Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-06 / 261. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 6., kedd 3. Magyarország fényképeken Népfrontakció a 40. évforduló tiszteletére DOLGOZNI A LÉLEKÉRT IS ... A mindennapok békeharcosaként Visszhangra lelt a fel- szabadulás 40. évfordulója tiszteletére a Hazafias Népfront által kezdeményezett onszágfényképezési akció. Első és rendkívül ígéretes jele, 'hogy a népfront, a KISZ KB, a Művelődési Minisztérium, a Népművelő, si Intézet, valamint a váci FORTE Gyár júniusban közreadott közös felhívása gyakorlatilag hazánk valamennyi településére eljutott. Már az első kézzel fogható eredményekről is megérkeztek a hírek a HNF Országos Tanácsához. Mó- rahalmon, Csávolyon és Esztáron például már fényképsorozatokon rögzítették a falu fontosabb útjainak, belterületének mai, jellegze. ,tes arculatát. Mintegy maradandó emlékül az utókornak: ilyen volt pátriánk a XX. század 80-as éveinek elején, a felszabadulás után négy évtizeddel. Püspökladány utcáin is elindultak az amatőr fotósok, a népfront társadalmi aktivistái. Szigetbecsén a nemes vállalkozáshoz fővédnökül megnyerni a világhírű fotóművészt, André Kertészt, aki e vidékről származik. Állandó kiállítást rendeztek be képeiből. A HNF országos elnöksége mellett működő honismereti -munkabizottság — az akció szervezője — ez ideig nyolcezer tekercs fekete-fehér kisfilmet — ebből háromezer a FORTE adománya volt — juttatott el az ország legkülönbözőbb részeibe, az érdeklődőknek. Egyéneknek, közgyűjtemények munkatársainak, tanácsi dolgozóknak, munkahelyi közösségeknek, . városszépítő egyesületi, művelődési otthoni fotószakkör, tagoknak, vállalati szocialista brigádoknak, mindazoknak, akik késznek mutatkoztak részt venni az akcióban. S ha ez kevés lenne, további film is rendelkezésre áll, bár . . . A „Magyarország fényképeken, felszabadulásának 40. évében” akcióval — többek között — messzemenően egyetértett a Minisztertanács Tanácsi Hivatala is. olyannyira, hogy levélben kérte a megyei tanácsokat, támogassák azt. Érthető a júniusi felhívás kedvező visszhangja, a meglepően nagy érdeklődés. A magyar kultúrtörténetben ehhez hasonló, nagyszabású, a társadalmi erőkre építő vállalkozásra még nem volt példa. A hazai tudományosság hosszú idő óta éppúgy fájdalmasan észleli a múlt Magyarországa rendszeres képi ábrázolásainak hiányait, mint a közéleti tevékenységnek mindazon ága, amely igényelné valamilyen vonatkozásban a múltba visszanyúló ismere. teket. Igaz, az utóbbi száz évben hatalmas mennyiségű, legkülönbözőbb technikájú felvétel készült városainkról, falvainkról, ám ezek szétszórtan létezve többnyire csak nehezen lelhetők fel. S amelyek meg is vannak, rendszerint a településnek csupán egy-egy híres épületét, műemlékét, terét, vagy egybefoglaló városképét ábrázolják. Végképp nem örö- kítődtek meg azonban a falvakban, a községekben azok a terek, utcák, amelyek -tán kevésbé festőiek, talán különösebb figyelmet sem érdemelnek, de mégis hozzátartoznak életünkhöz, amelyek a szülőfalut adják, s amelyek akkor válnak fájdalmasan kedvessé számunkra, ha már nincsenek. Ha olykor a felelőtlen területrendezés, de inkább a törvényszerű fejlődés-fejlesztés letörli a térképről. A mostani akció arra sár. kall, hogy készüljenek az ország minden településéről — kivéve, egyelőre a feladat nagysága miatt Budapestet és az 50 ezer főnél népesebb városokat — olyan fényképsorozatok, amelyek megőrzik a jövő számára a falvak, nagyközségek ma lát. ható arculatát. Nem csupán egy-egy reprezentatív épületei, létesítményt, hanem az adott emberi környezet lehető legteljesebb képét, azt mindennapi falut, ahol lakói 1984—85-ben dolgozlak. tanultak, pihentek, szórakoztak, vásároltak, sportoltak. Ezek a tudományosan is hasznosítható eredeti dokumentumok bekerülnének a helyi gyűjteményekbe, helyük lenne a megyei levéltárakban. vagy más hasonló jellegű közintézményekben, s- a teljes, otszágos anyagot megőrzi majd az Üj Magyar Központi Levéltár. A „Magyarország fényképeken, felszabadulásának 40. évében” akció még csak első, biztató lépéseit tette meg, hogy akár mozgalommá váljék, ám ha a folytatás is hasonló lesz a kezdetekhez, érdemes lenne \a jövő év tavasza után is ébren tartani. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a későbbiekre is vannak elképzelések. Az összefüggő falufényképekhez jól illeszthetők lennének Például a központi közösségi funkciót betöltő épületekről készített egyedi képek. Meg lehetne, meg kellene örökíteni a műemlék vagy műemlék jellegű, városképi je. lentőségű épületeket, jellegzetes régi házakat; emléktáblákról, szobrokról, ritka síremlékekről is ke.llene fel. vételt készíteni; általában mindenről, amit a helyi közvélemény megörökítendő- nek tart. S be lehetne a fotómasinával a-.kertekbe, az udvarokba, a szobákba, a műhelyekbe, a gyárbelsőkbe is menni, s ügyes és lelkes fotósnak, amatőrnek, vagy éppen a közösség érdekében cselekvőkész fényképész kisiparosnak is témát kínál, hat a templomtornyokból, magas házakról, várbástyákról lencsevégre kapható látkép . . Másik, következő lépésként valamilyen formában, módon a városok arculatát is meg kell örökíteni. A fő. városban, mint hírlik, a városszépítő egyesület már most, a 40. évforduló alkalmából szeretne valamilyen méltó megoldást találni. D. G. Belépve a hatalmas intézmény kapuján, már a lépcsőházban, az előtérben, a folyosókon megfog a légköre. A rend. a tisztaság, a virágok, a nyugalom, a barátságos berendezés mind azt .sugallja, nemcsak az itt lakóknak, de az itt dol- kozóknak is otthona e ház. Ha az utóbbiaknak csak a második is. Hogy ez mennyire így van, az rövidesen igazolódik, amikor beszélgetni kezdek az egri Egyesített Csecsemő és Egészségügyi Gyermekotthon igazgató főorvosával, dr. Ritecz Évával, akit ezúttal különleges alkalomból kerestem fel. Nemrégiben ugyanis az Országos Béketanács tagjává választották. Az első kérdés természetesen) adódik: hogyan vezetett útja e megtisztelő funkcióig? — Nem is tudom, honnan kellene kezdenem. Talán onnan, hogy miként lettem orvos, gyermekgyógyász és pszichiáter, mert úgy érzem, hivatásom nagyon ösz- szefügg azzal, hogy tehessek valamit a békéért. . . Messziről került erre a vidékre. Dunaföldváron érettségizett egy kicsi, de igen „erős”, tanítványainak sokat adni tudó gimnáziumban. Egész kicsi korában úgy érezte, mindenképp gyerekek közt szeretne élni, dolgozni. Tízévesen még tanító akart lenni. Középiskolásként azonban megérlelődött benne a gondolat, inkább gyógyítani fog, talán azért, mert latint is tanultak, talán tanárai hatására, talán mert bátyja is erre a pályára lépett. Ma már nem tudná okát adni a váltásnak. de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy első jelentkezésre felvették a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. — Már tanulmányaim-során is, de még inkább később, amikpr még gyógyítottam, nagyon kezdett érdekelni, hogy mi zajlik le a kis páciensek szívében. Figyelni kezdtem rá, hogy ne csak a testet, ám ha kell, a lelkűket is „kúráljam”. Jó ideig az egészségügyi szakiskolában gyermekfejlődés- lélektant oktattam, majd miután megszereztem a második szakvizsgámat Szek- szárdon, a gyermek-ideggondozóban kezdtem dolgozni. — Szek'szárdtól elég távol esik Heves megye.. . — Nem volt könnyű elhatározás, hogy ide jelentkeztem, de nagyon vonzott a feladat. Ügy éreztem, ez az a terület, ahol a leginkább kamatoztathatom tudásomat az apróságok érdekében. — Egy új város, égy új vidék a maga más szokás ú embereivel, új kollégák, új feladatok, s voltaképpen egy egészen új intézmény. hiszen idekerülésének idején, 1979-ben egyesítettek korábban két különálló részleget. .. — Nagyon nehéz volt megszokni, s bizony kemény volt az első másfél év. Először kerültem vezető beosztásba, zavart például a sok adminisztrációs teendő. De a szakmán keresztül megtaláltam magam. A munkám során alakultak ki emberi, baráti kapcsolataim, amelyek átsegítettek a döc- cenőkön. Éreztem az állandó segítőkész figyelmet, s ez erőt adott. Hogy milyen sokat, azt bizonyítják az eredmények. Az országban kevés számú otthonban dicsekedhetnek azzal, amit az itteni kollektívának sikerült elérnie, elnyerték a kiváló intézet címet. — Háromszáztíz gondozottunk van. százhatvan csecsemő, s kétszázötven idegrendszerileg károsodott gyermek. A legfontosabb céljaink közé tartozik — s ezt már említettem —. hogy harmonikus személyiségekké neveljük a hozzánk ke- rülteket. Nem kis feladat egészségük megőrzésén, illetve viszonylagos karbantartásán kívül a derűt, ott- hoiiias légkört is‘ biztosítani a családból kiszakadottak- nak. Ez egyébként jóval több embert érint a konkrétan bentlakóknál. Hiszen például: betegeink esetében nagyon .fontos az is, hogy a szülők, az egészséges testvérek jó körülmények között tudják-e szerettüket. Míg beszélgetünk, egyre az jár az eszemben: hatalmas lelkierő kell ehhez a tevékenységhez. És hatalmas munkabírás is. Különösen úgy, hogy az igazgatóasszony számtalan társadalmi megbízatást is vállal, s az önképzésre is szakít időt. Nemrég végezte el vörös diplomával a marxista- leninista egyetem filozófia szakosítóját. — Nap mint nap látom az eredményt, s ez hihetetlen segítséget ad a feltöltődés- hez. Fényképeket vesz elő az apróságokról, s meghatottan mesél arról, hogy milyen örömöt ad, amikor egy-egy kis csapat — nemrég még pólyában ordítozó csoport — elkezd tipegni, pötyögni, s vidám, értelmes kis közösséggé válik a kezük alatt. — Amióta megtudtam, milyen megtiszteltetés ért. sokat gondolkodtam, hogyan is tehetnék majd még többet a békéért. De a legelső — azt hiszem továbbra is —, hogy a mindennapokban helytálljak. — Egy személyes kérdés: marad ideje a magánéletre? — Nagy a családunk —- mosolyog. — És a távolságok ellenére igen gyakran találkozunk. Most nagyon örülök, hogy ők is büszkék rám. .. Németi Zsuzsa A kisüzemi innovációs iroda sikeres vállalkozása Kolacskovszky Lajos: Az új rend bölcsőjénél IX/7. Ülésezik a Nemzeti Bizottság A városok közül Hatvan járt legrosszabbul, mindösz- sze 78 háza maradt épen. Hatvan az ország harmadik romvárosa. A gyárak, a bányák, a malmok részint a rongálódások, részint az üzemanyag (szén, olaj, szíjak) hiánya miatt szünetelni kénytelenek. Egercsehiben mint láttuk, a kivonuló németek tönkretették a generátorokat, a sodronykötélpályát; az Eger—Gyöngyös vidéki Rt. távvezetékének és elosztóhálózatának 70 százalékát vesztette el; Recsken az ércbánya három-négy évig, Egerben a dohánygyár 1945. július 2-ig nem tud megindulni. A Hatvani Cukor- és Konzervgyár bombatalálat miatt állt le. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rínak maconkai, a Mátravidé- ki Szénbányák Rt-nak ró- zsaszentmártoni, nagybáto- nyi és gyöngyösi telepei szenvedtek komolyabb kárt. A malmok közül legfeljebb a vízimalmok üzemképesek. Az elvonuló németség kiváltképp hidakra pályázott. Két méternél nagyobb nyílású híd volt a megyében 323, ezek közül 108 robbantottak fel. A vaspályát mind a fővonalon, mind a mellékvonalakon úgy tönkretették, hogy a fővonalon a forgalom csak január 17-én indulhatott meg. Putnok felé a vonat még 1945. szeptember 30-án is csak Szilvásváradig közlekedik. Pedig a helyreállító közmunkák egy percig sem szüneteltek. A vízi közlekedési eszközök mind tönkrementek, öt komp is elpusztult. Községeink civil veszteséglistája a következő: Mar- kazon két ember halt meg. egy súlyosan megsebesült: Pásztón 41, Sírokon. Mátra- ballán, Nádújfalun egy-egy: Apcon 10, Erdőtelken öt. Felnémeten 12, Füzesabonyban 53 egyén halt meg. Hasznoson tíz embert temettek el, 12 megsebesült: Aldebrőn nyolc. Taron három egyén esett áldozatául a harcoknak, többen megsebesültek, Feldebrőről két súlyos és több kisebb sérülést jelentettek. Egercsehiben egy kislány haláláról tudunk. Az anyakönyvek Poroszlón. Nagyrédén, Taron, Üjlőrinc- falván teljesen, Hatvanban. Felnémeten, Erdőtelken, Ti- szaigalon nagyrészt elpusztultak; kisebb anyakönyvi kárt szenvedett 15 község. Vármegyénkben összesen 120 ezer anyakönyvi bejegyzés semmisült meg. „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország” — olvassuk a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült Kisgazda Párt, Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, az Egri Polgárok Pártja és az Egri Szabad Szakszervezetek közösep kiadott kiáltványában. — A vesztett háború , népünk egymillió halottjába és rok- kantjdba került. Budapest, Debrecen, Győr romokban hevernek. Az országot kifosztották a németek. Egy évszázad szorgos munkájának gyümölcsét pusztította el a német háború. Mindennek ellenére a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front azt hirdeti: „Lesz magyar újjászületés!” És lett!... Néhány baloldali érzelmű lakos kezdeményezésére kevéssel a felszabadulás után, kb. december hó közepén, már meg is alakult Egerben a Nemzeti Bizottság. Végre egy szerv, amelyik tudja mit akar! Rengeteg akadály mered eléje, csupa veszély' környékezi, de ő nagy bátran megy előre a maga útján, semmiben sem kételkedve, semmitől sem vissza nem riadva. Nem fontoskodik, nem tétovázik. Végzéseket hoz és azokat mindjárt végre is hajtja. Egyéb iránt a Nemzeti Bizottság a városházán ülésezik. Mert középületeink közül ez az egy úszta meg legkönnyebben az árvizet. A tanács elnöke Milassyn Kornél, nyugalmazott ezredes, a Heves megyei Kisgazda Párt vezére. A tagok baloldali munkások, parasztok. A bizottság első teendője megválasztani a nemzetgyűlési képviselőket. Egert (tulajdonképpen Heves megyét is) a debreceni nemzetgyűlésben Csirmaz Dezső képviselte a munkásság, dr. Négyessy Árpád, volt vármegyei másodfőjegyző viszont a baloldali polgárság részéről. Ez a nemzetgyűlés 1944. december 21-én a híres debreceni nagytemplomban ült össze tanácskozni: 1849-ben ugyanitt tanácskozott a magyar országgyűlés. Az ideiglenes nemzetgyűlés mindjárt elöljáróban a magyar állami szuverenitás kizárólagos képviselőjének jelentette ki magát. Elnök: dr. Zsedényi Béla egyetemi tanár, alelnök: dr. Juhász Nagy Sándor, volt igazságügyi miniszter és dr. Sántha Kálmán egyetemi tanár, jegyzők: Vörös József, sodronykészítő, és Vörös Vince földmíves. A minisztérium másnap alakult meg; első miniszterelnök: Dálnoki Miklós Béla. Az egri hivatalfőnökök, az egyetlen dr. Takács László polgármester kivételével a Vörös Hadsereg közeledésének hírére mind elmenekültek. A bevonuló szovjet csapatokat dr. Takács László fogadta. A közigazgatás bizony egész decemberben szélhüdött állapotban van. A törvényszék, a pénzügyi igazgatóság, a posta szintén, immár legfőbb ideje volt ezeket működésbe hozni. Ezért a Nemzeti Bizottság meg december 31-én megválasztja az új hivatalvezetőket, (Folytatjuk) A két éve működő NOVI- KI kisüzemi innovációs iroda — a KIOSZ és az Állami Fejlesztési Bank által létrehozott egyesülés — máris több száz ötlet, találmány, műszaki fejlesztés megvalósításával. értékesítésével foglalkozik. Közülük néhány már eljutott a sorozatgyártásig. Zentai Zsolt, az iroda fejlesztési osztályának a vezetője az MTI munkatársának elmondotta: az egyesülés 1982-ben viszonylag kis alaptőkével kezdte meg működését. A kisiparosoknak és a kisüzemeknek adnak segítséget műszaki újdonságaik gyártásához. A műszaki fejlesztéshez biztos kivitelezői bázist hoztak létre a fejlett technikával és kellő szellemi felkészültséggel rendelkező kisiparosok, kisüzemi bevonásával. Emellett mind több szövetkezettel és nagyvállalattal is együttműködnek. Az iroda által támogatott elgondolások közül több már eljutott a hasznosításig. Így Szegeden. Nyíregyházán és az egyik kőbányai lakótelepen diszpécserközpontot állítottak üzembe, mely számítógép segítségével folyamatosan ellenőrzi a liftek állapotát, üzemképességét. A központ rádiókapcsolat révén több száz felvonóberendezést kísérhet figyelemmel. Meghibásodás esetén a diszpécser azonnal riasztja a szerelőket. Az Országos Rehabilitációs Intézetben helyezik üzembe azt a konténeres orvosi gázellátó központot, amelyet szintén az iroda segítségével fejlesztettek ki, s készítettek el. A gyógyításhoz használt oxigén- és gázpalackokat, a szivattyúkat, légtartályokat a fejlesztők konténerben helyezték el. A konténer az egészségügyi intézmények udvarán, építkezés nélkül, gyorsan felállítható. A SIOTOUR kempingjeiben csaknem kétszáz melegvízadagoló automatái használtak a nyáron, gyártásukat szintén az iroda közreműködésével szervezték meg. Kisiparosok segítségével készítették el azt a segéd- berendezést, amellyel mozgássérültek is vezethetnek gépkocsit. A berendezés a Trabant, a Wartburg. a Skoda és a Lada személy- gépkocsikba egyaránt felszerelhető. Már több százat gyártottak belőle. A közelmúltban kezdték meg a ■MÁV megrendelésére az új. nagy kopásállóságú siklócsapágyakat, melyeket egy kisiparos készít, teflon és alulion bevonattal látják el, ezzel lényegesen megnövelik a termék használati idejét. Az iroda mind több ötlet megvalósításában, a gyártási feltételek javításában, s a technológia korszerűsítésében vállalkozásszerűen, saját tőkével is részt vesz. Együttműködik az OTP Vállalkozási Irodájával, ami lehetővé teszi, hogy a jelentősebb tőkét igénylő fejlesztéseket közösen vezessék. Ilyen esetekben az OTP Vállalkozási Irodája hitellel segíti elő a termelési feltételek valóra váltását.
