Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 7., szerda MŰVÉSZET ÉS IRODALOM 9 Kozlinsikij: Munkás Male vies: SzuprematUinus kontúrban A szovjet képzőművészet alkotásai a 20-as, 30-as éviből (Hauer Lajos reprodukciói — KS) MIHAIL SZESZPEL: Virágzott a mák Nyárelőn, ha virágzott a mák. kertem mélyén égett, égett a l«jng. Nincs parázs se már — csak a homok ragyog; s nyílnak rőten züllött-vad pipacsok. Szikra volt a szirmuk éjjelente, tűz gyulladt, ha szél kószált a kertbe’ Visszasírja a pipacs a mák-hitét énbennem is. Baljós az esti ég. Sors, jaj, engem távolra sodortól, útnak széle lett az otthonom már. Mák, ha ring. s a szélben énekel, gyászdal már az — kertem gyom verte fel. Gazda nincs. Az érő gubók helyett, hűvösen a harmat-csepp remeg. Visszavár-e minden, mit otthagytam? Alkony-fénye lett a deli napnak. Nyárelőn, ha virágzott a mák, kertem mélyén égett, égett a láng. Nincs parázs se mór — csak homok ragyog. Sorsűzött lényem éhen csavarog Csel nyigov. 1922. március 20. (Cseh Károly fordítása) ■ 22 óra 40 perc: megnyílik a II. Szovjetkongresszus. 23 óra: a Péter-Pál erőd ütegei lövik a Téli Palotát Október 26: 2 óra 4 perc; elfoglalják a Téli Palotát. 2 óra 10 perc: letartóztatják az Ideiglenes Kormányt. í (A FELKELÉS iíf.) John Reed: „November 7-én. szer. dán, későn keltem. <A Péter- Pál erőd felőli éppen a déli ágyúszó hallatszott, amikor a Nyevszikijen végigmentem. Hideg, barátságtalan idő volt. Az Állami Bank lezárt kapui előtt szu- ronyos katonák álltaik. — A kormány emberei vagytok? — kérdeztem tőlük. — A kormánynak már befellegzett! Szlava bogu! (Hála istennek!) — Ennél többet nem tudtam meg tőlük .... A villamosokról fürtökben lógtak az utasak — férfiak, nők. gyermekek. Az üzletek nyitva voltak, és mintha az utca nyugodtaibb lett volna, mint az előző napon. Éjszaka a házak falait új, felke- léséLlenes plakátokkal ragasztották tele — a parasztokhoz, a katonákhoz, a petrográdi munkásokhoz intézett felhívásokkal... A Morszkaja sarkán beleütköztem Gomberg kapitányba egy mensevik ..hon. védőbe”, a párt katona, osztályának titkárába. Arra a kérdésemre, hgy a félkelés valóban megtörtént-e már, fáradtan, vállvonogatással válaszolta: — Csórt znajet! (Az ördög tudja!) Meglehet, hogy a bolsevikok a kezükbe ■ kaparintják a hatalmat, de három napnál tovább nem tarthatják meg. Nincsenek kormányzásra alkalmas embereik. Talán jó. is ha engedjük, hogy megkíséreljék, legalább belebuknak... A Szt. Izsák tér sarkán levő katonai szálloda előtt fegyveres matrózok álltak. A szálló halijában sok felle sétálgató vagy suttogó hangon beszélgető fiatal tisztet láttam; a matrózok nem engedték ki őket a kapun. ... A palota nyugati sarka előtt nagy páncélautó állt. Rajta vörös zászló, újonnan rá festett vörös betűk: SZRSZD (Szovjet Rabocsihi Szoldatszkih Gyeputatov) A Szt. Izsák téren ágyúkat állítottak fel. A Nova,ja ulica torkolatában barikádot emeltek: ládák, hordók, egy régi ágybetét, egy vagon. A Mojka rakpart végét farakással torlaszolták el. A ház előtt végig ugyancsak mellvéddé magasodó fa rönkök... — Gondoljátok hogy itt harcra kerül sor? — kérdeztem. — Bizony, mégpedig hamarosan — felelte egy katona idegesen. — Jó lesz, elvtárs, ha elmegy, mert könnyen baja eshet. Abból az irányból fognak jönni — mutatott a tengerészeti hivatal felé. — Kik fognak jönni? — Azt nem tudnám megmondani, testvér — mondotta. és köpött egyet. A palota bejárata előtt katonák és matrózok csoportosultak. Egy matróz beszámolt a Köztársasági Tanács végóráiról. — Szépen besétáltunk. és minden ajtóhoz katonát állítottunk. Odamentem az ellenforradalmár kornyilovistához, aki elnökölt: — Nincs többé Tanács. Menjetek haza!... Nem messze tőlem egy csomó katonától körülvéve, tábornoki egyenruhában, egy szürke bajúszos, alacsony termetű ember állott. Ar^ ca pipacsvörös volt. (Zala Tibor rajza) — Alekszej tábornok vagyok — ordította. — Mint felettese és a Köztársasági Tanács tagja, követelem, hogy engedjen be!.— Az őrt álló katona a fejét vakarta — nem tudta mitévő legyen. Megszólított egy tisztet. aki nagyon izgatott lett, amikor meglátta, ki áll előtte. és zavarában katonásan tisztelgett. — Excellenciád — dadogta, a régi rendszerben szokásos megszólítást használva —. a palotába nem szabad senkit sem beengedni. .. nincs jogom ... Egy autó haladt el mellettünk. Góc ült benne, hangosan nevetve. Utána egy másik autó. Az első ülésen fegyveres katonák. Bent a kocsiban az Ideiglenes Kormány néhány letartóztatott tagja ült. Peters, a Forradalmi Katonai Tanács lett tagja, sietve jött át a téren. — Azt hittem, hogy ezeket az urakat már tegnap este elfogták — mondta az autóra mutatva. — Ó — felelte, egy felsült kisfiú fintorával —, azok a marhák megint futni hagyták legtöbbjét, mielőtt közbeléphettünk volna. A Voszkreszenszkij prosz- pekten matrózok vonultak, mögöttük, amíg a szem ellátott. katonák meneteltek.” Egy forradalmár költő Mihail Szeszpel versei A csuvas irodalom művészi tükre a csuvas történelemnek, a népi-nemzeti sorsalakulásnak. A csuvas nép a Kö- zép-Volga vidék legrégibb lakosságából finnugor, bolgár—török és tatár törzsek keveredéséből alakult ki. Ez a néppé válási folyamat a XV.' században fejeződött be, a tatár fennhatóság idején. A tatár igát a XVI. században a cári elnyomás váltotta fel. A csuvas nép valójában az Októberi Forradalommal indulhatott el az igazi nemzeti fejlődés útján. Az ipari fejlődéssel együtt kialakult a csuvas munkás- osztály, amelynek vezetésével ment végbe a falu szocialista átszervezése és a csuvas kulturális forradalom. A régi kalyiba típusú lakóépületek helyére falun is korszerű házak, kulturális és egészségügyi intézmények kerültek. Megváltozott a csuvasok élete falun és városon. A múlt század második felében kialakult csuvas írás a szovjethatalom idején vált a nemzeti irodalom igazi hordozójává. Ekkor bontakoznak ki a csuvas művészetek, új virágzás! korszakot érnek meg a népművészeti hagyományok. A csuvas írásbeliség kezdetei a XVIII. századba nyúlnak vissza, a csuvas nyelv formáját I van Jakovlev végzi el a múlt század közepén, akit Lenin „rendkívüli hős lélek’’-nek nevezett. Iskolaalapító, a csuvas nyelvű képzés atyja volt Jakovlev. A csuvas nyelv gazdagságára jellemző. hogy N. Asmarin 17 kötetes szótárt készített nyelvjárásairól. A csuvas irodalom jelesei közé tartozik K. V. Ivanov, Peder Hu- zangaj, Jakov Uhszaj, Vesz- lej Mitta. és a most 50 éves csuvas költő: Gennagyij Aj- gi. Ebbe a fényes névsorba tartozik Mihail Szeszpel, akinek emlékét szobor őrzi Egerben, a Csebokszári lakótelepen. Mihail Szeszpel (1899— 1922) életsorsában is a múlt poétasorsa üzent, mindösz- sze 23 évben szabva meS földi életútját. A csuvas irodalomban a forradalom költője volt és a költészet forradalmát valósította meg. Újításainak esztétikai értékeit az utódköltők hasznosították a költői gondolkodás és képalkotás területén. Végtelenül érzékeny, intuitív tehetsége ellenére szigorúan ítélő, rendszert alkotó költő volt. A csuvas ; verselést az oroszhoz köze- í lítve tette nyitottá, az európai irodaiamra fogékonyabbá népe irodalmát. Sórsvallató költészetet műveli. A Csuvas Autonóm Terület egyik legaktívabb párttitkáraként testestül- lglkestül vállalta a forradalmas új világot. Tragikusan rövid élete összefonódott a nép sorsával. Amikor rosszakarói megrágalmazták és kizárták a pártból. a csuvas földről Ukrajnába ment. újabb feladatokat vállalt 1921—22-ben a Vőlga-mentén tomboló iszonyú éhínség idején az éhezők megsegítésére alakult bizottságban. Valóságkötödé- se mélyen realista, bár költészetére jellemző a „futurista” és „impresszionista” inspiráció, az erőteljes stílus- és képalkotás. Majakovszkijnak, Bioknak, Jeszenyinnek kortársa. Acélhite Majakovszkij törhetetlen elkötelezettségével rokonítható, csuvas szülőföld- és nyelvszeretete Jeszenyinével. A forradalomtól, október győzelmétől várta a csuvasok életének gyökeres megváltozását, megmaradásukat, boldogulásukat a szovjet népek szövetségében. A nagy ország vándoraként. Ukrajna szélfútta mezőin, az éhhalál elől menekülőket látva is meg. tudta őriz. ni jövőhiitét. A rettenetes létkörülmények és az erőn felüli vállalások • miatt élete mélypontján megváltásnak tűnt előtte a halál. Verseiben ellentétek pólusai szikráznak: létszerelem és halálviziók. életigenlés és pusztulás képei sorjáznak nagy érzelmi feszültséggel. Élet és mű belső logikája, egységes világkép rajzolódik ki sorsköltészetének remekeiben. Századunk hármas költőikreinek. Jeszenyinnek. Garcia Lorcának és József Attilának a csuvas költőtársát ajánljuk az olvasók figyelmébe; magyarul megszólaló verseit pedig értő szeretetükbe. Cs. Varga István
