Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-02 / 258. szám
* NÉPÚJSÁG, 1984. november 2., péntek Közlemény a havannai KCST-tanácsülésről A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1984. október 29—31. között Havannában, a Kubai Köztársaság fővárosában tartotta soron következő, XXXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagor- szágok küldöttségei, amelyeket Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Lubo- mir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, F idei Castro Ruz, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöke, Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Sarlós István a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Dzsambin Batmönh a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Constantin Descalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, To Huu, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese vezetett. Jelen volt Vjacseszlav Szicsov a tanács titkára és a KGST bizottságainak képviselői. A KGST és Jugoszlávia kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett Jugoszlávia küldöttsége Boriszav Szrebrics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének vezetésével. ' Az ülésszakon meghívással megfigyelőként jelen voltak az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a szocialista Etiópia képviselője, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Mexikói Egyesült Államok, valamint a Nicaraguái Köztársaság képviselői. Ott voltak továbbá az ENSZ latin-amerikai és Karib-térségi gazdasági bizottsága és a latin-amerikai gazdasági rendszer titkárságának képviselői is. Kuba kommunista pártja, kormánya és a kubai nép nevében Fidel Castro Ruz üdvözölte az ülésszak résztvevőit. Az ülésszakon Fidel Castro Ruz, a Kubai Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak áttekintette a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletének határozatait és a KGST XXXVIII. (rendkívüli), 1984 júniusában Moszkvában tartott ülésszakán elfogadott megbízások valóra váltásában elért első eredményeket. Egyhangúlag megállapították, hogy a felső szintű értekezleten elfogadott stratégiai irányvonal következetes megvalósítása meghatározó jelentőségű a kölcsönös gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés további bővítése, a testvéri országok sikeres fejlődése, egységük és össze- forrottságuk erősítése, a világban a KGST-tagorszá- gok közössége pozícióinak erősítése szempontjából. Megtárgyalva a KGST XXXVII. és XXXIX. ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolót, a tanács ülésszaka jóváhagyta a végrehajtó bizottság ezen időszakban végzett munkáját a szocialista közösség országai sokoldalú együttműködésének fejlesztése terén. Megelégedéssel állapították meg, hogy ez az együttműködés, a KGST- szervek tevékenysége és a testvéri országok kétoldalú gazdasági kapcsolatai elsősorban a felső szintű gazdasági értekezlet és a tanács XXXVIII. (rendkívüli) ülésszaka határozatainak végrehajtását célozzák. A KGST-országok további társadalmi-gazdasági haladást értek el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása alapján. 1983-ban a megtermelt nemzeti jövedelem az 1982. évihez viszonyítva a KGST-tagor- szágokban 3,8 százalékkal, az ipari termelés pedig 4,2 százalékkal nőtt. Számos KGST-országban az ipari termelés növekedésének nagyobb részét a termelékenység növelése révén érték el, sikerült csökkenteni az energetikai és egyéb anyagi erőforrások fajlagos fel- használását. A KGST-tag- országok mezőgazdaságában a bruttó termelés növekedése 1 év alatt kb. 3 százalék volt. A KGST-tagországok gazdaságának stabil fejlődése vábbra is a lakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítésére irányul. Növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok, a kiskereskedelmi áruforgalom, fejlődtek a nem termelő ágazatok, emelkedett a lakosság általános műveltségi és kulturális színvonala, javult az orvosi ellátás és a társadalombiztosítás. Tervszerűen valósultak meg a széles körű lakásépítési programok. 1983-ban a KGST-tagországok teljes külkereskedelmi áruforgalma meghaladta a 285 milliárd rubelt, folyó árakon számolva 8 százalékkal nőtt. Az egymás közötti kereskedelem ennél gyorsabb ütemben, több mint 11 százalékkal emelkedett, részaránya a KGST- tagországok múlt évi teljes külkereskedelmi forgalmában meghaladta az 58 százalékot. Elmélyül a gyártásszakosítás és a kooperáció. Az ülésszak megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kubai Köztársaság gazdasága állandó, gyors ütemben fejlődik. Jelentős előrehaladást értek el a mezőgazdaság fejlesztése és az iparosítás terén. Megvalósítják a tudomány és a technika gyorsított fejlesztésének 1990-ig szóló tervét. Megállapították, hogy sikeresen fejlődik a KGST- tagországok és Jugoszlávia kölcsönösen előnyös együttműködése az 1964-!ben aláírt egyezmény alapján, amelynek jelentősége az elmúlt 20 éves időszakban beigazolódott. Tovább folytatódott a KGST-tagországok sokoldalú együttműködése Finnországgal, Irakkal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között megkötött egyezményeknek megfelelően. 1984. februárjában hatályba lépett a KGST és a Nicaraguái Köztársaság közötti egyezmény. Az ülésszakon megvizsgálták a KGST-tagországok 1986—1990. évi népgazdasági tervei koordinációjának menetét. Megállapították. hogy e munka alapjában véve biztosítja a felső szintű értekezleten elért megállapodások megvalósítását. Megkezdődött a 15—20 évre szóló komplex tudományos-műszaki haladási program kidolgozása a nemzeti programok alapján. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a nagy horderejű elektronikai, mikroprocesszoros és robottechnikai együttműködési keretegyezmények valóra váltása kérdéseinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felső szintű gazdasági értekezlet arra vonatkozó megállapításai valóra váltására, hogy elősegítik Vietnam, Kuba és Mongólia gazdaságának fellendülését és a szocialista nemzetközi. munkamegosztásban való részvételük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta az 1990-ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fűtőanyag és a nyersanyagok terén való együttműködést célzó hosszú távú komplex intézkedéseket. Ezeket abból kiindulva dolgozták ki, hogy a saját erőforrások mozgósítása és a kölcsönös együttműködés erősítése révén biztosítani lehet, hogy minden KGST- tagország megoldja a nyersanyag- és fűtőanyag-energia problémákat. Az intézkedések több jelentős gazdasági objektum építését irányozzák elő. Tovább fejlődik a KGST- tagonszágok egyesített energiarendszere. Egyeztetés alatt áíl az atomerőművek és atomfűtőművek 2000-ig szóló építési programja, valamint az anyagi erőforrások takarékos és ésszerű felhasználását célzó, 2000-ig szóló együttműködési program. Az ülésszak elfogadta a KGST keretében folyó sokoldalú együttműködés szervezésének további tökéletesítését célzó intézkedéseket. Ezek előirányozzák az együttműködés szerződéses rendszerének, valamint a KGST-szervek és a tagországok által létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek munkastílusának és módszereinek tökéletesítését. Határozatot hoztak a KGST gépipari együttműködési bizottságának létrehozásáról. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagországok bonyolult nemzetközi körülmények között fejlődnek. Teljes mértékben igazolódik a felső színű gazdasági értekezlet deklarációjában adott helyzetértékelés. Jelentősen növekedett a nemzetközi feszültség az imperializmus, elsősorban az amerikai imperializmus agresszív köreinek konfrontációt; irányvonala, a katonai fölény elérésére, a világűr militarizálására, az erőpoíli- tika megvalósítására, az államok nemzeti függetlenségének és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási övezetek” megszilárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében. Az e körök által szított fegyverkezési hajsza az egyik fő oka annak, hogy a világban nőtt a politikai és a gazdasági labilitás, erősödött a nukleáris háború veszélye, ami az egész emberiség létét fenyegeti és súlyos teherként nehezedik a világ népeire, hatalmas anyagi és pénzügyi erőforrásokat von el, lassítja a gazdasági és társadalmi haladást. A KGST-tagországok ragaszkodnak a közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában váló telepítésének megszüntetéséhez, és újra kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták kivonásához vezető lépésekre, akkor egyidejűleg lépések fognak történni a válaszintézkedések visszavonására is. Az Egyesült Államok vezető körei a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat is saját politikai céljaikra igyekeznek kihasználni, folytatva a kereskedelmi, a hitelés technológiai blokádot, a közvetlen nyomást, az embargót és a szankciókat. Az Egyesült Államok akciói fokozzák a gazdasági helyzet kiegyensúlyozatlanságát a tőkés világban, ahol súlyosan kiéleződtek a társadalmi ellentmondások. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban és néhány más tőkés országban a gazdasági aktivitás némi élénkülése tapasztalható, ezen országok többségének gazdasága továbbra is a pangás állapotában van. Különösen nehéz helyzetben van a fejlődő országok túlnyomó többsége. Külföldi eladósodásuk 1983-ban meghaladta a, 800 milliárd dollárt. Az imperialista államok a politikai és gazdasági nyomás minden eszközét felhasználva tovább fokozzák neokolonialista kizsákmányolásukat, arra törekednek, hogy ezen országok mondjanak le a haladó társadalmi-gazdasági átalakulásukról. A KGST-tagországok határozottan elítélik és elutasítják az államközi kapcsolatok békés alapjainak megsemmisítését célzó irányvonalat. Teljes határozottsággal állítják, hogy készek a párbeszédre, az összes ország és nép biztonsági érdekeit figyelembe vevő megállapodások elérését célzó becsületes és komoly tárgyalásokra. A KGST-tagországok időszerű feladatnak tekintik a fegyverkezési verseny megfékezését és a leszerelést oélzó gyakorlati intézkedések foganatosítását. Ez megteremtené az egész világgazdasági helyzet javításának feltételeit és lehetővé tenné, hogy a katonái költségek csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és társadalmi fejlesztés céljaira, többi között a fejlődő országok megsegítésére lehessen felhásználni. A KGST-országok a jövőben is minden szükséges intézkedést megtesznek létérdekeik védelmére, műszaki-gazdasági függetlenségük további erősítésére. Az ülésszak kifejezte, hogy szolidáris a Kubai Köztársaságnak a nemzeti függetlensége megőrzésére és a szocializmus építésére irányuló erőfeszítéseivel. A KGST-tagországok határozottan támogatják a fiatal, független ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat az imperializmus, a hegemonizmus, a neokolo- nializmus, a fajüldözés valamennyi megjelenési formája és az apartheid elleni, a politikai és gazdasági függetlenségük erősítéséért vívott harcukban. Megállapítják, hogy nő az el nem kötelezett mozgalom szerepe a népek békéjéért és biztonságáért, a fegyverkezési verseny ellen, az országok gazdasági és társadalmi fejlődésének biztosításáért vívott harcban. Határozottan támogatják a fejlődő országok azon javaslatait, hogy mielőbb kezdődjenek átfogó tárgyalások az ENSZ keretei között a gazdasági kérdésekről. A KGST-országok megerősítették, hogy készek a jövőben is a gyakorlati együttműködés fejlesztésére a tőkés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel a kölcsönös előnyök, az egyenjogúság, a* egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a vállalt, nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása alapján. Az ülésszak az egység, a testvéri barátság, a teljes és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. 1984. október 30-án Havannában munkaértekezletet tartottak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai gazdasági kérdésekkel foglalkozó, a KGST XXXIX. ülésszakán részt vevő KB-titkárai. Az értekezleten — amelyen részt vettek a KGST-országok állandó képviselői is — áttekintették a testvérpártok tevékenységének egyes olyan kérdéseit, amelyek a KGST- országok felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott határozatok teljesítésével kapcsolatosak. Magyar részről az értekezleten Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Marjai József miniszterelnök-helyettes, a Magyar Népköz- társaság állandó KGST- képviselője vett részt. —( Külpolitikai kommentárunk Chile — forrponton AZ ELMÚLT NAPOT rekordnak minősítette Chilében egy igazán illetékes személyiség, Rodolfo Se- guei, a híres szakszervezeti vezető. Szerinte ugyanis a mostani sztrájkakció, bár nem vezetett általános munkabeszüntetéshez, mégis a fasiszta junta elleni eddigi legnagyobb megmozdulásnak nevezhető. Nem kis szó ez Lat in-Amerika e félelem földjévé lett nadrágszíj országában. Hiszen amilyen véresen győzték 11 esztendeje a katonák a demokrácia ellen, s amilyen brutális terror uralkodott chilei földön sóik éven át, nehéz volt elképzelni még nemrégiben is, hogy az emberek bátorságot vegyenek maguknak a nyílt tiltakozásihoz. Az idei év mégis a szélesedő ellenállás jegyében telik, tavasz óta már féltucatnyi hasonló tiltakozó megmozdulásra került sor. A KATONAI RENDSZER durva védekezése pedig erősödik, a sztrájkokat kísérő tüntetéseken gyakoriak a sortüzek. Felvetődhet a kérdés: miért nem csap oda a hadsereg a lázadókra úgy, mint egy évtizede? A fegyver az ő kezükben van, elvileg megtehetnék. Csakhogy ma már nem merik. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a katonai rezsim belülről bomladozik, s már a legmagasabb tábornoki körök szintjén sem egységes. Annak idején a polgári pártok, s általában a szocialista-kommunista nézetekkel nem szimpatizáló emberek nem voltak a baloldali kormányt elsöprő katonák ellen, ha a terror féktelenségét sokallták is. Ma azonban Pinochet rendszerét már csak a szélsőjobb- oldal mind kisebbedő csoportjai támogatják. Ez pedig érthetően érezteti hatását a hadseregben is, így a diktátor ma már nem engedhet meg magának annyit, mint hajdan. ANNÁL IS KEVÉSBÉ, mert rendszerével, politikájával már a legfontosabb külső támogató, az Egyesült Államok sem elégedett. Pinochet személye, s általában a chilei junta kezd igen kellemetlen lenni az 1973-as puccs külső ihletői számára. Márpedig ez gazdaságilag is, politikailag is kényessé teszi a junta helyzetét. De a legerősebb csapás a Pinochet-rendszerre az, hogy nap mint nap bebizonyosodik: a helyzet a forrponthoz közeledik, a lakosság nagy része elszánta magát a harcra az elmúlt két évtized legsötétebb katonai rendszerének felszámolásáért. A lázadás eszméje megállíthatatlanul terjed Chilében, s katonai erő bevetése — a jelek szerint — már aligha oldja meg Pinochetek gondjait. Avar Károly Magyar küldöttség utazott Indira Gandhi temetésére Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnökének vezetésével, csütörtökön este magyar párt- és állami küldöttség utazott Delhibe, hogy részt vegyen szombaton Indira Gandhi temetésén. A delegáció tagjai: dr. Vánko- nyd Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter és dr. Túri Ferenc, hazánk delhi nagykövete. niiy TELEX WASHINGTON Az új kanadai kormány megkezdte az állami kézben lévő iparvállalatok magánkézbe történő átadásának előkészítését — jelentette a The Wall Street Journal című amerikai lap. A kormány azokat az iparvállala” tokát akarja eladni, amelyek eddig a „Canada Development Investment Corporation” nevű állami holding-társaság birtokában voltak. BELGRAD A jugoszláv párt egyik vezető tisztségviselője megerősítette, hogy a JKSZ következő, XIII. kongresszusát a korábban előirányzott időpontban, 1986 közepén fogják megtartani. BERLIN Szívélyes baráti hangulatú megbeszélésen fogadta csütörtökön délelőtt Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács el- , nöke Apró Antalt, az Or- : szággyűlés elnökét, aki magyar parlamenti küldöttség élén hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Német Demokratikus Köztársaságban. ÜJ-DELHI Az AFP francia hírügynökség arról adott hírt, hogy Radzsiv Gandhi rendkívüli ülésre hívta össze szűkebb — négytagú — kabinetjét az Indira Gandhi meggyilkolása nyomán kialakult helyzet megvitatása céljából. MOSZKVA A szovjet kormány szerdai döntését követően csütörtökön a Szovjet Vörös- kereszt és Vörös Félhold Társaságok Szövetsége is elhatározta, hogy segítséget nyújt a szárazság sújtotta Etiópiának. TOKIO A külpolitika és a belpolitika frontján egyaránt az eddigi irányvonal folytatását hirdette meg programadónak beharangozott csütörtöki sajtókonferenciáján Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök. Az előbbit illetően Japán nemzetközi szerepének növelését, az utóbbi kapcsán pedig a stabilitás megteremtését említette új kormányának fő célki tűzéseként. ALGÍR Algériában csütörtökön katonai díszszemlével emlékeztek meg az algériai forradalom kezdetének harmincadik évfordulójáról.
