Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-03 / 232. szám

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS JEGYEBEN Csuvas szövetkezetiek a megyei pártbizottságon A csuvas szövetkezeti delegáció Barta Alajos és Schmidt Rezső társaságában (Fotó: Kőhidi Imre) Egymás mellett ; Meglehetősen éles szó­váltásra lettem figyelmes a minap az autóbuszon. Egy fiatal hölgy dohogott a vele szemközti idősebb nőre. Neheztelve porolt úti- társával, aki csak úgy, uk- mukfukk, lehuppant az ülésre s teljes otthonosság­gal elterpeszkedett. Nem­csak úgy érezte, hanem csípősen ki is mondta, hogy. a terebélyes, szuszogó asz- szonyság a nagy pacuhá- jával csaknem az egész ko­csit elfoglalta. Ha nem is éppen egyedül, a többi ha­sonlóval feltétlenül. Azzal a sok falusival — sziszeg­te, vad gyűlölet izzott a szemeiben —, akik lám, szépen, lassan rendre be­szivárognak a városba, s ma-holnap elfoglalnak szin­te mindent. A helybeli, a tősgyökeres idevalósi kiszo­rul, innen is, onnan is, az­tán egyszer azt veszi ész­re, hogy voltaképpen ő az idegen. .. No, nem hagyta magát a másik sem,-komi­szul vissza-visszavágott a kihívásra, sértegetésre. Hév­vel magyarázta a „bizo­nyítványát”: a szükséget, amely a nagyobb telepü­lésre sodorta, s a minden­napi becsületes munkát, helytállást, áldozatot, ami­ben — úgy érzi — semmi­vel sem alávalóbb a „benn­szülötteknél”. Ki nem fo­gyott a válaszból egészen a megállóig, ahol végtére is abba kellett hagynia, mert hazaért. A szópárbaj régi, rossz ízű ellentéteket juttatott eszembe, sőt, kicsit a más földrészeken, országokban még mindig dívó észak-dé­li acsarkodásokra s mind­máig dúló csatározásokra is emlékeztetett. Jóllehet, az iménti összecsapásnak aztán már igazán nincs semmiféle komolyabb alap­ja. A legtermészetesebb, hogy itt és ott úgyszólván a legkülönbözőbb helyek­ről összegyűlt emberek él­nek, dolgoznak együtt. Ré­gen nincsenek, nem lehet­nek amolyan „előjogai” senkinek egy-egy település „birtoklásához”. Valóban csak a puszta viselkedése, a közös gondokon, felada­tokon való osztozása, hová- tartozásának sokoldalú ki­fejezése döntheti el kiről- kiről, hogy városi, vagy éppenséggel falusi. Példák özönét sorolhatnék arra, hogy számtalan falusi em­berből lett remek . városi polgár, nemegyszer felül» múlva az őshonosokat. Ügy vélem, hogy nincs is szükség semmiféle elzár­kózásra, kirekesztésre. Tel­jességgel felesleges annak emlegetése, hogy ki, hon- í nan jött, merről érkezett. A sorsunk ugyanis — ha akarjuk, ha nem — előbb, vagy utóbb összefonódik. Tudomásul kell vennünk, hogy egymásra vagyunk utalva, csakis kéz a kéz­ben, váll, váll mellett ha­ladhatunk. Csupán így ju­tunk többre, sokra, ily mó- _ dón boldogulhatunk iga­zán. Ez az, ami valójában felvirágoztathatja városa- - inkát és falvainkat egy­aránt. Gyóai Gyula Mint lapunkban beszá­moltunk róla Dmitrijev Nyi- kolaj Dmitrievics, területi elnökhelyettes vezetésével megyénkben tartózkodik' a szovjet csuvas fogyasztási szövetkezetek háromtagú de­legációja. A vendégek ked­den délután Egerben, Zachar Gábornak, a MÉSZÖV elnö­kének kíséretében a megyei pártbizottságra látogattak. Ott Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára és Schmidt Rezső a pártbizottság titkára fo­gadta őket. Barta Alajos tájékoztató­jában kiemelte, hogy Heves megye és a szovjet Csuvas Autonom Szocialista Köztár­saság között immár másfél évtizede gyümölcsöző az együttműködés. Ennek fon­tos része szűkeb b hazánk és a csuvas fogyasztási szövet­kezetek közötti szakmai, po­litikai kapcsolat. Hangsúlyoz­ta, hogy a szövetkezeti moz­galom elsősorban kereske­delmi tevékenységet tölt be, így közvetlenül is érdekelt a lakosságnál, a falvak, a városok, az idegenforgalmi területek ellátásában. Rámutatott, hogy a szö­vetkezeti forma közel áll az Jelenleg mintegy három­száz helyen folyik az épít­kezés a Heves megyei Be­ruházási Vállalat irányításá­val, amely két nagyobb és tíz kisebb megyei építőipari, vállalatot foglalkoztat. Amint Racskó Gyula főmérnöktől megtudtuk, a feladatok 90 százalékát a TANÉP-re, il­letve a HÁÉV-re bízzák. — A legtöbb helyen jó ütemben haladnak — mond­ta. — A tanácsi építők például ez év végén adnak át Gyön­gyösön a Mátrai úton egy 60 és egy 56 lakásos épüle­tet, Hevesen a Tanácsköz­társaság téren pedig 24 ott­hont. Az állami építők töb­bek között a 308 ágyas bél­apátfalvi szociális otthont készítik, melynek során az első ütemben, jövő év szep­temberében egy 80 ágyas részt fejeznek be. Ugyancsak ők alakítják ki a hatvani rendelőintézetet, melyben előreláthatólag 1986. június emberekhez, hiszen Heves megye lakóinak nagy része valamilyen formában kötő­dik a fogyasztási és értéke­sítő, a takarék-, valamint a lakásszövetkezetekhez. Szólt a mezőgazdasági nagyüze­mek munkájáról is, kiemel­ve azt a sokirányú felada­tot, amelyet most a szerve­zett őszi betakarítás és bor­vidékeinken a szüret jelent. Felhívta a figyelmet arra, hogy megyénk kommunistái és lakói készülődnek a párt XIII. kongresszusára, vala­30. után kezdődhet el a gyó­gyítás. Még felsorolni is sok len­ne hogy hány helyen dol­goznak mostanában a kivi­telezők. Hatvanban például 16 tantermes iskola épül. Gyöngyösön bővítik a Vak Bottyán Szakközépiskolát, a Berze Nagy János Gimnáziu­mot és a szakmunkásképző intézetet. Eger új piacának falai is állnak, a TANÉP szakemberei már elvégezték a munkák harmadát. — Ahogy befejezünk egy- egy feladatot, kezdődik az újabb. A megyeszékhelyen, hamarosan hozzáfognak a Tűzoltó téri 36 lakásos ház építéséhez, amely egészség- ügyi dolgozók részére ké­szül. A 212. számú szak­munkásképző intézet, vala­mint a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola bővítését is tervezik. A település tiha- méri részén jelenleg a köz­műhálózat lefektetése törté­mint hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója méltó megünneplésére. Ennek szel­lemében az üzemek, válla­latok és szövetkezetek kol­lektívái, brigádjai, munka- versenyt kezdeményeztek és jelenleg azok sikeres megva­lósításán dolgoznak. Dmitrijev Nyikolaj Dmit­rievics területi elnökhelyettes válaszában köszönetét mon­dott a kedves fogadtatásért. Hangsúlyozta, hogy a Heves megyei látogatás tapasztala­tait munkájuk során Csuva- siában igyekeznek majd hasznosítani. nik, s 103 lakás kerül majd itt kialakításra, OTP beru­házásában. A hevesi oktatási központnak jelenleg folyik a tervezése. Az elképzelések szerint nyolctantermes gimná­zium, négytantermes mező- gazdasági szakközépiskola, négytantermes mezőgazdasá­gi szakmunkásképző, 120 ágyas kollégium, konyha és tornaterem kap majd helyet új városunkban. Nagy fel­adatnak ígérkezik a gyön­gyösi Bugát Pál Kórház új szárnyának építése, ahol a területet most készítik elő Amint kiderült, a kivite­lezők általában határidőre átadják a létesítményeket, ritkán történik csúszás. A TANÉP-nél pedig még úgy­nevezett előteljesítés is ta­pasztalható. Nehézséget je­lent viszont, hogy a vállalá­si idők hosszúak, s az is, hogy a munka minősége ki­fogásolható. — Ezen a területen nem megfelelő a fejlődés — mondta Racskó Gyula. — De az is igaz, hogy nagyon sok olyan épületet említhet­nénk, amely jó színvonalon került átadásra. Ilyen volt például a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat ál­tal készített Ráchegy úti általános iskola, vagy a He­ves megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat dolgozóinak keze munkáját dicsérő heve­si tanácsháza. Mégis bőven lenne tennivaló, hogy mi­nél kevesebb legyen egy- egy átadás után a jogos pa­nasz. Nem is beszélve arról, hogy a javítások költsége na­gyon magas, s ezért már el­ső nekifutásra megérné hi­bátlanul dolgozni. Homa János Készül a bélapátfalvi szociális otthon — Oktatási központ Hevesen — Gondok a minőséggel Épülő intézmények és lakások Losonczi Pál és Rudolf Kirschläger részvételével Határmenti találkozó Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke és dr. Ru­dolf Kirschläger, az Osztrák Szövetségi Köztársaság elhö- -ke kedden nem hivatalos, baráti határmenti találkozót tartott Sopronban, illetve Eisenstadtban. Dr. Rudolf Kirschlägert Losonczi Pál köszöntötte a soproni határátkelőhelynél, majd az államfők kölcsönö­sen bemutatták kíséretük tagjait. Az Elnöki Tanács el­nökének társaságában volt Lombos Ferenc, a Győr- Sopron megyei Tanács elnö­ke. Esztergályos Ferenc kül­ügyminiszter-helyettes. vala­mint Rcmdé Jenő, hazánk bécsi nagykövete. Az oszt­rák szövetségi elnök kísé­retében Wolfgang Loibl, az Elnöki Kabinet igazgatója és Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete vett részt a találkozón. A vendégek é6 vendéglá­tóik gépkocsival a soproni tanácsházára hajtattak. Itt Markó József, a városi ta- óács elnöke üdvözölte a ma­gyar és osztrák államférfia­kat, és úttörők virágcsok­rokkal kedveskedtek nekik. Ezt követően Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirschläger szűk körben megbeszélést folytatott a tanács épületé­ben. A délelőtti program vá­rosnézéssel folytatódott. Az osztrák szövetségi elnök Lo- sonczi Pál társaságában gya­logos sétára indült Magyar- ország nyugati kapujának műemléki városrészében. El­sőként a középkor világát idéző Templom utcáiban néz­ték meg a román stílusú és csúcsíves építészeti remeke­ket. a szép rajzolatú kapu­díszeket. Megtekintették a belváros barokk palotáktól övezett egyik nevezetességét, a Nagyboldoglasszony temp­lomot is, majd a Központi Bányászati Múzeum nemré­giben helyreállított épületé­ben., a bányászat történetét, technikájának fejlődését be­mutató gyűjteménnyel is­merkedtek meg. . A séta utolsó állomása a Liszt Ferenc művelődési központ volt. Itt Csáth An­namária, Ganczaugh Mik­lós és Mártha Albert ha­zánkban élő német nemzeti­ségű festőművészek kalau­zolták a vendégeket a mun­káikat bemutató kamaraki­állításon. Délben Losonczi Pál ebé­det adott dr. Rudolf Kirsch­läger tiszteletére a Lővér Szállóban. Az ebéden az El­nöki Tanács elnöke és az osztrák szövetségi elnök po­hárköszöntőt mondott. Délután az ausztriai Eisenstadtban folytatódtak a két államfő megbeszélései. A tárgyalásokat követő rög­tönzött sajtóértekezleten Lo- sanczi Pál hangsúlyozta: lá­togatása annak kifejezése is. hogy nincsenek a két ország között vitás kérdések. A le­hető legkedvezőbben fejlődő kapcsolatok példát adnak két különböző társadalmi rendszerű ország békés együttműködésére. Losonczi Pál és dr. Rudolf Kirschläger ezután megte­kintette a mattersburgi kul­turális központot. Este az osztrák szövetségi elnök Burg Lockenhausban vacso­rát adott a magyar államfő tiszteletére. Losonczi Pál a késő esti órákban visszaérkezett Ma­gyarországra. (MTI) TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL Megelőzni az otthoni baleseteket Bizonyára sokakat meglep, hogy a balesetek kétharma­da a lakásban és környékén történik. Ez a szomorú tény is szerepet játszott abban, hogy a Hazafias Népfront Országos Elnöksége három évvel ezelőtt Balesetvédelmi Társadalmi Munkabizottsá­got hozott létre. A testület­ben folyó munkáról és a me­gyei helyzetről volt szó teg­nap Egerben azon a megbe­szélésen, melyen a helyi vál­lalatok, intézmények, vala­mint a társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői vet­tek részt. A HNF Heves me­gyei Bizottságának rendez­vényén Víg László, az orszá­gos bizottság tagja elmond­ta, hogy az otthoni balese­tek nagy része a háztartási gépek felelőtlen használatá­ból fakad, de gyakran sérül­nek meg a kiskertek, a bar- kácsműhelyek és a magán­erős építkezések dolgozói is. Amíg 1976-ban összesen 124 ezer ilyen eset adódott, nap­jainkban ezek száma már megközelíti a 200 ezret. Több a ház körüli halálos baleset is, mint régebben. Az okok között első he­lyen szerepel, hogy az em­berek nagy része csupán az üzemekben veszi figyelembe a munkavédelmi előírásokat. Az otthoni veszélyforrásokat nem veszik komolyan. Ér­dekesség, hogy a legtöbb gond hét végén adódik. A színhely pedig a leggyakrab­ban a konyha. Amint Víg László hangsú­lyozta a népfront aktíváira vár a kedvezőtlen jelenség visszaszorítása, amelyhez szervezett tervszerű fellépés­re lesz szükség. A felvilágo­sító tevékenységben elsősor­ban a pedagógusokra, a mun­kavédelmi szakemberekre és az egészségügyiekre számí­tanak. Az Otthon és techni­ka című új, kéthavonta meg­jelenő folyóirat tájékoztatást nyújt majd a háztartási gé­pek kezeléséhez is. A tapasztalatok szerint a kisebb sebekkel sokan nem fordulnak orvoshoz, és a szakszerűtlen kezelés után gyakori a fertőzés. Ezért még nagyobb szerep hárul a Vöröskereszt tanfolyamai­ra. Gyakori hiányosság: a gépkőlcsönzőkből kivett be­rendezések nem felelnek meg az érintés- és tűzvédelmi követelményeknek, melyen változtatni kell. De sorolhat­nánk a sokszor tragédiákba torkolló történetek összete­vőit, így például a játék­szerként kezelt villanyveze­téket, vagy a roskadozó lét­rát. Amint megtudtuk a mun­kabizottság javasolja az ak­tíváknak, hogy a megelőzést tekintsék szívügyüknek. Kü­lönösen alkalmas fórumok erre a népfrontklubok és a tanácstagi beszámolók. írá­sos propagandaanyagot is készítenek, hogy meggyőzze­nek mindenkit: az egészség nagy érték. Az eseményen beszámoltak arról is, hogy novemberben balesetvédelmi hónap lesz, melynek keretében a na­gyobb településeken tarta­nak majd ismeretterjesztő előadásokat. Mészáros Albert, a HNF megyei titkára bejelentette, hogy megyei balesetvédelmi munkabizottság létrehozá­sát is tervezik a közeljövő­ben, hiszen itt is az orszá­goshoz hasonló a helyzet. Az eredményes munkálko­dáshoz egyebek között a Vö­röskereszt, az Állami Bizto­sító, az egészségnevelési osz­tály és a munkavédelmi fel­ügyelőség ajánlotta fel se­gítségét. Gyöngyösön megszépültek a belváros műemlék jellegű épületei (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom