Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 257- szám ÁRA: 1984. november 1., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Aczél György előadása a politikai akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának Politikai Aka­démiáján szerdán Aczél György, az MSZMP Politi­kai Bizottságának, tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást „Művészet- politikánk időszerű kérdé­sei” címmel. Az előadáson megjelente­ket — politikai, ideológiai, kulturális és művészeti éle­tünk képviselőit — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda­osztályának vezetője kö­szöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó meg­jelenteti. Műszaki-közgazdasági hetek ’84 Középpontban az érdekeltség, a minőség és az export A magyar dohányipar egységes fejlesztését elősegítve az elmúlt évek hagyományai alapján tanácskozásra gyűl­tek össze szerdán délelőtt az Egri Dohánygyár nagytermé­ben az iparág képviselői. Az ország tizenegy megyéjéből érkeztek a dohánytermelő, a feldolgozó, valamint a ciga­rettagyártó üzemek vezetői, hogy véleményt cseréljenek a közös feladatokról. Dr, Huszti Ferenc, a Magyar Elel- mezésipari Tudományos Egyesület Heves megyei Szer­vezetének titkára köszöntő szavaiban kiemelte, hogy ez a tanácskozás fórumot biztosít az iparág vezetőinek, ahol a fogyasztói igények szem előtt tartása mellett egyeztetik a legfontosabb teendőket, a termelés, a feldolgozás, a gyár­tás és értékesítés folyamatában. Csehszlovák delegáció a megyeszékhelyen A küldöttség tagjait Perge Imre főigazgató-helyettes tá­jékoztatta a tanárképző főisk óla életéről (Fotó: Köhidi Imre) Dönteni Az ősz nemcsak a visz- szapi Hántások, számveté­sek, hanem az előretekin­tések, tervezgetések izgal­masan szép időszaka is. Különösen azoknál a diá­koknál, akik maholnap ki­nőnek az iskolapadokból. Hiszen nem kevesebbről, mint az előbbre lépésről, a felnőtté válás időszaká­ról van szó. Jó néhány évvel ezelőtt ilyenkor késő ősszel hosz- szas szülői győzködés, rá­beszélés és tanári útmu­tatás után töltötték ki a nebulók a megfelelő űr­lapokat, s magukban ezt gondolták: majd csak lesz valahogy. Sokan azon a véleményen voltak, a pá­lyaválasztás olyan, mint maga az élet — lutri. Manapság is gyerekfej­jel az általános iskola 8. osztályában kell dönteni a tanulóiknak jövőjükről. Ar^ ról, hogy merre, melyik úton induljanak. Mi taga­dás, határozni most sem könnyű, hiszen a gondta­lan gyerekévek után ma­holnap kilépnek az „Élet­be”, így a választásuk sors­fordítás is. Nehéz ügy ez... még mindig... hallatszik in­nen is, onnan is a fontos­kodó aggályoskodás. To­vábbra is fő a feje a szü­lőnek, osztályfőnöknek. Sok iskolában nagy nyil­vánosság előtt ismertetik a dolgozatokban felmért és a tanulók által meg­fogalmazott elképzeléseket. Már csak az a „nagy kér­dés” van hátra, hogyan egyeztessék a vágyakat és lehetőségeket. Ám min­den felülről jövő sugal- mazásnál, unszolásnál jobb a személyes tapasztalás. Csak örülni tudunk olyan hasznos kezdeményezések­nek, amilyenek a gyárak, üzemek, intézmények „nyi­tott kapu”-akciói. Egy-egy ilyen látogatás alkalmá­val ugyan „élesben” is­merhetik meg a válaszút előtt állók az egyes szak­mák, foglalkozások titka­it. Beszélgethetnek, szót válthatnak hozzájuk kor­ban közel álló fiatal szak­emberekkel is. S ezek a benyomások hasznosabbak minden okoskodó tanács­nál. Ám sajnos sok még a téves beidegződés. Leg­többen azt hiszik, a divat­szakmák a legjobb foglal­kozások. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy a határozni nehezen tudó gyereket meg lehet győzni, de a meggyőzés még nem meg­győződés. S egy életre sze­rencsétlenné tehetünk va­lakit azzal, ha olyan pá­lyára „irányítjuk”, ahol csak kényszerűségből dol­gozik, ezért később, eset­leg idősebb korában kell fiatalkori ballépésén mó­dosítania. Ilyen esetekben aztán kárba vész a társa­dalom jó szándéka, segítő­készsége is. Sokkal helyénvalóbb, ha nem egy-egy foglalkozás­ra, hanem hivatásra ké­szülnek. Hivatásra, amely olyan, mint a jó barát, akihez naponta szívesen térünk vissza és segít ne­künk átvészelni a kisebb- nagyobb buktatókat is. Tudjuk nem könnyű, de meg kell próbálni! Soós Tamás Ezután dr. Domán László, az Egri Dohánygyár igazga­tója tartott vitaindító elő­adást. Rámutatott, hogy 1980. július 1. óta az irá­nyítási rendszer korszerűsí­tésével önállóvá váltak a dohányipari üzemek. Ez a vállalati önállóság a jövő év január 1-től tovább nö­vekszik. A fő cél azonban a kölcsönös előnyökön ala­puló érdekeltség maradt a dohánytermelésben, az alap­anyag-feldolgozásban és a cigarettagyártásban egyaránt. Hangsúlyozta, hogy Ma­gyarországon napjainkban nagy a dohányzási szenve­dély, és ennek kielégítése évről évre jelentős feladatot jelent. Aláhúzta, hogy szer­te a világon a cigaretta- gyártásban nagyarányú fej­lődés ment végbe az utóbbi időszakban és énnek jelei hazánkban is tapasztalha­tók. Ebben központi helyet kap a minőség, melynek ja­vítása során a dohányok ér­tékének fokozására töreked­nek. Megfelelő műszaki fej­lesztés eredményeként csök­ken az egységnyi cigaretta­készítéshez felhasznált nyersanyag mennyisége is. A vállalati kollektívák, szocialista brigádok sorra teljesítik kongresszusi és felszabadulási munkaver- seny-felajánlásukat. Legfőbb cél mindenütt a hatéko­nyabb termelés, amelyet egyebek között körültekintő és ésszerű takarékossággal érhetnek el. A Tungsram Rt-ben több gyáregység brigádjai fogtak össze és vállalásuknak meg­felelően megkezdték a fény­források gyártásához impor­tált rézszalagok helyettesíté­sét hazai alumínium szala­gokkal. Ily módon az idén eddig egyharmadával mér­sékelték a sárgaréz-felhasz­nálást, mintegy ezer tonnát megtakarítva az értékes fémből. A Diósgyőri Gépgyárban erre az évre 32 millió fo­rintos anyagmegtakarítást terveztek, s a szocialista brigádok összefogásával a vállalást már az első három­negyed év alatt túlteljesítet­ték: több mint 40 millió fo­rintnyi alapanyagot takarí­tottak meg. Jelentős eredményeket értek el a FŰTŐD ER bá- tonyterenyei gyárában is. Az egyik új termékük., a .kitű­nő termodinamikai tulaj­donságú lapradiátor, minő­ségét eddig rontotta, hogy Az igazgató a továbbiak­ban vázolta a hazai dohány- termelés helyzetét. Kiemel­te, hogy a fogyasztói igé­nyek biztosítására a gyárt­mánykorszerűsítés fő célja az ízben, illetve éghetőség- ben jobb, és árban is meg­felelő termékek készítése. A magyar dohánytermelés helyzetében egyre jelentő­sebb szerepet tölt be a vi­lágpiaci értékítélet. Ma­napság Virginia fajtát ex­portálunk, viszont a cél az, hogy cigarettát is adjunk el külföldre. Meg is van a re­mény arra, hogy jelentős ex­portot bonyolítsanak le eb­ből is a jövőben, a dollár­elszámolású piacokon. Ha­zánkban az idén 12 ezer hektáron termeltek a nagy­üzemek és a háztáji gazda­ságok dohányt. Bár az aszály nehezítette a munkát, mégis megfelelő eredmények születtek. Kiemelte, hogy az Egri Dohánygyár továbbra is segíti a termelést, s en­nek érdekében a káli, va­lamint a pálmonostori ter­melőszövetkezettel már ko­rábban társulást hozott lét­re. A következő évek fel­a 'készülékek festésének korábbi módszere sem esz­tétikailag, sem pedig a kor­rózióvédelem szempontjából nem volt megfelelő. Az üzem ezért elektrosztatikus porszóróberendezést vásárolt, s a nagyüzemi próbák iga­zolták a számításokat. Míg a hagyományos festés négy­zetméterenként 130 forintba kerül, a porszórással ez az összeg 27 forintra csökkent. .ei Richards Finomposztó­gyár szocialista brigádjai a fonalgyártás során keletke­ző hulladékok felhasználá­sára vállalkoztak a munka­versenyben. A Mátravidéki Fémmű­vekben fiatal szakemberek egy csoportja számításokat végzett: hogyan lehetne megtakarítást elérni az alu­míniumtubusok és palac­kok falvastagságának csök­kentésével úgy, hogy ez ne menjen a minőség és a használhatóság rovására. A kidolgozott tervek alapján megváltoztatták az anyag­normákat, átállították a gyártósorokat, s az ered­mény nem maradt el: ugyanennyi termék gyártá­sához a korábbi 4 ezer 200 tonna nyersanyag helyett az idén 3 ezer 700 tonna alu­míniumot használnak fel. A festéstechnológia felülvizs­adatairól szólva dr. Domán László hangsúlyozta,, hogy a dohányzás elleni kampány mellett a kellemes hatású cigaretták gyártása kerül még inkább előtérbe. A felszólalók közül dr. Gilányi József, a Nyíregy­házi Dohányfermentáló Vál­lalat főmérnöke azokat a közös erőfeszítéseket emel­te ki, amelyeket az üzemek­kel együtt tettek a dohány- termelés fejlesztésére. Rá­mutatott, hogy az újabb fajták elterjesztésével javult a nyersanyag minősége és a termelés jövedelmezősége is. L ossinszky Andor, a Dunátúli és a Duna—Tisza közi Dohányfermentáló Vál­lalat termelési igazgatóhe­lyettese arról iszólt, hogy ebben az évben hétszáz hek­táron biztató eredmények­kel kipróbálták az új Vir­ginia dohányfajtákat. 1985- ben a vállalat faddi telepén 50 hektáron bolgár gépsor­ral kezdenek kísérleteket a termelési technológia kor­szerűsítésére. Dr. Kiss István, a Dohány- kutató Intézet üzemvezető­je azokról a nemesitési fel­adatokról beszélt, melyek nyomán új fajtákat állítot­tak elő. Ezt a munkát a következő években is foly­tatják. A további eredmé­nyek érdekében újabb kö­zös összefogásra hívta fel az iparág vezetőinek figyel­mét. Az országos konferen­cia résztvevői végül megte­kintették az Egri Dohány­gyárat és megismerkedtek a cigarettagyártás folyamatá­val. gálata 10 százalékos anyag­megtakarítással járt. s a ko­rábban importból beszer­zett festékek többségét már a Budalakktól vásárolják. Ezekkel az intézkedésekkel csupán a tubusok és palac­kok készítésében 8—10 mil­lió forint megtakarításával számolnak. A Mátraalji Szénbányák­nál az év eddig eltelt részé­ben mintegy 8 millió 300 ezer forint értékben sikerült a tőkés importból származó alkatrészek kiváltása. Az eddigiekkel ellentétben eze­ket — amennyire lehetséges — maguk javítják vagy ja­víttatják. Célravezetőnek bi­zonyult az a megoldás is, hogy egyes darabokat ide­haza gyártassanak.A megren­deléseket a vállalatnál szi­gorúbban bírálták el. mint az előző esztendőkben, így jelentősen leszorították az igényeket. Az anyagtakaré­kosságban 14 millió 670 ezer forint az első háromnegyed­én eredménye. Ezt elsősor­ban az anyaghányad csök­kentésével érték el, azaz minél kisebb anyagigényű munkákat próbáltak elvállal­ni. A különféle gépek bon­tásánál az alkatrészeket mi­nősítették, s a használható­kat javítás után újra beépí­tették. összesen 1860 tonnát gyűjtöttek össze és adtak le a feketefém-, s 14 és fél tonnát a színesfém-hulladé­kokból. A cégnél 250 ezer forint jutalmat osztanak majd szét azok között a brigádok és dolgozók között, akik a legmagasabb szintet érték el a takarékossági versenyben. Szűkebb pátriánk dolgo­zóinak életéről, konkrétab­ban a nők helyzetéről tájé­kozódott az a csehszolvák delegáció, amely szerdán lá­togatott megyénkbe. Maria Kabrhelovát, a CSKP Köz­ponti Bizottsága titkárságá­nak és a KB-nak tagját, a cseh nőszövetség elnökét, valamint Jarmila Maleckát, a szövetségben helyettesét és Olga Vackovát, a nőszö' vétség központi bizottságá­nak tagját, a parlament né­pi kamarája szociális bi­zottságának elnökét, Du- schek Lajósnét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP KB tag­ja kísérte. Délelőtt Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendége­ket. s ez alkalommal tájé­koztatta őket Heves megye gazdasági és társadalmi fej­lődéséről. s szót ejtett ar­ról is, hogyan készülnek kommunistáink a közelgő pártkongresszusra. Részle­tezte. miként vesznek részt a nők a kisebb-nagyobb közösségek irányításában, s hogyan próbálják me­gyénkben ma sem mindig könnyű sorsukat javítani. Maria Kabrhelova asz- szony megköszönte az ér­dekes tájékoztatást, elisme­rését fejezte ki az eredmé­nyeket hallván, s megálla­pította, jó és hasznos dolog Amint arról lapunkban már hírt adtunk. 1983—85 között rendezi meg a Ma­gyar-Szovjet Barátj Társa­ság. a Könyvtártudományi Központ más intézmények­kel együtt a „Kell a jó könyv” országos vetélkedőt. A városi-járási elődöntők, s a megyei döntök már lezaj­lottak. A területi versenyt, amelyre három Heves me­gyei csapat is bejutott, Sal­gótarjánban tartották meg. A vetélkedő országos elő­selejtezőjét tegnap délután rendezték meg Egerben, az Ifjúsági Házban. Tizenegy csapat mérte össze tudását: a szegediek, a szómba the ­közös problémáinkat időn­ként megbeszélni. Beszélt mindarról, ami pillanatnyi­lag leginkább foglalkoztat­ja a szomszédos ország la­kóit. s arról is. mi mindent tesznek náluk az asszonyok, lányok egyenjogúságának érdekében. A magas rangú vendégek programja a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán foly­tatódott. Dr. Perge Imre főigazgató-helyettes röviden bemutatta az intézményt, majd élénk eszmecsere ala­kult ki arról, milyenek a mai fiatalok, milyenek a jövendőbeli pedagógusok, kiknek többsége e megye- székhelyen éppúgy lány, mint szerte az országban és Csehszlovákiában a tanár­képzőkön. A csehszlovák nőszövet­ség képviselői számos kér­dést tettek föl. Ecsetelték gondjaikat, s vitáztak arról is. milyen módon lehetne elmélyíteni az ifjúságban a kötelességtudatot. aktivi­zálni őket, s elérni azt, hogy természetesnek vegyék: a maga dolgát mindenkinek a lehető legjobban kell vé­geznie. Délután a Hevesi Háziipa­ri Szövetkezetbe kísérték a látogatókat. Fogadásukon részt vett Juhász Lajos, a városi pártbizottság első tit­kára is. A vendégek prog­ramja megyénkben a Rákó­czi TSZ-ben zárult. lyiek, a tiszacsegeiek, a bu­dapestiek, a pécsiek, a nagy­kőrösiek és a pásztóiak mel­lett az egri V1LATI csapata is részt vett a játékban. A tegnapi előselejtező zsűrijében heíyet fogilalt Bakcsi György irodalomtör­ténész, Török Zsuzsa, a a Szovjet IrodaLom című lap szerkesztője és Vető Kálmán. t az SZMBT mun­katársa. Közreműködött Ha­vas Judit előadóművész, a játékot Endrei Judit vezette. A televíziós adásba a Nagykőrösi Konzervgyár csapata és a tiszacsegei könyvbarátklúfo tagjai ju­tottak tovább. Mentusz Károly ötszáz tonna alumínium a Fémmüvekben 8 milliós import helyettesítés a szénbányáknál Anyagtakarékosság a munkaversenyben Televíziós előselejtező „Kell a jó könyv!” Vetélkedő az Ifjúsági Házban

Next

/
Oldalképek
Tartalom