Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-04 / 260. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 4., vasárnap J. Uzen a szerkesztő Id. Badari István, Egercse- hi: Köszönjük, hogy elküldte szerkesztőségünkbe a késői ősz kedves ajándékát, az immár másodszor nyíló ibolyát. Igazi örömöt okozott mindannyiunkna'k. M. Anna, Eger: Egyetértünk panaszukkal, sajnos nem egyedülálló dolog, hogy a vezetékek lefektetése után az út helyre- állítása késik. Panaszukat ltovábbítjuk a városi tanács illetékes osztályához. Kérjük a válaszig szíves türelmüket. „Gyermekápolási táppénz” jeligére, Eger: Valóban helyesen tájékoztatták arról ismerősei, hogy a gyermek ápolására a táp- pjénzit majd a gyermek tíz- esztendős koráig lehet igénybe venni. Azonban ez egyelőre terv, és szó sem volt egyetlen újságban sem arról, hogy most már igénybe vehető lenne ez a kedvezmény. Ezt is éppúgy, mint a három- és többgyermekesek családi pótlékának emelését, a gyermekgondozási segély módosítását csak tervezik, bevezetésük ideje a népgazdaság teherbíró képességének függvénye. Minden bizonnyal nem a túlságosan távoli ípvő tervei ezek, de az idén még. nem léptek életbe eddig ezek a rendelkezések, így a gyermekorvos valóban nem vehette táppénzes állományba. „Örökösödés” jeligére, Istenmezeje: Van rá mód! Mindenesetre kérjük, keresse fel személyesen szerkesztőségünket a hétfő délelőtti, szerda délutáni vagy szombat délelőtti fogadóórákon, s hozza magával az ezzel kapcsolatos iratokat is. Ha azok a levélben leírottakat bizonyítják, van mód panaszának orvoslására. Az eljárás mikéntjéről jogtanácsosunk tájékoztatja majd. NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT.. A nyilas rémuralom gyöngyösi mártírjai 1944. október 15-én Horthyék háborúból történő kiugrási kísérlete siralmas kudarca után, Szálasiék hatalomra jutásával megkezdődött hazánkban a nyilas rémuralom. Másra nemigen volt idejük, mint pusztításra, gyilkolásra. Ez volt a „rendcsinálásuk” legfőbb eszköze nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is. Gyöngyösön október 17-én kezdődött el a leszámolás a munkásszervezetek vezetőivel, a kommunistákkal és antifasisztákkal. Szocialista múltjuk miatt hurcolták el Demeter Lajos szénbányászati vezetőt, aki azzal búcsúzott feleségétől: „nyugodj bele, vértanúként halok meg, azért visznek el, mert kommunista vagyok...” Mi- kulácsik József mozdonyvezetőt és Bakos Károly bányagépészt, akire így kiáltott az egyik nyilas pribék: „ilyen vad kommunistának nincs helye az új magyar társadalomban!” Soha nem látták viszont családjukat és szeretett városukat, vata- mennyiüket meggyilkolták. Október 19-én tartóztatták te a gyöngyösi munkásmozgalom kiemelkedő vezetőjét, Berta János kőművest, aki 1933-tól a Magyar Építő- munkások Országos Szövetsége gyöngyösi csoportjának volt az elnöke. Munkásmozgalmi tevékenységéért kétszer is Kistarcsára internálták és 1942 óta rendőri felügyelet alatt állott. Soha többé nem tért vissza a Menház utca 17. szám alatti lakásába, ahol a szervezett munkásság vörös zászlaját őrizte. Moletti Mártont a munkahelyéről vitték el, s még azt sem engedték meg, hogy a feleségétől elbúcsúzzon, akivel többet nem találkozott. A járási főszolgabíró, Bíró József személyesen volt jelen, amikor letartóztatták Tímár Béla szűcsi gazdálkodót, akinek a felesége összetett kézzel könyörgött: „ne vigyék el a férjem, 40 fokos láza van, az utazást nem bírja ki...” A főszolgabíró azzal utasította vissza a siránkozó Timárnét: „hadd pusztuljanak a kommunisták, nem kár értük..— vallották a tanúk a felszabadulás után a volt főszolgabíró ellen lefolytatott bírósági tárgyaláson. Dr. Bereutes tisztiorvos a nagybeteg, lázas Tímárt szállításra alkalmasnak találta, aki öt nap múlva Budapesten, a Mosonyi utcai toloncház- ban meghalt. Időközben Gyöngyösre is megérkezett a hír a Fejér megyei pusz- tavámi vérengzésről, ahol október 16-án a fasiszták 212 munkaszolgálatost (orvost, gyógyszerészt, mérnököt) végeztek ki, közöttük 14 gyöngyösit, a ‘107/320. számú munkaszázad tagjait. Amikor 1947. április 13-án a szoba nagyságú sírból ki- hantolták a meggyilkoltakat, megdöbbentő kép tárult fel; csak két emberen volt ruha, akikkel valószínű szökés közben végeztek a gyilkosok, a többieket kifosztották. Az áldozatokat azonosították és a fővárosba szállították, ahol „nagy részvét mellett temették el őket a rákoskeresztúri hősi parcellában 25 méter hosz- szú sírba, mindegyiket külön koporsóban. .— olvashatjuk a Gyöngyösi Néplapban, mely arról is tudósított, hogy Gyöngyösről külön autóbusz, ötven gyászoló utazott a temetésre. A nyitott sírnál a Heves megyeiek képviseletében Boros István gyógyszerész, az egykori bajtársak nevében dr. Csaba József hevesi tisztiorvos búcsúzott a mártíroktól. Lapozgatom Csiffáry Gergely: „Történelmi emlékhelyek Heves megyében” című munkáját. Csak Berta János nevével találkozom, akiről Gyöngyösön utcát neveztek el és az izraelita temető mártír emlékművével, amely a különböző koncentrációs táborokban mártírha- hátt haltak emlékét őrzi. A nyilas rémuralom többi áldozata is a legdrágábbal, az életével fizetett a meggyőződéséért, s valamennyi megérdemli, hogy neve bekerüljön nemcsak Gyöngyös, hanem a megye munkásmozgalmának történelmébe is. Dr. Horváth Mihály Gyöngyös Kismama-találkozó Immár hagyománnyá vált szövetkezetünknél, hogy minden év őszén a füzesabonyi áfész gazdaságvezetése, tömegszervezetei a KPVDSZ kulturális napok keretében meghívja a szülési szabadságon és gyermekgondozási segélyen levő kismamákat. A találkozóra a szövetkezethez tartozó tíz községből az édesanyák többsége kisgyermekével, illetve gyermekeivel együtt érkezett, akiknek felügyeletéről, szórakoztatásáról az áfész központi igazgatásában dolgozó szocialista brigádok gondoskodtak. A jó hangulatban lezajlott délutánon meghívottak elbeszélgettek a szocialista brigádok tagjaival, a politikai és gazdasági, tömegszervezeti vezetés képviselőivel, és szó volt a gyesen levők bedolgozási munkalehetőségeiről is. Jakab Lajos Füzesabony Bosszantó hibák, tévedések Ismét felkeltette két cikkük a figyelmemet, melyeket nem tudok szó nélkül hagyni. Az október 25-i számukban megjelent Üszóhíd a Keleti-tengeren című írás — amely egyébként olvasmányos lenne és sok érdekes adatot tartalmaz —. sajnos vitára ingerel. Már a címe is furcsa. Mi az. hogy Keleti-tenger, hol van ilyen egyáltalán? Az általános iskolai atlaszban sem így tüntetik fel. Bizony ilyen neVű tenger csak a német atlaszokban található. Csakis a németek és a dánok nevezik a Balti-tengert Keleti-tengernek. Ezt a megjelölést tehát tőlük vettük át. Hogy nem véletlen a szóhasználat, az abból is kiderüli, hogy a szövegben még egyszer előfordul. Tartsuk tehát magunkat a hivatalosan elfogadott és évszáza- . dók óta használt Balti-tenger elnevezéshez. De még ennél is súlyosabb hiba, hogy a Rügen nevű komphajó naponta ötször fordul meg Sassnitz és Treileborg között. Ilyen teljesítmény még a kékszalagrenddel kitüntetett Queen Elisabeth luxus óceán járónak is dicséretére válna, mert ez azt jelenti, hogy a komp napi 1075 kilométert tesz meg és közben még ki-berakodik. Magyartalan fogalmazást, összefüggéstelen, logikátlan mondatsorokat olvastam az október 27-i Népújságban Bódi László tollából. Mire való Csádot az USA-vai összehasonlítani, vagy Kubát Argentínával úgy, hogy közben nem magyarázunk semmit. A legnagyobb félreértésre a cikkben az adhat okot, hogy 10 év alatt 7 százalékkal csökkent a Föld termőterülete. Ez képtelenség, ha nem tesszük hozzá, hogy az egy főre jutó mezőgazdaságilag művelt területről van szó. Nincsenek pillanatnyilag, forrásaim, de ellenőrzésre szorul az az adat is, hogy 1980—83 között 8 százalékkal süllyedt az egy főre eső jövedelem. Végül, ami személy szerint is bánt mindannyiunkat. A szerző intézetünket, vagyis a GATE Kompolti Kutató Intézetét a Füzesabonyi Állami Gazdaság telepének degradálja, mintha bizony valamiféle baromfi- vagy tehenészeti telepről lenne szó. Intézetünk sohasem tartozott az állami gazdasághoz, még kevésbé volt annak telephelye. Bizonyára az tévesztette meg a cikk íróját, hogy az 1960-as években néhány évig közös igazgatónk volt, de szervezetileg és pénzügyileg is mindvégig teljesen függetlenek voltunk egymástól. Dr. Bocsa Iván Kompolt Hatvaniak az első helyeken Hagyomány már, hogy az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága minden évben megrendezi a Ki mit tud vetélkedőt. A kezdeményezés célja az amatőrök támogatása, fellépésükhöz lehetőség biztosítása. Az idén a megyei vetélkedőre a szakszervezet megyebizottságának ünnepi ülésén került sor. A versenyen többek között szerepelt a megyei kórház nyugdíjasokból álló kórusa, a fiatalokat az egészségügyi szakközépiskolások képviselték. A vers- imondók vetélkedőjén a helyezések sora is eldőlt, az első két helyen a hatvani kórház két dolgozója Sebestyén Mária és Fekete László- né végzett. A kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak a megyebizottság titkára Gulyás Mária okleveleket és tárgyjutalmakat adott át. G. Kinga Eger ':*■ •-? *£ DÖRREN A PUSKA... Az elmúlt hét végén országszerte — így megyénkben is — megkezdődött a* apróvadvadászat. A jászfényszarui vadásztársaság mintegy 15 ezer hektáron gazdálkodik. Az idei első vadászlesre Eülöp Sándor sportvadászt elkísérte hú társa. Lady, az egyéves angol vizsla is. (Fotó: Szabó Sándor) Ki készítette? Október 19-i számunkban írtunk az egri várban lévő új kiállításról. A cikkel kapcsolatban Sedlmayr János és Kozák Károly Budapestről keresték meg szerkesztőségünket, többek között az alábbiakat írva: „Sok mindent megtudhat az ember e cikkből a kiállítás, a kőtár anyagáról, de azt nem, hogy lényegében kik is készítették, hozták tétre azt a mintegy évtizede vajúdó, igen nehéz szellemi és fizikai munkát igénylő kőtárat.” A kérdés jogos, létrehozói joggal kifogásolták, hogy nevük kimaradt a cikkből. A kőtár létesítése ugyanis levélíróink nevéhez fűződik, akik mindketten az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozói. Most csak a gyalogosoké...! Ki tudná megmondani, hogy hány ember foglalkozott már az egri gyalogbelvárossal? Szinte az egész megyeszékhely töprengett, hogyan lehetne jól kialakítani. Intézkedések, szabályok születtek, átalakították a közúti forgalom rendjét, mindenki egyetértett, egyet akart. Az első napokban és hetekben vidáman, jó érzéssel sétálgattunk itt. örül. .tünk közös munkánk sikerének — de nem sokáig. Egyre gyakrabban zavarták a gyalogosokat a gépkocsik. a motorkerékpárok, amelyek különféle engedély címén, vagy anélkül újra megjelentek, s visszahozták a zajt. a kipufogógázt. Mit lehet .tenni? Az üzletekbe árut nappal vagy éjszaka is lehet szállítani. Több cikk jelent meg a témáról a Népújság hasábjain is. Ügy látszott minden reménytelen, a helyzet lényegében nem változott, egészen az utóbbi hetekig. Jöttek a gépek, felszaggatták az utca burkolatát, mély gödröket ástak és végre a gyalogosoké lett. a belváros. De mi lesz, ha elkészül a közmű, betemetik az árkokat, felújítják az utcák burkolatát? Űjra jönnek a gépkocsik ... ? Korózs László Eger Az EVILL Vállalat felvesz — vidéki munkahelyeire — hálózatszerelésre VILLANYSZERELŐKET és SEGÉDMUNKÁSOKAT. 40 órás munkahét, jó kereseti lehetőség Jelentkezni lehet a vállalat központjában: EGER, TRINITÁRIUS U. L. a munkaügiyi előadónál. Gyöngyösön, a piactéren lévő üzlethelyiség linkbe társat keresünk lakossági szolgáltatás jellegű tevékenységre. esetleg áruértékesítésre. Ajánlatukat kérjük „November 156 489” jeligére az egri hirdetőbe küldeni. MÁTRA FÜSZÉRT egri raktárháza felvesz szakképzett és szakképzetlen NŐI és FÉRFI DOLGOZÓKAT raktári munkára, valamint FÉRFI munkatársakat ÁRUKÍSÉRŐI beosztásba. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. Jelentkezés: Eger, Lenin út 198. A VILATI Egri Gyára gyakorlattal rendelkező rendszerszervezőt keres felvételre SZM—4 kisszámitógéppel támogatott információs rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére. Jelentkezés: a gyár személyzeti osztályán. Mátra FÜSZÉRT egri raktárháza felvételt hirdet az alábbi munkakörök betöltésére. SZÁLLlTÁSVEZETÖ. Képesítési előírások: középfokú iskolai végzettség, felsőfokú szállítási szakvizsga, 5 éves szakmai gyakorlat. ÁRUFORGALMI ELŐADÓ. Képesítési előírás: középfokú iskolai végzettség, középfokú áruforgalmi szakvizsga, 5 éves szakmai gyakorlat. Bérezés: 5/1983. M. E. sz. rendelet alapján. Jelentkezés írásban a Mátra FÜSZÉRT egri raktárház igazgatójánál, 3300 EGEK, Lenin út 198. Jelentkezési határidő: 1984. november 15.
