Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 256. szám ÁRA; 1984. október 31., szerda 1,40 FORINT Markovics Ferencneki a megyei tanács elnökének vezetésével tegnap tartotta soron következő tanácskozá­sát a megyei tanács vb. A résztvevőket — más egyebek mellett — Marko­vics Ferenc tájékoztatta a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága irányító tevékeny­ségérői. Berecz István, a közlekedési osztály vezető­je a közlekedéspolitikai kon­cepció VI. ötéves tervi meg­valósulásáról szólt, s vázol­ta a VII. ötéves terv előké­szítését megalapozó intézke­déseket is. Végezetül indítványok, ja­vaslatok és bejelentések hangzottak el. Öregek és fiatalok Két kedves, fontos, fi­gyelmet érdemlő esemény- sorozatnak is tanúi, része­sei lehetünk ezekben a he­tekben, hónapokban. Az egykori munkahelyek nyug­díjfisaikat hívják találko­zókra megyeszerte, a leg­fiatalabb dolgozók' sorsá­nak alakulását pedig if­júsági parlamenteken ösz- szegezik vállalatainknál, szövetkezeteinknél, intéz­ményeinknél. Mindkettőnek hagyomá­nyai vannak már szűkebb hazánkban is. Kedves tra­díció szólítja újra egybe a régi kollégákat, kolléganő­ket, idős embereket kö­szöntének az üzemekben, hivatalokban a „stafétavi­vők”, az utódok. Olyano­kat, akik hosszú esztendő­ket töltöttek ott, ahová ilyentájt, ősszel, évről évre már jobbára csak vendég­ségbe járnak. Kemény fel­adatok egész során osztoz­tak, történelmi időkben áll­tak helyt gépeiknél, szer­számaiknál, műszereiknél, asztalaiknál. Számosán kö­zülük éppenséggel alapítók is voltak, amolyan úttörői a mostani folytatásnak. Amiről — beszélik a fe­hér asztaloknál —, akár regényeket is lehetne írni. Hiszen izgalmas, érdekes vállalkozásokról emlékez­hetnek, oly sok mindenen keresztülmentek. Egy-egy ilyen összejöve­tel mindenütt több az ün­nepi eszem-iszomnál, a jó­kedvű danászásnál. Mond­hatni, hogy ez csak má­sodlagos. A fő, hogy ismét ott lehetnek, ahol az éle­tük egy vagy nagy része eltelt, láthatják valamiko­ri munkáik gyümölcseit, közvetlenül is érzékelhetik a bekövetkezett változáso­kat, a fejlődést, s közösség­ben örülhetnek az ered­ményeknek. Láthatóan az a legnagyobb öröm szá­mukra, hogy nem dolgoz­tak hiába, s apró kis épí­tőköveikre a későbbi tár­sak újabb sorokat raknak. Az ifjúsági parlamente­ken egy másik generációról esik szó. Arról, amelynek tagjai az elődök örökségé­be léptek. Itt más a téma, s élénkebb, tüzesebb a „párbeszéd”. A szelíd meg­békélésnél sokkal inkább jellemzőbb a vita. Egy erő­től, tervektől duzzadó kor­osztály mérlegeli türelmet­lenül, hogy megkapja-e azt, ami jár neki. S ami jut számára, képes-e azzal gya­rapítani, tovább adni, amit ráhagytak, mert természe­tesen a fiatalok is előbbre akarnak lépni, hogy vala­mikor nekik is legyen mi­re visszanézniük. Szerencsére több az öröm, mint a gond. Ha hellyel- közzel még akad is pa­nasz, az ifjúsági parlamen­tek végső soron pozitív ta­pasztalatokkal zárulnak. S talán ez esik legjob­ban a nyugdíjasoknak is. Jobban, mint a figyelmes­ség, amivel körülveszik őket találkozóikon. Gyóni Gyula Hazai és külföldi szakemberek részvételével Megkezdődött Egerben a IV. városi közlekedési konferencia Dr. Orosz József elnöki megnyitóját tartja — A város nemcsak {lakó­telepekből áll, hanem össze­tett képződmény, amelynek mindennapi életéhez épp­úgy hozzátartozik fl közleke­dés. akár )oz ipari üzemek, üzletek, kulturális intézmé­nyek sora. A lakosság jó közérzetéhez elengedhetetlen, hogy kellő 'időben és vi­szonylag kényelmesen ér­kezhessen a szándéka sze­rinti helyre, ivagyis megfele- töen mozogni tudjon. Egy­szersmind a nagyobb lélek­számú településeinken min­den történés sűrítettebben jelentkezik, mint másutt az országban. Ez adja fontos­ságát az immár negyedik al­kalommal megrendezett vá­rosi közlekedési konferen­ciának — mondotta elnöki megnyitójában dr. Orosz József egyetemi tanár, a Közlekedéstudományi Egye­sület társelnöke. Az egyesület és a Heves megyei területi szervezet közös szervezésében kedden reggel az egri Technika Há­zában kezdődött tanácsko­záson ezután Berecz István, a megyei, tanács közlekedé­si osztályának vezetője kö­szöntötte a megjelenteket. Az elnökség soraiban Schmidt Rezsőt, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkárát, dr. Udvari Lászlót, az Országos Tervhivatal csoportfőnökét, Katona Andrást, a Közlekedési Mi­nisztérium főosztályvezető­jét. Dér Bélénél. Eger vá­ros - Tanácsának elnökhe­lyettesét, a közlekedéssel kapcsolatos tudományos szervek vezetőit és képvise­lőit, továbbá a hallgatóság­ban helyet foglaló mintegy 170 szakember1!; valamint az Eger testvérvárosailbóil — a franciaországi Maconból, a finnországi Poriból, és a dániai Ringstedből — érke­zett küldötteket. Berecz Ist­ván ismertette a konferen­cia történetét, s szólt a He­ves .megyében, illetve Eger­ben megoldandó főbb fel­adatokról, a VII. ötéves tervihez fűződő előkészítési tenni válókról. A kétnapos esemény be­vezető előadását, amelyet előzetesen írásban megkap­tak a résztvevők, Katona András tartotta meg. Ebből képet kaphattak a jelenlé­vők az elkövetkező tervidő­szak közlekedési hálózatfej­lesztésről, s ennek a váro­sok személy- és áruforgal­mára gyakorolt hatásáról. Nyugodtan állítható — hangsúlyozta szóbeli kiegé­szítésében a Közlekedési Mi­nisztérium főosztályvezetője —, hazánk városaiban. az úthálózatok szerkezete ki­terjedése, sűrűsége általában megfelelő, nincs szükség újak kialakítására. Gondot okoz viszont, hogy a csomó­pontokat nem mindenütt építették ki megfelelően, a kelleténél több e helységek­ben a vásút-közúti keresz­teződés, ami súlyos balese­tek forrása lehet. Sok he­lyütt felújításra várnak az útburkolatok, s javítani kell a parkolási lehetőségeket is. Mindemellett o városokban — hangoztatta az előadó — az urbanizációhoz és a mo­torizációhoz igazodva 0 közlekedés fejlesztésében a tömegközlekedés elsőbbségét tekintik a legfőbb alapelv­nek! Ennek szellemében Budapesten folytatják a metró észak-déli vonalának építését, az Árpád-híd és a Bajcsy-Z6ilinszky út közötti szakasszal. A tervek sorában szerepel új Duna-híd létesí­Ugyancsak a Technika Házában láthatók a közlekedéshez kapcsolódó fotópályázat képei A vendéglátók nevében Be­recz István, a megyei tanács osztályvezetője köszöntötte az ország minden tájáról, va_ lamint a Finnországból és Dániából érkezett küldötte­ket (Fotó: Köhidi Imre) tése is a Lágymányoson. A további elképzelések sze­rint Debrecenben és Szege­den a trolibusz, az utóbbi helyen és Miskolcon pedig a villamos hálózatát bőví­tik. Természetesen gondol­nak a felelős szakemberek a köz- és vasutak országos korszerűsítésére is. Az emelkedő anyag- és energiaárak szükségessé te­szik, hogy a jövőben a sze­mély- és áruszállítási fel­adatokat minél szervezetteb­ben és egyre kisebb költség- ráfordítással végezzék el, egyúttal változtatni kell a közlekedési szokásokon is. Egyebek mellett a fentie­ket hangsúlyozták a nap to­vábbi előadói. Közöttük dr. Udvari László a 80-as évti­zedben személyi közlekedé­sünk fontosabb kérdéseit taglalta, Csermendy László, a Közlekedési Főfelügyelet főigiazgatója ismertetőjében a hatóságok teendőiről be­szélt. Szó volt továbbá az újabb tájékoztatókban töb­bek között a helyi személy- szállítás támogatási és ár­rendszerének továbbfejlesz­téséről, a nemzetközi tapasz­talatok hazai hasznosításá­ról. a parkolási állapotok­ról, a Magyar Autóklub sa­játos műszaki szolgáltatásai­ról, a számítógépes járatter­vezésről, valamint az idő szerepéről a városi közleke­désiben. Az előadásokat hozzászó­lások. követték, a tanácsko­zás szüneteiben pedig a résztvevők megtekinthették a megyei KBT megbízásából a TIT megyei szervezetének videó-klubja álbal készített A megye útjain című fil­met, s Kőhidii Imre helikop­terről fotózott színes diáit. A Technika Háza kis előadó­termében fotókiállítás lát­ható. a legjobb képek készí­tői — a konferencián meg­jelentek szavazata alapján — díjazásban részesülnek. Ma a kis városok köz­ponti forgalomirányításának témakörével folytatják mun­kájukat a szakemberek, és az eseményen a meghívott külföldi résztvevők is tájé­koztatást adnak a hazájuk­ban időszerű közlekedési tennivalókról1. Magyar cipőipari gépek sikeres bemutatkozása Befejeződött a KGST-tanácskozás Mátra- füreden Kedden befejeződött a KGST bőr- és cipőipari gé­pek, berendezések gyártás- szakosítási egyezményében részt vevő országok 7. ér­tekezlete. Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, Ro­mánia, a Szovjetunió és ha­zánk szakembereinek rész­vételével. Az ötnapos tanácskozáson a tagországok képviselői át­tekintették az idei évre vál­lalt kötelezettségek teljesíté­sét, egyeztették a jövő évi kölcsönös szállításokat, és megvitatták a további fel­adatokat. Az ülést kiegészí­tette a Könnyűipari Gép­gyártó Vállalat által Gyön­gyösön megrendezett kiállí­tás, ahol a KÁÉV által gyártott termékeket, vala­mint a szovjet és NDK gyártmányú berendezéseket is bemutatják. A záróülésen a megállapodásokat készítő jegyzőkönyvet írtak alá. A KGST-tanácskozásról dr. Csák Géza, a KÁÉV ke­reskedelmi igazgatóhelyettese elmondotta, hogy az együtt­működés eredményeként a cipő- és bőripari gépekből az elvárt színvonalon tudják kielégíteni az igényeket. Közelebb kerültek a gyártók és a felhasználók.' Jövőre a lengyel Varinex Vállalat 1,5 millió rubel értékű megál­lapodást írt alá a KÁÉV- vel: különböző típusú gé­peket vásárolnak. Korábban már hasonló megállapodás született a Szovjetunióval és Csehszlovákiával. A gyön­gyösi kiállításon bemutatott berendezések iránt más KGST-országok is érdek­lődnek. Műszaki-közgazdasági hetek ’84 Árrendszerünk fejlesztéséről BmmmmmmmmmmmmmmmmamsBssgt&mmmmmmm ■ ■■■■■■HBBaBHHHaBaaanaBn 1985_től a párt és a kormány határozatainak szel­lemében olyan változásokat elősegítő folyamatok kezdődnek, amelyek fokozatosan átvezetik a magyar gazdaságot az úgynevezett versenygazdaság felé. Ez­zel együtt változik az árrendszer szerepe és annak jelentősége fokozódik. A várható változások fontos, ságát méltatták kedden délután Egerben, a megyei tanács nagytermében tartott rendezvényen. A mű- szaki.közgazdasági hetek programjában ezúttal dr. Rácz László, az Országos Anyag- és Arhivatal fő. osztályvezetője tartott előadást. Ezen részt vett dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves megyei Bizottsá. gának osztályvezetője, Bágyi Imre, Heves megye Ta­nácsának elnökhelyettese és Lévai Ferenc, az SZMT titkára is. Dr. Rácz László kiemel­te, hogy gazdaságirányítá­si rendszerünk továbbfej­lesztésével párhuzamosan az árrendszer erőteljesebben kell, hogy ösztönözzön a jobb minőségre, a külpiacokon ér­tékesíthető termékek köré­nek bővítésére. Mindez nap­jainkban a korábbinál sok- ikal nehezebb külgazdasági viszonyok között megy vég­be. Történeti összefüggés­ben szólt arról, hogy míg 1968-ban termékeink 25 szá­zaléka tartozott a szabad­áras kategóriába, addig 1984- ben ez az arány eléri a 60 százalékot. Rámutatott, hogy 1980-ban az ipari vállalatok jelentős részében bevezették a külpiaci elvekhez jobban igazodó, úgynevezett ver­seny árrendszert, amelyet azóta a magyar gazdaság sajátosságaihoz igazítva to­vább is fejlesztettek. Ezzel az volt a cél, hogy a nem­zetközi értékviszonyokat vegye figyelembe, de nem volt hibátlan! A gazdaság- irányítás továbbfejlesztése az eddigieknél jobb árrend­szer kialakítását feltételezi, amely kapcsolódik a terve­zéshez, a szabályozáshoz, a külkereskedelmi munkához és a szervezeti rendszer tö­kéletesítéséhez is. A jövőt illetően az a fel­adat, hogy az árak a gazda­ság erőteljesebb fejlődését segítsék elő. Hinnék érdeké­ben a redszerben marad­nak úgynevezett stabilizáló elemek, is. Ezzel párhuza­mosan megkeresik azokat a feltételeket, amelyek job­ban ösztönzik a vállalatok közötti versenyt. Ez a ket­tősség marad fenn 1985- ben, miközben elősegítik az oldottabb, rugalmasabb vál­lalati árpolitika megvalósí­tását. Az úgynevezett stabilizáló elemek közül maradnak a hatásági árformák és ezek­kel együtt a versenyárkép­zés is, amellyel a piac ha­tékonyabb működését ser­kentik. Bejelentette, hogy jövőre változnak az ársza­bályozás alapelvei. Csök­kentik a vállalatok úgyne­vezett kalkulációs kötele­zettségét, és az árakat a kereset-kínálat alapján, az indokoLt költségeket figye­lembe véve állapítják meg- Ez a tényleges piaci igények­ből indul ki és a valós költ­ségeket közvetíti. Az új ár­rendszer elősegítheti a gaz­daság gyorsabb előrelépését, a jobb műszaki megoldáso­kat, fej lesztéseket megala­pozó döntések valóra váltá­sát. Dr. Rácz László végül alá­húzta, hogy a párt Közpon­ti Bizottságának áprilisi ha­tározata szellemében a kö­vetkező években fokozato­san tovább mérséklik a ter­melői és a fogyasztói árak támogatását. Ez nemzetközi fizetőképességünk kedve­zőbb elbírálását segíti elő. Az új árrendszer fontos ré­sze a gazdaságirányítás re­formját elősegítő program megvalósításának. Szocia­lista viszonyaink között igyekszik igazodni azokhoz a változásokhoz, amelyeket folyamatosan a versenygaz­daság kialakítása feltételez. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom