Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 241. szám ARA: 1984. október 13.. szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Egyenlően Csodálatos a jelszó, csodálatos tartalmat hordoz. Ki tudja, a történelem során mikor született meg először a gondolat: egyenlőek vagyunk mi, emberek. Felhasználták ezt az elvet mozgalmak és áramlatok, vallások és pártok, ahogy mi is politikai tőkét ötvöztünk belőle. Szinte történelmi kényszer volt ez a társadalmi átalakulás kezdeti szakaszában. A segítségével lehetett bizonyos gátlásokat felszabadítani a tömegekben, ráébreszteni őket arra, hogy kiegyenesített gerinccel járhatnak. kiegyenesített gerinccel kell járniuk. Emeljék fel a fejüket, nézzenek szembe mindenkivel, akihez szólnak. Az idők folyamán aztán bizonyos megszorításokat fűztünk az alapelvhez. Ezek szerint: a lehetőségeinkben vagyunk egyenlőek, illetve a jogainkban és a törvények függvényében. Le kellett rombolni bizonyos fétiseket, meg kellett szabadítani az embereket a lelkűket nyomasztó kényszerektől. Rombolni kellett, hogy felépíthessük az Öntudatos állampolgár típusát. Ezt is így kellett tennünk. Azonban az is igaz, hogy mi .nem vagyunk a dogmák népe és megszállottja. Jól tudjuk hogy az idők múlásával nemcsak az egyes ember változik, hanem alakul, formálódik a körülöttünk levő világ, más hangsúlyok keletkeznek, ha az alaptétel nem is változik. Az alap pedig nem lehet más, mint az emberséges társadalom, a közösség uralma és hatalma: szerte az életben, az életünkben. Hovatovább azonban az a bizonyos ..egyenlősdi” már nem lendítője a cselekedeteinknek. hanem a gátja. Amikor elindultunk a gazdasági mechanizmus módosításának, a kiigazításának az útján, rá kellett lépnünk arra a lépcsőre is, amely az emberek közötti különbségek megtételét hordozza magán. Rá kellett lépnünk, de mintha visszariadtunk volna attól, hogy erre páros lábbal álljunk. Mondjuk: differenciálni kell a teljesítményektől függő mértékben. Vonatkozik ez nemcsak a gép mellett serénykedő munkásra, hanem a .közvetlen főnökére éppen úgy. mint a vezérigazgatóra, vagy — ne legyen meglepetés — akár a miniszterre is. Amíg a bérek ennyire kis különbségeket hordoznak magukon, mint most is, addig a teljesítményekben is az azonos szint várható csupán. Minek „törje magát'” bárki, ha kiemelkedő munkájáért csak néhány forintot kap ellenértékűi? Azt hiszem ma már a középszer politikai fegyvere az egyenlőség hangsúlyozása. Így mentik önmagukat, kényelmességüket, esetleges lustaságukat, képességeik hiányosságait. Persze, azt is tudom, könnyű most hangzatos szavakkal ,.követelni” a teljesítmény pontos elismerését. Ehhez országosan is nagyobb teljesítmény szükséges — a termelésben is. G. Molnár Ferenc MARJAI JÓZSEF A NÉPGAZDASÁG IDEI EREDMÉNYEIRŐL Felavatták a Paksi atomerőmű második reaktorblokkját Pénteken ünnepélyesen felavatták a Paksi Atomerőmű második reaktorblokkját, hazánk legújabb villamosenergia-termelő bázisát. Az ország legnagyobb beruházásán, az egyik üzemcsar-' nokban tartott munkásgyűlésen megjelentek az építő- és szerelővállalatok munkásai, műszaki dolgozói, s a már üzemelő két reaktorblokk irányító és ellenőrző szakemberei. A munkásgyűlés elnökségében foglalt helyet Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kapolyi László ipari, Somogyi László építési és város- fejlesztési miniszter, Nyikolaj Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, ott voltak továbbá a testvérországok képviselői, Tolna megye párt- és állami vezetői. Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatója jelentette a kormány elnökhelyettesének, hogy a szeptember 6. óta energiát szolgáltató második reaktorblokk működése kifogástalan, és a 440 megawatt teljesítményű berendezések biztonságból is jól vizsgáztak az elmúlt időszak alatt. Ezután Marjai József emelkedett szólásra. — A Minisztertanács elnökhelyettese ünnepi beszédének bevezető részében arról szólt, hogy a Paksi Atomerőmű csaknem egy évvel ezelőtt üzembe helyezett, I. számú, 400 megawattos reaktorblokkja bizonyította: a paksi létesítmény a világon üzemelő atomerőművek között a legbiztonságosabbak közé tartozik. A most felavatott II. számú reaktor blokkja már szeptember 6. óta termel villamos energiát. — A mai gazdasági helyzetben fokozott jelentősége van annak, hogy a végleges határidőnél 24 nappal előbb valósult meg az energiatermelő egység első párhuzamos kapcsolása — állapította meg Marjai József, majd a népgazdaság idei eredményeiről szólva, a többi között ezeket mondotta: — 1984-ben a nemzeti jövedelem növekedési üteme várhatóan meghaladja a tervezettet, az ipari termelés élénkebb a feltételezettnél. Az elért pozitívumok számbavétele mellett azonban tudnunk kell azt is, hogy ez a növekedés nem teljesen a népgazdasági prioritásnak megfelelően bontakozott ki. A tervezettnél és o népgazdasági teljesítménynél indokolhatónál nagyobb mértékben nőtt az energiafogyasztás is. Az energiahordozók hazai termelésében nehézségeink és elmaradásaink vannak, gyengült az energiagazdálkodás lendülete. — Az egy évvel ezelőttihez viszonyítva, megélénkültek a szocialista országokba irányuló szállítások, bár nem mindig érik el a tervezett szintet. A jelentkező elmaradásokat az év hátralevő szakaszában be kell hozni. A rubelelszámolású forgalomban a passzívum a tervezetthez közel áll. Konvertibilis elszámolású kivitelünk a kívánatosnál lassúbb ütemű, ami önmagában is veszélyezteti az előírt áruforgalmi aktívum megteremtését. — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar várható fejlődése összességében megfelel a tervben előirányzottnak. A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a növény- termelésben egyszázalékos lemaradás valószínűsíthető. Az állattenyésztés ugyanakkor várhatóan három-négy százalékkal haladja meg a tervezettet. Az élelmiszergazdasági termékek rubel-, illetve konvertibilis elszámolású exportja a kedvezőtlen értékesítési árak ellenére, többletszállítások révén, az előirányzottnak megfelelően alakul. — Az év hátralevő részében a népgazdasági terv végrehajtása közvetlenül függ a rendezett és gyors szállításoktól. Egyidejűleg a terme(Folytatás a 2. oldalon) A jövő évi népgazdasági terv irányelveiről A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteki ülésén megtárgyalta és véleményezte a jövő évi népgazdasági terv kidolgozásának irányelveit. Az elnökség támogatásáról biztosította azt a gazdaság- politikai törekvést, hogy 1985-ben erőteljesebben fejlődjék népgazdaságunk, mivel csakis o további eredmények teszik lehetővé a dolgozók jövedelmének növekedését, a reálbér csökkenésének megállítását, az ellátás és a szociális gondoskodás színvonalának fenntartását. A testület fontosnak tartja, hogy az 1985. évi terv céljaink elérését az egész társadalom támogassa. Ezért a szakszervezetek aktívan kívánnak részt venni a terv előkészítésének további munkálataiban, majd a végrehajtásban is. A terv teljesítéséhez a dolgozók kongresszusi és felszabadulási munkaversenye is jelentősen hozzájárul, ám arra van szükség, hogy o munkaverseny szervezésében jobb munkamegosztás alakuljon ki az állami és társadalmi szervek között, üzemi és ágazati szinten egyaránt. Az elnökség különösen fontosnak tartja, hogy gazdasági törekvéseink összhangban legyenek a nehezebb helyzetben levő rétegek gondjainak mérséklésével. A testület helyesli és szükségesnek tartja a népességpolitikai intézkedéseket, amelyeknek kialakításában maguk a szakszervezetek is részt vettek. Ugyanakkor hangsúlyozta: szükségesnek tekinti a szociálpolitika hosz- szú távú programjának kidolgozását, amely lehetővé teszi a törekvések átfogóbb áttekintését. Az elnökség összességében egyetértett a jövő évi nép- gazdasági terv irányelveiben foglaltakkal. Munkatervének megfelelően a SZOT plénuma decemberben vitatja meg a terv célkitűzéseit és a végrehajtást segítő szakszervezeti feladatokat. A testület áttekintette a textilipari szakszervezet szakmunkástanulói alapszervezeteinek működésében szerzett tapasztalatokat. Megállapította, hogy a szakmunkástanulók körében végzett szakszervezeti munka elősegítette a fiatalok szakmai nevelését, világnézetük formálását és hatékonyabb érdekvédelmét. Az ülésen megtárgyalták a környezetvédelem helyzetét, tennivalóit is. A vita után az elnökség határozatot hozott a szakszervezetek környezetvédelmi feladatairól. Ebben hangsúlyozzák: a szakszervezeti mozgalom segítse elő, hogy a környezet- védelem a társadalmi köz- gondolkodás mind fontosabb részévé váljék. A szakszervezetek segítsék a dolgozók és különösen a fiatalok környezetvédelmi ismereteinek bővítését és mozgósítsanak az emberi környezet megóvására, fejlesztésére. A szakszervezeti aktivisták figyeljenek éberen a környezet rendellenességeire, jelezzék a gondokat, s javaslataikkal és tevékeny közreműködéssel segítsék a problémák megoldását. Alapvető feladat, hogy a szakszervezeti mozgalmi munkában komplex módon kapjon helyet a környezetvédelem. Szükség van arra is, hogy a jövőben szorosabb összhangban kapcsolódjanak a környezetvédelmi feladatok az éves és a középtávú népgazdasági tervekhez, a beruházásokhoz, továbbá a területéi településfejlesztéshez egyaránt. A SZOT elnöksége részletesen meghatározta a szak- szervezeti testületek környezetvédelmi feladatait. Szorgalmazza, hogy ebben a munkában javítsák együttműködésüket az állami és társadalmi szervezetekkel, segítsék a környezetvédelem fejlesztését szolgáló társadalmi összefogást. A jövőben a szakszervezeti testületek többet tehetnek a környezetkímélő és hulladékszegény technológiák kidolgozása érdekében. Kezdeményezzék a munkahelyi zaj- és vibrációs ártalmak, a levegő és a víz szennyeződésének csökkentését, megszüntetését. (MTI) Nagy István ex libriseket sajtol HATVANBAN TARTOTTÁK Hatvani szocialista brigádok a közönség soraiban. (Fotó: Szabó Sándor) Az őszi megyei könyvhetek megnyitója Pénteken délelőtt, a Hatvani Cukorgyár kultúrtermében rendezték meg az őszi megyei könyvhetek Heves megyei megnyitóját. Ez a hagyományos őszi esemény a községek, a vidék érdeklődését kívánja felkelteni a könyv, az irodalom iránt. A Heves megyei MÉSZÖV, a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet, a Hatvan és Vidéke ÁFÉSZ, a Hatvani Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Iskolaszövetkezete. a városi Ady Endre Könyvtár mellett felsorakozott a rendezőkhöz a Szépirodalmi Könyvkiadó is azzal, hogy egyik legsikeresebb íróját, a mai magyar próza élvonalában helyet foglaló Kertész Ákost — a műveiből vett másfél órás anyaggal együtt — küldte Hatvaniba. A szándék egyértelmű: a sikeres íróval és műveivel nemes propagandát csinálni a vidéki olvasóközönség körében az irodalom. a színház és a művészet ügyének. Az irodalmi műsor előtt Zachar Gábor, a MÉSZÖV elnöke mondott rövid megnyitót, amelyben számokkal is bizonyította a könyvvel kapcsolatos szövetkezeti kultúrmunka jelentőségét. eredményeit. Megállapította, hogy a fogyasztási szövetkezeti mozgalom mindig is feladatának tekintette a falu kulturális felemelkedését. Ennek a nemegyszer jelentős anyagi áldozatot kívánó munkának fontos része a könyvterjesztés. az író—olvasó találkozók szervezése, öt szövetkezeti könyvesbolt és 250 könyvbizományosa végez hasznos munkát a megyében. Ezt a megnyitót is arra használták fel a szervezők, hogy a szocialista brigádokat közelebb hozzák az élő irodalomhoz. Nemcsak azért, hogy vállalásaik teljesítéséhez nyújtsanak alkalmat, még inkább arra ajánlottak lehetőséget, hogy a rokonszenves és termékeny írót testközelből lássák. Kérdezzék, felhangzó novelláinak fényében megismerjék azt a lelkületet, amely az írót a hősök megteremtésére készteti. Ezt a szerzői műsort Kertész Lilla vezette. A Holdfény, a Sikátor, a Makra, a Névnap, az özvegyasszony. a Családi ház manzárddal, a Világ rendje című írásokból vett részletsorozat. Tóth János gitáros közreműködése mellett azt az ironikusan lírai szemléletet tükrözte, amely Kertész Ákos sajátja. A megnyitó előtt Nagy István grafikus, aki huszonöt ország ex-libris-gyűjtőjé- vel—alkotójával—.barátjával áll kapcsolatban és kilencezer ex-libris gazdája, szakmai kiállítást nyitott meg. A helyszínen „sajtolt” is emlékül néhány ex-lihrÍ6t a közönségnek, „Őszi megyei könyvhetek. Hatvan. 1984." felirattal. A kiállításon harminc szerző, többek között Richard Kaljo szovjet, Tirs Wenchrinowitz lengyel grafikus, a magyarok közül Stettner Béla, Trojan Marian, Fery Antal és a kiállítást rendező Nagy István lapjai voltak láthatók. A nevelés uj utjai A bolgár Komszomol- delegáció Besenyő- telken és Poroszlón Testvérmegyénkből, a bulgáriai Targovistéből érkezett kéttagú delegációt pénteken délelőtt a megyei pártbizottság titkára. Virág Károly fogadta. Ez alkalommal baráti beszélgetésre került sor Temanujka Bonévá megyei Komszomol- titkárral és Ivan Ivanov munkatárssal arról, hogyan dolgoznak jelenleg országunkban az ifjúsági mozgalom képviselői; mik a gondjaik, legközelebbi feladataik. A vendégek később Füzesabonyba látogattak, ahol megismerkedtek a városi jogú nagyközség mindennapjaival, majd megtekintették a besenyőtelki Általános Művelődési Központot. Tájékozódtak arról, milyen új kísérletekkel igyekeznek megyénk pedagógusai is föltárni annak lehetőségét, hogy a felnövekvő nemzedék sokoldalú műveltségre és elkötelezettségre tegyen szert. Ezt követően szerepelt a programban a poroszlói termelőszövetkezet fiataljaival való találkozó, majd a délután folyamán a bolgár ifjúsági mozgalom képviselői Kompolton kaptak képet a kutatóintézetben folyó érdekes munkáról. Ma, a delegáció tagjai szőkébb pátriánk gyöngyösi körzetével ismerkednek.
