Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-16 / 269. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1984. november 15-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. november 15-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta Kádár János elvtárs előterjesztésében a Politikai Bizottságnak a XIII. kongresszussal kapcsolatos javaslatait. Ügy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát 1985. március 25-ére hívja össze. A Központi Bizottság az alábbi napirendi javaslatot terjeszti a kongresszus elé: 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi 'Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatának végrehajtásáról, a párt feladatairól. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz. ponti Ellenőrző Bizottságának jelentése. 3. A fell'ebbviteli bizottság jelentése. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a kongresszusi irányelvek tervezetét, és úgy határozott, hogy a vita alapján véglegesített dokumentumot december elején nyilvánosságra hozza. Az irányelveket a kommunisták taggyűléseken, küldött- értekezleteken és pártértekezleteken vitassák meg, a pártonkivüliek véleményét is kérjék ki, és tegyék meg észrevételeiket. Országos tanácskozás az ÁMK-król A szakemberek az Ifjúsági H ázban megrendezett kiállítással ismerkednek. (Fotó: Szántó György) A Központi Bizottság felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Nők Országos Tanácsát, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Országos Elnökségét és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségét, hogy & kongresszusi irányelveket tárgyalja meg és véleményezze. A Központi Bizottság megvizsgálta a párt szervezeti szabályzatát és a pártszervektől beérkezett ide vonatkozó javaslatokat. Eddig a szervezeti szabályzat alapvető módosításának és általános megvitatásának igénye nem vetődött fel. A párt tagjai az irányelvek vitája során a szervezeti szabályzatot érintő észrevételeiket, javaslataikat is megtehetik. A Központi Bizottság e javaslatokat áttekinti, és az indokolt módosításokat a kongresszus elé terjeszti. Hatékonyan i w Vannak, akik szidják, vannak, akik dicsérik. Amióta azonban létezik a gazdasági munkaközösség, azóta beszédtéma. Nekem semmi kifogásom nincs a gmk ellen. Sem lebeszélni nem akarok róla senkit, sem rábeszélni. Ahol szükség van a gmk- ra, ott csinálják, élnek vele, ahol nincs szükség rá, ott nem hozzák létre csak azért, hogy náluk is legyen. Nem divatcikk a gmk. Ez a meggyőződésem. Ha úgy tetszik, szükséges rossz. Nekem azonban mosolyognom kell minden alkalommal, ha valahol szóba kerül ez a termelési forma. Ugyanis az jut róla az eszembe, hogy tulajdonképpen öngólt lövünk vele. Mert azt mindenképpen bebizonyítja, hogy tudunk mi termelést szervezni, tudunk mi eredményesen dolgozni, hatékonyan munkálkodni. Tessék csak egyszer megkérdezni, milyen teljesítményekkel büszkélkedhetnek ezek a kis csoportok. Az ember alig akar hinni a fülének, amikor meghallja a számot. Igaz lenne? Igaz. No, jó, ne tessék elfelejteni, teszik hozzá _ az érintettek, hogy meg is fizetik ezt a munkát. Valahol itt van a kutya elásva. Ha egyszer megfizetik, akkor senki nem nézi az óráját, senki sem várja a sült galambot, hanem „töri magát”. Nem hajlandó fölöslegesen egyetlen percet sem elveszíteni, mert ebben az esetben a saját bőrén érzi a mondást: Az idő — pénz. Nem is rossz pénz. Mint a Kolumbusz tojása. Megfizetik? Akkor rajta, emberek, fogjuk meg a dolog végét. És megy minden, mint a karikacsapás. Nem egyszerű? Nem. Mert ha csak eny- nyiből állna az egész, akkor érdemes lenne egy nagy, országos méretű gmk-t csinálni. Egyetlenegyet, ahol minden úgy működne precízen, mint a legtökéletesebb japán kvarcóra. De ez képtelenség. Gondolom, nemcsak amiatt, hogy „fizessék /meg". Mert ha annyival megugrik a termelékenység, ha annyival több, jól értékesíthető termék lenne a vége, akkor senki sem sajnálná a szépen csordogáló forintokat a munkásoktól, a mérnököktől, senkitől. Akkor hát...? A dolog bibéje az alapanyagokat előállító üzemek szállítási készsége. Amíg úgy megy minden, ahogy mostanában, ahogy már hosszú évek óta, addig nincs ütemes termelés, mert nincs megbízható alapanyag-szállítás. Biztos vagyok benne, hogy erre azt mondják az érintettek: ha ők időben és jó minőségben kapnák meg a nyersanyagot... És nekik is igazuk van. Hát igen... az alapoknál kell, kellene kezdeni. G. Molnár Ferenc Hasznos tapasztalatcserére gyűlt össze az a mintegy kétszáz szakember, aki csütörtökön az egri Ifjúsági Ház nagytermében az általános művelődési központok vezetőinek III. országos konferenciáján megjelent. Egyre terebélyesedő formáról esett itt szó: az oktatás és a közművelődés szorosabbá váló együttműködése során szervezeti kapcsolatok is kialakulnak a különböző intézmények között. A szükségszerű egyesülés sok kérdést vet föl: ezekre keresnek választ megyénk vendégei. A tanácskozás megkezdése előtt bemutató nyílt az Ifjúsági Házban: taneszközök, iskolai bútorok és- színház- technikai felszerelések kerültek közönség elé. Lövei Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője ajánlotta az érdeklődök figyelmébe a kiállítást. Ezután került sor a konferencia kezdetére: az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, Kiss Sándor mutatta he megyénket, beszélt gazdasági és kulturális életről. Kiemelte — a közművelődésről szólva —, hogy az elmúlt esztendők két szakaszra oszthatóak. Az elsőben a párt- határozat után meggyorsultak az események, a fejlődés nagyobb volt. Az utóbbi esztendők lelassulását a tartalékok feltárása, a művelődés társadalmasítása, a különböző szervezetek közötti munkamegosztás ellensúlyozhatja. Nemcsak azért szükséges a magasabb szintű művelődés, hogy gazdaságpolitikai céljainkat segítse: a közéletben is csak úgy tud a munkásság jelentős szerepet vállalni, ha tájékozott. Nyilvánvalóan az új módszerek, s az e területen dolgozó szakemberek munkakörülményeinek javítása vezethet célra. Egyik legjelentősebb a kínálkozó lehetőségek közül az általános művelődési központ, az oktatás és a közművelődés kapcsolatának erősödése. Ezt követően Kovács Sán- dorné, a Heves megyei tanács elnökhelyettese előadásában vázolta azt az utat, amelyet az általános művelődési központok kialakítása terén megyénk bejárt. Ismertette azokat a körülményeket, amelyek miatt szű- kebb hazánk az elsők között vállalkozott az együttműködés új lehetőségeinek megtalálására. Mind az oktatási, mind a közművelődési intézmények helyzete, lehetőségei arra késztették a szakembereket, hogy összevonások útján keressék az esélyt a hatékonyabb művelődésre. Elemezte a tapasztalatokat, a különböző települések művelődésének helyzetét. Megállapításai szerint az esetek többségében hasznosnak bizonyult a kapcsolatok erősödése. Délután dr. Kelemen Elemér, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást, akit az országos tapasztalatokról kérdeztünk. — Az ÁMK-k általában betöltik a szerepüket, kivéve, ha a rosszul értelmezett gazdaságosság nem késztette a szervezőket az egységesítésre. Ha a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak, akkor gyümölcsöző a kapcsolat. Sajnos előfordul olykor, hogy megoldatlan tartalmi kérdésekre átgondolatlan formai válaszokat keresünk. Ilyen esetben nem válik be az új típusú intézmény. Egyébként a községekben és a lakótelepeken népgazdasági érdek, mindennapos igény diktálja ennek a megoldásnak a keresését. A művelődés felkészülten, átgondoltan egységesíthető. Az előadások után szekciók alakultak, amelyek a mai nap folyamán különböző községekben ismerkednek az újfajta intézményekkel. A megjelentek meghallgatták még dr. Zárda Gábornak, a Pedagógus Szakszervezet Országos Elnöksége főmunkatársának hozzászólását is. Végül egy film segítségével ismerkedtek a megyeszékhellyel, Egerrel. Gábor László Az Elnöki Tanács elnökének harmadik indonéziai napja gyárlátogatással kezdődött csütörtökön. A program szerint a Tungsram indonéziai üzemét kereste fel, majd egy teaültetvényen, illetve a világhírű bogori botanikus kertbe vezetett útja. Itt megtekintette az elnöki rezidenciát is, ahol Nyugat-Jáva kormányzója ebédet adott tiszteletére. A szerdai nap eseményeiből a tartalmas és eredményes tárgyalások mellett érdemes feleleveníteni a csodálatos Indonéziában — illetve az így elnevezett skanzenben tett vizitet. Pénteken Losonczi Pál és kísérete búcsúlátogatást tesz Suharto elnöknél, majd a 480 kilométerre keletre levő Dzsogdzsakartába utazik, ahol megtekinti a közeli, híres Borobudur buddhista szentélyt innen pedig Báli szigetére repül. A KISZ megyei bizottsága tárgyalta A pályakezdők és az érdekvédelem A pályakezdők segítése, az érdekvédelem. Napjainkban mindkét terület igen fontos helyet foglal el az ifjúsági mozgalom tevékenységében, éppen ezért nem véletlen, hogy rendszeresen megvizsgálják sikerült-e elérni a kitűzött célokat. Csütörtökön a megyei KISZ-bizottság ülésén — amelyre Egerben Sós Tamás első titkár elnökletével került sor — a Mikroeletroni- ka Vállalat és a Mátravidé- ki Fémművek Füzesabonyi Gyára KISZ-bizottságának tapasztalatairól esett szó. Ez alkalomból megjelentek mindkét cég párt- és állami vezetői is. Figyelemre méltóak a jelentésekben foglaltak. Elsőként a résztvevők Tóth József előterjesztését tárgyalták, amelyben az előadó részletezte miként kísérik figyelemmel náluk, (Gyöngyösön) már a pályaválasztás előtt álló nyolcadikos gyerekek döntéseit — hathatós segítséget adva az elhatározásokhoz. Gyárlátogatások, szakkörök, játékos, KISZ-es foglalkozások révén a később hozzájuk kerülők nagy része- tehát már ismerősként léphet be a kapun, különösen akkor, ha középiskolásként tanulmányi szerződést is kötött a vállalattal. A továbbiakban pedig mód van a pályakezdési segélyekre, kedvezményes elszámolási rendszerre, a fiatalokkal foglalkozó premizálásra, s lehetne rhég sorolni a pozitív példákat. Ennek ellenére az előterjesztő úgy vélte, szükség van e rendszer folyamatos felülvizsgálatára, hisz a kezdők kategóriájából kikerülők sorában alaposan megnő az elvándorlók száma. A célkitűzések lényegét talán úgy lehetne leginkább summázni; nem elég a kezdeti gondoskodás, a dolgozókkal később is folyamatosan kell törődni. Kiss Sándor, a Mátravidé- ki Fémművek Füzesabonyi Gyárának KlSZ-titkára második napirendi pontként arról beszélt, hogyan védik az ifjak érdekeit cégüknél. Sok apró részlettel tette érdekessé beszámolóját. A résztvevők mindkét előterjesztést egyhangúan elfogadták. Kongresszusi, felszabadulási munkaversenyben A szövetkezetekben vállalják Megyénk szövetkezetei is több, jobb munkával köszöntik a közelgő pártkongresszust és felszabadulási évfordulót. A TESZÖV taggazdaságainak több, mint 80 százalékából közel félezer szocialista brigád csatlakozott már a versenyzőkhöz. Felajánlásaik között jelentősek az exportot fokozó törekvések. A szajlaiak hízómarhaszállításaik igen lényeges növelését ígérik, a tarnale- lesziek a tőkés piacon is megkedvelt rakodólapjaikból már az összes termelés csaknem felét kívánják nyugaton értékesíteni, a gyöngyöspataiak pedig 2 millió palack kiváló minőségű bort küldenek terven felül szocialista vásárlóiknak. A gyöngyöshalászi termelőszövetkezet a háztáji gazdaságok termelésének integrációját erősíti, Horton az új, a korszerűbb technológiák bevezetésének gyorsításán próbálkoznak, hogy még biztosabb alapokat teremtsenek a jövő esztendő sikereihez. A kisköreiek hatékonyabb abrakfelhasználásra törekszenek állattenyésztésükben. A hatvaniak, tarnaméraiak, tarnaőrsiek, tiszanánaiak a tejtermelésben próbálnak jeleskedni, a bodonyi termelőszövetkezet illetve az egri Baromfikeltető Vállalat költségcsökkentések mellett emeli termelését. Az erdőtelkiek zöldségtermesztési főágazatának 4 szocialista brigádja — több más mellett — társadalmi munkával, kommunista műszakokkal járul hozzá az új iskola berendezésének kiegészítéséhez, a detki közös gazdaság pedig — egyebek között — új üzlet létesítésével javítja a területhez tartozó Halmaj- ugra község lakosságának ellátását is. Ecséden, Mezö- tárkányban a felszabadító szovjet hősök emlékműveinek rendbetételére születtek nemes felajánlások. A fogyasztási szövetkezetek sem ígérnek keveset. A kápolnai áfész új tagok megnyerésével, a részjegyalap 70 ezer forintos gyarapításával, s kétmillió forintos célrészjegy-jegyzéssel erősíti sorait, szilárdítja anyagi alapjait. Dolgozóink elhatározása, hogy 13,6 százalékkal növelik árbevételüket, főleg az ipari-szolgáltatási ág, illetve a kiskereskedelem még eredményesebb munkájával. Kiemelt feladatuknak tekintik a kis településekre tervezett hálózati rekonstrukciós munkákat, s mindenütt az ellátás színvonalasabbá tételén fáradoznak. Az egri áfész 10 millió forintos forgalomemelkedéssel Számol, csupán tartósító és műlépüzemében 100 ezer forintos többletnyereséget akar, s ipari tevékenységében gyártmányfejlesztéssel a lakossági igények eddiginél sokkal jobb kielégítését akarja. Nem kevésbé jelentősek az ipari szövetkezetek vállalásai sem. A Hatvani Építőipari Szövetkezet 8 százalékkal kevesebb létszámmal sem hagy adósságot munkájában, s anyag-, illetve energiafelhasználását két százalékkal csökkenti. Az Épületkarbantartó Szövetkezet határidő előtti teljesítéseket ígér megrendeléseinél, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet dolgozói személyenként 10 órás túlmunkával segítik az exportkötelezettségek teljesítését, s 10—10 órás akcióval szépítik városukat. Az Egri Háziipari Szövetkezet nyereségének egyszázalékos növelését igyekszik elérni a különféle vállalásokkal, hogy mindössze néhányukat említsük a nemes versenyből. Losoncz! Pál Indonéziában Látogatás a Tungsram üzemében Egységesíthető-e a művelődés?
