ismét az ízes diskurzus. A legtöbb­ször joggal, indokoltan türel­metlenkedtünk. mert a ne­veltetés mesterére voltunk kíváncsiak, arra az avatott toliforgatóra, aki megértés­sel figyelmezet botlásaink­ra, s hozzáfűzi: talán én se tennék másként. Kár, hogy nemcsak vele találkoztunk... Pécsi István Csak úgy nézelődünk... A készülék hívogatóan áll a szoba sarkában. Az ember megszokott természe­tességgel nyúl kapcsoló­gombja felé. mintha csak hitvesi puszit adna. húsz­éves házassággal a háta mö­gött. Nem gondolkozik azon, hogy bekapcsolódik egy or­szágos vérkeringésbe, millió­nyi lakás ablakán kezd es­ténként kékes fény villódz- ni. Sokféle igénynek kell eleget tenniük a televíziós műhelyeknek, az adott pilla­natban néhányan biztosan káromkodni kezdenek, bár­mit közvetít a képernyő. Nemrég hallottam egy falu­si kocsmárosról, aki — mi­után a felesége másodszor kapcsolta át a meccset ope­rettműsorra — egyszerűen megfogta a készüléket. s odacsapta a falhoz. Másnap három tévével állított haza. Egy magának, egy a felesé­gének, egy a lányának. A legtöbben persze nem állnak ilyen jól, s a másfél csatorna adásai közül nem is jut mindenki számára, csemege. így aztán ügyes műsorszerkesztéssel, jó válo­gatással, vagy éppen lenyű­göző, s idejében közvetített produkciókkal lehet célt ér­ni. Régi mondás, hogy a gazdag ember takarékosabb tud lenni, mert van neki miből, össznépi szórakozta­tásunk és nevelésünk szín­tere, a „varázsdoboz” is ak­kor képes igazából „sakkoz­ni”, ha megvannak hozzá az adottságai. Az elmúlt héten úgy tűnt mintha valamivel több len­ne a szerkesztők tarsolyá­ban. Akadt szellemes krimi­paródia, sztárokkal megspé­A KÉPERNYŐ ELŐTT ____________ , kelt háborús film. Kék fény. tévéfilmsorozat, fut- balmeccs, érdekes gazdaság- politikai műsor. Mindenki megtalálhatta a maga szá­mára kedvező adást. De sokan vannak olyanok, akik nem válogatnak: a hi­deg estéken csak bekapcsol­ják a készüléket, még csak az ajánlatot sem nézik meg előtte. Számukra legfeljebb az eligazító, hogy „fő mű­soridő” van, vagy sem. Őket lokozatosan lehet bevonni a bűvkörbe, hogy ne csak a „szem rágógumija” legyen az adás. hanem valami el :s jusson hozzájuk a látot­tak értelméből. Csak kitű­nően elkészített produkciók törhetik át azt a falat, ame­lyet a kényelmesség, az elő­ítélet épit a legtöbb néző köré. Ha ilyeneket lát az ember, úgy érzi: otthonába rendég érkezett. Olyan ba­rát. aki vlalami újat mond. méltó a figyelemre. Az elmúlt héten Gion Sándor, vajdasági magyar író tett ilyen benyomást a szemlélőre. A vele készült beszélgetés észrevétlenül kapcsolt be egy áramkörbe: a szülőföld valódi meséi, történetei változtak regény- nyé Gion tolla nyomán. Egyszerűen és természete­sen. hókuszpókuszok nél­kül idéződött meg a múlt. a maga csodálatosságában. De ugyanígy hatása alá vonta a kötelező olvasmányok rossz sorsában osztozó Külö­nös házasság is a szemlélőt. Zsurzs Éva kitűnő elbeszé­lő: kamerája nyomán való­ságos emberek és hiteles helyszínek jelennek meg. A százszorosán ismert történet új színeit, izeit tárta fel a kitűnő szereplőgárda. Az lenne jó, ha a „néze- lődők” is egyre több ilyen őszinte és hiteles műsort láthatnának, mert akkor az egyre langyosodó „hitvesi puszi”, a készülékhez való esténkénti zarándoklat is várakozásteli, izgalmas vol­na. Mert bármennyire is sok a „házastársi zsörtölő- dés” a televízió meg köz­tünk. mégiscsak felvillannak esténként a képernyő fényei az ablakokban. Gábor Lásxli Magyar filmek nemzetközi fesztiválokon Magyar filmeket is bemu­tatnak azon a nemzetközi filmfesztiválon. - amelyet Londoniban a hónap máso­dik felében rendeznek meg. A december 2-ig tartó ese­ményen Mészáros Márta Napló gyermekeimnek” cí­mű produkcióját vetítik, a „Zágráb legjobbjai” elneve­zésű. a Zágrábi Animációs Rövidfilm-fesztivál legsike­resebb alkotásait bemutató szekcióban pedig Varga Csa­ba Auguszta szépítkezik cí­mű animációs filmjét láthat­ja a közönség. Az olaszországi Sulmoná- ban november 19—25. között magyar filmhetet tartanak. Ezen Gyóngyössy—Kabay „Job lázadása”, Dobray György „Vérszerződés” Szö­rény Rezső „Boldog szüle­tésnapot, Marilyn!” Sándor Pál „Szerencsés Dániel”, va­lamint Gothár Péter „Aján­dék ez a nap” és „Megáll az idő” című filmjét, valamint Kézdi-Kovács Zsolt „Vissza­esők”, Sós Mária „Boldog­talan kalap”, Mészáros Már­ta „Kilenc hónap” című al­kotását, és Bacsó Péter a „Zongora a levegőben”, a „Ki beszél itt szerelemről?”, a „Forró vizet a kopaszra”, a „Tegnapelőtt” és a „Te rongyos élet” című alkotása­it vetítik. A Mexico Cityben novem­ber 22—december 12. között megtartandó nemzetközi filmbemutatón Horváth Má­ria „Ajtó, 8-as” című pro­dukcióját láthatja a közön­ség. Renate Holland-Moritz: Boldogság hármasban Az asszony izgatottan, reszkető kézzel feltárcsáz­ta a férfi telefonszámát, — Halló — csendült a férfi hangja a kagylóban. — Én vagyok — mondta az asszony, és a hangja kissé megremegett. — A-á — húzta a szót a férfi. — Te vagy az. Mi az már megint? Az asszonynak hevesen dobogott a szive. — Oswald — suttogta, és igyekezett megőrizni ön­uralmát. — Oswald, vég­re bekövetkezett... Én, én... szóval nekünk... A nagy izgalomtól kiszá­radt a torka. Kénytelen volt elhallgatni. — Helga, Helga! — kiál­totta a férfi. — Miért hall­gatsz? Ismételd meg. amit mondtál! — Oswald, nekünk ket­tőnknek hamarosan... Is­tenem, mennyire szeret­lek! — Helga! Helga! — har­sogta a férfi olyan öröm­mel, ahogyan bizonyára Kolumbusz tengerészei kiálthatták: „Föld. föld!" — Helga, drágám! Te ar­ra gondolsz, hogy te, hogy mi, szóval, hogy nekünk... Helga, hol vagy? Honnan telefonálsz? Mi? Odalent- ról, a presszóból? Maradj ott, azonnal lemegyek. Is­tenem, mennyire örülök! Mennyi boldogság hullá­ma ömlött el Helgán. Bár­hogyan alakultak is kap­csolataik a legutóbbi idő­ben, a férje ugyanolyan ma­radt, amilyen akkor, azon a napon volt, amikor meg­ismerkedtek. Figyelmes, ud­varias, és imádja ót. öt perc sem telt el, és Oswald olgan erővel szo­rította magához a felesé­gét, mintha legalább öt év óta nem látta volna. Sze­mében örömkönny csillo­gott. — Helga, drágám! Ülj le. Mit rendeljek neked? Előbb mondj el mindent, szép sorjában. — Ugyan, mit mondjak, Oswald... Szóval, figyel­meztettek, hogy valamivel korábban is bekövetkez­het. .. Tudod, mennyire megváltozik majd az éle­tünk? Ezentúl takaréko­sabbnak kell lennünk. Hi­szen az új családtag sok­ba kerül! — Helga, drágám, ne. iz­gulj. Minden rendben tesz. Majd csak megbirkózunk vele. Ketten vagyunk, fia­talok vagyunk. Arra gon­dolj, mennyi öröm vár ránk... Ó, édes angya­lom. .., ha eszembe jut, mi­lyen figyelmetlen voltam hozzád az utóbbi időben, akkor legszívesebben a föld alá süllyednék a szégyen­től! Tudod, őszintén szól­va, ekkora boldogságot meg sem érdemeltem. — Az asszony gyengé­den a férje tenyerébe tet­te a kezét. — Hagyd ezt, szivem. A mi veszekedéseink — olya­nok, mint a tavalyi hó. El­felejtjük. A férfi megcsókolta a kezét, is megittak egy po­hár pezsgőt. Azután a férfi vissza- j ment a munkahelyére. Helga pedig. mennyei boldogságban úszva, a leg­közelebbi metróállomásra sietett. „Végre-valahára — gon- j dolta —, végre nekünk is lesz autónk. Milyen jó, hogy olyan ügyes voltam, hogy idejében feliratkoz­tam a listára... Milyen boldogok leszünk majd hármasban!" Forditotta: Gtllért György Egy meg nem ért születésnapra Nódasdy Kálmán emlékezete „Nádasdy mindig adott, mindig osztogatta a kincse­it, és nagyon 60k kincse volt. Benne egyesült a XX. századi magyar kultúra kü­lönleges gazdagsága, Ady Endre költészete, Bartók és Kodály zenéje, pedagógiája, a magyar kabaré, a dalmű­vészet, az operettirodalom ihletése, a zenés és prózai világirodalom teljessége fért el tudáséiban, és kelt életre pro6perói magatartásával” — irta 1983. augusztusában Lengyel György az Űj Tü­körben, Nádasdy Kálmánra emlékezve. November 27-én lenne 80 éves, ha négy esztendeje nem ragadta volna el a hir­telen halál. Hat évtizedes páratlanul gazdag életpálya zárult le azon az áprilisi napon. Mindössze 16 éve6 volt, amikor a középiskolás fiú olasz nyelvgyakorlásként lefordította a Gianni Schic- chit. Az Operaiház aztán en­nek alapján megrendelte tőle a műfordítást. S ettől kezdve volt zenés és prózai színháznak rendezője, tanár és igazgató, fordító és zene. szerző. A középiskola elvégzése után, 1922—25 között az Operaházban volt rendező- asszisztens. 19Ű5—32-ig ze­neszerzést tanult, 1928 és ’32 között Kodály Zoltán ta­nítványa. 1933-tól az Ope­raház rendezője, majd fő­rendezője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola ze­nei rendezői főtanszakának vezetője, majd az iskola fő­igazgatója, a Színházi és Filmművészeti Szövetség el­nöke volt. Háromszoros Kos- suth-díjas, kiváló művész. ÉV6zámok, adatok, mö­göttük a sokoldalú, szenve­délyesen dolgozó, nagy tu­dású ember. Hogyan is ín róla 75. születésnapja al­kalmából Bessenyei Ferenc? „Akihez közülünk olyan ke­gyes volt a sors, hogy ennek az üstökösnek a fénycsóvá­jába kerülhetett, az ma­gán hordja a jegyeit, amíg él. Ö az utolsó polihisztor, akiben együtt a zene, a cse­lekvés.” Nevéhez kiváló operaren- dezések fűződnek, mint az 1934-es Don Carlos, az 1937- es Tosca és Turandot, a felszabadulás után az Othello, Mejtusz Ifjú Gár­dája. Híre túljutott a hatá­rokon. A filmművészet is izgatta alkotói fantáziáját. Nevéhez fűződik az első magyar ze­nés film, a Gül Baba ren­dezése 1938-ban, továbbá az első színes filmé, a Lúdas Matyié 1949-ben. 1965-ben nyugdíjba ment, de tovább tanított. Hetven- ötödik születésnapján Ma­jor Tamás köszöntötte a rá­dióban, Sándor Judit a Mu­zsika című lapban. A töb­bi között ezt írta: „Semmi­től sem irtózott úgy, mint a közönytől, semmi sem dühítette úgy, mint a langy. meleg középszer, semmire sem áldozott annyi időt, energiát, mint arra, hgv a rutin-attitűdből kirázza munkatársait, és megteremt­se, s fenn is tartsa azt az izgalmasan feszült atmosz­férát a színpadon, ami nél­kül nem tudott dolgozni” Erdős Márta Eger felszabadulásának tiszteletére Kiállítás a kassai és az egri bélyeggyűjtők munkáiból A város felszabadulásá­nak 40. évfordulója tiszte­letére vasárnap nyitották meg Egerben, a Helyőrségi Művelődési Otthonban a VI. Eger—Kosice nemzetkö­zi bélyegkiállitást. A részt­vevőket Kiss Ernő, a Ma­gyar Bélyeggyűjtők Orszá­gos Szövetségének főtitkára köszöntötte, s többek között elmondta, hogy a két tör­ténelmi múltú település fi- latelistáinak tízéves kapcso­lata az elkövetkezőkben minden bizonnyal bővül, s bekapcsolódnak a kétéven­kénti közö6 tárlatokba a Miskolc környéki és a kelet­szlovákiai gyűjtők. Palcsó Pál, az egri váro­si pártbizottság titkára a megyeszékhely vezetői ne­vében köszönte meg a kiál­lítók és a rendezők munká­ját, akik a jeles évforduló alkalmából szervezték meg ezt az eseményt. Ezt köve­tően dijakat adott át: a MABÉOSZ elnökének tisz­teletdiját a kassai bélyeg­gyűjtők köre érdemelte míg a szövetség főtitkárá­nak ihasonló jutalmát az eg­ri városi bélyeggyűjtő kör tagjai vehették át. A MABÉOSZ tiszteletdíjában Dely György, a kiállítás fő­rendezője részesült, az Ál­lami Biztosító által felaján­lott tárgyjutalmat pedig dr. Alexander Bárdnak, a kas­sai bélyeggyűjtő kör elnö­kének ítélte a zsűri. Rajtuk kívül még jó néhányan ve­hettek át díjakat. Egyébként a tárlaton 42 felnőtt és ifjúsági kiállító mutatja be kollekcióját, töb­bek között megemlékeznek Lenin születésének 114. év­fordulójáról is, a nagy tör­ténelmi személyiségekről ki­adott bélyegekkel. De látha­tóak egyebek mellett a bá­nyászatot, , a közlekedést, valamint a világűr kutatá­sát reprezentáló kiadvá­nyok is. A tárlatot november 24-ig tekinthetik meg az érdek­lődők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom