Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 4., csütörtök 5. LENGYELORSZÁG Ellenőrzött taxik Krakkó, október Több mint 82 ezer taxit tartanak nyilván Lengyelországban. Ebből mintegy hét és fél ezer a teher-, a többi személygépkocsi. S mivel az utakon közlekedő taxik túlnyomó többsége magánautó — itt jóval régebben engedélyezték ezt a kisipart, mint Magyarországon — a benzinkorlátozás bevezetése őket is sújtotta. Érdekes azonban, hogy a vállalkozók köre egyre nő. Csak az 1982 —83-as években tíz százalékkal emelkedett a magán- fuvarozók száma. A működési engedélyeket azonban az idén felülvizsgálják, mi több kiadásukat egyelőre felfüggesztik. A nyár folyamán a közlekedési miniszter konkrét intézkedéseket sürgetett a vajdasági vezetőktől, amelyben felhívta a figyelmet, hogy a magántaxisok számának növekedésével nem emelkedett e szolgáltatás színvonala. Megemlítette, hogy nem egy példa akadt, amikor a taxisok az üzemanyag-ellátás nehéz helyzetét kihasználva egyszerűen kereskedtek a számukra juttatott benzinnel. Így nemcsak hogy nem fuvaroztak — még az autójukat sem kellett kaptatniuk —, hanem munka nélkül jutottak jövedelemhez. Ezért nem adnak ki működési engedélyeket benzinüzemű személy- vagy teher- taxira. Ellenőrzik továbbá az elmúlt években kiadottakat is, mi több megvizsgálják, hogy a taxis nem rendelkezik-e „véletlenül” más jövedelmi forrással is. A tanácsok közlekedési osztályain ezentúl utánanéznek minden lakossági panasznak, bejelentésnek is, amelyek a fuvarozókat illetik. Az intézkedéstől azt várják, hogy magasabb lesz majd e szolgáltatás színvonala. Vajon több lesz-e az autó a taxiállomásokon...? Józsa Péter BULGÁRIA Az aranypart (Fotó: SOFIAPRESS— KSj Öt é fél millió turista Bulgária a nemzetközi turizmus szempontjából gyorsan. fejlődő ország. Míg 1960-ban kétszázezer, 1965- ben több mint egymilló, 1982-ben pedig már több mint öt és fél millió turista kereste fel, a világ minden részéből.- A külföldi turisták fogadáséhoz a BALKANTURIST 344 — összesen 78 ezer ágyas — szállodával, 150 ezer magánlakásban fenntartott hely- lyel, 57 — több mint 53 ezer férőhelyes — campinggel, valamint a faházakban és a villákban több mint nyolcezer hellyel rendelkezik. Az * ezer étteremben és szórakozóhelyen mintegy 170 ezer turistát tudnak fogadni. Újabb és újabb szállodák és üdülőtelepek épülnek a Fekete-tenger partján és a hegyekben, gyógyászati központok és falumúzeumok létesülnek, amelyek egész évben vonzzák a turistákat. Számos turisztikai létesítmény épült osztrák, francia, japán és svéd cégekkel közösen. Az NDK és Lengyelország szép villatelepeket építtettek a Fekete-tenger partján, valamint hegyi üdülőket a hegyekben. Magyarországgal is szoros turisztikai kapcsolatokat épített ki a BALKANTURIST. Emil Alexandrov A gyűjtő Azon a napon, amikor Di- miter Danailov a legelső fizetését megkapta, apja meghívta magukhoz a rokonokat és barátokat, hogy velük együtt ünnepelje a nagy eseményt. A cifra kocsikat gyártó mester számára nagy megtiszteltetés volt, hogy fia egyetemet végzett. Dimiter azonban azzal a hírrel állított haza: elköltötte az egész fizetését, hogy megvehessen egy ötcímletű ritka bélyegsorozatot. Apja, aki szintén hajlamos volt a különcködésre, nem dorgálta meg. Három évtized telt el azóta és a pleveni (Észak-Bulgá- ria) mezőgazdásznak, Dimiter Danailovnak nem lankadt a gyűjtési szenvedélye. Könyvekkel, érmékkel, népművészeti tárgyakkal, képekkel, régi fegyverekkel, világhírességek autogramm- jaival gazdagodik állandóan a gyűjteménye. Jelenleg több mint 3000 bélyegből áll a gyűjteménye. A bolgár posta által kibocsátott (1879 óta) összes bélyege megvan. A nyugatnémet Michel katalógus szerint a legértékesebb közülük a „Megfordított lovasság", amely kuriózumnak számít és több mint 30 ezer dollár az értéke. Danailov azonban eddig egy sztotin- kát sem nyert a gyűjteményeiből. Több kollekcióját különböző múzeumoknak szeretné adományozni. Danailov, hogy a felesége mindig megértő volt hobbija iránt, amely pedig nemegyszer megingatta a családi költségvetést. Tíz évvel ezelőtt még egy érdekes gyűjtésbe kezdett. A telefonkönyvből kikereste a legismertebb személyiségek címét és telefonszámát. Telefonon, levél útján vagy személyesen fordult hozzájuk. Arra kérte őket, hogy küldjék meg neki valamilyen eddig nem publikált művüket, valamilyen levelüket, dokumentumukat, vázlatukat stb. Kérésének visszhangja felülmúlta a várakozását, sőt egyesekkel tartós levelezés alakult ki. A bolgár írók, festők, tudósok, zenészek és színészek által rendelkezésére bocsátott személyes dokumentum- gyűjteménye állandóan gazdagszik és majdnem minden nap tartogat valamit Danailov számára. Ivelina Aszjova Víz alatti régészet Az UNESCO Tudományos Expedíciós Klubjának egyik csoportja nemrég fejezte be víz alatti régészeti expedícióját. A Fekete-tenger Sztradzsai partvidéke (Dél- Bulgária) ókori és középkori kikötőinek tanulmányozására készült kutatóprogram keretében végez az expedíció tenger alatti búvárkodást. Ebben az évben a köny- nyűbúvár expedíció az Ach- topol melletti öblök kutatására összpontosította a figyelmét. Őstörténeti kőszerszámokat, ókori és középkori rézpénzeket, kerámia edényeket és horgonyokat találtak, ami értékes anyag a Sztrandzsai partvidék kikötőinek és hajózási tevékenységének a tanulmányozásához. A legértékesebb leletekre a Varva-öbölben bukkantak. Feltételezhető, hogy az i.e. második évezred végén egy földrengés alkalmával a félsziget egy része a tengerbe sodródott azzal a gyárral együtt, amelyben kőhorgonyokat készítettek. A búvárok a víz alatt egy egészen kis területen különböző kidolgozású kőhorgonyokat találtak, ami nagyon értékes feltárás, mert segít megfejteni a Fekete-tenger bolgár partvidékén, az utóbbi két évtizedben talált több száz kőhorgony származásának a rejtélyét. SZOVJETUNIÓ 4 humor — komoly dolog írta: Arkagyij Rajkin Magyarországon is jól ismerik, becsülik Arkagyij Rajkint, a Szovjetunió népművészét, Lenin- dijas színművészt, aki e cikkében a sokat vitatott könnyű műfajról, a szatíráról és humorról fejti ki gondolatait. Közel fél évszázadot szenteltem annak az igazságnak a bizonyítására —, amelyet természetesen nem én fedeztem fel —, hogy a ne- vettetés komoly dolog. Ez idő alatt, a Miniatűr Színház nézőterén mindig zsúfolásig telt ház volt. Csábító gondolat, hogy ezt a népszerűséget a nézőközönség színházunk iránt táplált sze- retetének, vagy velem szemben kialakult szimpátiájának számlájára írjam. De nem tehetem ezt tiszta lelkiismerettel, mert őszintén úgy vélem: az előadásainkra megváltott minden egyes jegy szavazócédula volt a szatíra és a humor mellett; e műfaj elismerése. Azt hiszem, hogy e műfajban egyáltalán nem kötelező követelmény a néző megkacagtatása, inkább az a fontos — gondolkozzék el. Nos, a mi színházunk nemcsak a jóindulatú, humorértő és -érző nézőnek játszik, hanem mindenekelőtt — az okos nézőnek. Meglehet, a szórakoztatás csak forma, valamiféle göngyöleg. Én nem tudom megnevezni az általam megformált és pellengérre állított figurákat. Nincsenek személyi adataik. Ezek jelenségek. Azonosításuk a nézőre tartozik. ö legyen meggyőződve róla, hogy egy-egy ilyen hébe-hóba felbukkanó figura csak a színpadon nevetséges, az életben ijesztő és veszedelmes. Az ilyenektől meg kell szabadítani a társadalmat. E műfaj színésze, előadóművésze politikailag aktív színpadi figura. Gondolkodó. Harcos. Propagandista. Olykor azt hallom: nem lehet ennyit beszélni a fogyatékosságokról, a bajokról. Mintha nekünk, a szatíra és a humor képviselőinek örömünk telne abban, hogy a hibákban vájkáljunk, egy-egy szellemes fordulat, netán szóvicc kedvéért. Erre csak azt mondhatom, hogy abban telik örömünk, ha valamit azért kell levenni a műsorról, mert elvesztette aktualitását, ásatag problémát feszeget. Igaz, vannak e műfajban napi témák és örök témák. Vannak örök érvényű, kinevethető emberi gyengeségek. De én személy szerint a halandó szatíra és humor művelője vagyok. Azt gúnyolom ki, ami egyáltalán nem örök érvényű. Holnapra kihal, ki kell, hogy haljon. De így gondoskodom én a holnapról, a jövőről.. Belső igényem és hitvallásom, hogy a szocialista társadalom alapelvének jegyében — mindent az emberért — felébresszem, neveljem — persze mindenekelőtt önmagámban — mindenkiben az alkotó embert, a felelős állampolgárt. Gogol azt írja egy helyütt, hogy a vérbeli szatíraíró, a lelke mélyén lírikus. Szeretem ezt a gondolatot. Habár személyes gondjaimat-vívó- dásaimat nem viszem a közönség színe elé. Az persze más kérdés, amikor a személyes bajom mások baja is, közös bajunk. Akkor nyilvánosság elé viszem. Manapság azt is, hogy az újságok riasztó híreket írnak az új, esztelen háborús uszítókról. Nem hallgatok. Az új háborús gyújtogatok elleni küzdelem az én erkölcsi és emberi kötelességem is. Minden embernek fontos, hogy ne nyomassza a magány. De a szatíra és a humor művelőjének sajátos szerencsétlenség is. Nekem a nézők nevetése és töprengése — támasz. Pontosabban szólva, annak az eszmének a társasága, támasza, amit közösen fontosnak tartunk. Habár a nagy orosz gondolkodó, Bjelinszkij azt állította, hogy a komédia nem képes megjavítani az életet, azért mégis a hatalmában áll egy és más problémáról közvéleményt formálnia. És én hiszek a közvélemény erejében. Van is egy ilyen monológom. Kijövök a színpadra és azt mondom a közönségnek: „Önök most azért jöttek ide, mert olyan szavakat várnak tőlem, amelyek örömet, vagy bánatot szereznek önöknek. De önök tévednek — nekem nincsenek, soha nem is voltak ilyen szavaim. Ezeket a szavakat önök hozzák magukkal, önök hordozzák magukban. Ezeket a szavakat az idő szüli, ezek az önök leikéből fakadnak. És ha önök magukkal hozták őket, akkor mosolyognak vagy szomorkodnak... Valószínűleg a művészet csupán egy szikra, ami hasonlóan az elektromos kisülésekhez, egyik pólustól a másikig repül, fényhidat ver. Amikor nem várja a másik pólus, akkor nincs hová repülnie — nem keletkezik fény- híd. Az elektromos szikra a negatív pólustól a pozitív pólus felé tart. A pozitív pólust — önök képviselik, barátaim. A szatíra, a humor magára vállalta a negatív pólus szerepét. Az élet negatív jelenségeinek a kritikáját. De éppen ebben van a pozitív funkciója. Minél kevesebb jelenség elé kerül életünkben a mínusz jel, annál több elé tehetjük oda a plusz jelet. Minden áthúzott mínusz jel — ez plusz. Pozitívum! APN—KS ■ : ' CSEHSZLOVÁKIA A KGST-tagság előnyei Csehszlovákia az elmúlt 35 évben ipari termelését a tizenkétszeresére, mezőgazdasági termelését pedig a kétszeresére növelte. A gazdasági eredmények egy jelentős része a KSST-n belül létrejött munkamegosztásnak és szakosodásnak köszönhető. Az energiahordozók és nyersanyagok többségét Csehszlovákia a Szovjetuniótól szerzi be. A Barátság olajvezetéken érkező szovjet nyersolaj a folyékony fűtőanyag behozatalának 93—98 százalékát fedezi. A távolsági gázvezeték révén az ország 1981. és 1985 között átlagosan 8 milliárd köbméter szovjet földgázt vásárol. Ennek egy részét közvetítési díjként kapja meg annak fejében, hogy a szovjet földgázt az NSZK-ba. Franciaországba, Ausztriába és más európai országokba is továbbítja. Mivel Csehszlovákia is részt vesz a Hmelnyicki Atomerőmű építésében, a későbbiekben részesedik az ott megtermelt villamos energiáiból. Ez az erőmű elkészülte után évi 3,6 milliárd kilowattóra áramot jelent. Az évente vásárolt 10—12 millió tonna vasérc 80—85 százaléka, a mangánérc 70 százaléka, valamint a nikkel és az ólom egy része is a Szovjetunióból származik. Nikkelt ezenkívül még Kubából, ólmot pedig Jugoszláviából is szállítanak Csehszlovákiába. A bauxit- és kénbehozatal Magyarországról és Jugoszláviából 'ered. Növekszik a szovjet azbesztimport is, mivel Csehszlovákia részt vesz a kijenbaji azbesztkitermelő és -feldolgozó kombinát építésében. Kubában, a Las Camiariocas-i nikkel- és kobaltgyár építkezésén dolgoznak csehszlovák építők. Mongóliában a csehszlovák vállalatok az ország ásványkincseinek kitermeléséhez és feldolgozásához nyújtanak segítséget, s ezért cinkkon- centrátumokat és fluoridot kapnak. A szocialista országokkal való együttműködés kiterjed a tudomány és a technika területére is. Szovjet technikai segítséggel kezdte meg Csehszlovákia a köny- nyűvizes reaktorokkal felszerelt atomerőműveinek felépítését. Jelenleg két. egyenként 440 megawattos blokk működik, a harmadiknak most folyik a próba- üzemelése, többi kilenc szerelés alatt áll. Emellett egy négyblokkos, egyenként 1000 megawatt teljesítményű erőmű építését készítik elő. Szovjet dokumentáció alapján szakosodott néhány csehszlovák nagyüzem az atomerőművi berendezések gyártására. A plzeni Skoda Művek atomreaktorokat, az ostravai Gottwald Vas- művék és Gépgyár a pri- mér áramkörök gőzgenerátorainak hő- és gőzkompenzátorait gyártja. A Sigma konszern vállalatai különböző típusú szivattyúkat és armatúrákat készítenek az atomerőművek számára. Ezeket a berendezéseket hasznosítják a szocialista országok atomerőműveiben is. A KGST-országokkal kötött hosszú távú szerződések piacot és fejlesztési lehetőségeket teremtettek számos csehszlovák gépgyár részére. Ma már évi 15 ezer, léghűtéses nyersolajmotorral felszerelt nehéz teherautót szállít megrendelőinek a Tatra Vállalat. Keresettek az Avia teherautók is. A vállalat a jelenleginél 13 ezerről évi 25 ezerre növeli a gyártást a közeljövőben. A megrendeléseknek köszönhetően számos ipari termék nagy sorozatokban készülhet, s így a gyártás is olcsóbb. gazdaságosabb. A CKD TATRA prágai üzeme például az évi 1000 villamoskocsi előállításával a világ egyik legnagyobb exportőre lett. A prágai CKD Mozdonygyárból évente 500 dízel-villamos tolatómozdony kerül ki a szovjet vasút részére. Az Uhers- ké Hradiste-i LET Vállalat eddig több mint 500 L 410 Turbóiét típusú turbólég- csavaros repülőgépet adott át szovjet megrendelőinek. Nagy sorozatokban gyárt a csehszlovák ipar szerszámgépeket. turbókompresszorokat és más termékeket is.
