Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-09 / 237. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Október 9-ére összehívták az MSZMP Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó állásfoglalás-tervezetet, valamint az országgyűlés és a tanácsok tevékenységéről, munkájuk továbbfejlesztéséről szóló jelentést. (MTI. Emeld fel a kezed... Az utca túloldalán építkeznek. Az egyre magasodó, szépülő épület gazdája minden percet kihasznál, hogy még a tél előtt tető alatt legyenek. Érthető hát, nincs ideje a tereferé- re, így, amikor meglát, felemeli a kezét, s int egyet. Ebben a mozdulatban azonban benne van minden: a régi ismeretség, a köszöntés, meg a mondandója. Tudom, azt mesélné — ha az ideje engedné —, hogy „látod, ennyire haladtam, itt van minden, ami a két kezem munkája”. S én bólintok, érzem, hogy ezzel, s visszaköszönő kézemeléssel többet tettem érte, mintha most egy félórás fecsegésre késztetném. Ügyis találkozunk még, hiszen elkészül egyszer az a ház is ... Régi barátom áll az út szélén, csak villanásnyira látom, mert sietnem kell az autóval. Persze, megismer, s vidáman int egyet. S ebben a kézmozdulatban is benne van csaknem húsz esztendő öröme, búja-baja, hiszen mindent tudunk egymásról. Igaz, elsodort egymás közeléből az élet, de ha tehetjük, nagyokat beszélgetünk. Ha sürget az idő, egy ilyen könnyed, röpke legyintéssel tudatjuk egymással: örülök, hogy láthattalak, hogy jó színben vagy, hogy remélhetőleg nincs komolyabb gondod, mert akkor nem így üdvözölnél. Meglátszik ez abban a pillanatban, meg aztán érzi is az ember. Közben megfogadja, hogy legközelebb szakítunk egy kis időt a kézfogásra, a beszélgetésre is, hiszen any- nyi, de annyi mindent el kellene már mondanunk egymásnak .. . Állok az útkereszteződésben, s várom, hogy mikor adhatok gázt a kocsinak. Az elsőbbség azoké, akik jobbról is, balról is érkeznek. Egyszerre megáll az egyik Lada, vezetője kihajol az ablakon, s teljesen ismeretlenül — de rendkívül udvariasan — int: „segítek neked, menj, haladj gyorsan az utadon”. Emelem a kezem, köszönöm az előnyt, a tiszteletet, az időt. És eszembe jut: mennyit is jelent ez a kis mozdulat, ez a gesztus, amely alkalmanként összehoz bennünket. Barátokat, ismerősöket és ismeretleneket egyaránt. Otthon, ahol csak egy széles utca választ el egymástól, vagy az ismeretlen tájon, ahol már az is jó dolog, ha gond nélkül eligazodik a forgatagban az ember. Perlekedés, idegeskedés, ingerültség nélkül. Mondom is az útitársamnak, hogy erre a magatartásformára lenne szükség az élet minden területén. Hogy egy kézmozdulattal segítsük egymást, üdvözöljük ismerőseinket, tájékoztassuk embertársainkat. Nem lemondva természetesen a jó, kiadós beszélgetésekről, amikor lehetőségünk adódik a gondtalan órákra. Ám, ha sietős valamennyiünk útja, akkor se maradjon el ez a kedves jelzés. Emeld fel a kezed — Kedves Olvasó —, mert mindenütt jó érzés: viszonozni... Szilvás István A Berze Nagy János gyüjtőpályázat „Akad még feltárnivaló a falvakb Kádár János amerikai közéleti személyiségeket fogadott Mint már szokás, minden esztendőben meghirdetik a Berze Nagy János nevével fémjelzett néprajzi, nyelvjárási és történeti gyűjtőpályázatot. A Heves megyei múzeumok igazgatósága a megyei tanáccsal, a HNF megyei bizottságával, a TIT Heves megyei szervezetével és a KISZ megyei bizottságával együtt ösztönzi arra az amatőr kutatókat, hogy tárják föl megyénk hagyományait, történeti emlékeit. Az ez évi díjak átadására hétfőn délután került sor az egri vár képtárában. Előbb az Építők Heves megyei Kórusa az alkalomhoz és helyhez illő rövid műsorral állt az érdeklődők elé, amelyben a többi között Palest Tina, Kodály és Bárdos művei hangzottak el. Ezt követően dr. Bodó Sándor, a Heves megyei Múzeumi Szervezet igazgatója köszön, tötte a megjelenteket, s elmondta, hogy idén eltértek a szokástól: máskor a múzeumi hónap megnyitásakor hirdetik ki a pályázat eredményét, idén azonban Gyöngyösön került sor az egyhónapos rendezvénysorozat nyitányára, mivel jeles évfordulót köszöntött a mátraalji város. Abban azonban megfelelnek a szokásrendnek, hogy ebben az esztendőben is egy szakmai előadással várták a kiemelkedő dolgozatok íróit: dr. Bakó Ferenc kandidátus, a palóckutatás eredményeiről számol be, mintegy „továbbképzést” tartva a műkedvelő gyűjtőknek. A kutató azzal kezdte mondandóját, hogy hangsúlyozta: a hivatásos néprajzosok és történészek nem tudnak meglenni társadalmi segítség nélkül, az együttműködés szükséges. Van még mit gyűjteni, nem késtek le a feltárásról a most hozzákezdők sem, vannak még olyan kincsek, amelyek érdemesek a megőrzésre. Végül dr. Bodó Sándor átadta az elismeréseket. Ebben az esztendőben néprajzi és nyelvjárási kategóriában 17 pályázótól 15 pályamunka érkezett be. A jelentkezők egy része már rendszeresen jelentkezik dolgozattal, de új szerzők is felbukkantak. A nyelvjárási témák közül a ragadványnevek feljegyzése és rendszerezése volt a legnépszerűbb. Történeti kategóriában 13-an küldtek be valamilyen munkát, amelyek többnyire íróik lakóhelyéhez kötődtek. A felnőttek által írt néprajzi-nyelvjárási dolgozatok közül legjobbnak bizonyult Mikóné Perge Mária Balaton ragadványnevei című munkája. Második díjat kapott Kovács Károly, Zagyva Lajosné és Reisz László. Harmadik díjat érdemelt Gyevnár Éva, Juhász István és Gál Gyula. A fiatalok közül ‘ legjobban Fejes Katalin dolgozta fel a bodonyi erdőművelés hagyományait. Második díjat érdemelt Kincs Henriette, illetve harmadik díjat Harmati Judit és Szalai Hajnalka. A történeti pályamunkák között az első dijat nem adták ki, második helyezést érdemelt dr. Horváth Mihály, Svoób István, harmadik lett Demény Lajos, Maruzs János, Hacsa- vecz Béla és Őszi János. A fiatalok közül e kategóriában nem érdemelt ki senki helyezést. Többen munkajutalomban részesültek. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn, a KB székházában fogadta Armand Hammert, az amerikai Occidental Petroleum Corporation igazgatótanácsának elnökét és Otis Chandlert, a Los Angeles Times című újság kiadóját és tulajdonosát. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a magyar—amerikai kapcsolatok néhány időszerű kérdéséről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nicolas Salgo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. Hétfőn Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka Heves megyébe látogatott. Ez alkalommal Farkas Sándor megyei mun- kásőr-paramcsnok beszámolt szőkébb pátriánk acélkék egyenruhásainak idei munkájáról, s arról, milyen színvonalon teljesítették a kapott feladatokat. A hivatalos aktuson megjelent Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára is. Borbély Sándor ezt követő értékelésében megállapította, hogy megyénk munkásőrei készen állnak a feladatok végrehajtására, kezdeményezőek és fogékoA nap folyamán Marjai József megbeszélést folytatott Armand Hammerrel Tárgyalásaik során áttekintették az Occidental Petroleum amerikai nagyvállalat és magyar partnereik gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, fejlesztésük további lehetőségeit, megbeszélést folytattak más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről is. Armand Hammer és a kíséretében levő személyiségek — akik magyarországi tartózkodásuk során találkoztak Kapolyi László ipari miniszterrel és Bányász Rezső államtitkárral, a Tájékoztatási Hivatal elnökével is — hétfőn elutaztak Budapestről. nyak az új módszerek, eljárások bevezetésére. Az egységekben maradéktalanul érvényesül a párt politikája és az országos parancsnokság követelte szellem. A beszámoló után a vendégek megtekintették a megyei parancsnokság társadalmi összefogással épült új kiképző bázisát. Borbély Sándor, a délután folyamán látogatást tett a Finomsze- relvénygyáriban is, ahol meghallgatta Kócza Imre vezérigazgató tájékoztatását a gyár életéről, s képet kaphatott a kompresz- szorgyártás mikéntjéről is. (MTI) Borbély Sándor Heves megyében Munkásőreink felkészültek a feladatokra A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének mátraszentimrei szervezete október első hét végéjén rendezi meg mindenkor a szlovák anyanyelvűek nemzetiségi napját. A kis közösség rangos eseményére eljött Jakab Rébertné. a Magyarországi Szolvákok Demokratikus Szövetségének főtitkára is. A helyi klubkönyvtárban Szabad Lajos tanácselnök köszöntötte a helybéli és meghívott vendégeket, akiknek azután színes műsorral kedveskedtek a szent- imrei, nagytarcsai vanyarci és a Vidriczki együttesek. A kulturális esemény „attrakciója" a menettánc — felvonulás volt, amely kicsalogatta a lakókat és az üdülőket a falu utcájára. A jelenlévő csoportok számot adtak arról is, hogyan ápolják, viszik tovább — jó úton — a szlovákok nemzetiségi kultúrájukat. Szól a dal, ropják a táncot, libben a fodros szoknya Nemzetiségi nap Mátraszentimrén Egy azok közül, akik tovább viszik a „stafétát.” (Fotó: Szabó Sándor) — Pontos az amatőr és hivatásos kutatók együttműködése — hangsúlyozta előadásában dr. Bakó Ferenc (Fotó: Szántó György)
