Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 234. szám ARA: 1984. október 5., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hatszáz rózsatő Aki teremt, aki alkot, azt nem szenvedik a tunyák, a maguknak élők. Aki len­dülettel és tehetséggel tör előre, azt megszólják, leg­szívesebben visszaad b á lnák az irigy magvaszakadtak. Vonatkozik ez a megítélés a társadalom minden réte­gére. Kétkezi munkások közösségétől a pallérozott elmék páholyáig, különbö­ző érdeklődésű fiataloktól az aggok tanácsáig. És meghatározó a lakótelepi emberközösségek közérzete dolgában éppen úgy, mint a falusiak életét vizslatva. A példa gyakorta visszaüt. És nemcsak társadalmi méretben, hanem a példa­értékű egyén életvitelében is. Nemrég egy nyugbéres tűzoltóval, választó kerü­letem egyik utcaibdzailmijá- val akadtam össze. Példa­értékű tagja annak a la­kóhelyi közösségnek, amelyben — feleségével együtt — a szolgálat szel­lemétől áthatva él. Embe­rem telve volt panasszal, arcáról lesírt a csalódottak ráncgyűrő fájdalma. Az a fajta kétségbeesés, amely nem önmaga okán való, hanem amiatt fúr-tép ben­ne. mivel veszni véli mindazt, amit máig tett lakótelepükön. Tudom magam is. leg­alább hatszáz rózsatő meg­gyökereztetése dicséri ál­dozatukat. Enyhét adnak már a hársfák, amelyeket ültetett a házaspár. és ózont lehelnek szerte a sudár fenyők, szinte eme­letnyi magasban hordozva koronájukat. Ezeket is ket­ten plántálták, mint aho­gyan annyi éve tisztán tar. tói a köztéri sakktáblák, kártyázóasztalok környé­kének. hajnalonta veder­szám takarítva el a csikk­halmazt, a szotyolahéjt, de a kettejüket ért vádról csak most értesülök: elmarasz­taltatnak megannyi pletyka figura részéről! Mondván, hogy példájuk magamuto­gatás. amit ráadásul köz­pénzből, tanácsi források­ból meg is fizetnek. És az ily rágalmak csak duzzad­nak. ők pedig hovatovább félnek az utcától, a nyil­vánosságtól, a lakóteleptől, amelyért annyit dolgoztak — szemben a herékkel. Aki előtt megnyílnak, annak viszonoznia kell ezt a bizalmat. Természetes hát, hogy nyugtatom a fér­fit. kinyilvánítva egyben, miszerint balsorsa, sérelme nem egyedüli, ugyanakkor nem is elháríthatatlan. De segítségért nem a környe­zetükben fennforgókhoz, és nem a hatósághoz kell folyamodniuk. A külső, ad- miniszratív beavatkozás csak szítja a tüzet. Ám ha eddigi tartásuk nem enged, és ha képesek áttekinteni az emberségben törpék fe­lett, akkor közeli a nyug- ság. az ellenük szított han­gulat pilledése. Ez morá­lis törvényszerűség, az er­kölcs diadala az erkölcste­lenségen. Kézfogással váltunk el. : És bízva ismét, hogy a példaerejű emberek élete valóban kömyezetformáló erejű. Moldvay Győző FOLYTATÓDTAK A RÉVAI IFJÚSÁGI NAPOK Dönthessenek a fiatalok... „Nem szeretem dolog az, hogy a felnőttek olykor szívesen általánosítanak, ha a fiatalokról van szó. Tisz­teletlenek, lusták, galeriz. nek... Na, de ha megkérdezem János bácsit, hogy az 6 kislánya milyen, a saját gyerekét természetesen a legrendesebbek közé sorol­ja ... Azt hiszem a tények alapján szerencsére állítha­tom: nálunk a párttagok nem követnek el ilyen té­vedéseket. Már csak azért sem, mert folyamatosan raj­ta tartják a szemüket a KISZ-eseken, figyelnek a fiatalok tetteire, s a véle­ményükre". Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára vé. lekedett így azon a baráti eszmecserén, melyet csütör­tökön délelőtt folytatott Fejti Györggyel, a KISZ KB első titkárával, az MSZMP KB tagjával, aki — mint hí­rül adtuk — két napra láto­gatott megyénkbe. A vendég programjának második része a Révai Nyomda gyáregységében folytatódott. Ez alkalommal Fejti György, nemcsak az egyhetes ifjúsági napokat rendező fiatalok életéről tá­jékozódhatott, de bepillan. tást nyert a megyeszékhely ifjiainak mozgalmi munká­jába is, melyről Farkas Jó­zsef városi első titkár szólt. Bartha Tamás gyáregységve­zető az üzem tevékenységét vázolta, majd sok apró rész­letre kiterjedő párbeszéd kezdődött a házigazda KISZ- esek képviselőivel. Szó esett e szakma kezdő­dő elnőiesedéséről. S töb­bek közt arról is, nyomdász­szemmel, milyen a Magyar Ifjúság című lap, kell-e, s lehet-e színvonalán javítaná? Mekkora a fiatalok kerese­te, egyáltalán hogy érzik magúkat... ? Végül a KISZ,-KB első titkára megtekintette az üzemcsarnokokban folyó munkát. Hivatásos képzőművé­szek, népművészek, mu­zsikusok, amatőr próbálko­zók gyűltek össze később a Hazafias Népfront városi Bizottságának kiállítóter­mében — jelenleg Pusztai Ágoston szobrai és Erdős Júlia textiljei láthatók itt — beszélgetni arról, hogy milyen lehetőségei vannak Egerben az ifjú alkotóknak a munkára, a megmutatko­zásra, s arra, hogy valami­képp formálhassák, alakít­hassák a környezetet, mely­ben élnek? „El kellene érni, hogy a rájuk vonatkozó döntések meghozatalába mindenütt bevonják a fiatalokat is.” Szükség van a párbeszédre (Fotó: Perl Márton) A munkateremben Ezt a gondolatot Fejti György még szerdán fejte­gette azon az ifjúsági aktí­ván, melyet szűkebb pátri­ánk mozgalmi munkásai szá­mára tartott. Tegnap, csütör. tökön, a konkrét tildák sokasága igazolta: mekkora energiák szabadulhatnak föl ily módon, akár egy maroknyi közösségben is. „Jó páran közülünk min­dent megtennénk egy igazi alkotöház létrehozásáért — mondta Erdész Judit nép­művész. — Sokat segíthet­nénk a képzőművészeti kul­túra fejlesztésében, ha hív­nának bennünket” — vélte az amatőr festők képviselő­je. — Szükség van az effaj­ta párbeszédre, kerítünk majd módot mindenképp a folytatásra. Így összegezte végül is a beszélgetést Sós Tamás, a KISZ megyei el­ső titkára. Fejti György délután fel­kereste a felsőtárkányi poli­tikai képzési központot, ahol képet kapott e nagy. szabású rekonstrukcióról. Heves megyei látogatása a Ho Si Minih Tanárképző Főiskolán ért véget, ahol dr. Szűcs László főigazgató­val, illetve a KlSZ-bizott- ság tagjaival beszélgetett. Megkezdődött az országos közművelődési tanácskozás Ma a Parlamentben meg­kezdődött az országos köz­művelődési tanácskozás. A kétnapos konferencián az 1976-ban megalkotott köz- művelődési törvény életbe lépése óta eltelt idő legfon­tosabb tapasztalatait vitat­ják meg. Népművelők, szo­ciológusok, kultúrakutatók és a kulturális életiben tevé­kenykedő más szakemberek elemzik azokat a társadalmi és kulturális kérdéseket, amelyekre a közművelődés­nek is megfelelő válaszokat kell adni. Az értekezletet széles körű szakmai eszme­csere előzte meg: mintegy ezer szakember és az érin­tett tanácsi. társadalmi szervek illetékes testületéi véleményezték a tanácskozás vitaanyagát. Megnyitó beszédében Győ­ri Imre. az Országos Köz- művelődési Tanács elnöke többek között arról beszélt, hogy a tíz évvel ezelőtti el­ső hasonló tanácskozás fő célkitűzése az volt. hogy elősegítse az 1974-es közmű­velődést párthatározat egy­séges értelmezését és bizta­tást, ösztönzést adjon annak gyakorlati végrehajtásához. — Egy évtized múltán po­litikai és szakmai kötelesség az áttekintés és szükség van arra is, hogy az időközben megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények fi­gyelembevételével gondol­juk újra és vitassuk meg: mit kell tennünk a hosszú távra érvényes közművelő­dési párthatározat még ered­ményesebb végrehajtásáért — mondotta Győri Imre. majd megállapította, hogy politikailag és társadalmilag kedvező légkörben, őszintén nézhetünk szembe jelenünk közös dolgaival, s a jövő perspektíváival A kétnapos tanácskozáson a fő figyelmet elsősorban azoknak a kérdésköröknek, gyakorlati tennivalóknak a megtárgyalására kell fordí­tani. amelyek reálisan elő­segíthetik a társadalmi fej­lődésünket még hattékonyab- ban szolgáló közművelődést. A megnyitó beszédet kö­vetően Köpeczi Béla mű­velődési miniszter tartott vitaindító előadást a közmű­velődés helyzetéről, fejlesz­tésének feladatairól. Az el­múlt tíz esztendő fejlődési tendenciáit áttekintve hang­súlyozta: jelentős eredmé­nyeket értünk el a kultúra demokratizálódásában, ab­ban, hogy felkeltsük és ki­elégítsük a tömegek kultu­rális igényeit, és felkészítsük az ifjúságot az általános műveltség és a szakmai tu­dás befogadására. Nagygyűlés az NDK- évforduló alkalmából Október 7-én ünnepli megalakulásának 35. évfor­dulóját a Német Demokrati­kus Köztársaság. Ebből az alkalomból csütörtökön ün­nepi nagygyűlést szervezett a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Budapesten, az ÉVIG Művelődési Házá­ban. Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett a 35 évvel ez­előtti eseményekre, szólt a baráti szocialista onszág né­pének az országépítő mun­kában elért eredményeiről, s méltatta az országaink kö­zötti jó kapcsolatokat. ★ Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vete hazája nemzeti ünnepe. az NDK megalakulásának 35. évfordulója alkalmából fogadást adott csütörtökön a nagykövetségen. A fogadá­son részt vett Gáspár Sán­dor, a SZOT elnöke, Németh Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. Trautmann Re­zső. az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Faluvégi La­jos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője. Horváth István belügyminiszter. Ju­hár Zoltán belkereskedelmi miniszter. Urban Lajos köz­lekedési miniszter. Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter. Nagy János külügy- minisztériumi államtitkár, valamint a politikád, a tár­sadalmi. a gazdasági, a kul­turális élet több más veze­tő képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja. A generációk közti kapcsolat javításáért Nemzetközi oktatótelevíziós szeminárium Egerben Tizenhat ország száznyolc­van televíziós munkatársá­nak és oktatási szakértőjé­nek részvételével kezdődött meg tegnap Egerben, az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgató­ságán a nemzetközi oktató­televíziós szeminárium. Az ötnapos tanácskozás során elsősorban annak lehetősége­it vizsgálják a szakembe­rek: hogyan segítheti elő az oktatótelevízió a generációk közti kapcsolat fenntartását, a tapasztalatok és értékek átadását, a generációs sa­játosságok kölcsönös meg­ismerését. Kelemen Endre, az MTV Iskolatelevíziójának vezető­je, a szeminárium szervező bizottságának elnöke kö­szöntötte a résztvevőket. Utalt rá, hogy épp két nap­pal ezelőtt fejeződött be az OIRT Oktatási Munkacso­portjának értekezlete, ame­lyet szintén Heves megyé­ben, Noszvajon rendeztek meg. Nem kevésbé érdekes a most kezdődött tanácsko­zás témája, hiszen a szak­emberek a televíziósok sze­mével tárhatják föl a nem­zedéki kapcsolatok sajátos­ságait, ellentmondásait. A különböző országok televízi­óinak oktatási-nevelési kér­désekkel foglalkozó szak­emberei nemcsak átélői a nemzedéki kapcsolatok leg­égetőbb kérdéseinek, de for­málói, alakítói is. Ezt követően dr. Varjú Vilmos, Eger tanácsának el­nöke szólt a szeminárium résztvevőihez. A város ve­zetőinek nevében köszöntöt­te a vendégeket, s kifejezte abbéli reményét, hogy a vi­ták során hasznos javasla­tok születnek a generációs gondok orvoslására, hiszen a téma többoldalú vizsgá­latát vállalta magára e mos­tani konferencia. A figye­lem elsősorban a családra, mint a társadalom legkisebb közösségére irányul. Ám e közösség meghatározó sze­repét tölt be abban, hogy az idősebbek átadják a ta­pasztalataikat a fiataloknak. Kelemen Endre megnyitó­ját tartja A tanácskozás ünnepélyes megnyitóján dr. Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke is üdvözölte a tele­víziós szakembereket. El­mondotta, hogy immár más­fél évtizede ad otthont Eger a régi iskolaváros az okta­tótelevíziós szemináriumnak, s e tizenöt év során számos eredmény született. A hazai tapasztalatok mellett az idén is lehetőség nyílik a külföldi módszerek, irány­zatok megismerésére. — Szükség van az ilyen jellegű találkozókra, ame­lyek a népek barátságát is erősítik — hangsúlyozta. — A tudomány és a kultúra képviselőinek tartaniuk kell a kapcsolatot, hiszen ez is egy fontos eleme a nemzet­közi enyhülésnek. A szeminárium első nap­ján bemutatták az Eger, a fiatalok városa című fil­met, majd Ancsel Éva filo­zófus, egyetemi tanár tar­tott előadást „Generációk és értékek” címmel. Ezt köve­tően Sylvester András főszer­keszt ő, a televízió néhány műsorának kapcsán a gene­rációs kapcsolatokról szólt. Délután a nemzetközi ta­pasztalatok ismertetésére ke­rült sor: Bemard Beguin, a Svájci Televízió és L. P. Preszman, a Szovjet Peda­gógiai Akadémia munkatár­sának előadásában. A szeminárium résztvevői (Fotó: Szántó György)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom