Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-13 / 266. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 13., kedd 3. Propagandánk a megyei pártértekezletre való felkészülés segítésében A pártmunka, a politikai tevékenység legfontosabb feladata ma, hogy a párt- szervek és -szervezetek sikeresen, hozzáértő módon és színvonalasan elemezzék, tekintsék át a XII. kongresszus óta végzett munkát, és pontosan jelöljék ki a következő időszak feladatait. Ezek kijelöléséhez mindenekelőtt egy reális helyzetkép szükséges. Minden szinten elemzésre kerül a társadalmi, politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális helyzet, a pártélet egésze. Ezzel együtt értékeljük, hogy a párttagság hogyan tett, tesz eleget a megnövekedett követelményeknek. Ez a helyzetelemzés nagy hozzáértést és felelősséget igénylő feladat, mert a jövő kiindulópontját képezi, s teendők kimunkálásának alapjait adja meg. Éppen ezért mindent meg kell tenni ahhoz, hogy pontos, reális, történelmi szemlélet- módból, valós helyzettudatból táplálkozó helyzetelemzések szülessenek. Csak így képzelhető el, hogy az új célkitűzések, a határozatokban megfogalmazásra kerülő féladatok reálisak, teljesíthetők és számonkérhe- tők lesznek. Ebben a propagandának is megvannak a maga feladatai, illetve meg kell találnia a saját feladatait. Propagandánk mindenkor a párt politikájának megvalósítását szolgálja. Ha a politikának ma ezek a legfontosabb feladatai, akkor mindezekből egyértelműen következik, hogy a pártoktatás, a káderképzés és a propaganda a maga sajátos eszközeivel készítse fel a párttagság széles tömegeit a helyzetelemzésre és a reális feladatkijelölésre. A kongresszusra készülve ugyanis ismerjük, hogy milyen társadalmi, politikai, ideológiai folyamatok várhatóak a társadalomban és helyileg. így élőre lehet prognosztizálni, hogy ezekből milyen tudati összefüggések várhatók, illetve hogy milyen tudati feltételek válnak szükségessé. A tudati feltételek biztosítása többek között a propaganda feladata, és rendelkezik is a megfelelő adottságokkal. A propaganda ugyanis egy sajátos találkozási módja a politikai gyakorlatnak és az ideológiának, mint elméletnek. így kiválóan alkalmas terep arra, hogy a párttagságot felkészítse az 5 év munkájának elemzésé^ az új feladatok kijelölésére, és hogy a közös munkára mozgósítson minden, a párt politikájának megvalósításáért tenni akaró embert. így a ma feladata, hogy a propaganda az előkészületi munka tennivalóinak, a pártértekezlet téziseinek bemutatásával és a társadalomban végbemenő folyamatok törvényszerűségeinek pontos, tudományos megismertetésével egyidőben teremtsen minden egyes párttag számára olyan elméleti alapokat, tájékozottságot, adekvát látásmódot, amelynek birtokában tevékenyen, hozzáértően be tud kapcsolódni a kongresszus óta végzett közös munka elemzésébe. Az egyes emberek ugyanis az egyedi életkörülmények hatására, teoretikus általánosítások nélkül, csak a saját helyzetükre és ten-, nivalóikra vonatkozó részfelismerésig juthatnak el. A propaganda a marxista—leninista ideológia aktuális ismereteinek közvetítésével sokat segíthet a válóság vizsgálatában és megértésében, az újabb eredményekhez vezető utak és megoldások fellelésében. Az előttünk álló e feladatokat természetesen csak akkor tefljesíthet- jük sikeresen, ha a propaganda nem pusztán ismételgeti a marxizmus tételeit, hanem a jelenlegi konkrét viszonyainknak megfelelően és alkotóan alkalmazza őket, megtanítja a párttagságot erre az alkotó alkalmazásra. A jelen időszakban különösen fontos, hogy a propaganda a maga sajátos eszközeivel segítse az elemzés fő irányainak megismertetését, megértetését, az új feladatok kijelöléséhez adjon elméleti segítséget, értelmileg, érzelmileg hangolja rá a párttagságot az elkövetkező időszak politikai feladataira, és aktivitásra ösztönözzön. Mindezen megfontolások alapján a megyei vezetés úgy döntött, hogy a párt tömegpropaganda-tanfolya- main önálló témaként egy foglalkozás keretén belül a XIII. kongresszusra való felkészülés megyei tervét és a pártértekezlet téziseit fel kell dolgozni. Javasoltuk, hogy ezeken ne csupán az adott tanfolyam hallgatói vegyenek részt, hanem hívják meg a pártalapszervezet valamennyi tagját. A megyei intézkedési tervből kitűnik, hogy valameny- nyi alsóbb szintű pártszervnek, a pártalapszervezetek- nek — a konkrét, speciális teendők mellett —, vannak közös feladatai mind a tartalmi, mind a szervezeti munkával összefüggésben, amelyekben közös gondolkodást kell kialakítani. A városi jogú pártbizottságok a párt megyei bizottsága által elfogadott intézkedési tervből készítik el a konkrét, helyi feladatokat tartalmazó intézkedési terveket. A közös gondolkodás érdekében ezeket megbeszélik és feldolgozzák a pro-' pagandistákkal. A propagandisták felkészítése erre a feladatra két lépcsőben történik. Először a megyei és a városi jogú pártbizottságok vezető -propagandistáival került sor a teendők megbeszélésére, majd ezt követően a városi jogú párt- bizottságok a vezető-propagandisták bevonásával készítik fel a terület propagandistáit az intézkedési terv és a pártértekezlet téziseinek a tömegpropaganda-tan- folyamokon történő feldolgozására. A megyei intézkedési terv a tartalmi munka keretében a káder-előkészítés tennivalóira hívja fel minden alapszervezet figyelmét. A legfontosabb teendők az alábbiak: A testületi tagok kiválasztásának elsődleges alapelve az alkalmasság legyen. A választott testületekbe olyan elméletileg és politikailag felkészült kommunisták kerüljenek, akik ismerik és értik, képviselni tudják a párt politikáját, végrehajtásáért eredményesen dolgoznak, következetesek az ellenőrzésben. Élvezik a környezetük megbecsülését és bizalmát, képesek a párt tömegkapcsolatának erősítésére. A választott testületi tagok legyenek jártasak a politikai, mozgalmi tevékenységben és a közéletben. Munkájuk, magatartásuk legyen példamutató. Nagy gondot kell fordítani a fizikaiak, a nők megfelelő arányára, a fiatalok — közöttük is a 18—25 évesek — számának növelésére. Az előkészítő munka során törekedni kell arra, hogy egy párttag lehetőleg csak egy testület tagja legyen. Az alkalmasság követelményének figyelembevételével — a lehetőségeknek megfelelően — szélesebb körben kell alkalmazni a többes jelölést. Ezt körültekintő, alapos káder-előkészítő munkával kell biztosítani. Javuljon a testületek akcióképessége, biztosított legyen a feladatok magasabb szinten történő megoldása, a munka folyamatossága. A pártszervek és a párt- szervezetek tisztségviselőinek, a pártértekezlet résztvevőinek összetétele lehetőség szerint feleljen meg a párttagság társadalmi ösz- szetételének. Gondoskodni kell arról, hogy azok az elvtársak, akik nem kerülnek újraválasztásra, más képességeiknek megfelelő pártmegbízatást kapjanak. Azoknak a testületi tagoknak és választott tisztségviselőknek. akik funkciójukat hosszabb ideje eredményesen látják el és nem kerülnek újraválasztásra, méltó módon meg kell köszönni munkájukat. A testületek belső arányainak kialakítását politi- "kai munkával és nem formális, statisztikai szempontok érvényesítésével úgy kell biztosítani, hogy érjük el vagy fejlesszük tovább az előző ciklusban kialakult — összességében megfelelő — arányt. (Folytatjuk) Dr. Semperger Tibor— Dr. Vasas Joachim társaságban A Coophotel-lónc tapasztalatai Az új teniszpálya Mátrafüreden Bragyova Miklós, az Avar Szálló igazgatója (Fotó: Szabó Sándor) Mátrafüreden ideális környezetben található az Avar Szálló. 1984. január 1-től változás történt „házuk táján”, tagjai lettek a Coop- hotel-láncnak. Az elnevezés még bizonyára idegenül cseng, ezért kérdeztük Bragyova Miklós igazgatót is erről az új formáról. — Mi indokolta e szervezet létrehozását? — Köztudomású, hogy a COOPTOURIST, a szövetkezetek utazási irodája a SZÖ- VOSZ kebelén belül tevékenykedik, s egyre több egységgel van kapcsolatban. Tizenkét hotel, néhány kemping és üdülőszövetkezet tartozik ide. Elengedhetetlenné vált munkájuk koordinálása, és ezzel együtt a gazdaságosság fokozása is. Ezért háromnegyed évi előkészítés után megalakult az Országos Szálloda- és Üdülőszövetkezeti Gazdasági Társaság. — Felsorolna néhányat a tagok közül? — A budapesti Rege. az orosházi Alföld, a sárospataki Borostyán, vagy a fel- sőtárkányd Szikla. Hévízen, Zalakaroson, Bükfürdőn üdülőszövetkezetet hívott életre a Coophotel, Ennek lényege a következő: a felépítendő házban bárki vásárolhat egy szobát, ahol az év általa kiválasztott két hetében pihenhet. A fennmaradó idővel viszont a fenntartó rendelkezik, természetesen megfelelő díj ellenében. Tárgyalások folynak arról iS, hogy ily módon intézmények, vállalatok is bérelhessenek - dolgozóiknak helyiségeket. — Az átállás bizonyára nem ment minden zökkenő nélkül. — Valóban. Kezdetben adódtak gondok. Nehézkes volt az ügyintézés, de négyöt hónap elteltével javult a helyzet. Így a nyáron már sokkal gördülékenyebben mentek a dolgok. — Miben látja a társulás legnagyobb előnyeit? — Főként abban, hogy folyamatosan biztosít turistákat, 1985-re például 102 szovjet csoportot várunk szállással és étkezéssel. Ez a legfontosabb, de ezenkívül egyéni vendégeket is irányítanak a különböző helyekre. Mindenképpen előnyösebb tervezés folyhat, mert figyelembe veszik a földrajzi körülményeket, a városok közötti távolságokat, ami az utazásnál nem mellékes. Jobb helyzetbe kerülnek a kevésbé központi hotelek (Tokaj, Sárospatak), mert ezeket is „eladhatják”, és javíthatják mai még csekély 30 százalékos kihasználtságukat. Mindezért a forgalom után 6,5 százalékot fizetünk be, s ebből öt a COOPTOU- RIST-é. Másfél pedig az új társaságé, amiből aztán fedezi saját fenntartási költségét. — Az első tapasztalatok? Hogyan alakult a bevétel? — Említettem, hogy voltak nehézségek. 1984-ben még nem várunk sok nyereséget, egyelőre az utazási iroda fedezi a reklám- és egyéb kiadásokat. Később azonban kifizetődővé kell válnia a vállalkozásnak. Ha ez megvalósul, lehetőség lesz felújításokra és beruházásokra is. Szeretnénk egysé- ségesíteni a fogyóeszközöket, ám ennek kivitelezése nehéz, és sok pénzbe kerül. — Tudomásunk szerint az Avar tulajdonosa az úgynevezett „FIPREGA” védjegynek is. — 1978-ban írt ki pályázatot a Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetsége és a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége. A követelmény: az éttermek és cukrászdák kiemelkedően magas színvonalú szolgáltatása. Mi már az első évben elnyertük a megtisztelő címet, és azóta is tartjuk. Rendszeresen ellenőriznek bennünket. El kell hogy mondjam, mi voltunk az első szövetkezeti egység, amelyik ilyen emblémát kapott. Ez feljogosít minket arra, hogy a reklámmunkánkban is hivatkozzunk erre. — A szauna, az uszoda mellett milyen létesítményekkel gazdagodtak az utóbbi időben? — Néhány hete adtuk át korszerű, műanyagborítású teniszpályánkat. Az elkövetkezőkben tovább kívánjuk bővíteni szolgáltatásainkat, hogy ezzel is kellemesebbé tegyük a nálunk eltöltött napokat. ★ A megyében még egy tagja van a szállodaláncnak, s ez a felsőtárkányi „Szikla’\ Azért kerestük meg Oláh Kálmánt, az egri ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályvezetőjét, hogy ő is beszámoljon a megalakulás óta eltelt időszakról. — Tavaly 55 százalékos volt a kihasználtság. Az év végére — erre minden esélyünk megvan — 65 százalékra nő ez a szám. A 10 százalékos különbség a mai gazdasági körülményeket figyelembe véve nem kis dolog. — A Szikla Szálló milyen speciális adottságokat kínál, mii az a plusz, amit nem mindenhol kaphat meg a vendég? — A csendes hegyi környezet, főleg a megnyugodni, pihenni vágyók számára előnyös, de a természetjárók is gyakran megfordulnak itt. Igaz, télen különféle okok miatt csak az amatőr síelők igényeit elégíthetjük ki, ám a szánkózni, sétálni, vagy éppen a hóleptp tájban gyönyörködni itt femek lehetőség nyílik. Nem véletlen az sem, hogy a nászutasok szívesen jönnek hozzánk. A Coophotel abban nyújt nagy segítséget, hogy ezeket a helyi előnyöket ismerve ajánlja a férőhelyeket, és akinek ilyenre van szüksége, ide küldi. A táj mellett nem lényegtelen tényező a pénztárca sem. A Szikla szerény egycsillagos kategóriába tartozik, így az árak is kisebbek (egy kétágyas szoba zuhanyzóval 240 forint). Ügy, látszik, a „bolt” beindul, és nehezebb körülmények közepette is van mód arra, hogy megtartsák, visz- szacsalogassák az embereket. Jól tudjuk, az idegen- forgalom több mint egyszerű üzlet. Befolyásolja az emberek hangulatát, a külföldiek pedig ennek alapján alkotják meg magukban országunk képét. Ami — ugye? — nem közömbös körülmény. Havas András „Csődbe jutottam” — jött át István a kisebb szobából a nagyobbá. „Nem tudom felépíteni a házam, börtönbe is kerülök, ha nem fizetem ki az adósságaimat” — mondta. Töprengéséből a mama kérdése rázta fel: „Na és a leckéd?” István tízéves, és ebben a helyzetben még kért félórát, hogy a gazdálkodó játékban bebizonyíthassa — ott a kisebb szobában — barátai előtt: nem is olyan rossz üzletember. A történtek akkor jutottak eszembe, amikor az ország legnagyobb papírgyártó üzemében elmesélték, hogy a gyári gyerekeknek — szüleik a vállalatnál dolgoznak — minden évben megmutatják a gépeket, a berendezéseket, s mindezek után dolgozatot írnak a lurkók arról, amit láttak; ezeket értékelik a vendéglátók, sőt jutalmazzák is. Így bizonyos: közelebb kerülnek a kisebb-nagyobb apróságok ahhoz, hogy tudják, mit csinálnak a szüleik egy ilyen üzemben. Az említett példa meglehetősen ritka. A gyerekek, a fiatalok többsége jobbára csak elszólásból tudja, mi zajlik egy vállalatnál. Arról pedig a középiskolás- korúaknak is csak halvány sejtelmük van, hogy a gazdálkodás kockázatokkal jár, hogy a befolyó és kimenő pénzeket meghatározott szisztéma szerint csoportosítják, hogy a vállalkozás buktatókat és sikerélményeket rejt, s alkalmasint büszkeséggel töltheti el az embert. Az egyik hetilapunk beszámol arról, hogy külföldön az oktatási rendszer elemei közé becsempészik azokat a feladatokat, amelyek a kezdeményező-, vállalkozóképességet fejlesztik. Félreértés ne essék, nem egy divatos külföldi cikknek, a Monopoly nevű .játéknak akarok propagandát csinálni. Inkább annak, hogy hazai viszonylatban is elkelne még olyan játék — a Gazdálkodj okosan mellett — és olyan szemlélet, amely már gyermekkorban felkelti az iskolások érdeklődését, bővíti ismereteiket a felnőttek szemében is többször száraznak, unalmasnak tartott, de mindennapi életünket egyébként jelentősen meghatározó vállalkozások iránt. Miért? Fiatal barátom két esztendeje végzett a szakmunkásképzőben. Amint mondja: esztergályos, és mégis megkérdezték tőle, megtanulna-e hegeszteni, mert munkahelyén éppen ilyen szakemberekre van szükség. „Én?” kérdezte. „A magam részéről befejeztem a tanulást.” Az a munkás jutott eszembe róla, akivel a Vízgép vállalat egyik gyárában találkoztam. Ez az ember angolul tanult, s emellett megtanult több gépen dolgozni. Hasonlóan azokhoz a munkatársaihoz, akik a terméklista változása miatt az üzemben lakatosból átminősültek hegesztővé, szerszámgépessé. Amikor a kockázat vállalásáról, egyáltalán vállalkozásról beszélünk, többnyire a munkahelyi vezetők vagy a sajátos munka- területen dolgozók — piackutatók, műszaki fejlesztők, tervezők .— kerülnek szóba vagy azok az ötletekkel rendelkező emberek, akik elképzeléseiket megvalósítandó üzletet nyitnak, gazdasági munkaközösségek tagjai lesznek. A kreativitás azonban nem szűkíthető bizonyos munkakörökre, speciális munkaterületekre . Kezdeményezésnek egy üzemben ma még többnyire az számít), ha valaki újít, ésszerűsít. A vállalkozót azonban, ma már bizonyos, az is jellemzi, hogy képes az átlagosnál többet nyújtani, ismeretei szélesebb körűek. Egy üzleti elképzelés megvalósítása — vagy annak kudarca — nem csupán a munkahelyi vezetők ügye. Ma már sokszor hallani olyan szállításról, amelynek sajátos története úgy kezdődött: „Az igazgató lejött és azt mondta...” Példák tucatját lehetne sorolni, ami azt bizonyítja, milyen sokat számít egy döntés sikerénél a „hátország”, hogy a műhelyekben, az üzemcsarnokokban mire képesek. Ha valamikor, akkor most igazán nagy szükség van a kezdeményező, vállalkozó emberekre, beosztottakra, és vezetőkre egyaránt. A körülmények mind jobban tudatosítják ezt a magyarországi üzemekben is. Ha viszont így van, a jövőre gondolva, szükséges olyan feltételeket, eszközöket teremteni, metódusokat kitalálni, amelyek segítik, hogy a mai iskolások mind nagyobb hányada — akár játék közben is — ilyen emberré váljon. Mindezek mellé csak any- nyit: István megnyerte a második játszmát. Mert tanult az elsőből. Hajnal József Tantárgy: a vállalkozás
