Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-20 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 247. szám ARA: 1984. október 20., szombat 1,80 FORINT Képviselet és szolgálat Ha valahol a házasság­ról esik szó, az ember tré­fásan fogalmaz: sem ben­ne. sem nélküle nem le­het élni. Valahogy így vagyunk — mi. állampol­gárok — a tanácsokkal is. Amikor az ügyünk sínen van, természetesen min­den rendben. Ám. amikor elsüppedünk a paragrafu­sok ingoványá-ban, a hi­vatalt is oda kívánnánk. Azokat az intézményeket, amelyekhez elszakíthatat­lan szálak kötnek bennün­ket születésünktől a halá­lunkig. Együtt kell hát élnünk egymással, s ez mindkét felet arra kötele­zi — így hangzott el töb­bek között az országgyű­lés őszi ülésszakán dr. Pap p Lajos államtitkár expozéját követően —, hogy ez a „házasság” a lehető legideálisabb, fel­hőtlenebb és tartalmasabb legyen. A tanácsok tevékenysé­ge: képviselet és szolgálat. Ezzel kapcsolatban fogal­mazott a következőképpen a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke: „A tanácsok munkáját az el­múlt tíz évben is oly mó­don kellett fejleszteni, hogy tovább erősödjék népkép­viseleti-önkormányzati jel­legük és államigazgatási funkciójuk." Képviselő­ink megállapították, hogy napjainkra a testületi te­vékenység tartalmában és módszereiben is fejlődött: sokoldalúan foglalkoznak a település életét, a lakos­ság ellátását érintő témák­kal, mind gyakrabban hosszabb távra is meg­határozzák a helybeliek életkörülményeit közvet­lenül érintő feladatokat. Évfordulóhoz is kötődik a téma: megyénkben 34 évvel ezelőtt, október 22- én 112 helyi tanácsot vá­lasztottak. november első napjaiban alakult meg sző­kébb hazánk parlamentje, s annak végrehajtó bizott­sága. Azóta változott az államigazgatósági háló­zat. Közös tanácsok ala­kultak. testületek össze­vonására került sor. szék­hely-községekből irányít­ják a kisebb települések mindennapjait. S ezek az átszervezések a vártnál kevesebb „töréssel” jártak, példázza ezt a lakosság társadalmi munkája, amely országos értékben ötven milliárd forintot jelent az utóbbi évtizedben. S a jövőre tervezett kistelepü­lési irányítási forma, az elöljáróság bizonyára még közelebb hozza egymáshoz az állampolgárokat és a tanácsi szerveket. Ennek az elképzelésnek biztató alapja — állapította meg az • országgyűlés —. hogy a községek nagy többsé­ge a járások nélkül is jól : megáll a lábán. Az egykori tanácsi te­vékenységet felváltó új he­lyi irányítási rendszer elő­nyei a későbbiekben érez­hetőek majd. Ehhez ma az kell. hogy a testüle­tek együttműködése erő­södjön. s hogy a valóság­ban is létrehozzuk a váro­sok és a községek part­neri egyenjogúságát — az állampolgárok érdekében és javára. Szilvás István — Elmarad a várakozástól... Szerény szüret Régen kizárólag legények lehettek a puttonyosok. Ma már — mint Gyöngyösön készült felvételünk is tanúsítja — ebben is egyenjogúságnak örvendhetnek a szebbik nem szüretelő képviselői A szüret hava október. A szőlőszüreté, amely jelentő­ségében leginkább talán az aratáshoz hasonllítható. A hangulata pedig... ! Igen. a szüret mindig is ünnepnek számított, az ese­tek többségében inkább töb­bé, mint kevésbé. Nálunk, történelmi borvidékeinken hangsúlyozottan így igaz ez: idősebbek és a fiatalok kö­zül is igen sokan emlékez­nek kitűnő termésekre, si­keres szüretekre, és az eze­ket követő, szinte elmarad­hatatlan mulatságokra, bá­lokra, jókedvű szórakozá­sokra. A legújabb példát az el­múlt esztendő jelentette, amikor az előző évi kitűnő termést követően új meny- nyiségi csúcsok születtek a szőlészettel-borászattal fog­lalkozó Heves megyei ter­melőszövetkezetekben gazda­ságokban. Valósággal a bő- : ség zavarával kellett meg­küzdeni — és ez végül is sikerült. A korábbi jő eredmények kapcsán erre az évre ismét bátran terveztek a szakem­berek. Így történt ez az „Egri Csillagok” Termelő- szövetkezetben is. Mint Tóth István elnök elmondotta, 640 hektár termőszőlőtől hatezer tonna termést re­méltek ... Közbeszólt vi­szont az időjárás, a tavalyi jégverésre újabb jégverés, valamint a szélsőséges idő­járással járó további vi­szontagságok. Ilyen körülmények között már a kezdet is eltért a jó­tól, a megszokottól. Egerben ugyanis a korai érésű sző­lőket mindig is szeptember második felében kezdték szüretelni, most viszont ok­tóber 1-ig várni kellett. Ek­kor — 250 „saját” dolgozó­val. valamint iskolások se­gítségével — végre hozzá­láthattak a szürethez. A korábbi évek tapaszta­lataiból tanulva most úgy szervezték a munkát, hogy minél kevesebb legyen a fennakadás. Így a felsős ál­talános iskolások, valamint a Szilágyi Erzsébet és a Dobó gimnázium tanulói kedvező körülmények kö­zött dolgozhattak, és remél­hetőleg hasonló lesz a hely­zet a jövő héten is. amikor majd a mezőgazdasági szak- középiskola és a kereskedel­mi hallgatói következnek. A jelenlegi helyzet szerint az egri termelőszövetkezet a szüret 35 százalékánál tart. Ami a fajtákat illeti, a riz­lingszilvánit és az oportót már leszedték, most a le­ánykát és a merlót szürete­lik. Ha minden jól megy, és az időjárás is engedi, no­vember első felében való­színűleg végére érnek e munkának, várható eredmé­nyük pedig — mostani becslések szerint — ezer tonnával lesz kevesebb, mint a tervezett. Sajnos, hasonló a hely­zet — többek között — má­sik jelentős szőlőtermelő gazdaságunknál. Gyöngyös­patán is. Mint dr. Németh András, a Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, az egriekéhez hasonló nehézségekkel kel­lett megküzdeniük 617 hek­tárnyi termőszőlőjükkel. En­nék megfelelően „alakult” az eredmény is: sajnos, nem tudják elérni a hektáron­ként tervezett tíztonnás ter­mést. Ami a konkrét helyzetet illeti — adott tájékoztatót a tsz elnöke — a közös és a háztáji szüret párhuzamo­san történik. Utóbbi 309 hektárt tesz ki, és ennek túlnyomó többségét már le­szedték. A munkában egyébként általában 350— 400-as létszámmal vesznek részt. Sokat jelent itt is, hogy segítettek már az ál­talános és a középiskolá­sok, valamint a főiskola hallgatói is. Jelenleg a munka felénél tartanak, de az irsai Olivért, a leánykát, az oportót és a chardonnay-t már leszüre­telték. Hátravan még az ottonel muskotály, a saszla és a tramini. Ha minden jól megy, itt november 10-re ér véget a szőlő szüretelése. A becsült eredmény a terve­zett 6180 tonna helyett 4500 lesz. és sajnos a minőség is elmarad a várakozástól. Egerben nem hoz csúcsokat az idei termés, de a fiatalok jó kedve Igazi szüreti hangulatot idéz ... ... miként ez • szép, «ug»r«a októberi napon, az abasári szölőskertekben készült fel­vétel is (Fotó: Szántó György) Több lehetőséget a bizonyításra Ülésezett a KISZ Központi Bizottsága Pénteken az ifjúsági szö­vetség székházában ülést tar­tott a KISZ Központi Bi­zottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője. A testület meghallgatta Fejti György első titkár tá­jékoztatóját az MSZMP KB október 9-i üléséről. A KISZ Központi Bizottsága nagy jelentőségűnek tartja az ifjúságpolitika átfogó át­tekintését, és az időszerű feladatok meghatározását. Egyetért azzal, hogy az el­múlt másfél évtizedben je­lentős eredmények születtek, ugyanakkor a fiatalok tár­sadalmi beilleszkedésében ellentmondások, nehézségek és feszültségek is keletkeztek. Üdvözli azt, hogy a hely­zetelemzéshez, valamint az' ifjúságpolitika új feladatai­nak meghatározásához tett észrevételeit, javaslatait az MSZMP KB figyelembevet­te. A KISZ Központi Bizott­sága örömmel vette tudo­másul, hogy pártunk épít és számít a magyar ifjúság tudására, tettrekészségére, elkötelezettségére; az ifjú­ságot társadalmunk törté­nelmi vívmányainak meg­őrzésére és fejlesztésére hív­ja; olyan viszonyok megte­remtésére, amelyek nagyobb társadalmi igazságosságot, anyagi és szellemi gazdag­ságot, szélesebb körű de­mokráciát biztosítanak. A Központi Bizottság fontosnak tartja pártunknak azt az el­határozását, hogy a fiatalok kapjanak több lehetőséget a bizonyításra, hogy mérsék­lődjenek a családok szociális és anyagi helyzetéből adódó esélykülönbségek, s javulja­nak az önálló életkezdés fel­tételei. A Központi Bizottság meg­győződése, hogy az ifjúság- politikai állásfoglalás ked­vező lehetőségeket teremt a KISZ munkájához, a fiatalok társadalmi, gazdasági, poli­tikai aktivitásának növelé­séhez, önmagukért és a szo­cializmusért érzett felelős­ségük erősítéséhez. A Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervei és szerve­zetei következetesen és ki­tartóan fognak dolgozni azért, hogy az állásfoglalás­ban kitűzött célok ismertté váljanak és maradéktalanul megvalósuljanak. Az ebből adódó feladatok végrehajtá­sára a KISZ KB programot dolgoz ki. A Központi Bizottság ezt követően Ernőd Péternek, a KB titkárának előterjeszté­sében áttekintette a XII. Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozó nemzetközi és hazai előké­születeinek helyzetét. Meg­állapította, hogy a fesztivál eszméje mind szélesebb tá­mogatásra talál a világ ha­ladó ifjúsága körében; min­den földrészen egyre több országban alakulnak meg a XII. VIT nemzeti előkészítő bizottságai. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a jövőben is kez- deményezően kíván hozzájá­rulni a fesztiválmozgalom hagyományainak ápolásához, a XII. VIT sikeréhez. A KB megállapította, hogy a fesz­tivál hazai előkészítésére ki­dolgozott program végrehaj­tása eredményesen folyik, és jóváhagyta a XII. VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottságában tevékenykedő tagjainak eddigi munkáját. A vitában felszólalt Al­mást Tamás, Bajsz József, Lehoczky Pál, Nagy Imre és Nagy Sándor. A KISZ Központi Bizott­sága megemlékezett azokról a 40 évvel ezelőtt újjászüle­tett, vagy újonnan alakult kommunista ifjúsági szerve­zetekről, amelyek bekapcso­lódtak az antifasiszta harc­ba, az ország újjáépítésébe, az új. demokratikus társa­dalmi rend létrehozásáért folyó küzdelmekbe. Tóth Mihály, a megyei párt-vb tagja Egerbe látogatott Tegnap Egerbe látogatott Tóth Mihály, a megyei párt- vb tagja, a poroszlói Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke. A vendégek el­sőként az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Ál­lomást keresték fel, amely­nek munkájáról dr. Kőházi István számolt be. A tájé­koztatót követően a megyei párt-vib tagja megtekintette az állomáson folyó munkát» majd a Heves megyei Nö­vényvédő és Agrokémiai Ál­lomást kereste fel. Az állomás dolgozóinak feladatáról és eredményei­ről dr. Kovács István Igaz­gató adott tájékoztatót. A program további részében a megyei tanácsnál Bágyi Imre elnökhelyettes tájé­koztatta a vendéget a ta­nács előtt álló legfontosabb feladatokról. Szabó István, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára pedig politikai tevékenysé­gükről adott elemzést. Délután Tóth Mihály részt vett a megyei tanács párt- bizottságának ülésén. Gondok az agrár-felsőoktatásban Az agrár felsőoktatási-ku­tatási intézményekben dol­gozó fiatal oktatók, szak­emberek helyzetéről tárgyalt a MEDOSZ elnöksége pén­teki ülésén. Papócsi László mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes a többi között elmondta: a fia­tal értelmiség jó szakmai fel. készültsége biztos alapot je­lent az egyetemi, főis­kolai hallgatók képzéséhez, s általában megfelelően szol­gálja a gyakorlati munkára nevelést. Gondot jelent azon­ban az oktatói utánpótlás biztosítása; a fiatal szakem­berek ugyanis többet ke­resnek a mezőgazdasági ter­melésben, mint az oktatás­ban. Emiatt — elsősorban az agráregyetemeken — az in­dokoltnál kisebb a 40 éven aluli tanársegédek, adjunk­tusok száma. A viszonylag szerény jövedelem miatt kö­zülük sokan másod- illetve mellékállást vállalnak, hol­ott szakterületükön növek­szik az elsajátításra váró idő­igényes, elméleti és gyakor­lati ismeretanyag. A fiata­lok nehezen jutnak a szak­mai tapasztalatokhoz azért is, mert kevés a lehetőség a tanulmányutakra, a konfe­renciákon való részvételre. örvendetes viszont, hogy fokozódott a szakmérnöki diplomát szerzettek száma, ám a szakmérnöki képzés önköltségessé válása a to­vábbiakban gátló tényező lehet. Az egyetemek, főiskolák erőfeszítéseket tesznek az élet- és munkakörülmények javítására. Jónéhány intéz­mény saját óvodát tart fenn, és az üdülőkben, illetve kol­légiumi férőhelyek hasznosí­tásával rendszeresen szervez csereüdültetést. Általában gondot okoz a lakáshelyzet, sok esetben az intézmények­nél felhasználatlanul meg­marad a lakástámogatási alap, a fiatalok ugyanis sok­szor nem tudják előterem­teni az építkezéshez szüksé­ges saját pénzt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom