Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-04 / 233. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 233. szám ABA: 1984. október 4., csütörtök 1,40 FORINT Emberek... ... nem vadak — elmék vagyunk! Levegőt! című, nagy sodrású, legalapvetőbb emberi jogainkat számon kérő, kezdetben visszafojtott, majd a mű növekvő lendületével a szokvány kereteket mindinkább szétfeszítő, olykor már-már dühkitörésbe hajló versében írja, kiáltja ezt a költő. Igen, nekem József Attila fent idézett sorai jutottak eszembe és a Nagyon fáj cimű másik remeke. Az, hogy bár úgy ötven esztendeje születtek, a mához is szólnak Furcsának tűnhet talán, de egy különös ügy kapcsán merültek fel bennem ezek a gondolatok, nevezetesen, hogy ebben az ügyben ítéletet kellett hoznia az egri bíróságnak. A nagy felháborodást kiváltó esetről lapunkban is beszámoltunk: egy férfi felgyújtott egy kutyát. A bíróság „rongálásban” mondta ki vétkesnek (az ilyen gaztettre nincs más paragrafus!), és példás ítélettel sújtotta. Ennek nyilvánosságra hozatala után számos vita bontakozott ki. Talán különösen hangzik, de jogban egyaránt — és alaposan! — járatos emberek is meglehetősen eltérő módon reagáltak erre a nem mindennapi bűncselekményre. Voltak, akik úgy vélték: túlságosan súlyos a felfüggesztett szabadságvesztés és a pénzbírság. Hiszen — így ni „érv” — csak egy kutyáról van szó. Igaz, mélységesen elítélendő így is, de az érem másik oldala azt mutatja, hogy mi sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy ilyen esetek hallatán megrendüljünk, dé az emberek ellen elkövetett, legkegyetlenebb bűncselekmények mellett közönyösen menjünk el. Kétségtelen, sok igazság van ebben. Így azonban, e megfogalmazásban — kissé mintha sántítana. Mert természetesen bizonyos, s vitán felül áll, hogy az ember az első. Az, hogy mindazok, akik emberrel embertelenül bánnak, akik embert embertelen sorba süllyesztenek — a legnagyobb bűnt veszik a nyakukba! De: ugyan mit várhatunk el attól, aki vélt vagy „jogos” sérelmét úgy bosszűlja meg, hogy egy védekezésre, menekülésre képtelen, érezni, örülni, szenvedni viszont egyaránt tudó élőlényt — felgyújt?! Aligha vitás: az emberek, az emberi társadalom ellen elsősorban nyilván azok követnek el aljas bűnöket, akik effélékre az állatokkal szemben is képesek. S hogy ez nem csupán feltételezés, netán téves következtetés, arra sajnos az emberiség története szinte megszámlálhatatlan példával szolgál. Kérdés ezek — és a bírósági ítélet — után; vajon túlzás-é, ha mélységesen felháborodunk ily gálád tettek hallatán? Vajon meg tudjuk értetni mindenkivel, különösen pedig gátlástalan kegyetlen- kedőkkel a szörnyűségesen szép, tiszta igazat: „Emberek, nem vadak — elmék vagyunk!” ...?! B. Kun Tibor MEGNYITOTTÁK A RÉVAI IFJÚSÁGI NAPOKAT Au ifjúság nevelése közügy... Fejti György Heves megyében Az egység nem egyformaság A hallgatóság pályakezdők, a családalapítók egyre szaporodó gondjaival. A hogyanra példák sokaságát sorakoztatta. Minderre azután került sor, hogy a KISZ KB első titkára részt vett az immár hagyományos Révai ifjúsági napok megnyitóján, melyet harmadszor rendeztek meg Egerben a nyomdászok. Miután üdvözölték az egri Ifjúsági Házban az ünnepélyes aktuson megjelenteket, többek közt — Virág Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, Németh Lászlót, az egri városi párt- bizottság első titkárát, Sós Tamást, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkárát, Horváth Józsefné dr.-t, a Révai Nyomda igazgatóját —, Bartha Tamás gyáregységvezető mondott beszédet. Mint emlékeztetett rá az egri gyáregység elődjét 91 évvel ezelőtt Egri Nyomda RT. néven 1893- ban alapították. Fő profilja akkor az újság és a vegyes nyomtatványok, később a jegygyártás volt. Az igényeknek megfelelően a nyomdaipar ma talán az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Néhány adattal is illusztrálta ezt. Jelenleg 21 millió forirlt nyereséget szeretnének elérni 440 dolgozóval. Ez azt jelenti, hússzor annyit, mint (230-an) nyolc esztendeje, amikor a Heves megyei üzem a Révai gyáregysége lett. A megnyitó után a vendégek megnézték az érdekes szakma műhelytitkait bemutató kiállításokat, köztük azt is, melynek címe: így készül a Népújság... A folyamat megtekintésére Fejti Györgynek ma közvetlenül is lesz alkalma, hisz miután délelőtt találkozik Barta Alajossal, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkárával, ellátogat a nyomdába. Ezt követően kerül sor arra a beszélgetésre, melynek résztvevői lesznek többek közt megyénk fiatal művészei. Délután a vendég először a felsőtárkányi Há- mán Kató Politikai Képzési Központ rekonstrukcióját tekinti meg, majd ellátogat a Ho Sí Minh Tanárképző Főiskolára. Nem takarékoskodtak a vitázó kérdésekkel a fiatalok. Tervez-e a KISZ központi intézkedést, hogy ne harapódzzék tovább az ifjúság körében a dohányzás, hogy megelőzhető legyen a föl-fölbukkanó szipózás? Vajon megfelelő partnerei lehetnek-e a huszonévesek a vállalati vezetőknek ha az érdekvédelemről van szó? Rá lehet-e bimi, s miként a felnőtt generációt arra, hogy sorsukat alakítani, dönteni képes emberekként kezeljék a pályakezdőket a konkrét helyzetekben is... ? E néhány példa is jelzi, hogy Fejti György, a KISZ KB első titkára, az MSZMP KB tagja — aki két napra megyénkbe látogatott — előadásában, amelyet szerdán ifjúságpolitikánk aktuális kérdéseiről tartott Egerben, a legégetőbb problémákat elemezte. Vázolta a továbblépés lehetséges útjait. Többek közt hangsúlyozta: az, hogy milyenné válik ifjúságunk attól függ, milyenné formálja a felnövekvő nemzedéket a társadalom, amelyben élnek. Ez egyben att is jelenti: a fiatalok nevelése közügy kell, hogy legyen. A feladat nem ruházható rá egyedül sem a KISZ-re, sem a családra, sem az iskolára... A körülmények, amelyek közt élünk nap, mint nap változnak, s ennek megfelelően újra és újra kell gondolni ifjúság- politikánkat is. A legfontosabbak közé tartozik annak az igazságnak érvényt szerezni, hogy az egység nem egyformaság. Vagyis, másképp kell foglalkozni a tinédzserek minden merevséget elutasító korosztályával és másképp a A Gutenberg-présen még ma is lehet dolgozni (Fotó: Perl Márton) AZ ŐSZI ÜLÉSSZAK ELŐTT Tanácskoztak országgyűlési képviselőink Szükebb hazánk gazdálkodásáról A lakásellátásról A nyári szabadságok, pihenőnapok után — mint az egymást követő fogadónapokról szóló híreink is jelezték — ismét élénk munkához kezdtek megyénk országgyűlési képviselői. A választópolgárokkal, a tanácsi vezetőkkel, a területükhöz tartozó üzemek képviselőivel folytatott tanácskozások, valamint a tegnapi csoportülés egyértelműen utalt arra, hogy közeleg az őszi ülésszak. Az elmúlt hónapokban végzett munka, valamint a Várható parlamenti tanácskozás témáit Novák Pálné dr., a képviselőcsoport elnöke ismertette, miután köszöntötte Barta Alajost, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint dr. Havas Aladárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársát, Mészáros Albertet, a HNF megyei titkárát. Ezt követően tartotta meg tájékoztatóját szűkebb hazánk gazdálkodásáról Schmidt Rezső, a megyei pártbizottság titkára. Mint hangsúlyozta — s a képviselők későbbi kérdéseire válaszolta — gazdálkodó szerveink többsége felkészülten, a tavalyinál jobb feltételek között kezdte meg az esztendőt. Az első félév, illetve 1984 elmúlt nyolc hónapjának eredményei az előirányzottnál valamivel gyorsabb termelés- növekedést jeleztek. A tervezettnél kedvezőbb teljesítményt nyújtott a gépipar- — amely a megye összes árbevételének egyharmadát adja —, a nehézipar, amelynek vállalatai 28 millió forint értékű anyag- és energiamegtakarítást értek el. Elhangzott az is, hogy ugyanakkor kedvezőtlenebb volt a termelés az építő- és építőanyag-ipari vállalatoknál. Szó esett az exportról is: az idei terv 119,2 millió rubel-, illetve 67,7 millió dollárelszámolású külföldi értékesítéssel számol. A kivitelünk aránya kedvező, a belföldi értékesítés is megfelel az elképzeléseknek. Az építőipar tevékenységét értékelve, elhangzott: javult az építkezések ütemessége, a létesítmények egyre inkább a tervezett határidőre készülnek el. Az egészségügy területén jó hír, hogy gyorsították a bélapátfalvi, illetve a vámosgyörki szociális otthon építését. Oktatatás: a VI. ötéves terv végére a tervezett 240 helyett 364 tantermet vehetnek birtokukba a kis- és nagydiákok. A könnyűiparban a mostani, kedvező árbevétel ellenére van még teendő: feltárni a belső tartalékokat. Hasonlóan az élelmiszeriparhoz, amelynél fontos feladat az export fokozása. A mező- gazdaság helyzetét értékelvé, hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára: az idén 8,2 milliárdos termelési értékkel számolnak, s a mai felmérések szerint egyetlen szövetkezetben sem várható veszteséges zárás. Említést érdemel, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, illetve a megye más munkahelyein figyelemre méltó vállalásokkal, felajánlásokkal csatlakoztak a dolgozók a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. Ezt emelte ki a vitában hozzászóló Barta Alajos is, aki a továbbiakban kitért arra, hogy a megyében gyártott termékek értékesíthetők mind külföldön, mind a hazai piacokon. Utalt arra, hogy a termelésben még jelentős tartalékok vannak, s ezek kihasználása komoly érdekünk mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A képviselők a vita során érdeklődtek, illetve szóltak számos témában. így a grnk-k munkájáról, az építőanyag-ipar selejtes termékeiről, a gépipar importhelyzetéről, a könnyűipar munkaerőgondjairól, az építőipari versenytárgyalásokról, az importalkatrészek újítással való pótlásáról. Szinte valamennyien elmondták véleményüket a széles körű tájékoztatás kapcsán éppúgy, mint a lakásgazdálkodással foglalkozó beszámoló — Markovics Ferenc megyei tanácselnök terjesztette elő — elhangzása után. A megyei képviselők a közelgő országgyűlésre való felkészüléssel fejezték be szerdai tanácskozásukat. A cél: az együttműködés továbbfejlesztése A Hazafias Népfront Országos Titkársága és a Mű. szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége vezetői szerdán a népfront Belgrád rakparti székházában az együttműködés lehetőségeiről, a kapcsolatok bővítéséről tanácskoztak. Fock Jenő, a MTESZ elnöke. Tóth János, a szervezet főtitkára, illetve Pozsgay Imre, a népfront főtitkára tájékoztatást adott az eddigi gyümölcsöző kapcsolatokról s az igényről az együttműködés szélesítésének továbbfejlesztésére. A tanácskozás résztvevői szükségesnek tartották, a több mint 170 ezer tagot számláló MTESZ és az egész társadalmat átfogó népfrontmozgalom tapasztalatainak, kezdeményezéseinek egybehangoltabb felhasználását, többek között annak érdekében, hogy a műszaki fejlesztés eszközeit, a reálértelmiség tudását a mainál jobban hasznosítsuk. Lehetőség kínálkozik az együttműködés célszerű továbbfejlesztésére a népfront-munkabizottságok és a MTESZ tagegyesületei között a munkatervek cseréje, koordinálása területén is. A megyei, a városi népfrontbizottságok, illetve a területi MTESZ-szervezetek kölcsönösen elősegíthetik sok tudományos műszaki gondolat hasznos társadalmi vélemény realizálását. A MTESZ megyei, technikai házának közös használata, rétegklubok létesítése biztató lehetőségeket jeleni az együttműködés sokoldalú kibontakoztatására. (Fotó: Szánté György)
