Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-24 / 250. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. október 24., szerda f. Az ifjúsági parlemantekről jelentjük Demokratikusan az Agria Bútorgyárban Múlt hét péntekjén tartották meg az Agria Bútorgyár fiataljainak parlamentjét. Elsőnek Szalai Ferenc, a gyár igazgatóhelyettese számolt be gazdasági tevékenységükről, majd az 1981-ben rendezett hasonló tanácskozáson elfogadott intézkedési terv végrehajtását értékelte. Külön is kitért a pályakezdők beilleszkedésére és elemezte a munkaerő-vándorlás okait, amelyek elsősorban anyagi eredetűek. A minden évben meghirdetett „Alkotó ifjúság” pályázatra 1982-ben hét mű érkezettbe, ám 1983-ban nem akadt jelentkező. Ezen a negatív képen mindenképpen javítani akarnak a jövőben. A lakásépítők támogatására is jelentős erőfeszítéseket tettek. Három év alatt 27 dolgozó részére adtak ilyen juttatást. Ebből 14 az ifjabb generációhoz tartozott. A politikai műveltség megszerzése érdekében többen tanulnak a marxista—leninista esti középiskolában, illetve egyetemen. Gondként vetődött fel az aktivitás hiánya, ilyen értelemben bírálat hangzott el az üzemi KISZ-bizottság felé. , Ezután következtek a felszólalások. Beszéltek a nyers- anyaghiányról, a munkás- szállás állapotáról, a műszaki értelmiség béréről, a szakmunkásvizsga utólagos megszerzésének lehetőségéről. Különös hangsúllyal került szóba a fluktuáció kérdése, az, hogy a kezdők egy része elmegy az Agriából. Válaszában Szalai Ferenc elemezte a problémát. Kiderült, hogy nem egyedi jelenségről van szó, és ez nem választható el az általános bérgondoktól. Jelenleg a könnyűiparban igen alacsonyak a fizetések, és ez alól nem kivétel az egri gyár sem, így javulás egyelőre nem várható. Antal László vállalati KISZ-titkár önkritikusan beszélt a tagság egy részének passzivitásáról. Megjegyezne azt is, hogy a lakásépítéshez vagy -vásárláshoz adható szociálpolitikai kedvezmény csak húsz százalékkal emelkedett, nem tartva lépést az új otthonok árának növekedésével. Jó hírként jelentette be, hogy folyik egy fiatalokból álló gmk szervezése. Ezt követően dr. Gubcsi Lajos, a KISZ KB tagja a Magyar Ifjúság főszerkesztője szólt hozzá a vitához, azt fejtegette, hogy e nemzedék érdekei korántsem azonosak. A mai, nehezebb körülmények között nem lehet „általában” megfogalmazni feladatainkat. Koncentrálni kell az erőket, így most három csoport kap kiemelt szerepet: a pályakezdők, a diákok és a családalapítók. Felhívta a figyelmet a demokratikus fórumok ki- szélesítésének fontosságára és arra, hogy társadalmunkban egyre inikább rá lesznek kényszerítve e jogok gyakorlására. (Például munkástanácsok, igazgatóválasztás stb.) A cég vezetői ígéretet tettek a javaslatok vizsgálásá- ra és arra, hogy mindent elkövetnek megvalósításukért. A küldöttek egyhangúlag elfogadták az állásfoglalást, minekutána véget ért a jó hangulatú és hasznos parlament. Legközelebb három év múlva találkoznak, persze, nem kellene feltétlenül erre várni... Havas András „Fent” és „lent” az építőknél A felszólalók nagy száma miatt, a tervezettnél jóval későbben ért véget a napokban megrendezett ifjúsági parlament a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A küldöttek azokról a kérdésekről mondták el a véleményüket, amelyek mindennapi munkájukban meghatározó erővel jelentkeznek. Mi a parlament tanulsága? Milyen gondok foglalkoztatják a fiatalokat? Ezekről a kérdésekről beszélgettem Szamos Gábor igazgatóval és Nagy Attila művezetővel. Szamos Gábor igazgató, „fentről”: — Okos, megszívlelendő és elgondolkodtató volt a fiatalok hozzászólása. Elsősorban a pályakezdők élet- és munkakörülményei, a lakáshoz jutás, a szakmai előmenetel, a továbbtanulási lehetőségek izgatják őket. A parlament nagy tanulsága, hogy ezek a fiatalok pontosan látják a helyzetüket, világosan képesek megfogalmazni, mit kell tenni a továbblépésért, s ami ezekhez mérhetően ugyancsak fontos vagy éppen figyelmeztető lehet: a fiatalok józan és reális ítélőképességről, politikai magatartásról tettek tanúbizonyságot, akikre oda kellett figyelni. Egészen bizonyos, hogy a vállalatnál nem ők az egyedüliek, akik képesek felelősséget vállalni mindazért, amit mondanak. Az elmúlt két évben egyébkén előbbre léptünk az ifjúságpolitikai célok megvalósításában. A fiatalok lakásépítését és -vásárlását például több mint egymillió forint kamatmentes kölcsönnel támogattuk. Nálunk a szakmunkásképzés bázisa a munkahely. Egerben új tanműhelyt építettünk. Itt száz tanuló képzésére van lehetőség. Az ifjú szakmunkások törzsgárdatagságába — 1983- tól — már beleszámítanak a szakmunkásképzőben töltött évek is. Véleményem szerint az az érzékelhető jövőkép kell a fiataloknak ahhoz, hogy készek legyenek nagyobb erőfeszítések vállalására is. Nagy Attila művezető, „lentről”: — Három éve dolgozom a cégnél. Jól érzem magam, mert jelenlegi beosztásomban bizonyíthatok. Az idősebb kollégák segítőkészek, a főnökeim megbecsülik az igyekezetemet. Hogy mi a gondom? A szakmai követelményeknek megfelelek, de ... lehet, még nem tudok az emberek nyelvén beszélni. És ez már nemegyszer okozott rossz napot nekem. A főiskolán megtanultuk a leckét, de mit csináljak a munkahelyen, ha a tilalmam ellenére lógnak és alkoholt isznak az emberek. Hogyan becsüljem meg az igyekvőket, a fegyelmezetteket? Ütközőpont helyett összekötő kapocs szeretnék lenni. De hogyan? A vállalatnál azt mondják: ne prédikációkkal, hanem munka közben igyekezzek a beosztottakat tanítani és fegyelmezni. Ezeket az intelmeket megfogadtam. A velem egykorúak hallgatnak rám, őket mindenkor tettekre sarkallom. A nálam idősebbek viszont nem bírják elviselni, hogy huszonéves a főnök ... Még keresem a megoldást a nézőpontok egyeztetésére. Itt, ezen a parlamenten is. Mika István Nemcsak kérnek a Finomszerelvény- gyárban Megyénk egyik legnagyobb vállalatánál, az egri Finom- szerelvénygyár üzemeiben is ezekben a napokban zajlanak az ifjúsági parlamentek, és október végéig tíz munkahelyi területen vitatják meg a fiatalokat legjobban foglalkoztató kérdéseket. Sipos Irén, a bervai vállalat ifjúsági bizottságának titkára elmondta, hogy a gazdasági vezetés jól előkészített fórumokat biztosított az eddig megtartott parlamenteknek. A légkör önkritikus volt, és szimpatikus vonás, hogy a fiatalok nemcsak kérnek, hanem saját munkájukkal is foglalkoznak és számos építő javaslatot tesznek. A központi szervek területéről például azt indítványozták, hogy a számítás- technikai program felett vállaljon a KISZ-bizottság védnökséget, hogy ezzel is segítsék elő a számítógépes vállalati irányítási rendszer működését. A kompresszorgyáregységnél az „Alkotó ifjúság” pályázat tökéletesítéséhez tettek hasznos észrevételeket.. Az üzemfenntartás és az energiaosztály parlamentjén a KISZ és a szak- szervezet állásfoglalása azt állapította meg, hogy a tmk gazdasági vezetése magas szintre fejlesztette az ifjúsági munkát. Simon Imre Az Alkotó Ifjúság pályázatról Többlethaszon, vagy kettős könyvelés?! Köztudomású, az Alkotó Ifjúság pályázat egy felülről kezdeményezett akció nyomán jött létre tíz évvel ezelőtt, d% napjainkra mozgalommá' fejlődött. Jelzi ezt az is, hogy évente több mint félezer alkotás születik megyénkben. Nem csupán a tízéves múlt hanem a jelen gazdasági környezet is azt kívánja, hogy gondoljuk át továbbfejlesztésének lehetőségét. Minden bizonnyal kedvező véleményt formálnak e mozgalomról mindazok, akiknek sikert hozott: megvalósították elképzelését, díjazták alkotását. nevet- elismerést szerzett számára a műve, vagy az általa vezetett gazdasági egységet lendítette fel egy-egy tanulmány. Valószínűleg tagadják e termelési munkaforma szükségességét viszont, akik kötelező feladatot látnak benne, s tagadják azok is, akiknek a pillanatnyi sikert keserű folytatás követte — a díjazott alkotás a fiókban hever megvalósítatlanul. De van arra is példa, hogy az újítással egybemosódik a pályázat, és nem hoz többleteredményt, csupán kétszer számolják el — újításként is és pályázatnak is. A továbbfejlesztés fő irányába tartozhat az érdekeltség és a hasznosság szinkronjának megteremtése. A közö6 érdekeltséget valószínűleg fokozná, ha az alkotás eredményéből a létrehozóján kívül a gazdasági egység és a KISZ-szervezet is részesülne. Talán még azt is érdemes lenne fontolóra venni, hogy az illetékes részlegvezetők prémiumkereteit kismértékben növelje a pályázat megvalósulásából származó többlethaszon. Természetesen azt eddig sem tiltotta semmi, hogy az anyagi elismerés mellett az erkölcsi megbecsülés is érvényesüljön. A tapasztalatok szerint azonban csak kevés helyen jelentett rangot. dicsőséget e mozgalomban eredményesen részt venni. Viszonylag ritkán került sor a kollektíva előtt történő értékelésre, és az üzemi lapok is csak elvétve népszerűsítenek egy-egy alkotó fiatalt. Kívánatos lenne az Í6, hogyha döntés született a pályamű használhatóságáról. akkor a gyakorlatban minél előbb győződjünk meg eredményességéről. Természetesen nem ezek az egyedüli továbbfejlesztési lehetőségek, az ifjúsági pályázat jövőjén érdemes mind- annyiunknak tovább töprengeni. Gazsó László a KISZ megyei titkára VENDÉGEK TARGOVISTÉBÖL E találkozásnak különös zamata volt. Ügy éreztem. _ egy rég megkezdett párbeszédet folytatok Temanujka Bonevával és Ivan Ivanov- val, a napokban a Targo- vistéből megyénkbe érkezett Komszomol-delegáció tagjaival. Talán érthető ez. Hisz, amikor pár hónapja Heves bolgár testvérmegyéjében jártam, leggyakrabban arra fordult a szó. hogyan tud a nagy múltú ifjúsági szervezet alkalmazkodni az egyre gyorsabban változó feltételekhez. — Most mi jöttünk tanulni hozzátok... — mondja a delegáció vezetője, a megyei {titkár Temanujka. — Azért hangsúlyozom, hogy tanulni, mert úgy vélem, e baráti látogatásokban az a legfontosabb, hogy minél alaposabban megismerjük egymást, s főleg, hogy minél több hasznosát lessünk el. Most, amikor már utunk végéhez közeledünk, örömmel mondhatom. minden segítséget megkaptunk ahhoz, hogy tapasztalatainkat gyarapíf- suk. Lesz miről mesélni odahaza. Nos, a vendégek egy héten át tarisznyáztak. Céljuk az volt, hogy megyénk ifjúsági mozgalmában a szervezeti élet mikéntjét, illetve a politikai nevelési munkát tanulmányozzák. — Mennyit sikerült a tervekből megvalósítani? Mi tette rátok a legmélyebb benyomást? — kérdeztük. — Rám Eger régi és új épületeinek harmóniája — vágja rá Ivan Ivanov. S ez nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy ő főállásban építészmérnök. A Komszomolért a legtöbbet körzővel és vonalzóval tesz, azaz, számos közösségi létesítményt tervezett már a fiúknak, lányoknak — társadalmi munkában. Ezúttal sem tagadta meg mérnök voltát. Kérésére látogattak el a Heves megyei Tervező Vállalat KlSZ-esei- hez, megbeszélni, jó lenne fölvenni a kapcsolatot. — Ez persze csak egy részlete volt gazdag programunknak — mosolyog Temanujka Bonévá. Aztán hosszan sorolja, merre jártak. mi mindenlt láttak. — Találkoztunk a gárdo- nyis diákokkal, a dohánygyári fiatalokkal, voltunk az Ifjúsági Házban, elutaztunk Besenyőtelekre, Poroszlóra. Kompoltra ... Két dolog ragadott meg leginkább — folytatja. — Az egyik inkább elvi jellegű: szinte kézzelfoghatóan éreztük, milyen jó a felnőttek és a fiatalok kapcsolata. Kiderült ez abból a beszélgetésből is, amelyet Virág Károly elvtárssal, a párt megyei titkárával folytattunk, de a gimnáziumban is. Érdekes volt hallgatni, hogy a tanári kar és a KISZ-esek mennyire karöltve dolgoznak a gyerekek műveltségének emeléséért s világnézetük kialakításáért. Nekem odahaza fő feladataim közé tartozik, hogy a diákok problémáival foglalkozzam, tgy valószínűleg jól tudom majd kamatoztatni a megfigyelte- ket. — És a másik ami különösen tetszett? — A besenyőtelki komplex művelődési intézményben látottak. — Vagyis az, hogy menynyire összefonódik az oktatás a kultúra terjesztésével, illetve a különböző korosztályok nevelése ... Mondanom sem kell. megnézzük majd, miként lehetne ezeket az eredményeket hasznosítani odahaza. Sok mindenről esett még szó a Népújság Rózsa Ferenc KlSZ-alapszervezeté- nek klubjában, ahol e kicsit összegző beszélgetésre sor került. Többek közi arról is, hogy a targovis- teiek most építik ki pionírjaik számára az új tengerparti és a hegyvidéki tábort, ahová majd a magyar úttörőket is szívesen látják. De aztán a vendégeknek sietniük kellett, hisz előttük állt még a záró gyöngyösi találkozó. Mindenesetre úgy búcsúztunk: viszontlátásra! N. Zs. összeállította: Németi Zsuzsa A Csebokszári-lakótelep az égető lakáshiányt több mint ötezer család számára oldotta fel a hetvenes években, a Hadnagy utcai lakótelep után. A Hajdú-hegyen létesült az első, teljesen magánerőből létrehozott kertvárosias jellegű városnegyed. A foghíjbeépítéseket is magas művészi színvonalon oldják meg a megyeszékhely építészei. Képünkön az 1983-as év lakóháza, a Bró- dy—Beloiannisz utcai sarok- ház udvari frontja. (Fotó: Kőhidi Imrej 40 év tükrében 1. Lakásépítés Egerben (Fotó: Szántó György)
